Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-10 / 285. szám, péntek

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 10. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Karcsúsít a párkányi papírgyár Pozsony. A párkányi papírgyár megválik JCP Izolácie Rt. leány­vállalatától, mivel a cég képvi­selői szerint nem illik a papír­gyár fafeldolgozó profiljához. A papírgyár már aláírta a dán Icopal Rt.-vel a leányvállalat el­adásáról szóló szerződést. A dán cég a világ legnagyobb szi­getelőanyagokat gyártó vállala­tának számít, 4 ezer alkalma­zottjával évente 28,5 milliárd koronás forgalmat bonyolít le, és a skandináv és nyugat-euró­pai országokon kívül jelen van már Lengyelországban és Cseh­országban is. A cég a párkányi vállalat megvételét jövendőbeli közép-európai terjeszkedésé­nek egyik állomásaként értéke­li. (SITA) Jegybanki kételyek Pozsony. A jegybank szerint a jövő évi költségvetés rizikóté­nyezői közé tartozik a banki hi­telekért nyújtott állami garan­ciavállalás is. A költségvetési ja­vaslat ugyanis több szervezet számára is lehetővé teszi az ál­lami garanciavállalás kihaszná­lását, ami a hitelek visszafizeté­sének elmaradása esetén az el­következő években jelentós te­hertételtjelent majd a költség­vetésnek. Továbbra is nyitott kérdés maradt a privatizációból származó bevételek nagysága is. A tervezet 22,1 milliárd ko­ronás bevétellel számol, s ha az összeget fejlesztési tervekre for­dítják, akkor nem marad ele­gendő tartalék a vagyonalapi kötvények kifizetésére. (SITA) Csehek Pöstyénben Prága. Mivel a cseh biztosítók már nem térítik a cseh lakos­ság szlovákiai fürdőköltségeit, a csehek szinte egyáltalán nem látogatják a pöstyéni fürdőt. 1995-ig a cseh fürdővendégek Pöstyénben az odalátogatók egyötödét tették ki, ma már in­kább a nyugat-európai, izraeli, amerikai és arab fürdővendé­gek dominálnak. Az új állam­közi szerződés aláírására ugyanakkor csak a jövő év ele­jén kerül sor, addig pedig a cseh biztosítók továbra sem fi­zetik a szlovákiai fürdőköltsé­geket. (ČTK) Szerelési és technikai anyagok forgalmazásával foglalkozó nemzetközi kereskedelmi társaság, amely már 9 éve működik Szlovákiában, kereskedelmi képviselőt keres a Komáromi, a Dunaszerdahelyi és a Pozsonyi járásból. Követelményeink: • technikai irányzatú közép- vagy főiskolai végzettség (gépészeti, építészeti vagy autójavító szak), • 20 - 30 éves korhatár, • befejezett katonai alapszolgálat, • B típusú gépkocsivezetői jogosítvány, • saját gépkocsi a próbaidő alatt, • saját földi telefon. Kínálatunk: • szolgálati gépkocsi a próbaidő után, I-­• munka dinamikusan fejlődő kollektívában, CO o • kiértékelés a teljesítmény alapján, > • szakmai előmenetel. Szakmai önéletrajzát faxolja el a következő számra: 07/49 20 12 99. Az EU és az elektronikus gazdaság - más szerződésekkel egyformán érvényes minden, a világhálón kötött szerződés A világ legelismertebb vállalatainak sorrendje A hírnév törékeny áru HÍRÖSSZEFOGLALÓ New York. Világszerte több mint 700 vállalatvezető megkérdezése alapján elkészült a legelismertebb cégek toplistája. A lista élén a General Electric és a Microsoft állnak. A Financial Times és a PricewaterhouseCoopers fel­mérése rávilágít, hogy az üzleti hír­név törékeny áru: a tavalyi lista 14 szereplője az idei rangsorban már nincs benne. A kiesettek között van a Philip Morris, a Cargill, a Swiss Re, a Motorola, a Boeing; helyükre bejött a Merck, a Berkshire Hathaway, a Citigroup, a Disney, a Volkswagen és a Goldman Sachs. Néhányan - például a Mobil - fúzi­ók vagy vállalatfelvásárlás miatt hullottak ki, de sok esetre nincs is magyarázat. A 75 ország gazdasági szakembe­rei, vállalatvezetői körében végzett közvélemény-kutatás alapján az idén másodszor közreadott vállala­ti toplista összeállításakor a meg­kérdezettek nyolc feltétel alapján értékelték a világ országainak cége­it: a jól kialakított vállalati straté­gia, az ügyfelek igényeinek kielégí­tése a lojalitás mértéke, a vállalat­vezetés minősége, nagy és folyama­tos nyereségesség, a termékek és a szolgáltatások minősége, a vállalat személyzeti politikája, a vállalatve­zetésben végrehajtott változások si­keressége és az üzleti globalizáció. A felmérés eredményeit szektorok­ra is lebontották az elemzők. A gép­iparban a Toyota, a vegyiparban az amerikai Dupont, a fogyasztási cik­kek gyártásában az amerikai 3M, a pénzügyi szolgáltatások terén a Citigroup, az élelmiszer/üdítőital gyártásban a Coca-Cola, az épí­tőiparban a hongkongi Cheung Kong Holdings, a szállításban a Bri­tish Airways, a kiskereskedelemben a Wal-Mart, a távközlésben az SBC Communications, a közműszolgál­tatásban a francia Vivendi, a számí­tástechnikában a Microsoft, a gyógyszer- és gyógyászatieszköz­gyártásban a Pfizer, a média terén a Disney, az elektronikai cikkek gyár­tásában a General Electric vitte el a pálmát. (VG) A FIFA a műholdas csatornáknak adná a közvetítési jogot Tévénézők hátrányban ÖSSZEFOGLALÓ Tokió. A British Broadcasting Corp. (BBC) jelentése szerint a Nemzetkö­zi Labdarúgó-szövetség meg kíván­ja szüntetni a földi sugárzású adá­sok túlsúlyát a vb-közvetítésekben. A sportág irányító testülete ugyan lehetővé tenné a 2002-es labdarú­gó-világbajnokság döntőjébe beju­tott országok földi sugárzású csator­nái számára, hogy közvetítsék a megnyitó ünnepséget, az elődöntő­ket, valamint a döntőt, ám a többi meccset nem. A BBC szerint Európá­ban a legtöbb mérkőzés közvetítési jogát a műholdas és a kábeltévé-tár­saságok vásárolják meg. (A közvetí­tési jogot a Prisma Kirch vásárolta meg 750 millió fontért a FIFA-tól, amit a német társaság tovább érté­kesít a tévétársaságoknak.) Ez a vi­lágbajnokság lesz az első, amikor a nézők a földi csatornák mellett ká­beles vagy műholdas csatornákon, illetve az egyes meccsekre külön előfizetve (pay-per-view) kísérhetik figyelemmel az eseményeket. Utób­bi esetében a FIFA csak felvételről engedélyezné a mérkőzések közve­títését. A televíziós jogok kérdését tovább bonyolítja a Távol-Kelet és Európa közti időeltolódás. A kilencórás kü­lönbség miatt a legtöbb meccset eu­rópai idő szerint a délelőtti órákban rendezik, amikor a televízión ke­resztül szurkolók többsége dolgozik vagy éppen iskolában van. Michel Zen-Ruffinen, a FIFA főtitkára is úgy látja, hogy a meccsek kezdő idő­pontja a szurkolók többségének kedvezőtlen, de állítása szerint a té­vétársaságokkal együtt már keresik a megoldást. David Davies, az angol labdarúgó szövetség vezérigazgató­ja szerint minden szurkoló számára elérhetőve kell tenni a meccseket, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a hirdetők kívánságait sem. Davies szerint ezért elkerülhetetlen volt, hogy a műholdas csatornák előtt megnyíljék az út a közvetítésekhez. (A műholdas csatornák nézőtábora ugyanis jobban behatárolható, mint a földi sugárzásúaké.) „Senki sem lepődik már meg, ha műholdon ke­resztül közvetítenek sportesemé­nyeket" - állítja Davies, aki szerint a következő 4-8 éven belül ugrássze­rűen megnő a műholdas csadako­zással rendelkező tévénézők száma. Davies szerint a FIFA-nak a közvetí­tési jogokról külön-külön kellene tárgyalnia a televízió- és rádiótársa­ságokkal. Tisztázni kell továbbá az interneten keresztüli sugárzáshoz kapcsolódó jogokat is. (NG) Szabad út - szigorú feltételek Franciaország porondon Brüsszel. Az Európai Bizottság csalódottságát fejezte ki a francia kormány döntése miatt, hogy Pá­rizs továbbra sem oldja fel a brit marhahús beviteli tilalmát. Érthetetlen szerinte a döntés azért is, mert mind az EU, mind Francia­ország állategészségügyi testületei feloldhatónak találták a brit mar­hahús embargóját. Az EU-nak most nem marad más választása, mint jogi eljárást kezdeni Franciaország ellen. A német egészségügyi mi­niszter szerint ugyanakkor a német kormány kész feloldani a brit mar­hahús beviteli tilalmát. A tilalom megszüntetéséhez tartományi és szövetségi jóváhagyásra is szükség van, ennek ellenére állítólag ta­vaszra együtt lesznek a törvényes kellékek. (MTI) A magyar közgazdász-társadalom része rossznak tartja Chikán Attila gazdasági miniszter menesztését Matolcsy „kifejezetten rossz üzenet" FELDOLGOZÁS Brüsszel. Az EU gazdasági mi­niszterei megállapodtak an­nak a jogszabálytervezetnek a részleteiben, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a szerző­dő felek az interneten is teljes jogérvénnyel köthessenek ke­reskedelmi szerződéseket - ír­ja a Napi Gazdaság. ÖSSZEFOGLALÓ Az elektronikus kereskedelemről szóló direktíva irányelveket kíván szabni az internetes szolgáltatások teljes körére, beleértve az in­ternetes újságokat, adatbázisokat, pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat. A törvénytervezet egy része kizáró­lag az üzleti vállalkozásokat érinti ­beleértve a világhálón kötött szer­ződések érvényességét és a szolgál­tatók felelősségét - más passzusai viszont olyan területeket is felölel­nek, mint a fogyasztóvédelem, a szólásszabadság és a reklámok használata az interneten. A máso­dik olvasatában az Európai Parla­ment elé kerülő törvénytervezet egyebek közt más szerződésekkel egyformán érvényesnek fogad el minden, a világhálón kötött szerző­dést, alapelveket szab a tagország­ok törvényeinek egymás közötti el­ismeréséhez, emellett megköveteli, hogy az online szolgáltatások mű­ködtetői nyújtsanak pontos infor­mációkat kilétükről. A szabályozás lehetővé tenné az or­vosoknak, a jogászoknak és más szakembereknek, hogy az interne­ten is tevékenykedhessenek. A mos­tani megállapodás előfutára volt az a múlt héten elfogadott jogszabály, amely törvényesnek tekinti a számí­tógépen bemutatott aláírásokat. Mindkét jogszabály lehetőséget biz­tosít arra, hogy a tagországok az unión kívüli országokkal is együtt­működjenek a világháló használatá­ban, ennek azonban az a feltétele, hogy a külső állam és az EU-tag­országok kölcsönösen elismerjék egymás igazolásait. Frits Bolkestein, a belső piacért felelős EU-biztos üd­Késziil az elektronikus kereskedelemről szóló direktíva (lllusztr. felv.) vözölte a törvénytervezetet, amely szerinte új dimenziókat nyit a hatá­rokon átnyúló kereskedelemben. Bolkestein becslésekre hivatkozva közölte, hogy az elektronikus keres­kedelem értéke 2003-ra a mostani hússzorosára, évi mintegy 340 milli­árd dollárra nőhet. Budapest. Nem jó üzenet az üzleti szférának Chikán Attila menesztése. Személyében olyan, liberális gazda­ságfilozófiát valló ember távozik a magyar gazdasági tárca éléről, aki­nek egyik alapvetése szerint a ma­gyar gazdaságban meghatározóan piaci viszonyok uralkodnak. Ezért abba csakis piackonform eszközök­kel szabad beavatkozni. A Figyelő gazdasági szaklap szerint Chikán Attila azzal hangolta maga ellen a fideszeseket, a kisgazdákat, majd a miniszterelnököt, hogy „nem hisz az állam és a kormányzat mindenhatóságában". Chikán kivet­te részét abból a szólamból is, mely a pénzügyminiszterrel és a jegy­bankelnökkel együtt a gazdasági ra­cionalitás tiszta futamait csempész­te a kormány magyar nótát és ope­rettet kornyikáló kórusába. „A há­rom tenor - Surányi, Chikán, Járai­lendületesnek indult tercettjéből mára jószerével egyedül Járai re­kedtes orgánuma hallatszik ki, oly­kor az is rosszul intonálva" - fogal­maz a lap. A személycserére épp akkor kerül sor, amikor a magyar makroadatok látványosan javulnak. A folyó fizetési mérleg alakulása rendre pozitív meglepetést keltett. Hasonlóan kedvező tendenciák lát­szanak a költségvetési, illetve állam­háztartási egyenleg terén, s a gazda­sági növekedésre sem lehet panasz. ,Annak, hogy ez így van, az az oka, hogy a Fidesz-MPP választási kam­pányban szajkózott gazdaságpoliti­kai elképzeléseiből vajmi kevés va­Vita a marhakórról A három tenor és a karmester: Járai Zsigmond, Orbán Viktor, Surányi György és Chikán Attila. (Archívumi felvétel) lósult meg" - állítja a lap, amely sze­rint az nem is valósulhatott meg, mert a Matolcsy György nevével fémjelzett alternatíva „voluntaris­ta". Chikán utódjáról, a Növekedés­kutató Intézet igazgatójáról azt ál­lítja: „a szakma jelentős része nem tartja őt eléggé felkészültnek althoz, hogy közgazdasági összefüggések­ről érdemben vitatkozzon vele". El­ismeri ugyan, hogy Matolcsy prob­lémafelvetései többnyire jogosak - a multinacionális vállalatok szerepe a magyar nemzeti jövedelem előállí­tásában valóban torz gazdasági szerkezetre utal; a vámszabad terü­leti tevékenység valóban sebezhető­vé teszi a magyar gazdaságot; az új beruházások földrajzi eloszlása va­lóban növeli a területi aránytalansá­gokat az országban; az adósságállo­mányt végső soron valóban csak ki­nőni lehet. A „probléma" a válaszok­kal van. .Alapvetően zavaros, kö­vetkezeden, moralizáló, olykor az elemi közgazdasági, üzleti ismere­teknek és a nemzetközi tendenciák­nak ellentmondó nézetekről van szó, amelyek a gyakorlatba átültet­ve károsan befolyásolhatják a ma­gyar üzleti életet és a külföldi befek­tetők érdekeit. A lap ebben „szeren­csésnek" tartja, hogy a gazdaságdip­lomáciai tevékenység átkerül a kül­ügyminisztérium integrációs állam­titkárságához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom