Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-02 / 278. szám, csütörtök

8 vélemény és háttér ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 4. Zöld grafikon Széndioxid kibocsátás Szlovákia Csehország Magyarország Lengyelország Ausztria OECD max OECD átlag tonna/lakos Az 1996-os összesítés alapján hazánkban az antropogén eredetű széndioxid kibocsátás 46 millió tonna volt. Ez az 1990-es 60 millió tonnás értékhez képest 23,3 százalékkal kevesebb. A erdők ebből a mennyiségből 5 millió tonnát kötnek meg. A hazai lakosonkénti 8,5 tonnás széndioxid kibocsátás 2,5 tonnával elmarad a világ legfejlettebb államait tömörítő OECD átlagától. A szervezet tagjai közül egyébként Luxemburg a legnagyobb szennyező, lakosonkénti 22 tonnás széndioxid-termeléssel. Ózonvédelmi konferencia Kínában A legnagyobb károsító ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Peking. A montreali ózonvédelmi jegyzőkönyvet aláíró országok ötnapos nemzetközi tanácskozása kezdődött hétfőn a kínai fővárosban. Ezen 181 ország és szervezet több mint ezer küldötte vesz részt. A vendéglátó Kína - amely az ózonréteget károsító anyagok legnagyobb termelője és felhasználója a világon - a múlt héten bejelentette: úgy döntött, hogy gyorsított ütemben állítja le több, az ózonréteget károsító vegyianyag előállítását. Az 1987-ben aláírt Montreali Jegyzőkönyvben a fejlődő országok arra kötelezték magukat, hogy idén július elsejétől egy éven át az 1995-97 közötti időszak átlagos éves szintjén fagyasztják be, majd 2005-ig gyors ütemben ennek a felére csökkentik az ózonfaló freongázok kibocsátását. A pekingi konferencia célja az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) nyilatkozata szerint az, hogy 300 millió dollárról 500 millióra növelje azt az összeget, amellyel a szegény országokat segítik a Montreali Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeik teljesítésében. A Földet védő és kb. 25-30 kilométeres magasságban található ózonréteg az utóbbi évtizedekben indult erős pusztulásnak. Ennek oka, hogy hosszú ideig ártalmatlannak tűnő vegyi anyagokról kiderült, ebbe a magasságba jutva reakcióba lépnek a háromatomos oxigénmolekulákkal. Ezek közül a legismertebbek a halogénezett szénhidrogének, más néven a klór-fluor-karbonok (CFCk), amelyeket főként hűtőgépekben, légkondicionáló berendezésekben és spay-k hajtónyagaként használtak. Az ózonmolekulák szétbomlása miatt az utraibolya sugárzás nem emésztődik fel a sztratoszférában, hanem egyre nagyobb mennyiségben bombázza a földfelszínt. A veszélyforrás megszüntetése érdekében 46 alapító ország 1987 szeptember 16-án írta aká a Montreali Jegyzőkönyvet. Ez konkrét korlátozási kötelezettségeket tartalmaz az ózontéteg szempontjából legveszélyesebb anyagok termelésére, felhasználására és kereskedelmére. 400 Dobson egység A hivatali munkán kívül nagy figyelmet szentelünk a lakosság tájékoztatásának és a civil szektornak Fő elv a fenntartható fejlődés Pozsony. A környezetvédelmi minisztérium a kormányváltás óta nagy súlyt fektet a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazására a társadalmi élet különböző területein. MIKLÓS tÁSZLÓ Erre szolgál az általunk kidolgozott Második Nemzeti Environmentális Akcióprogram, melynek jelenleg az ágazatközi véleményezése folyik. A fenntartható fejlődés elvei elterjedésének támogatására a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére megalakult a Fenntartható Fejlődés Kormánytanácsa. Ebben a minisztereken kívül helyet kaptak a kerületi hivatalok, az önkormányzati szervek és a kormányon kívüli szervezetek képviselői is. A fenntartható fejlődés elveinek alkalmazása szempontjából azonban a legfontosabb teendőnek a gazdasági ágazatok ökologizációját tekintjük, amely elsősorban a vezetési módszerek átalakítását jelenti. Ennek érdekében a minisztériumban űj, az ágazatközi kapcsolatokkal foglalkozó kulcsfontosságú szekciót hoztunk létre. A fennt vázolt cél elérése érdekében a kormányváltás óta a környezetvédelmi miniszter tagja a kormány gazdasági tanácsának, a gazdasági miniszterek tanácsának, a regionális politikával foglalkozó kormánytanácsnak, illetve alelnöke a Fenntartható Fejlődés Kormánytanácsának. Az elkövetkező időszakra az ilyen jellegű céljainkat az Environmetális Nemzeti Akcióprogram 10 fejezetében fejtettük ki részletesen. Az ország integrációs esélyeinek javítása érdekében az elmúlt évben intenzív nemzetközi tevékenységet fejtettünk ki. Személyemben Szlovákia elnököl az ENSZ Biodiverzitás egyezménye aláíróinak 4. Konferenciáján, vezeti a biológiai biztonságról tervezett protokollal kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat, ilMiklós László, a környezetvédelmi tárca vezetője letve elnököl az ENSZ környezetvédelmi szervezete, a UNEP igazgatótanácsában. Nagy figyelmet fordítunk a környező országokkal való kapcsolattartásra is. A visegrádi négyeken belül elsőként a környezetvédelmi miniszterek találkoztak, idén májusban Selmecbányán. A magyar partnerminisztériummal aláírt nemzetközi együttműködési szerződésünk az új kormány első ilyen jellegű megállapodása volt. A hivatali rutinmunka, illetve a törvényelőkészítésen kívül a környezetvédelmi minisztérium stratégiai célja a lakosság környezeti tudatának emelése. Az általunk Ökológiai Akadémiaként elnevezett folyamatnak az elmúlt időszakban is több fontos állomása volt. Ide tartozik a minisztérium közszolgálati irodájának létrehozása, amely fél év alatt 640 lakossági megkeresést intézett el. Ezenkívül az Interneten külön oldalt hoztunk létre a környezetvédelemmel kapcsolatos információk közzétételére. A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel már 1998 decemberében megállapodási szerződést írtunk alá, amely értelmében a minisztérium vezetése negyedévente helyzetértékelő találkozón vesz részt az Ökofórum nevű országos koordinációs testületük szervezésében, meghívjuk őket a minisztériumi pályázati bizottságokba és a megfelelő kapcsolattartás érdekben alkalmazzuk az általuk kijelölt munkatársat. A számukra indított Zöld Projekt nevezetű grant keretében 29 akciót összesen 867 ezer koronával támogattunk. A környezetvédelemmel foglalkozó alkotások (Somogyi Tibor felv.) hagyományos seregszemléjén, az Envirofilmen idén a V-4-ek miniszterei is részt vettek és saját díjakat is átadtak. Ezenkívül Envirojar néven környezetvédelemmel foglalkozó többhónapos rendezvénysorozatot szerveztünk, amely részeként például nálunk tartották világtalálkozójukat a kultúrtájjal foglalkozó szakemberek és szervezetek. A környezeti nevelés összehangolására a hazai felsőfokú intézmények képviselőiből létrehoztuk a Környezeti Nevelés Központi Tanácsát, illetve együttműködési szerződést írtunk alá a tudományos akadémiával és a pozsonyi Természettudományi Karával. Á hazai környezetvédelmi megfigyelőhálózat javítása érdekében kidolgoztuk az erre vonatkozó átfogó megoldás javaslatát, amely a kormány jóváhagyására vár. A hulladékok mennyiségét és újrafelhasználását célzó intézkedések gazdasági és szociális következményei Számolva vásároljunk LADISLAV HEGYI Kassa. A környezetvédelmi szervezetek november végén országos akciót indítottak a megfelelő hulladékgazdálkodási törvény elfogadásáért. Ennek keretében érdemes egy kicsit utánaszámolni a hulladékokkal kapcsolatos költségeknek. A mindennapi életben keletkező hulladékok mennyiségének csökkentésével a fogyasztók éves szinten komoly összegeket takaríthatnának meg. A túlméretezett és egyszer használatos csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése például több ezer koronás megtakarítást jelentene. A háztartási hulladék osztályozási és újrafelhasználási hatékonyságának ötven százalékos javítása pedig 630 millió koronás költségcsökkenésként jelentkezne a háztartásokban. A Föld Barátai Társaság célja, hogy a készülő új hulladékkezelési törvény elősegítse az ilyen költségcsökkentő folyamatokat. A túlzott hulladéktermelés jellemző példái a étkezdékben alkalmazott egyszer használatos edények. Mindent összeszámolva ily módon naponta csak ezen a címen hét koronát adunk ki feleslegesen, ami évente hétszáz koronás többletkiadástjelent. Érdemes azt is tudatosítani, hogy a csomagolóanyagok költségeit is minden esetben beépítik a termék árába. Ömlesztett áru vásárlásakor viszont egyáltalán nem fizetünk ezért, visszaváltható csomagolóanyag esetében pedig csak néhány fillér többletköltséggel terheljük a pénztárcánkat. A csomagolóanyagok költségeirejellemző, hogy naponta vásárolva többréteges literes dobozt, évente 1460 koronát fordítunk erre a célra, a PET műanyagflakon esetében pedig ez a tétel 1898 korona. Legalább ennyire fontos lenne az újrahasznosítás, illetve a biológiai hulladék komposztálásának elterjedése. A hazai gazdaság ugyanis hatalmas veszteségeket szenved el, mert nem használja ki a különCsomagolásfajta ár egyliteres többrétegű doboz fajtától függően 2,40-4,80 Sk műanyag PET flakon 1 literes 2,70-3,40 Sk 1,5 literes 3-4,40 Sk 2 literes 4-5,20 Sk Alumínium doboz 0,33 literes 3,20-4 Sk 0,5 literes 4-4,80 Sk Műanyag tejeszacskó 0,80-1 Sk visszaváltható üvee ásványvíz, sör cca 0,5 Sk tej 0,20-0,30 Sk féle másodlagos nyersanyagok nyújtotta lehetőségeket. Egy Nagy-Britanniában készült elemzés szerint, amennyiben a brit lapok 80 százalékát újrahasznosított papírra nyomnák, ezzel az import 175 millió fonttal csökkenne és 9720 új munkahely létesülne. Az osztályozott hulladékgyűjtés és újrahasznosítás ezenkívül csökkenti a hulladéktárolók által elfoglalt területet, illetve a környezet és az emberi egészség terhelését. A megtakarítás pénzben is kifejezhető, főleg most, amikor folyamatosan emelkedik a hulladékok elszállítási díja. Az osztályozás hatásfokának ötven százalékos javulása a háztartások számára csak a szállítási költségeken 630 millió korona megtakarítást jelentene. Az újrahasznosítás mértékének - egyébként reális - negyven százalékos emelése legkevesebb ezer új munkahely kialakításával járna. A szerző a Föld Barátai Társaság tagja A szlovák vízépítők ezúttal Közép-Szlovákiában nyitottak új frontot és már összecsapásra is sor került Miért romboltak le három házat Slatinlcán? Az ózonlyuk 1996 októberében az Antarktisz felett. Egy dobson annak az ózonrétegnek a vastagságát jelenti századmilliméterekben, amely a földfelszíni mérési pont felett kialakulna, ha a légoszlopban lévő összes ózon hőmérséklete és nyomása a földfelszíni értéket venné fel. Ez azt jelenti, hogy ha az ózontartalom 300 dobson, akkor az összes ózon egy 3 milliméter vastag réteget képezne a felszínen. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Slatinka. A nyugat-szlovákiai bősi vízlépcső és a kelet-szlovákiai Tichý Potok víztároló után Közép-Szlovákiának is megvan a maga konfliktusa a Vízügyi Beruházó Vállalattal (W). A kis Slatinka községben már az ötvenes évek óta építkezési tilalom van érvényben és a W korábban a meglévő házakat is felvásárolta - pontosan olyan árakon, mint amit a bősi vízlépcső környékén lakók is megéltek. Annak idején a vízépítők arra hivatkoztak, hogy Slatinka helyén azért kell víztárolót létesíteni, hogy ezzel kiegyenlítsék a Garam vízhozamingadozásait. Később arról beszéltek, hogy innét nyerik majd a vizet a Mohi Atomerőmű számára, majd visszatértek az eredeti indokláshoz. Csak éppen a W, amely helyett a bősi és zsolnai vízlépcsőre felvett 500 millió dollárt is az adófizetők törlesztik, belátható időn belül nem tud belefogni újabb hatalmas víztároló építésébe. Ezért is születtek olyan kezdeményezések, hogy az illetékesek vessenek véget a község bizonytalanságának és engedélyezzék az ottlakást. A vízépítők azonban furcsa válasszal szolgáltak. Október elején demonstratíven leromboltattak három házat. Az akció filmbe illő körülmények között zajlott. A faluba vezető utat eltorlaszolt ák, így a kihívott filmesek nem tudták megközelíteni a helyszínt. A község megmentésééit küzdők egyébként fellebbezési eljárásokat indítottak a kerületi és járási hivatalban, a házrombolásra ezek lezárulta előtt került sor. Néhány nappal a rombolás befejezése után a kerületi hivatal úgy döntött, hogy a a bontási engedély kiadása során nem tartották be a vonatkozó törvényeket. A slatinkai ügy nem fejeződött be, a járási hivatal vezetői azzal igyekeznek nyugtatni a kedélyeket, hogy egyelőre nincs újabb bontási kérvény az asztalukon, (tl)