Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-13 / 287. szám, hétfő

H POLITIKA - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 10. Miniszteri közbenjárás Temesvár. Dávid Ibolya ma­gyar igazságügyi miniszter ­aki Tőkés László református püspök meghívására a romá­niai fordulatot kiváltó temes­vári forradalom 10. évfordu­lójára emlékező rendezvény­sorozat szombati programján vert részt - tárgyalt Viorel Coifan temesmegyei tanács­elnökkel. A miniszterasszony elmondta: a megyei tanácsel­nök segítségét kérte, hogy a temesvári magyarok pénzé­ből épült Magyar Ház vissza­kerülhessen e közösség tulaj­donába. (MTI) Faruk as-Sáraa derűlátó Damaszkusz. Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter újság­íróknak nyilatkozva tegnap ki­jelentette: derűlátó, és úgy vé­li, hogy néhány hónap elegen­dő lesz a békeszerződés meg­kötéséhez Izraellel. Kijelenté­se volt az első hivatalos da­maszkuszi reagálás arra, hogy a héten Washingtonban fel­újítják az izraeli-szíriai tár­gyalásokat. A szíriai külügy­miniszter úgy vélete, hogy rö­vid időn belül tényleges ered­ményekre lehet számítani, ha mindkét fél jó szándékkal kö­zelít a kérdéshez. (MTI) Egy lengyel katona halála Pristina. A koszovói nemzet­közi erők egyik lengyel kato­nája meghalt, négy másik pe­dig megsebesült. Szombaton az egykori albán gerillákból álló Koszovói Védelmi Had­test támaszpontját ellenőriz­ték, s elkoboztak néhány rob­banószert. Ezek egyike rob­bant fel később, egyelőre is­meretlen okból. (MTI) Washingtoni aggodalmak Washington. Az amerikai kormányzat olyan, hitelt ér­demlő információkkal rendel­kezik, hogy terroristák az új­évi ünnepek, illetve a muzul­mán szent hónap, a Ramadán alkalmából világszerte táma­dásokat terveznek amerikaiak ellen. A Reuters szerint Wa­shington Oszama bin Ladent tartja az egyik legnagyobb ve­szélyforrásnak. (MTI) Őrizetbe vett atomtudós Washington. Az amerikai hatóságok pénteken őrizetbe vették azt a tajvani szárma­zású atomtudóst, akit koráb­ban azzal gyanúsítottak, hogy titkos információkat adott át Kínának. A vád bizo­nyítása akár életfogytiglani börtönbüntetést is jelenthet számára. (MTI) Az orosz vezérkar szerint minimális veszteségekkel egy héten belül elfoglalják Groznijt Václav Klaus felhívása Miloš Zeman kormányfőhöz Készül a „meglepetés" Kellene egy koalíció Moszkva. Az orosz szövetségi erők tegnap elfoglalták a cse­csen főváros katonai repülő­terét, Hankalát, amely a he­tek óta ostromlott Groznij ke­leti, külső területén található. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Biszlan Gantamirov, a Moszkva pár­ti csecsen „népfelkelők" parancsno­ka egyébként szombaton bejelentet­te: a szövetségi erők december 20­ra veszik be Groznijt, és a síkvidéki területek is hamarosan teljesen orosz ellenőrzés alá kerülnek. Gantamirov - aki korábban a cse­csen főváros polgármestere volt, so­káig börtönben ült sikkasztásért, majd október végén Jelcin elnök ke­gyelmével szabadult - a Kommer­szant Daily című orosz gazdasági napilapnak arról számolt be, hogy a grozniji hadműveletekről pénteken megbeszélést folytatott Anatolij Kvasnyin orosz vezérkari főnökkel. Állítása szerint a csecsen főváros mi­nimális veszteségekkel kerül az orosz erők ellenőrzése alá, de azt nem árulta el, milyen módon. Valerij Manyilov, az orosz vezérkari főnök első helyettese szombaton az NTV orosz tv-csatornának nyilat­kozva közvetve megerősítette Gantamirov állításait, de ismét ki­zárta, hogy ostromot indítsanak Groznij ellen. Manyilov „meglepően eredeti fogásokat" ígért az akció kapcsán, nem tárva fel egyelőre részleteket. Az orosz katonai vezetés tegnap kö­zölte: újabb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy rábírják a csecsen fővá­rosban maradt több tízezernyi la­kost Groznij elhagyására, egyidejű­leg pedig összehangolt támadáso­kat intéznek a déli hegyvidéken rej­tőző lázadók ellen. Az oroszok kato­nai gépekről és helikopterekről újabb röplapokat szórtak le Groznijra, távozásra szólítva fel a polgári lakosságot. Az Interfax je­lentése szerint a röplapokon a vá­rost védő csecsen harcosokat fegy­verletételre és megadásra szólítot­ták fel. A korábbi ultimátumot követő nagy nyugati felhördülés után - az oro­szok lényegében választás elé állí­tották a Groznijban maradt ötven­ezer embert: vagy elhagyják a vá­rost, vagy terroristának tekintik és megsemmisítik őket - szombaton Vlagyimir Putyin miniszterelnök is kijelentette, hogy a felszólítás csak a lázadóknak, nem a polgári lakosok­nak szánták. Az orosz államfő tegnap az alkot­mány napja alkalmából a Kremlben rendezett ünnepségen mondott be­szédet. Kijelentette: Csecsenföld példája bizonyítja, hogy kemény kézzel kell véget vetni a jogtiprás­nak. Emlékeztetett arra, hogy „a banditák és terroristák egy egész népet tartottak félelemben, s a Agyonlőttek egy katonaszökevényt Sztavropol. Oroszország déli részén a rendőrök letartóztatási kí­sérlet közben agyonlőttek egy Csecsenföldről menekül orosz kato­naszökevényt. Amikor a kurszki járásban egy rendőrjárőr rátalált és megpróbálta letartóztatni, a katona igyekezett elmenekülni. Gránátot hajított a rendőrök felé, akik tüzet nyitottak, és a golyó­zápor megölte a katonaszökevényt. (MTI) Alacsony szinten átadott határozott és kemény hangú nyilatkozat Csecsenföldről Párbeszédet sürget az EU MTI-HIR Helsinki. Az Európai Unió tagálla­mainak vezetői levélben tájékoz­tatták Vlagyimir Putyin orosz kor­mányfőt a csecsenföldi válság ügyében kialakított álláspontjuk­ról. A csecsenföldi városok bombá­zását, a Groznij lakosságához inté­zett orosz fenyegetéseket és a me­nekültekkel való bánásmódot el­ítélő nyilatkozatot szombaton adta át Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai és védelmi főképvise­lője Oroszország finnországi nagy­követének. (Eredetileg olyan in­formáció látott napvilágot, hogy Solanát szombaton Moszkvába küldik.) A Tizenötök Helsinkiben tartott csúcstalálkozójuk első napján, pénteken fogadtak el határozott és kemény hangú nyilatkozatot Cse­csenföldről. Ebben teljes mérték­ben elfogadhatatlannak minősítet­ték az orosz fegyveres erők csecsenföldi hadműveletét, és sür­gették Moszkvát, hogy haladékta­MTI-HIR Prága. Václav Klaus, a cseh ellen­zéki Polgári Demokratikus Párt el­nöke levélben felszólította Miloš Zeman kormányfőt: ismerje el, hogy kormánya rosszul irányítja az országot, s mondjon le arról, hogy egy kisebbségi kormány élén több­ségi politikát tud csinálni. A szom­bati prágai sajtóban közölt levél­ben Klaus megismételte korábbi javaslatát: olyan kormányt kell alakítani, amely stabilizálja a bel­politikai helyzetet, elvezeti az or­szágot a 2002-ben esedékes parla­menti választásokig, felélénkíti a gazdaságot és hozzájárul Csehor­szág sikeres csatlakozásához az Európai Unióhoz. Klaus a levélben tehát lényegében megismételte korábbi javaslatát, hogy a demokratikus parlamenti pártok, a kommunisták kizárásá­val, alakítsanak úgynevezett „szu­perkoalíciót". Ugyanakkor a javas­iat új eleme, hogy ha ez nem fog menni, mert a kisebb pártok ellen­zik, akkor a polgári demokraták és a kormányzó Cseh Szociáldemok­rata Párt próbáljanak meg együtt más megoldást találni. Megfigye­lők szerint Klaus ezzel egy lehetsé­ges nagykoalíció létrehozását ve­tette fel, amit korábban mindkét párt élesen elutasított. Nem halasztják el a horvát parlamenti választásokat Az ellenzék nem ellenzi Vlagyimir Šamanov tábornok (háttal) Biszlan Gantamirovot ölelgeti. Groznij volt polgármestere nemrég még börtönben ült, de már a legjobb úton jár, hogy csecsen létére orosz nemzeti hős legyen. (TA SR/AP) nemzeti és vallási függetlenség jel­szavaival takarózva a sötét közép­kort akarták visszahozni. Éppen ezért egyenesen kötelességünk, hogy megvédjük az orosz állampol­gárokat, helyreállítsuk a törvény erejét és a rendet ezen a földön" ­hangoztatta az elnök. Borisz Jelcin „személyre szabott" al­kotmányát 1993-ban, a parlament szétlövését követően fogadtatta el: az csaknem teljhatalmat biztosít számára. MTI-HIR Zágráb. A horvát ellenzék nem fogja kezdeményezni, hogy Franjo Tudjman halála miatt halasszák el a január 3-ra kiírt parlamenti vá­lasztásokat. Ivica Racan, a Szociál­demokrata Párt (SDP) elnöke - aki­nek pártja a szociálliberálisokkal (HSLS) alkotott választási koalíció­ban a legnagyobb győzelmi esé­lyekkel indulhat a választásokon ­tegnapi állásfoglalásában kifejtet­te, hogy az ellenzék ugyan koráb­ban a választások későbbi időpont­ra történő kiírása mellet foglalt ál­lást, ami általános érdek lenne, de már „kész a nehéz körülmények közötti választásokra". A pártveze­tő - aki a napokban bejelentette, hogy kész a miniszterelnök-jelölt­ségre - kiemelte, hogy a megkettő­ződő kiadásokra tekintettel indo­kolt lenne a parlamenti választások elhalasztása úgy, hogy azokat az elnökválasztással egy időben tart­sák. Vlado Gotovac, a HSLS-ből ki­szakadt ellenzéki Liberális Párt (LS) elnöke nem várja, hogy a Tudjman alapította, kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elhalasztja az elnök halála miatt a parlamenti választásokat, és együtt rendezi meg azokat az el­nökválasztással. Szerinte a parla­menti választások eredménye mu­tatja majd meg a HDZ-nek, hogy mekkora hatalmat tarthat meg, és hogyan szervezzék meg az elnök­választást. Heves viták a lengyel Szolidaritás kongresszusán Kivonul a politikából MTI-TUDÓSÍTÁS Varsó. A Szolidaritás szakszerve­zetnek ki kell vonulnia a politiká­ból, és a Szolidaritás Választási Ak­cióban (AWS) képviselt helyét át kell engednie a Szolidaritás Válasz­tási Akció Társadalmi Mozgalmá­nak (RS AWS) - heves viták után így döntött a szakszervezet XI. kongresszusa. A szakszervezet ter­mészetes politikai partnerének is­merte el az RS AWS-t, de vissza­vonulását ahhoz a feltételhez köti, hogy az AWS pártjai „szövetségi struktúrát", majd a későbbiekben egységes pártot hoznak létre. A másik feltétel az, hogy a Szolidari­tás és a jövőbeni pártszövetség írásbeli megállapodást ír alá az együttműködés elveiről és a szak­szervezet érdekeinek politikai kép­viseletéről. Még nagyobb vita után a szakszer­vezet arról is döntött, hogy csak egyetlen jelöltet fog támogatni a jövő évi elnökválasztáson. A kül­döttek felhívták az AWS-t, hogy mielőbb kezdje meg a megfelelő je­lölt kiválasztásának procedúráját. lanul kezdjen politikai párbeszé­det a csecsen hatóságokkal. A Reuters jelentésében megjegyzi: az EU tiltakozását tartalmazó do­kumentum átadásának alacsony ­mindössze nagyköveti - szintje el­lentétben áll a nyilatkozat szöve­gével, amelyben az unió vezetői az EU soros elnökségét, a brüsszeli bi­zottság vezetőjét és Javier Solanát azzal bízták meg, hogy sürgősen és a legmagasabb szinten tájékoztas­sák Oroszország vezetését a nyilat­kozat tartalmáról. A halálbüntetés jövőjéről még gondolkodnak Törökország köszöni MTI-TUDÓSÍTÁS Helsinki. A török miniszterelnök szombaton köszönetet mondott az Európai Unió tagállamainak és la­kosságuknak az ország tagjelöltté nyilvánításáért. Bülent Ecevit Hel­sinkiben találkozott az EU-tag­államok állam- és kormányfőivel, miután hazája kedvezően fogadta az unió előző napi döntését arról, hogy Törökországot a tizenkét ed­digi tagjelölttel egyformán kezelik, egyenlő tagsági kritériumokat tá­masztanak vele szemben, ámbár a csatlakozási tárgyalások megkez­déséről egyelőre nincs szó. Kilátás­ba helyezte, hogy országa tovább dolgozik az emberi jogok javításán és a gazdasági reformon. Törökországban gondolkodnak a halálbüntetés jövőjéről - emlékez­tetett Ecevit az Abdullah Öcalan kurd pártvezető sorsával kapcsola­tos kérdés kapcsán, nyíltan elhárít­va a választ e konkrét esetben. VK-1027-15

Next

/
Oldalképek
Tartalom