Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)
1999-11-18 / 266. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 19. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - H IRDET ÉS Továbbra is éles vita tárgya a dotáció mértéke és a hőenergia maximált árának 350 korona/GJ-ra való emelése Bizonytalan energia-áremelések Pozsony. Köztudott tény, hogy az állam a jövő év január elsejétől leállítja a hőenergia előállítására nyújtott dotációk folyósítását. Mivel a lakossági hőszolgáltatás területén ez az utóbbi évek egyik legradikálisabb lépésének számít, a kormánynak további fontos intézkedésekkel kellene átláthatóbbá tennie a szolgáltatók és fogyasztók közti viszonyokat és a hőszolgáltatás árait. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Annak ellenére, hogy a probléma milliókat érint, a kormány még most, november közepe táján sem döntötte el, milyen további lépések kísérik majd a dotációk leállítását. Továbbra sem tudható, hogy a hőenergia maximált ára továbbra is 290 Sk/GJ marad, vagy pedig elfogadják a pénzügyi tárca javaslatát, és január elsejétől 350 koronára emelik. A hőenergia dotációját a lakhatási hozzájárulással helyettesítik, amelyet differenciáltan csak a legrászorultabb családoknak folyósítanak a háztartás bevételeitől függően. A lakhatási hozzájárulás odaítélése, amely komplex segélyt jelent a hőszolgáltatással, a víz-, a gáz- és a villanyáram-fogyasztással kapcsolatos kiadások pótlására, a munkaügyi minisztérium hatáskörébe tartozik majd. Szlovákiában jelenleg, a családi házakkal együtt, 1 680 000 lakást tartanak nyilván, amiből a panelházakban található lakások száma eléri a 750 ezret. A hőszolgáltatást jelenleg több mint 3 ezer kazánház biztosítja. Az új módosításoknak épp a köztük fennálló viszonyok átláthatóságát kellene biztosítania, a Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szervezetének és a Lakásgazdálkodási Szövetség képviselői szerint ugyanis a hőszolgáltatásban tapasztalható jelenlegi helyzet már elviselhetetlen. Míg ugyanis Szlovákiában lakásonként évente 9,5-14 MW/h hőenergiát fogyasztunk, addig a nyugat-európai országokban ez csupán 6 MW/h körül mozog. Az állam, hogy enyhítse a lakosságra háruló kiadásokat, mostanáig dotálta a hőenergia árát. A dotációk a maximális fogyasztói ár és az államilag megszabott ár közti különbség fedezésére szolgálnak. Az állami költségvetésben 1997-ig rendszeresen 2,5-3 milliárd koronát biztosítottak erre a célra, az 1998-as és az idei évre azonban a dotációkra fenntartott összeg 1,6 milliárd koronára csökkent. Az első komoly pénzügyi egyensúlyhiányra 1997 második felében került sor, amikor a kormány 30 százalékkal csökkentette a hőenergiára nyújtott támogatásokat. A pénzügyi tárca akkori képviselői szerint csak az első félévA hőenergia dotációját a lakhatási hozzájárulással helyettesítik. ben 2,9 milliárd koronás dotációt voltak kénytelenek kifizetni, 400 millió koronával haladva meg az éves tervet, a lakások tudatos túlfűtése ugyanis a dotációk művi növeléséhez vezetett a hőszolgáltatók részéről. Azóta többször növelték a hőenergia fogyasztói árát, amely így az elmúlt két évben több mint kétszeresére emelkedett, a probléma lényege azonForog a fogyasztást mérő számláló. A lakosság hőenergiáért kifizetett havi kiadásai elérhetik akár az 1600 koronát is. (Illusztrációs felvétel) ban azóta sem változott. Minél több fölösleges hőenergiát állítanak ugyanis elő, annál több állami dotációra számíthatnak a termelők. Vladimír Sekanina, a Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szervezetének elnöke szerint jelenleg nem aktuális a hőenergia árának 350 koronára való emelése. Tavaly ugyanis 1 GJ hőenergia előállítási költségei 268 korona körül mozogtak. A kazánházak háromnegyede pedig jelenleg 290 korona alatt állítja elő a hőenergiát. Ha Szovákiában 1997-ben az akkori árakon 38 millió GJ hőt állítottak elő 10 milliárd koronáért, akkor a jelenlegi 290 koronás ár mellett hasonló mennyiségért a fogyasztók hozzávetőleg 11,2 milliárd koronát fizetnének. A lakásszövetkezetek képviselői szerint így semmi sem indokolja az újabb áremeléseket. A hőenergia és melegvíz-fogyasztás egy 70 négyzetméteres lakásban évente 50-55 GJ között mozog, ami 270 koronás ár mellett egy átlagos házartás számára idén 13 500 és 14 850 korona közti kiadást jelent. Ha a pénzügyi tárca 350 koronára emelné a hőenergia árát, az éves kiadások 17 500-19 250 koronára nőnének. A lakosság hőenergiáért kifizetett havi kiadásai így elérnék az 1600 koronát. A végső döntést azonban a kormánynak kell meghoznia, mely azonban még e hónap foíyarflán a háromoldalú érdekegyeztető tanácsban is megvitatja az esetleges áremelések kihatásait. A főváros tömegközlekedési vállalata jövőre 2,9 millió márkás kölcsönt kap az új rendszer bevezetésére Buszozni jó, de gyalog kényelmesebb lesz ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Első pillantásra kissé bonyolultnak tűnik, de ha jobban megnézzük, egyenesen riasztó a pozsonyi tömegközlekedési vállalat (DPB Rt.) új tarifa- és zónarendszere. „A jelenlegi díjszabás mind a vállalatnak, mind az utazóközönségnek előnytelen. Gondoljunk arra, ha teljesárú (10 Sk) jegyet kell váltanunk egy-két megállóra. Alapos megfontolás, és a prágai, brünni és budapesti tapasztalatok után végre határoztunk" - hangzott el a cég tegnapi sajtótájékoztatóján. Lelkesítő például, hogy 2000. január 1-től lesz átszállójegy: 10, 30, 60 perces időtartamon belül, korlátlan számú átszállással utazhatunk majd 6, 12, illetve 18 koronáért - az időtartam mindig a menetrend szerint értendő, a forgalmi dugók miatti plusz „utazási idő" miatt a vállalat nem vállal felelőséget. Ráadásul az ajtók bezáródása után „kényelmes" 15 másodperc áll rendelkezésünkre, hogy kezeljük a jegyet, a kis piros csodagép működése ezután leáll, és kezdetét veheti az ellenőrzés - ezt nem gép, hanem a 30(1) ellenőr egyike végzi. „Tudjuk, lesz némi tolongás, de az utasnak kötelessége még a járműbe való belépés előtt előkészíteni a menetjegyet" vont vállat a szóvivő. Pozsonyt két szektorra osztják fel: a főváros legforgalmasabb részeit - az Óvárost, az Újvárost, Károlyfalut, Ružinovot és Ligetfalut ezentúl I. zónának, a többit egyszerűen II. zónának tiszteljük majd, a tarifarendszer szempontjából. A járművek számozását tekintve a feljebb vázolt rendszer érvényét veszti, ugyanis a járatok számának első számjegye azt a zónát jelenti majd, amelyet az adott járat főleg ellát - például Dévény és Dévényújfalu körzetében a 20.29. számú autóbuszok közlekednek majd. Enyhe bosszúság, hogy minden autóbuszt, trolibuszt és villamost az említett kétzónás rendszerhez igazítanak majd. Magyarán: minden járatot átszámoznak, a Pozsonyba utazó turista tehát legalább fél napot tölthet majd el a helyi tömegközlekedés megfejtésének gyönyöreivel. A két zónában különböző díjazású bérlet váltható majd, persze 20 százalékos felárért az egész város területén érvényeset vehetünk majd, amit főleg a Pozsonypüspöki (II. zóna) és Főrév (I. zóna) között ingázók értékelnek majd. Egyben a kihasználtságot is megpróbálják növelni, ezért feldarabolják, meghosszabbítják, elterelik, sűrítik és ritkítják majd az öszszes járatot: az idős és mozgáskorlátozott utasok bánatára, hiszen kevesebbet kell várniuk, ám többször át kell szállniuk majd. Minderre 2,9 millió német márkás kölcsönt kapott a DBP Rt, a szóvivő azonban megjegyezte: az új rendszer ellenére is maradnak a túlzsúfolt autóbuszok, hiszen az üzemanyag árán takarékoskodva szeretnének törleszteni, (szge) Az adóterheket a világ legfejlettebb államaiban nem növelik tovább, sőt egyenesen csökkentik Adóterhek 1990-ben Svédország Magyarország Hollandia Belgium Franciaország Ausztria Csehország EU-átlag Lengyelország OECD-átlag USA Mexikó 55,6 146,0 ]44,6 I 43,9 ] 43,0 I 41,0 341,0 j 40,3 ] 38,2 35,6 I 27,6 17,3 Adóterhek 1998-ban Svédország Belgium Franciaország Ausztria EU-átlag Hollandia Lengyelország Magyarország Csehország OECD-átlag USA Mexikó 53,0 | 46,3 j 45,2 144,3 ] 41,0 141,0 j 40,0 | 39,0 | 38,3 I 36,6 | 29,7 15,5 TANÁCSADÓ Megkésett ügyintézés V. J.: 1959 óta lakunk állami lakásban. 1992-ben kérvényeztük, hogy ezt a lakást a község adja el nekünk. 1997-ben végre aláírtuk a szerződést és kifizettük a vételárat. Hónapokig jártunk érdeklődni, mikor írják át a nevükre a lakást, de soha sem kaptunk kielégítő választ, ezért aztán már nem is sürgettük. Most októberben tudtam meg az egyik szomszédtól, hogy elmehetünk a tulajdonlapért, mert már elkészült. A kataszteri hivatalban ki is adták a tulajdonlapot és a szerződést, de március 15-i pecséttel. Azt olvastam, hogy nekem 30 napon belül a községi hivatalban be kell jelentenem azt, hogy a lakás tulajdonosává váltam, különben 500 korona pénzbírságot kapok. Bírságolhatnak most, ha elmegyek a községi hivatalba? FEKETE MARIAN Nehéz az ilyen kérdésre válaszolni akkor, amikor a jogszabály által előírt eljárás és a tényleges gyakorlat között lényeges különbség van. Az ingatlankataszterről szóló 162/1995 Tt. számú törvény 32- §-ának (1) bekezdése szerint a kataszteri hivatal a bekebelezés iránti indítvány kézbesítéstől számított 30 napon belül dönt erről az indítványról, mégpedig úgy, hogy a bekebelezés engedélyezését feltünteti a szerződésen. A kataszteri törvény 31. §-ának (5) bekezdése szerint a bekebelezés engedélyezéséről szóló döntés a feltüntetése napján válik jogerőssé. A kataszteri törvény 31. §-ának (6) bekezdése szerint a kataszteri hivatal az engedélyezésről szóló döntéssel ellátott szerződést az eljárás valamennyi résztvevőjének kézbesíti. A kataszteri hivatalnak nem lett volna szabad arra várnia, hogy Ön menjen el a szerződésért, azaz kézbesítenie kellett volna a lakás átruházásáról szóló szerződést. Az ingadanadóról szóló 317/1992 Tt. számú törvény 14. §-ának (2) bekezdése szerint a magánszemély az illetékes adóidőszak során az adó kezelőjét 30 napon belül köteles értesíteni az adókötelezettsége keletkezése vagy megszűnte szempontjából döntő tényekről. Ilyen ténynek kell tekinteni a tulajdonjog megszerzését, azaz a bekebelezést is. Az idézett törvény 14. §-ának (3) bekezdése szerint az említett kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért az adó kezelője legfeljebb ötszáz korona összegű bírságot szab ki. A törvény a vétkességet nem említi. Könnyen megtörténhet tehát az is, hogy a bírságot kiszabják annak ellenére, hogy Ón valóban nem tehet a késedelemről. CA2DASÁCI HÍRMORZSÁK Adókról a parlamentben Pozsony. A parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága tegnapi ülésén jóváhagyta a kormány fogyasztói adókról szóló törvényjavaslatát, amely magában foglalja a benzin, a dohány, az alkohol és a sör fogyasztói adójának módosítását. Jirko Malchárek, a Polgári Egyetértés Pártjának képviselője ugyanakkor nem tartja megfelelő lépésnek a motorolaj fogyasztói adójának növelését, mivel ez szerinte jövőre az értékesítés jelentős visszaeséséhez vezet. (SITA) Költségvetési bevétel kérdőjellel Pozsony. A benzin fogyasztói adójának kormány általjavasolt mértéke a Szlovák Olajipari és Kereskedelmi Szövetség képviselői szerint nem váltja be a kormány által remélt 1,7 milliárd koronás költségvetési bevételtöbbletet. Szerintük a fogyasztói adó emelése miatt ellenkező hatás várható, az eladások jelentős visszaesése a költségvetési bevételek csökkenéséhez vezet majd. A fogyasztói adó emelése után az idei év elején 20 %-kal csökkent a benzin eladása. (TA SR) Nyereséges a párkányi papírgyár Pozsony. A párkányi papírgyár az első 9 hónap folyamán 2,926 milliárd koronás bevételt könyvelhetett el. A társaság forgalma 15%-kai nőve elérte a 3,005 milliárd koronát, a cég bruttó nyeresége 217 millió korona. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. november 18-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,860 Magyar forint (100) 16,775 Angol font 66,904 Német márka 21,914 Cseh korona 1,177 Olasz líra (1000) 22,1235 Francia frank 6,534 Osztrák schilling 3,115 Japán jen (100) 38,977 Spanyol peseta (100) 25,759 Kanadai dollár 28,121 Svájci frank 26,756 Lengyel zloty 9,698 USA-dollár 41,154 Nyitrai konferencia a szövetkezeti lakásépítésről Nagyon leépülő ágazat Az OECD legújabb felmérései azt bizonyítják, hogy a világ legfejlettebb államai az adóterhek folyamatos csökkentésére szánták el magukat. Az adatok százalékban értendők. (Forrás: MfD) Míg a többi országhoz hasonlóan Magyarországon és Csehországban is csökkentek az adóterhek, Lengyelország az elmúlt nyolc évben növelte az adók nagyságát. (Forrás: MfD) ÚJ SZÓINFORMÁCIÓ Nyitra. Kedden a szövetkezeti lakásépítésről kezdődött háromnapos konferencia a nyitrai mezőgazdasági intézetben. Amint Pavol Giller, az építésügyi minisztérium munkatársa elmondta, az ágazat már évek óta leépülőben van, hiszen míg 1991ben 10 878 szövetkezeti lakást adtak át, 1998-ban már csak 548-at, az idei év első hat hónapjában pedig 228-at. A szakemberek mindennek az okait elsősorban abban látják, hogy a lakásszövetkezetek nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott piaci körülményekhez, és az építkezés minden kockázatát - legyen szó a beruházó csődjéről, vagy az építőanyagok árának emelkedéséről - továbbra is a polgárok viselik. A tervekkel és az igényekel ellentétben tavaly csak a szövetkezeti lakások 18%-át adták el a bérlőknek, holott 50%-uk kérvényezte ezt, és az önkormányzati lakások túlnyomó részét például már rég megvásárolták a lakók. Pavol Giller elmondta azt is, hogy a lakásépítést csakis új takarékossági programok, kedvező hitelek és adóengedmények tudnák fellendíteni. Egy erről szóló koncepció kidolgozásával még 1997-ben megbízta a szaktárca a Lakásszövetkezetek Szövetségét, de a tervezet máig sem készült el. (-bee)
