Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-10 / 285. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 11. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK GJ A harmadik negyedévben lényegesen lassult Szlovákia gazdasági növekedésének üteme, a fellendülés várat magára Megint csökkent a reálbér Átlagbér az egyes ágazatok szerint 1999 első háromnegyed évében Sk föld- ipar építő- keres- idegen közi., pénz- szolgál- köz- okta- egész- egyéb művelés ipar ked. forg. távközl. ügy tatás igazg. tásügy ségügy közszolg. Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal Ágazatok i­J! J'.. 11 Országos átlag Pozsony. A Szlovák Statiszti­kai Hivatal tegnap közzétett elemzése szerint az idei har­madik negyedévben lassult a bruttó hazai össztermék nö­vekedése. A 0,6 százalékos érték mögött elsősorban a háztartások és az államigaz­gatás fogyasztásának vissza­esése áll. TUBA LAJOS A harmadik negyedévben megló­dult az infláció is. Ezt főként a köz­pontilag szabályozott árak és a hoz­záadottérték-adó júliusi emelése váltotta ki, ilyen mértékű változás­ra hazánkban 1993 februárja óta nem volt példa. Augusztus óta vi­szont az infláció újra lelassult. Szeptember végén az egy évvel korábbbi állapothoz képest az ár­színvonal 14,7 százalékkal volt ma­gasabb. Az állami költségvetés hiánya szep­tember végén 12,4 milliárd korona volt. Ez 4 milliárddal több, mint ta­valy, a költségvetési hiány a bruttó hazai össztermék 2,1 százalékát tette ki, fél százalékkal többet, mint tavaly szeptember végén. Jelentő­sen javult viszont a külkereskedel­mi mérleg. Az első háromnegyedév 25,8 milliárd koronás hiánya 29,4 milliárd koronával kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszo­nyított külkereskedelmi hiány 4,9 százalékra csökkent, ami 5,9 száza­lékkal kevesebb a tavalyi értéknél. A gazdaság exportképessége 1,1 százalékkal növekedve 62,9 száza­lékvolt. Szeptember végén 2,12 millió em­ber dolgozott, 3,9 százalékkal keve­sebb, mint tavaly. Az alkalmazottak száma a mezőgazdaságban, az ipar­ban, az építőiparban és az állam­igazgatásban csökkent, az egész­ségügyben viszont nőtt. Szeptem­ber végén 406 700 ember keresett munkát, ami 16,7 százalékos mun­kanélküliségnek felel meg. Éves szinten ez eddig 15,9 százalék, a munkanélküliek korábban főként az iparban, az építőiparban dolgoz­tak vagy pályakezdők. Az átlagbér a harmadik negyedév végén 10 302 korona volt, ami az előző év hason­ló időszakához képest 7,3 százalé­kos növekedést jelent. Hat év óta el­ső alkalommal történt meg, hogy a fogyasztói árak növekedését is fi­gyelembe vevő reálbér csökkent, mégpedig 1,9 százalékkal. A statisztikai hivatalhoz tartozó INFOSTAT prognózisa szerint az év hátralévő részében, illetve a jö­vő év első negyedévében tovább lassul a bruttó hazai termék növe­kedése. Ennek fő oka a tartós növe­kedés megteremtése érdekében fo­ganatosított kormányintézkedések miatti hazai fogyasztáscsökkenés, amit csak részben helyettesít az ex­port növekedése. Emiatt az INFOSTAT 1999-re 1,9 százalékos GDP növekedést vár, sőt a jövő év első negyedévére 0 körüli értéket becsül. Á külkereskedelmi hiány mértéke várhatóan továbbra is jó­val kevesebb lesz, mint tavaly. Éves szinten ezt 38 milliárd koronára, vagyis a GDP 4,8 százalékára várja, 2000 első negyedévére pedig 6-7 milliárd koronás deficitet prog­nosztizál. A munkapiaccal kapcso­latban várhatóan teljesül az év ele­jén becsült 16,2 százalékos munka­nélküliség. A legújabb adatok szerint a fo­gyasztói árak októberben újra csak fél százalékkal emelkedtek. Mivel a kormány a lakbéremelést január el­sejére halasztotta, az éves infláció valamivel elmarad a korábban be­csülttől. December végén az éves infláció 14,4 százalék körül, az 1999-es emelkedés pedig 10,6 szá­zalék körül alakul. Jövőre viszont a központilag szabályozott árak újabb tervezett emelése miatt az el­ső negyedév végén továbbra is két­jegyű inflációra kell számítanunk, ez a becslések szerint 14 százalék körül alakul. Az év végén az átlag­bér várhatóan 10 740 korona lesz. Az infláció miatt ez 3 százalékos re­álbércsökkenést jelent, ami viszont 3,9 százalékos termelékenység-nö­vekedéssel párosulna. A jövő év el­ső negyedévében pedig 5-6 száza­lékos reálbércsökkenést várnak, mivel a nominálbérek 7,5 százalék­ra becsült emelkedését 14 százalé­kos infláció kísérné. A pénzügyminisztérium minden javaslatot elvetett a Szlovák Biztosító hétfői rendkívüli közgyűlésén Schmögnerová Mečiar úthengerén? MOLNÁR IVAN Pozsony. A pénzügyi tárca bank­konszolidációval kapcsolatos lé­péseit leginkább az előző kormány aranyidai úthenger-politikájához lehetne hasonlítani - nyilatkozta Jaroslav Haščák, a Penta Group igazgatótanácsának tagja, miután a kormány hétfőn annak ellenére döntött a Szlovák Biztosító alaptő­ke-emeléséről, hogy azt akkor már bírósági határozat tiltotta. A Po­zsonyi Kerületi Bíróság még de­cember elsején, a Penta Group csoportba tartozó B Consult Rt. ja­vaslatára, előzetes határozatban tiltotta meg a Szlovák Biztosító­nak olyan közgyűlés szervezését, amelyen az alaptőke emeléséről vagy csökkentéséről döntenének. A bírósági határozatot azonban csak december 6-án, vagyis a biz­tosító rendkívüli közgyűlésének napján kézbesítették. A 9,88 szá­zalékos tulajdonrésszel rendelke­ző B Consult ugyanakkor ezt is­mertette a többségi tulajdonos pénzügyminisztériumi képvise­lőkkel, akik ennek ellenére a köz­gyűlés megtartása mellett szavaz­tak. Haščák visszataszítónak és ar­rogánsnak nevezte a pénzügynek ezt a szerinte egyértelműen tör­vénysértő lépését. A B Consult a közgyűlésen az alaptőke 4 milliár­dos emelését javasolta, amiből 2 milliárd korona értékben ezer ko­ronás részvényeket is kiadtak vol­na. Szerintük így a kisebbségi részvényesek is részt vehettek vol­na az alaptőke-emelésben, ami je­lentősebben erősítette volna a biz­tosító anyagi helyzetét. Az 50,5 százalékos többségi tulajdonrész­szel rendelkező pénzügyi tárca azonban minden javaslatot elve­tett, így a pénzügy lépései csak az állam nagyobb befolyását szolgál­ják. A tőkeemelés után ugyanis a biztosítóban birtokolt állami tulaj­donrész 78,88 százalékra nő. A Penta Group képviselői szerint az elővételi jog megvonása a kisebb­ségi részvényesektől egyértelmű­en a kisebbségi részvényesek joga­inak megsértéseként értékelhető, ami már csak azért is visszataszí­tó, mivel a kormány programnyi­latkozatában még a kisebbségi tu­lajdonosok jagainak védelme mel­lett kötelezte el magát. Megdöb­bentő számukra emellett a köz­gyűlés azon döntése is, amely sze­rint a tőkeemelésre szombaton ke­rül sor, amikor minden pénzinté­zet zárva tart. A B Consult már bí­rósághoz fordult, ugyanis szerinte a pénzügy sorozatosan sérti meg a kisebbségi tulajdonosok jogait és figyelmen kívül hagyja a bíróság döntését. Ugyancsak bíróság dön­tött a szintén a Penta Group cso­portba tartozó Invest Brokers Rt. beadványáról. Az Invest Brokers a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) szeptember 9-én tartott rendkívüli közgyűlésének határo­zatait támadta meg, és a bíróság november 29-én a közgyűlésen hozott határozatok végrehajtását tiltotta meg a bank kényszerfel­ügyelőjének, amivel gyakorlatilag leblokkolták a bank konszolidáci­óját. A Penta Group szerint az ál­lam által hangoztatott bankkon­szolidáció az IRB esetében az ál­lam indokolatlan térszerzéséhez vezetett a bankban. Szerintük az állam, mint az IRB legnagyobb adósa, ahelyett, hogy kifizette vol­na adósságait, vagy a hitelezők jo­gos követeléseit, olyan befolyásra tett szert a bankban, amivel a ki­sebbségi tulajdonosokat megfi­gyelői szerepre kárhoztatta. Az SOP félti a kisvállalkozókat, a betéteseket Vádolják a Tesco céget ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. „Az AG Bank csődjéért egy­értelműen a nemzeti bank tehető fe­lelőssé, mert vezetőinek elhamarko­dott kijelentései lavinát indítottak el. Nagyon keserves karácsonyi ajándékot adtak ezzel a betétesek­nek." - jelentette ki Karol Jenis, a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) nyitrai kerületi tanácsának elnöke a párt járási vezetőinek tegnapi ta­nácskozásán. Szerinte az AG Bankot hamarosan több kisebb pénzintézet is követi, és az embereknek lassan már nem lesz kire bízniuk a megta­karított pénzüket. „A vállalkozókat különösen érzékenyen érinti ez a probléma - hangsúlyozta Karol Jenis - hiszen most már nemcsak hi­telekhez nem tudnak hozzájutni, hanem könnyen meglehet, hogy a saját megtakarított pénzükhöz sem." A vállalkozók érdekeit tartja szem előtt az SÓP kerületi tanácsa azzal a javaslattal, hogy a jövőben törvény szabályozza: bevásárlóköz­pontok csakis az autópályák men­tén, a városoktól távol épülhetnek. „Nyitra környékén teljesen tönkre­tette a kereskedőket a Tesco társa­ság, amely nemcsak a város szélén nyitott egy hipermarketet, de a bel­városban is van áruháza. Az ilyen monopóliumok árengedményes ak­cióival a kisvállalkozók nem tudnak lépést tartani, ezért mind tönkre­mennek, ami a munkanélküliség növekedésében is megmutatkozik." - mondta Karol Jenis. (V. M.) Az uniós tagságra pályázó országok GDP-je 1998-ban Ciprus Szlovénia Csehország Magyarország Szlovákia Lengyelország Törökország Észtország Litvánia Lettország Románia Bulgária A feltüntetett értékek az Európai Unió 1998-as átlagos biuttó nemzeti termékéhez viszonyítva értendők, ahol EU = 100. (Forrás: MfD) TANÁCSADÓ Nem lesz kárpótlás V. I.: Novemberben olvastam az Új Szóban, hogy a parla­mentjóváhagyta a fogolytá­borokba elhurcoltak sérelme­inek mérsékléséről szóló tör­vényt. Ezzel kapcsolatban azt szeretném megtudni, kérhe­tek-e kárpótlást. Engem 1945. május 9-én fogtak el az oroszok. Akkor, amikor már hazafelé jöttem. Rajecen be­tereltek minket egy moziba, onnan Brünnbe vittek. Brünnben pedig bevagoníroz­tak és kivittek Fogságnyiba, innen hordtak dolgozni. A fogságból 1945 szeptember 2-án jöttem haza. Erről igazo­lást is kaptam. FEKETE MARIAN Igen, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 1999 novem­berében valóban jóváhagyott egy olyan törvényt, amely a fo­golytáborokba elhurcoltak kár­talanítását szabályozza. Ez volt a 305/1999 Tt. számú törvény, amelyet a szlovák parlament 1999. november 3-án hagyott jóvá. Az Ön esetére azonban ez a törvény nem vonatkozik. Ez a törvény azokra vonatkozik, aki­ket a fasizmus hitleri változata, a nácizmus sújtott valamilyen módon. Önt az oroszok „ejtették fogságba", egészen furcsa mó­don egy nappal a háború befeje­zése után. Éz akkoriban egészen normális dolognak számított. Az oroszok a foglyul ejtett em­bereket úgynevezett rövid ideig tartó, vagy kis munkára („málenkij robot") hurcolták el. Önnek hihetetlenül nagy sze­rencséje volt, ha még 1945-ben hazaérkezett. Az ún. „málenkij robotra" elhurcolt emberek többsége ugyanis csak évekkel később térhetett haza, ha csak időközben nem haltak meg a kommunista koncentrációs tá­borokban. A törvény hivatalos indoklása szerint ez lezárt kér­dés, mert a Szlovák Nemzeti Ta­nács 1991. évi 319. számú tör­vénye szavatolta a megfelelő kártalanítást mindazoknak, aki­ket 1945-től 1953-ig hurcoltak el az egykori Szovjetunió biz­tonsági szervei az egykori Szov­jetunió területén létesített tábo­rokbai Önnek tehát az említett törvény alapján kellett volna ér­vényesítenie a nemzetközi jogot is sértő fogságbaejtésével (a II. világháború befejezését követő fogságbaejtésével) kapcsolatos jogigényeit. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Svájci itteni befektetései Pozsony. Svájc szlovákiai befek­tetései elérik a 816 millió Sk-t, ami a Szlovákiába érkezett kül­földi befektetések 1,1 %-a. Svájc ezzel a külföldi befektetők között a 10. helyet foglalja el. A befekte­tések növelésének lehetőségéről tegnap Pascal Couchepin svájci gazdasági miniszter és a szlovák kormány gazdasági miniszterei folytattak tárgyalásokat. Annak ellenére, hogy Svájc erős bank­szektorral rendelkezik, Szlováki­ában ebből az ágazatból még csak a Zürich Biztosító Rt. képvi­selteti magát. Az élelmiszeripar­ból ugyanakkor már több svájci cég, így a Nesdé és a Jacobs Suc­hard is jelen van. (TA SR) Olcsó energiaárak? Pozsony. A villamos energia és a gáz árának emelése, Pavol Ifčič, a Városok és Falvak Társulásá­nak képviselője szerint ugyan ne­gatív hatást gyakorolna a közsé­gek költségvetésére, ám felszá­molná a mostani deformált hely­zetet az energiapiacon. Jelenleg ugyanis a háztartások által fize­tett árak a termelési költségek­nek csak a 70 százalékát fedezik, ezért a villamosművek a kor­mánynak ádagban 30-50 száza­lékos áremelést javasoltak. Ha­sonló mértékű áremelést javasol­tak a kormánynak a gázművek is. (TASR) Internethasználat Magyarországon Budapest. A magyar vállalatve­zetők 89 százaléka úgy gondolja, hogy az internet használata előnyt jelent a versenyben, míg 46 százalékuk szerint azok a cé­gek, amelyek nem használják a jövőben a világhálót, veszíteni fognak piaci részesedésükből a modern technológiákkal rendel­kezőkkel szemben. Az Intel Cor­poration által megrendelt, Ma­gyarországra, Lengyelországra, Csehországra és Oroszországra kiterjedő kutatásból kiderül, hogy a négy ország közül az in­ternet-hozzáféréssel rendelkező vállalatok 79 %-os aránya Ma­gyarországon a legkisebb. Ezzel szemben a magyar válaszadók használják a legtöbbet, hetente 9,2 órát az internetet. (MTI) Pluszfizetés a Matadornál Pozsony. A Matador Rt. az idei évben 8,5 milliárd koronás bevé­telre számít, adózás előtti nyere­sége pedig eléri a 233 millió ko­ronát. A cég a novemberi fizetés­sel együtt 23 millió koronát fize­tett ki alkalmazottainak karácso­nyi pluszfizetésként. A cég kép­viselői szerint a 14. fizetés a cég bérrendszerének szerves részét képezi, ami független a gazdasá­gi eredményektől. A Matador ál­tal fizetett havi átlagbérek elérik a 16,1 ezer koronát. (SITA) Irak holnaptól szállítana Bagdad. Irák már holnaptól kész olajexportja felújítására, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénte­ken újabb hat hónapra meghosz­szabbítja az élelmet olajért prog­ram hatályát - közölte az iraki olajipari minisztérium illetékese. Irak három hete függesztette fel olajexportját, az ellen tiltakozva, hogy a világszervezet a BT-n be­lüli szankcióviták miatt a progra­mot csak rövidebb időszakokra hosszabbította meg az addigi fél­éves szakaszok helyett. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. december 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valu ta Árfolyam Valut a Árfolyam EMU - euró 42,528 Magyar forint (100) 16,681 Angol font 67,489 Német márka 21,744 Cseh korona 1,181 Olasz líra (1000) 21,964 Francia frank 6,483 Osztrák schilling 3,091 Japán jen (100) 40,267 Spanyol peseta (100) 25,560 Kanadai dollár 28,106 Svájci frank 26,604 Lengyel zloty 9,994 USA-dollár 41,574

Next

/
Oldalképek
Tartalom