Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-04 / 254. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 4. TÉMA: A BÉKEMISSZIÓ G

F| Beszélgetés Ľudovít Gál tábornokkal a szlovák békemissziók felszereltségéről és feladatáról Kétezerötszáz dollár havonta Nem üzlet, hanem tapasztalatszerzés Nemzetközi missziók A szlovák hadsereg az 1993as megalakulása óta bekapcsolódik az ENSZ, illetve a NATO nemzetközi békemisszióiba. Ľudovít Gál vezérőrnagytól, a védelmi minisztérium nemzetközi kapcsolatokért és integrációért felelős főosztályának igazgatójától megkérdeztük: Ki vehet részt a békemissziókban? GAÁL LÁSZLÓ Csak hivatásos katonák, a gyorsbevetésű alakulat tagjai, vagy tartalékosok is jelentkezhetnek ENSZ-katonának? Nem tartjuk lehetetlennek, hogy tartalékos katonák is bekapcsolódjanak a békemissziókba. Elsődleges célunk azonban az, hogy a missziókban, mint például az UNTAESben, az UNPROFOR-ban, az AFORban vagy a KFÓR-ban résztvevő katona az ott szerzett tapasztalatait továbbadja. Ezért akaijuk, hogy a missziókba elsősorban hivatásos katonák menjenek, és ha velük nem tudnánk kielégíteni az igényeket, akkor töltjük fel a létszámot tartalékosokkal. Ez azt jelenti, hogy ha egy tartalékos valamilyen békemisszióban szeretne részt venni, akkor alá kell írnia egy szerződést, hogy a misszió végeztével tovább szolgál a hadseregben? Természetesen mi azt szeretnénk, hogy a jelentkező ne csak a külföldi munka iránt érdeklődjön, hanem a hivatásos katonai szolgálat is érdekelje. A sajtóban is megjelentek olyan hirdetések, amelyek akár a gyorsbevetésű alakulatba, akár egyéb hivatásos katonai szolgálatra toboroznak jelentkezőket. Az érdeklődők bármelyik járási katonai parancsnokságon jelentkezhetnek, és közülük válogatják ki a megfelelőket. Bizonyára tudja, hogy célul tűztük ki a hadsereg professzionalizálását, ezért a válogatás is egyre szigorúbb lesz. Milyen kiképzést kapnak a békemisszióba készülő katonák? Különösebb kiképzésről nincs szó, hiszen a szlovák hadsereg minden katonája általános kiképzést kap, a speciális kiképző központokban már csak bizonyos szakmai továbbképzésen mennek keresztül, aszerint, hogy milyen Ľudovít Gál: Célunk, hogy a békemisszióban szerzett tapasztalataikat a hadseregben kamatoztassák a katonák. (Dömötör Ede felvétele) misszióba készülnek. Minden alakulat kiküldése előtt felderítő csoportot küldünk a helyszínre, az felméri, hogy konkrétan mi lesz az alakulat feladata, a miszszió parancsnokaival megbeszélik a követelményeket, és eszerint készítik fel az alakulatot. Ha jól tudom, Szlovákiában Nyitrán van a békemisszióba készülő alakulatok kiképző központja. Itt mennyi ideig készülnek az egyes alakulatok a bevetés előtt? A felkészítési idő nem mindig egyforma. Ez attól is függ, milyen feladatra kell felkészíteni az alakulatot, valamint attól is, hogy milyen katonákat kell felkészíteni. Mert a gyorsbevetésű alakulat tagjának jóval kevesebb időre van szüksége a felkészüléshez, mint egy tartalékosnak. Ebben aztán közrejátszik az egészségi állapot, a szellemi, de nem utolsó sorban a nyelvi felkészülés is. Minden, békemisszióba induló katonának kell beszélnie angolul, esetleg más világnyelven? Amennyiben valakinek önálló feladatot kell végeznie, ebben az esetben kell ismernie az angol nyelvet, esetleg annak az országnak a nyelvét, ahol bevetésre kerül. Ez attól is függ, hogy olyan szakemberről vane szó, aki a helyi lakossággal, vagy a soknemzetiségű békemisszió többi tagjával is közvetlen kapcsolatba kerül, vagy sem. Az egység parancsnokának ismernie kell a nyelvet, a többi parancsnoknak pedig illene ismernie azt. További feltétel a nemzetközijog ismerete. Úgy hallottam, a katonáknak különleges felszerelést is kapnak. Például a Szaharába induló katonáknak különösen szellős, nyári egyenruhát varratnak, hiszen sivatagi éghajlatban kell majd szolgálatot teljesíteniük... Kötelesek vagyunk a katonáinkat a többi hadsereg tapasztalatait is figyelembe véve - a lehető legjobban felkészíteni. Természetesen a Nyugat-Szaharába induló katonák könnyű, szellős ruhát, ennek megfelelő lábbelit, de egyéb kellékeket, például moszkitóhálót is kapnak. Mi a helyzet a fegyverzettel? Ellátják-e különlegesebb fegyverrel, rohamkéssel, géppisztolyai, golyóálló mellénnyel a békefenntartókat? Ami a fegyverzetet illeti, azt az ENSZ-en belül egységes szabványok írják elő, és a mi katonáinkat is ennek alapján látjuk el. Ahol csak lehet, saját fegyverekkel látjuk el őket, ami ezen felül szükséges, azt külföldről vásároljuk. A békemissziónak kétség kívül anyagi vonzata is van, hiszen a legtöbben éppen a pénz miatt akarnak benne részt venni. Elárulná, milyen „zsoldot" kapnak a békefenntartók? Ne beszéljünk zsoldról, ilyesmi a múlt században volt, ma jövedelemről beszélünk. A külföldi békemiszszió résztvevőjének szlovák koronában ugyanolyan jövedelme van, mint bármelyik más, hasonló beosztású katonának, és ehhez jön a külföldi illeték. Ez a beosztásától függően havi ötszáz és kétezerötszáz dollár között mozog. Milyen időközönként váltják egymást az alakulatok egy-egy miszszióban? Általában féléves, esedeg egyéves „váltásban" szolgálnak, ez az éghajlati viszonyoktól, vagy a szolgálat jellegétől függ. A volt Jugoszlávia területén szolgáló katonáink egyéves szolgálati idejük alatt általában havonta meglátogathatták családtagjaikat, a jövőben inkább féléves szolgálatokkal számolunk. A békefenntartók nem üdülni járnak, a bevetések során veszélynek vannak kitéve. Előfordult már, hogy valaki életét vesztette a misszió során? Közvetlenül harci tevékenyéség során még nem. Volt már haláleset, de ezt mindig a fegyelmezetlenség okozta. Olyan eset is előfordult, hogy az UNTAES-misszióban szolgáló tartalékos katona beteg fogsorral vonult be, és azzal, hogy nem kereste fel a fogorvost, saját hibájából olyan gyulladást kapott, hogy később már a katonakórházban sem tudták megmenteni az életét. A szlovák hadsereg részvétele a nemzetközi békefenntartó erőkben a NATO parancsnoksága alatt, illetve megfigyelői és békemissziókban az ENSZ, az EBESZ és az EU vezetése alatt A misszió neve ország szervezet létszám időtárt. UNTSO Izrael ENSZ 2 8/98 békefelügyelet a Közel-Keleten Szíria váltás 8/99 Libanon (Feladat: Az 1974-es fegyverszüneti egyezmény betartásának ellenőrzése.) flHHNHNHHHHMflH fegyveres erők távoltartása Szíria, ENSZ 93 Golán-fennsík 1 század (Feladat: Gyalogos és gépesített járőrözés a kiielölt területen.) 5/98 vált 5/99 AZ EU megfigyelői Bosznia- EU 5 1/93 missziója Hercegovina váltás 10/99 (Feladat: A demokratikus állapotok bevezetésének, a menekültek visszatérésének, a humanitárius segélyek elosztásának és a biztonsági helyzetnek az ellenőrzése.) MM EBESZ Moldávia ENSZ 1 10/98 váltás 10/99 (Feladat: A politikai konfliktusok megoldásának segítése és Moldávia szuverenitásának támogatása a Dnyeszter menti területek egyedi tulajdonságainak figyelembe vételével.) SFOR Bosznia- NATO 8 8/98 békeerők AFOR Hercegovina (Feladat: A Daytoni szerződés politikai és katonai határozatai betartásának ellenőrzése.) Albánia NATO 40 váltás 8/99 15.7.99 utász 31.8.99 (Feladat: A koszovói menekültek szenvedéseinek enyhítése, táborok építése és karbantartása, utánpótlást szolgáló utak építése.) UNOMSIL Sierra Leone ENSZ 2 8/99 (Feladat: Az Egyesült Forradalmi Front és a Sierra Leone-i Köztársaság közötti békeszerződés betartásának ellenőrzése.) KOM Koszovó EBESZ 1 8/99 (Feladat: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rezolűciójának batartatása.) Tervezett akciók KFOR Koszovó NATO 40 9/9 MINURSO utász 'Feladat: Békefenntartás, aknamentesítés, táborok építése és karbantartása, utánpótlást szolgáló utak építése.) Nyugat-Szahara ENSZ 150 10.99 utász (Feladat: A Marokkó és a Polisario Front közötti fegyverszüneti egyezmény ellenőrzése, az afrikai régió jövőjét eldöntő referendum előkészítése, aknamentesítés. A küldetés kezdete az ENSZ BT rezolúciója elfogadásának időpontjától függ.) A mellékelt táblázatból kitűnik, hogy több misszióban csupán egyetlen, esetleg egy-két szlovák katona teljesít szolgálatot. Felmerülhet bennünk a kérdés: ugyan mit tud segíteni egy-két szlovák a sokszor többezres létszámú békefenntartó erőknek. Mert az még érthető, hogy a negyventagú utászalakulat, ráadásul ha saját csúcsminőségű aknafelszedő berendezésekkel is rendelkezik, jelentős munkát képes elvégezni. De ugyan mit tehet egymagában egyetlen, akármilyen magasrangú katonatiszt? Igaz, hogy a békefenntartásban nemcsak végrehajtókra, hanem irányítókra, parancsnokokra is szükség van, magas poszton pedig egyetlen ember is nagy szolgálatokat tehet. De hogyan tudna egy - esetleg még szovjet akadémián végzett - szlovák tiszt NATO-csapatokat irányítani kérdezhetné valaki. Éppen itt van a lényeg, hogy a szlovák katonák elsősorban nem irányítani, hanem tanulni mennek a nemzetközi missziókba. Mert ugye, ha a NATO-hoz akarunk csadakozni, akkor meg kell tanulnunk a NATÓ-n belüli „hadviselés" módját, ez pedig sokkal jobban megtanulható a terepen, mint akármilyen szemináriumokon. A szlovák tisztek tehát nem irányítani járnak a NATOkontingensbe (habár erre is akad példa), hanem ellesni, hogyan kell irányítani, hogy aztán itthon továbbadják tapasztalataikat. De nemcsak a magasrangú tiszteket, hanem a szolgálatteljesítő katonákat is elsősorban tapasztalatszerzés céljából küldik ki a nemzetközi missziókba. Mert ha egyszer NATO-tagállam leszünk és ne adjisten közös hadműveletben kell majd résztvennie a szlovák hadseregnek, ott már nemcsak a főtiszteknek, hanem a századparancsnokoknak, sőt a szakaszparancsnokoknak is konyítaniuk kell a közös hadviseléshez. Ezt pedig ők is leginkább a békefenntartó kontingensek tagjaiként tanulhatják meg. Éppen ezért a hadsereg leginkább hivatásos katonákat küld ki ilyen missziókba. Jelenleg kizárólag hivatásosok teljesítenek ilyen szolgálatot, habár a civilek, a tartalékos katonák között is lenne érdeklődés. Nem mintha annyira szívükön viselnék az ország NATO-csatlakozását, inkább a kalandvágy, de főképpen a jó fizetés csábítja őket. Mert kit ne vonzana a havi kétezer dollár? A hadsereg azonban nem munkanélkülieknek vagy kalandoroknak kínál jól fizetett „munkahelyet", hanem saját katonáinak nyújt tapasztalatszerzési lehetőséget. £ „A béke szolgálatában A Božena aknamentesítő rendszer pályázatot nyert A kutyákat is lekörözi Az ENSZ adatai szerint a világ mintegy 60 országában 100-200 millió telepített akna található, s ezek húszpercenként megölnek, megsebesítenek vagy megcsonkítanak valakit. A jugoszláviai háborúk után Bosznia-Hercegovina területén is rengeteg akna maradt, ezek hatástalanítására az ENSZ még 1997ben nemzetközi pályázatot írt ki. A versenyben Szlovákia, Belgium és Afganisztán indult, a belgák aknakereső kutyákat, az afgánok kézi aknaszedő berendezéseket használtak volna, a szlovák utászok egy újonnan kifejlesztett, Božena névre keresztelt aknamentesítő berendezéssel neveztek be a pályázatra, és azt meg is nyerték. A berendezés távirányítással vezérelt páncélozott LOCUST 750 típusú önjáró rakodóból, két speciális rotációs-kalapácsos aknamentesítő adapterből, illetve vontatóberendezésből áll. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az egész berendezést, a klimatizált irányító kabinnal együtt gépkocsival vontassák. A kalapácsos aknamentesítő berendezés pedig alacsony növényzet, bozót eltávolítására is szolgálhat. A Boženát a szlovák hadseregben már rendszeresítették, és a cseh hadsereg is használja. Ez azért is fontos, mert ilyen berendezés addig nem adható el a világpiacon, míg azt nem rendszeresítik valamelyik hadseregben és nem szereznek vele közvetlen tapasztalatokat. Ilyen szempontból a humanitáriusjellegen kívül a szlovák utászok békemissziói rendkívül jó reklámot jelentenek a Boženát kifejlesztő és gyártó szlovák cég számára. > - • 'V/a,.: ?^ - Ü, . -- . Božena „ENSZ-ruhában", valahol Bosznia-Hercegovinában Az oldal anyagát összeállította: Gaál László