Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)
1999-12-13 / 287. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 10. POLITIKA 4257 Az EU-csúcs záródokumentuma, a most meghívott és a bővítés első köréhez tartozó országok állásfoglalásai Reménykedő tizenhármak Az EU-bővítés történelmi folyamatában tett fontos előrelépésnek minősítették a tagállamok vezetői hat újabb ország tárgyalási meghívását és Törökország tagjelölti státusának kinyilvánítását. Külön méltatták, hogy a találkozó csaknem valamennyi, az EU előtt álló nagy kihívás tekintetében előrelépést hozott. ÖSSZEFOGLALÓ Az elfogadott záródokumentum a várakozásnak megfelelően kiemelt figyelmet szentel a bővítés következő szakaszának és a közös európai biztonsági és védelmi politikának. Leszögezi: az unió mindenjelöltet külön, saját felkészülési üteme függvényében bírál el, tehát a jövő tavasszal kezdők - köztük Szlovákia - beérhetik az első körben tárgyalókat. Törökország még nem kezdheti meg a tárgyalásokat, mert egyelőre nem felel meg maradéktalanul a felvétel feltételeinek, közülük is elsősorban az emberi jogi követelményeknek. Ciprussal kapcsolatban a dokumentum leszögezi, hogy a török és görög terület közötti viták rendezése elősegíti az ország felvételét, de végső soron nem előfeltétel, a szigetország jelen megosztott állapotában is bekerülhet az EU-ba. Úgy határozott a csúcs, hogy az EÜ vezető szerveinek és határozathozatali rendszerének reformját jövő évvégéig kormányközi értekezlet keretében le kell bonyolítani, hogy ezáltal az EU - a ratifikációs eljárást is tekintetbe véve 2002 végére készen álljon új tagok felvételére. A közös biztonsági és védelmi politika vonatkozásában az unió eltökélte, hogy képessé válik autonóm döntések meghozatalára, és ahol a NATO mint egész nem lép fel, EUA tavasszal kezdők beérhetik az első körben tárgyalókat. vezetésű hadműveleteket indít nemzetközi válságok megoldása érdekében, miközben elkerüli a szükségtelen kettőződést. Az EU e célból új politikai és katonai testületeket hoz létre, 2003-ra felállít egy 50-60 ezer fős több nemzetiségű haderőt, amely 60 napon belül bevethető és egy évig ki tud tarAz egyiknek sikerült, a másiknak nem... A szlovák és a török kormányfő szombaton Helsinkiben (TA SR-felvétel) tani válságelhárító akciókban. A NATO-val szoros együttműködési és konzultációs eljárást hoznak létre, s lehetővé teszik az EU-ban még nem részes NATO-tagoknak is az unió katonai válságkezeléséhez való hozzájárulást. A tervezet kimondja azt az elvet, hogy minden EU-állampolgárnak adóznia kell megtakarításaiból származó jövedelmei után is, de ennek a mikéntjéről egy magasszintű munkacsoport új javaslatokat készít elő, mert Nagy-Britannia most nem fogadta el a forrásadó bevezetését. A csúcs arra buzdította a tagállamokat, hogy tegyenek újabb erőfeszítéseket gazdaságuk fellendítése érdekében és állásteremtő programjaikban. Egyöntetűen üdvözölték a csatlakozási tárgyalásra most meghívott országok vezetői a helsinki csúcstalálkozón született döntést a tárgyalók körének kibővítéséről. Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő az EU-vezetőkkel találkozva megismételte, hogy országa szeretné utolérni Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot, hogy a visegrádi csoportot alkotó négy állam egyszerre tudjon csatlakozni. Külön üdvözölte a miniszterelnök, hogy immár minden kelet-európai tagjelöltet bevontak a tárgyalási folyamatba. Emil Constantinescu román elnök óvatosan derűlátónak mondta magát abban a tekintetben, hogy Románia képes lesz-e felvenni azt a sebességet a felkészülésben, amelyet a csatlakozási folyamat szükségessé tesz. Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök egyebek között hangsúlyozta: a NATÓ- és az EU-integráció segíti egymást. A csatlakozás feltételeivel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Szófia elkészítette a kozloduji atomerőmű bezárásának programtervét. Valdas Adamkus litván államfő ezt az alkalmat használta fel arra, hogy bejelentse: országában hamarosan felajánlási konferenciát tartanak, amelynek bevételét az Megtartotta alapító közgyűlését a SMER, amely rendet és biztonságot ígér Róbert Fico már pártelnök ÖSSZEFOGLALÓ Stomfa. „A SMER rendet, igazságot és biztonságot akar. A SMER tiszteletben tartja a sokpárti demokrácia, a jogállamiság elveit. A SMER ezért nem rövidítés, hanem valóban a szlovák politika új irányvonala" - jelentette ki Stomfán, pártja alapító közgyűlésén Róbert Fico. Mivel a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDĽ) volt első alelnöke egyedül indult az elnöki tisztért, megválasztották: csak azért nem örülhet száz százalékos támogatottságnak, mert 128 szavazócédulából egy érvénytelennek találtatott. Az alapító közgyűlés a párt tíztagú elnöki tanácsát is kijelölte: van köztük akadémikus, építészmérnök, jogász, nőgyógyász, de még egyetemi hallgató is. Alelnöki tisztség nem lesz - nyilatkozta Fico, „kiindulva a hagyományos politikai struktúrák kudarcából". Szerinte a jelenlegi szlovák politika színvonalon aluli, ezért sok pártnak komoly problémái akadhatnak a következő választások során. A SMER egyébként egyedül kíván indulni, célja: teret adni „terhelő múlttal nem rendelkező" új politikus nemzedéknek. Hajlandóak viszont mind a KDH-val, mind a HZDS-szel tárgyalni, mivel az ellenzék és a kormány normális kapcsolatát kívánják elősegíteni. (TA SR, SITA) Palkó szerint Mikuláš Dzurindának kell döntenie az SDK további sorsáról A KDH előállt józan javaslatával SITA-I N FORMÁCIÓ Pozsony. Józan javaslattal állt elő a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH): a Szlovák Demokrati^ kus Koalíciót (SDK) valódi koalícióvá kellene átalakítani - jelentette ki a KDH alelnöke. Vladimír Palkó hangsúlyozta: most időt hagynak az SDK elnökének, vagyis a kormányfőnek is. Mikuláš Dzurindának kell döntenie az SDK további sorsáról, hiszen a legerősebb kormányalkotó tényező saját magán belül egyben a hatodik párt is - magyarázta Palkó, hozzátéve: a KDH további útjáról már szeptemberben döntöttek: az unió vagy a szövetség számukra nem elfogadható, a választásokon ezért vagy koalícióban vagy egyedül indulnak majd. „Az unió ugyanis az anyapártok függetlenségének végét jelentené"-véli Palkó. Szerinte a megoldatlanul húzódó SDK-probléma miatt a baloldal egyre inkább érvényesíteni tudja politikáját, mégpedig a jobboldali kormánytényezők rovására. ignalinai atomerőmű bezárásának meggyorsítására fordítják. Történelmi döntésnek nevezte, hogy országa megkezdi a tárgyalásokat. Andris Skele lett kormányfő úgy vélte, van esély arra, hogy Riga és az EU 2002 végére befejezi a februárban kezdődő csatlakozási tárgyalásokat. Lettország eddig az integrációval kapcsolatban minden feladatot teljesített, és így tesz a jövőben is - szögezte le. A máltai Edward Fenech Adatni úgy vélte, országa demokratikus hitelét erősíti, hogy a csatlakozási kérelmet előbb visszavonták, majd megismételték. Csak a most tárgyalni hívott tagjelölteken múlik, hogy mikor tudnak csatlakozni az unióhoz r- fűzte hozzá. A csúcsértekezlet döntései nyomán nem tartanak a tárgyalási folyamat lassulásától azok az államok, amelyek már másfél éve elkezdték a csatlakozási tárgyalásokat. Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök azonban szóvá tette azt a benyomását, hogy az európai védelmi politika döntéshozatali rendszerében a tagjelölt államok nagyobb szerephez is juthatnának, mint amilyet az unió kínált a csúcsértekezleten. Közölte, hogy Varsó szóba fogja ezt hozni a NATO-tagországok külügyminisztereinek szerdai találkozóján. Miloš Zeman cseh kormányfő viszont maradéktalanul méltatta a védelmi politikáról hozott helsinki döntést, úgy vélte, hogy az több dimenziójúvá teszi az EU-t. Jannákisz Kasszulidesz ciprusi külügyminiszter leszögezte: orszáSzófia elkészítette az atomerőmű bezárásának tervét. ga már korábban értésre adta, hogy nincs kifogása a török tagjelöltség ellen. Az EU kifejezetten úgy vélekedik, hogy Ankara tagjelöltsége segíthet a megosztott sziget egyesítésében. Janez Drnovsek szlovén kormányfő reményét fejezte ki, hogy a jövőre elhatározandó EU-reformok nyomán valamennyi tagjelölt állam európai főbiztossal rendelkezhet csatlakozása után, és az intézményes reformok nem fogják sújtani a kisebb országokat. Mart Laar észt miniszterelnök szerint a csatlakozás dátumánál fontosabb, hogy megszülessenek azok a döntések, amelyek a gördülékeny csatlakozáshoz kellenek. Óvatos ellenzéki panasz Nem várnak Szlovákiára Pozsony. A fejlett államok életszínvonalához való közeledés első eredményeként értékeli az Európai Unió döntését a Szlovákiával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Mikuláš Dzurinda. A kormányfő az SZTV Öt perc múlva tizenkettő c. műsorában hangsúlyozta: az EU ismertette terveit, Szlovákia is lehetőséget kapott, hogy ezekben részt vállaljon. Az Unió szerinte értékeli majd a visegrádi négyek együttműködését, bár elismerte: a többi három tagország jelentős előnnyel rendelkezik, és támogatásuk ellenére nem várnak Szlovákiára. „Tőlünk függ, sikerül-e őket utolérnünk"-jegyezte meg Dzurinda. A jelenlévő Ivan Gašparovič (HZDS) azonban megjegyezte: az unió szerinte néha kettős mércével mér. A volt házelnök a kormányt is bírálta: „Más ellenzéki politikát művelünk. Mi is szoktunk külföldön panaszkodni, de vigyázunk, nehogy lassítsuk Szlovákia integrációját" - jegyezte meg. A miniszterelnök viszont hangsúlyozta: a kormány elsősorban a szlovákiai polgárok érdekében hozta kényszerű döntéseit. (SITA) RÖVIDEN Budapestre utazik a külügyminiszter Pozsony. Eduard Kukán magyar partnere, Martonyi János meghívására ma tárgyalásokat folytat Budapesten. A hivatalos látogatás során a kiemelt téma az európai integráció ügye lesz. Vendéglátója mellett Kukán találkozik az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagjaival is. Fogadta volna őt Orbán Viktor is, ám a magyar kormányfő délután Zágrábban részt vesz Franjo Tudjman horvát elnök temetésén, (ú) Csak korlátozott költségvetésre telik Pozsony. Csupa negatív jelzővel illette a jövő évi költségvetés-tervezetet Miroslav Maxon (HZDS). Az ellenzéki képviselő a közszolgálati rádió Szombati párbeszéd című műsorában annak a véleményének adott hangot, hogy a jogszabály „nem veszi figyelembe a polgárok lehetőségeit, ugyanakkor nem létező pénzügyi alapokra épít". Másképp vélekedett Peter Tatár (SDK): szerinte az 1999-ben elfogadott intézkedésekkel sikerült megállítani a gazdaság mélyrepülését, a továbbiakban viszont többet kell takarékoskodnunk. Marián Mesiarik (SOP) megjegyezte: a költségvetés mindig olyan, mint az ország gazdasági lehetőségei, ebben az esetben „erősen korlátozott". (SITA) Már Ján Ľupták is bírálja Besztercebánya. A kormány semmit nem tesz az elszegényedés ellen. Nem tartja meg a gazdaság újjáépítésére tett ígéreteit, hagyja, hogy nőjön a munkanélküliség, ellenben csökkenti a béreket. Mindez a gazdaság összeomlásához vezet - áll a Munkásszövetség állásfoglalásában. Ján Ľupták elnök élesen bírálta a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely „a legszegényebb rétegek további megszorításaira" épül. (SITA) Illegális szeszfőzde Ólublón Pozsony. Adócsalás miatt vádat emeltek Eperjesen egy magánvállalkozó ellen. A huszonnyolc éves férfi Ólublón júliustól 86 723 liter alkoholt állított elő, amit aztán olcsón értékesített a környéken. Természetesen adót, sem más illetéket nem fizetett, ezzel csaknem 21 milliós kárt okozott. (SITA) Kiskorú rablók az óvodában Eperjes. Az idén már hetedszer törtek be az egyik helyi óvoda épületébe, legutóbb három osztály berendezését sikerült teljesen tönkretenniük. A nyomozók megfeszített munkájának eredménye meghökkentő: a rablóbanda valójában alapiskolás gyerekek csapata, akik „így próbálták levezetni fölös energiájukat". Mivel kiskorúakról van szó, az ügyet valószínűleg minden további nélkül lezárják. (TA SR) Tízéves a Magyarok Kijevi Szövetsége Kijev. Ünnepi közgyűlésen emlékezett meg szombaton a kijevi főkolostor dísztermében a Magyarok Kijevi Szövetsége megalapításának 10. évfordulójáról. A ma mintegy kétszáz főt számláló szövetség elnöke, Vígh János építész az elmúlt tíz évet értékelve elmondta: az egyik legnagyobb eredmény, hogy együtt tudtak lenni tíz éven át és nemcsak a kijevi, hanem lembergi, kárpátaljai, kazahsztáni, oroszországi magyarok is. (MTI) Kettétört tartályhajó, sikeres mentés London/Brest. Kettétört tegnap egy 30 000 tonna fűtőolajat szállító máltai tartályhajó Franciaország partjainál, Brest kikötőjétől 110 kilométerrel délre. A francia és brit helikopteres mentőalakulatok a 26 fős legénység összes tagját kimentették, viszont fennáll az olajszennyezés veszélye. (MTI) A KMKSZ választmányi ülése a kollektív jogokról Határozott kiállást MTI-TUDÓSÍTÁS Ungvár. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a jövőben határozottabban fog kiállni a kárpátaljai magyarság kollektív jogainak érvényesítéséért, miután nem bizonyult eléggé hatékonynak az eddigi kis lépések politikája az ukrán államhatalmi szervekkel folytatott párbeszédben - így döntött a legbefolyásosabb ukrajnai magyarságszervezet tegnap Bátyúban tartott választmányi ülése. Elnöki beszámolójában Kovács Miklós parlamenti képviselő kiemelte, hogy a KMKSZ célkitűzése a kárpátaljai magyarság kulturális és területi autonómiája, ám mivel az utóbbit az ukrán alkotmány nem teszi lehetővé, a szövetség a törvények alapján indítványozni fogja olyan közigazgatási egység kialakítását, amely magában foglalná a kárpátaljai tömbmagyarság egészét. A választmány erről elfogadott nyilatkozata aggodalmát fejezte ki az ország kisebbségpolitikájának kedvezőtlen jegyei miatt. A testület szerint a nemzetiségeknek nincsenek kollektív jogaik, sőt kísérletek történnek az intézményesen gyakorolható személyi jogaik szűkítésére. A volt kormányfő testre szabott tévészereplése Kisajátított érdemek SITA-HIR Pozsony. Az Európai Unió döntését, mely szerint Szlovákiával megkezdhetők a csatlakozási tárgyalások, saját kormánya érdemeként tünteti fel a volt miniszterelnök. Vladimír Mečiar a Markíza Televízió Testre szabva c. műsorában tett kijelentése szerint Szlovákia már 1997-ben teljesítette a feltételeket, a Nyugat bírálata az akkori ellenzék „túlbuzgóságának" köszönhető. „Most már nemcsak jogi, hanem gazdasági problémáink is vannak, ami az én kormányzásom alatt ismeretlen volt" - szögezte le Mečiar. Cáfolta, hogy Szlovákiát sikerült teljesen elszigetelnie, hiszen - állítja Mečiar az ország „gyümölcsöző üzleti kapcsolatokra tett szert".