Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-18 / 266. szám, csütörtök

10 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 17. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Metro áruházak Szlovákiában Olomouc. Az egyik legjelentősebb európai nagykereskedelmi társaság, a Metro AG, az elkövetkező időszakban 1,5-2 milliárd koronás befektetést tervez szlovákiai üzlethálózatának kiépítésére. A cég képviselői szerint első üzletközpontjaikat már jövőre felépítik, és az elkövetkező években hat üzletközponttal számolnak. A Metro üzleteiben a jövőben így Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Zólyomban és Zsolnán is bevásárolhatunk. (ČTK) Alaptőkeemelés a Postabanknál Pozsony. A Postabank (PB) mai közgyűlésén a részvényeseknek az alaptőke emeléséről is dönteniük kellene. A bank alaptőkéjét a jelenlegi 1,209 milliárd koronáról várhatóan 600 mülió koronával emelik. Milan Lônčík, a bank elnöke szerint az alaptőkeemelésből származó bevételeket elsősorban tartalékképzésre használják fel. Szerinte részvételét az alaptőkeemelésen már jelezte a Szlovák Távközlési Vállalat és az Österreichische Postsparkasse is. A részvényesek várhatóan az alapszalymódosításról is döntenek. A bank legnagyobb, 25,58 százalékos részvényese a Szlovák Távközlési Vállalat, a részvények 17,04 százalékát a Szlovák Posta ellenőrzi. (SITA) Tartalékképzés az AG Banknál Pozsony. A nyitrai AG Bank az év végéig pozitív gazdasági eredménnyel számol, ami a bank vezérigazgatója, Peter Jad'ud'a szerint elsősorban a tartalékképzés nagyságától függ majd. Szeptember végéig a bank 1,681 milliárd koronás tartalékot képzett, és az év végéig a bank szeretné tartalékait az ajánlások szerint feltölteni. Ez a teljes hitelportfolió 50%-a alatti szintet éri el. A jelenleg felszámolás alatt lévő cseh Agrobankának vannak a legnagyobb tartozásai az AG Bankkal szemben. A nyitrai pénzintézet bírósági úton próbálja behajtani követeléseit. (SITA) Fúziók a telefonpiacon Berlin. A Deutsche Telekom (DT) 700 millió euróért megvásárolta a francia Siris távközlési vállalatot. A Siris vezetékes távbeszélő hálózatot működtet, és a France Télécom és a Cégétel mögött a harmadik szolgáltató a francia vezetékes telefonpiacon. A cég a jövő év végéig 2000-ről 5000 kilométerre akarja bővíteni országos optikaikábel-hálózatát, amely a legfontosabb francia gazdasági központokat kapcsolja össze. Az ügylet révén a DT közvetlen vetélytársává válik a France Télécomnak. (MTI) Törvényjavaslat a dohányzásról Brüsszel. Az Európai Bizottság által kedden Strasbourgban elfogadott törvényjavaslat szerint az EU-ban gyártott és forgalmazott cigarettáknak 2004-től legfeljebb 10 miligramm lehetne a kátránytartalma, a nikotintartalma pedig maximum 1 mg. Emellett a gyártóknak a cigaretta dobozán fel kellenne tüntetniük, milyen egyéb összetevők vannak termékükben, a szénmonoxidra vonatkozóan a 10 mg lenne szálanként a megengedett felső határérték. A javaslat szerint „a dohányzás halálos" felirat is felkerülne a cigarettásdobozokra. A javaslatot azonban az EU tagállamok kormányainak és az Európa Parlamentnek is jóvá kell hagynia. (MTI) Vásárolhat a Commerzbank Varsó. A lengyel jegybank bankfelügyeleti bizottsága szerdán engedélyt adott a Commerzbank AG német pénzintézetnek 33-50% közötti rész megvásárlására a Bank Handlowy lengyel kereskedelmi bankban. A Bank Handlowy éppen egyesülést tervez egy másik lengyel bankkal, a BRE Bank SA-val, amelyben a Commerzbanknak már 48,7%-os részesedése van. A német csoportnak az egyesült bankban összesen 18 százaléka lenne, de már korábban jelezte, hogy részesedését 33 százalék fölé szeretné emelni. Az egyesülést követően a harmadik legnagyobb bankcsoport jönne létre. (MTI) Új dollár bankjegyek Washington. Lawrence Summers amerikai pénzügyminiszter Washingtonban új öt és tízdolláros bankjegeket mutatott be, amelyek 2000 közepétől kerülnek forgalomba. A régi bankjegyeket még két évig fogadják el fizetőeszközként. Az új bankjegyeken Abraham Lincoln elnök, illetve Alexander Hamilton, az USA első pénzügyminiszterének arcképe látható. A bankjegyek olyan eljárással készülnek, amely igen megnehezíti a hamisításukat. A bankókba műanyagszálat ágyaztak be, a portrékat vízjellel is ellátták. (MTI) Fenyegetőző uránfelvásárló Washington. Az orosz rakéták robbanótölteteiből származó uránt 1993 óta felvásárló amerikai vállalatot, a U. S. Enrichment Corp.-ot (USEC) 200 millió dollár veszteség fenyegeti emiatt az üzlet miatt, és a cég most a felvásárlás abbahagyásával fenyegetőzik, ha nem kap támogatást az amerikai kormánytól. Az orosz uránt amerikai atomerőműveknek értékesítik. (MTI) A szlovákiai munkanélküliség alakulása negyedéves lebontásban (%-ban) oo a\ a\ IV. (Ti <J\ Ol A szocialista rezsimek összeomlását mindenekelőtt a tervgazdasági rendszer teljes csődje okozta Jobb volt a kommunizmusban? „A kapitalizmus eredendő bűne, hogy a jólétet egyenlőtlenül osztja el, a szocializmus eredendő erénye, hogy a nyomort egyelően." (Winston Churchill) A néhai brit miniszterelnök már évtizedekkel ezelőtt rátapintott a lényegre, a posztszocialista országok lakosságának jó része azonban még most sincs tisztában vele. GÁL ZSOLT A rendszerváltás tíz éve után a szlovák társadalom jelentős része egyre erősebb nosztalgiával emlékezik a szocialista rendszer szegényes létbiztonságára. Tény, hogy egész Kelet-Európában a politikai és mindenekelőtt a gazdasági átmenet súlyos megrázkódtatással járt. A munkanélküliség növekedése, a reálbérek csökkenése és az állam visszaszoruló szociális gondoskodása kedvezőtlenül hatott a széles néprétegek életszínvonalára. A ,jobb volt a kommunizmusban" gondolatát hirdetők azonban hajlamosak megfeledkezni a szocialista rezsimek árnyoldalairól, arról már nem is beszélve, hogy elfelejtik feltenni a kérdést: Mi vezetett a kommunizmus világméretű összeomlásához, és mi lett volna, ha továbbra is fennmarad a „régi rendszer"? Nem árt emlékeztetni arra, hogy a kommunista párt négy évtizeden keresztül teljes egyeduralmat birtokolt. Ez elég idő volt ahhoz, hogy megvalósítsa terveit. Ez a csaknem félévszázados korszak azonban a rendszer teljes életképtelenségének lett a bizonyítéka. Ne feľedjúk, hogy a szocialista diktatúrák egész sora tíz éwel ezelőtt nem külső nyomás, netán ellenséges támadás hatására bukott meg. A kommunizmus önmagától, mintegy kártyavárként omlott össze, s ezt mindenekelőtt gazdaságpolitikájának teljes csődje okozta. Bebizonyosodott, hogy a rendszer A világban lezajlott változások után a szocializmus fenntartása Szlovákiában a gazdaság teljes összeomlásához vezetett volna. Ennek dacára egyesek még nálunk is visszasírják a régi rendszert. (TA SR-felvétel) hibás és zsákutcába vezet, ráadásul megreformálhatatlan, ezért teljes irányváltásra volt szükség. A technikai fejlődésben és az anyagi jólét terén behozhatatlanul lemaradt a kapitalista piacgazdaságok, a „Nyugat" mögött. Erről jól tanúskodtak a Szovjetunió üres üzletei, Románia nyomorgó lakossága, Lengyelország gazdasági és pénzügyi csődje, Magyarország és az NDK csillagászati mértékű külföldi eladósodottsága. Téved, aki azt hiszi, hogy a szocialista világ összeomlása nem rántotta volna magával Csehszlovákiát is a csődbe. Bár hazánkban a „szocializmus építése" főleg hazai erőforrásokból valósult meg (tévedés ne essék, Szlovákia esetében mindenekelőtt cseh forrásokról van szó), a „rendszer" a nyolcvanas években már egyértelműen a kifulladás jeleit mutatta, és a prágai vezetés - a magyar és a lengyel elvtársakat követve - egyre inkább külföldi kölcsönökhöz nyúlt. Nem árt figyelembe venni azt sem, hogy Csehszlovákia a két világháború között még a világ 15. ipari hatalma volt, ahogy haladt azonban a „kommunizmus építése", úgy csúsztunk lefelé a világranglistán, és a rendszerváltás előtt már egy versenyképtelen, csőd előtt álló gazdaság jellemezte az országot. Az olcsó élelmiszerekre és a szocializmus létbiztonságára nosztalgiával visszatekintő emberek persze hajlamosak megfeledkezni a kígyózó sorokról és az áruhiányról, hogy az ötvenes évek „padlássöpréseiről", a politikai halálraítéltekről és a munkatáborokról már ne is beszéljünk. Arra sem tud válaszolni senki, hogy a kommunizmus világméretű összeomlása után hazánk hogyan maradhatott volna meg szocialista országnak, s vajon kinek adtuk volna el a vécépapír minőségű anyagokba csomagolt, „fejlett" termékeinket, amelyekért az elvtársi országok már nem tudtak fizetni (ugyanis tönkrementek), raj-' tuk kívül viszont senkinek sem kellettek. Vitathatatlan, hogy a világban lezajlott változások után a szocializmus fenntartása Szlovákiában a gazdaság teljes összeomlásához vezetett volna. A lakosság jelentős része azonban még mindig nem döbbent rá, hogy a romló életszínvonal és a gazdasági nehézségek a kommunizmus csődjének következményei, a piacgazdaságba való átmenet pedig az egyetlen kínálkozó megoldás volt. Azok, akik még mindig szocializmusról álmodnak, nem árt, ha tudatosítják, hogy jelenleg a világ - Kuba mellett - egyeden kommunista jövőt építő országa ÉszakKorea, ahol az elmúlt években több mint két millió ember halt éhen. Eközben az össznépi felvonulásokon még mindig a vezéreket kell éltetni, az ország élén álló elvtársak pedig atombombák és hordozórakéták kifejlesztésén dolgoznak a gaz imperialisták (értsd Amerika, Japán, mindenki) ellen... A magyar MOL Rt, vagy az osztrák OMV? Négy-öt hónap alatt eldől, hogy ki veszi meg a Slovnaftot Nem akarnak „eltúlzott árat" fizetni ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Magyar Olaj és Gázipari (Mol) Rt. egyformán fontosnak tartja a horvát INA-val és a szlovákiai Slovnafttal folytatott tárgyalásokat - írta a Világgazdaság Michel-Marc Delcommune-re, a Mol kibővített hatáskörű pénzügyi vezérigazgató-helyettesére hivatkozva. Michel-Marc Delcommune lényeges különbségnek tartja, hogy a Slovnaft magáncég, mely eldöntötte, hogy stratégiai partnert keres, míg az INA állami tulajdonban van. „A szlovák cég esetében úgy tűnik, négy-öt hónap alatt dől el, hogy ki lesz. a vevő" - jegyezte meg a vezérigazgató-helyettes. Azon piaci hírekre, melyek szerint az OMV mindkét esetben hajlandó a Mólnál magasabb árat kínálni, Delcommune annyit mondott: „a Mol a részvények értékének növelésében érdekelt, ezért csak olyan tranzakciónak híve, melynél nem kell eltúlzott árat fizetnie. Természetesen mindkét cégnek érdeke az, hogy a kérők versenyezzenek egymással, s minél magasabb árat ajánljanak értük. Azt viszont már a Mol dönti el, hogy meddig hajlandó elmenni. Az olajiparban egyébként is igen ritka az, hogy csak ketten versenyezzenek egy cégért, ennek a többszöröse a megszokott." A MÓL Rt. harmadik negyedéves gyorsjelentése meglepetést okozott a piacon: a 35 milliárd körüli várakozással szemben ugyanis 40,7 milliárd forintos adózott eredményről számolt be a cég. Az árbevétel még csak kismértékben lett nagyobb a vártnál - elérte a 487 milliárd forintot, ami 10,4%-kal magasabb a tavalyinál -, a működési költségek viszont csak 8,2%-kal nőttek: az üzemi eredmény így 34,6%-kal ugrott meg. A következő időszakban azonban nem tarthatóak a Mol kedvező mutatói: elég csak a gázüzletágra és a negyedik negyedévben jelentkező egyszeri 30 milliárd forintos ráfordításra gondolni. Közben olyan pletykák is elteijedtek, mely szerint a messze várakozáson felüli Moleredményben nagy része volt annak, hogy a cég átértékelte olcsón vett olajkészleteit. Michel-Marc Delcommune a felvetéssel kapcsolatban azt válaszolta, hogy a Mol eredményében alig érzékelhető nagyságrendű ez a tétel. Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal Munkaerőhiánnyal küzdenek a magyarországi cégek - szlovákiai állampolgárokat foglalkoztatnának Munkalehetőségek sora a határ túloldalán ÖSSZEFOGLALÓ Komárom. Munkába állt a szlovák dolgozók első csoportja a komáromi Hungarolen Fonalgyártó Kft.-ben, és újabbak felvétele is folyik - úja a Napi Gazdaság. A már munkaerőhiánnyal kúzdő tatabányai cégek szintén hasonló megoldást fontolgatnak. Az 1999 tavaszán aláírt államközi egyezmény alapján kezdődött meg Komáromban a szlovák munkanélküliek foglalkoztatása. A program a határ közeli településeken élő 400 szlovák munkanélküli elhelyezkedését teszi lehetővé a következő két év alatt. Elsősorban a Hungarolen Fonalgyártó Kft.-ben és az almásfüzitői varrodában várják a határon túlról jelentkezőket, de a későbbiekben a Komáromban épúlő mobiltelefongyár, a Nokia is munkalehetőséget jelenthet számukra (ott 2000 végéig 1500 alkalmazottat vesznek fel). A Nokia magyarországi cégeinél hallottak az államközi egyezmény kínálta lehetőségről, ugyanakkor - Simái Anna, a Nokia kommunikációs igazgatójának nyilatkozata szerint - cégüknek nincsenek ilyen szándékai, ugyanis „Magyarországról is biztosítható a szükséges munkaerő". Katona József, a komáromi munkaügyi kirendeltség vezetője elmondta, hogy áprilistól szeptemberig legalább 50 szlovák dolgozót tudnának foglalkoztatni a város idegenforgalomban érdekelt cégeinél. A szlovák munkanélküliek örülnek olyan álláslehetőségeknek is, amelyeket a kedvezőtlen munkakörülmények és az alacsony fizetés miatt a helybéliek már nem szívesen fogadnak el. A kirendeltség vezetője szerint a fémipari szakmunkásokat kereső tatabányai üzemek is érdeklődnek az államközi egyezmény keretében foglalkoztatható szlovák munkaerő iránt. A szlovákiai komáromi hajógyárból a napokban 200-300 embert bocsátanak el, és az ott felszabaduló szakmunkások egy részére vélhetően számíthatnak a tatabányai cégek. A magyarországi Komáromban a munkanélküliségi ráta 8,3 százalékos, kedvezőbb a megyei és az országos ádagnál is, a szomszédos szlovák járásban viszont a 20 százalékot is eléri, és a regisztrált 11,5 ezer munkanélküli csaknem fele harminc év alatti érettségizett fiatal. A Komáromi járásban négy nagyüzem működik, és a munkahelyek hiánya miatt a munkanélküliség csökkenésére egyelőre nincs remény - összegzi a Napi Gazdaság. A kilencvenes évek elején csaknem 300 nő járt át csehszlovák területről a komáromi lenárugyárba (a mai Hungarolen) dolgozni, csaknem ugyanennyi magyar férfi vállalhatott munkát a túlparti hajógyárban, és több száz szlovákiai nő dolgozott a Nyergesújfalui Viscosagyárban is. A munkaerőcsere a magyarországi munkanélküliség megnövekedése idején szakadt meg.