Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-18 / 266. szám, csütörtök

6 PanOrámA ÜJ SZÓ 1999. NOVEMBER 18. Egyiptomi gép - kairói szakértőket kívánnak bevonni Még nem vizsgál az FBI Claude Jorda lett a főbíró Brüsszel. Két évre a franciaországi Claude Jordát választotta elnökévé a volt jugoszláviai háborús bűnök kivizsgálásával foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék. Az algériai születésű Jorda az amerikai Gabielle Kirk McDonald helyét veszi át. Helyettese a zambiai Florence Mumba lesz. Jorda a törvényszék egyik legrégebbi tagja -1994 óta bíráskodik az ENSZ-testületben. (MTI) Mindenképpen több pénz kell Berlin. A német konszernek új ajánlatot terjesztettek elő a náci korszak kényszermunkásainak kártalanításáról folyó bonni tárgyalások második napján. Wolfgang Gibowski szóvivő a javaslat pozitív fogadtatásra talált a kényszermunkások érdekképviselőinek körében. Az összeg nagyságáról nem volt hajlandó nyilatkozni, ám azt tagadta, hogy kétszámjegyű milliárdos összegről lenne szó. Az egykori munkások egyik ügyvédje közölte: mindenképpen 10 milliárd márkát jóval meghaladó ajánlatra volna szükség. (MTI) Castro tovább kísérletezik Havanna. „Mona Lisa rejtélyes mosolyával és a bibliai Jób türelmével, jólnevelten végighallgattam vendégeim tanácsait, hogy hagyjunk fel a szocializmussal, de nem fogom ezeket a tanácsokat követni" jelentette ki Fidel Castro, a IX. ibér-amerikai csúcstalálkozón elmondott, szokatlanul rövid, mindössze 15 perces beszédében. A tegnap véeget ért tanácskozáson 21 spanyol, illetve portugál nyelvű vezetői vettek részt. (MTI) November 17-e Csehországban. Václav Klaus, a képviselőház, Libuše Benešová, a szenátus, Václav Havel, az állam és (a kép jobb szélén) Miloš Zeman, a kormány elnöke tegnap gyertyát gyújtott a Národní tfidán a tíz évvel ezelőtti eseményekre emlékezve. (ČTK-fotó) Ma nyitják meg a törökországi Isztambulban az EBESZ kétnapos értekezletét Jön a hidegháború 2? Fidel Castro kubai vezér, avagy a napszemüveg „osztályidegen (TA SR/AFP-fotó) Jesse Jacksont letartóztatták Washington. Egy Illinois állambeli iskolai konfliktus kapcsán szervezett polgári engedetíenségi akció miatt megbilincselték és néhány órára őrizetbe vették Jesse Jackson tiszteletest, ismert polgárjogi aktivistát. A viszály hat „verekedős" fekete bőrű diáknak az iskolából történt kitiltásával kapcsolatos. Jacksont a rendőrök előbb megbilincselve elvitték, de néhány óra múlva szabadon engedték. (MTI) Elítélték az erőszakot Washington. A Biztonsági Tanács elítélte az afganisztáni ENSZ-hivatalok elleni támadásokat, és ismételten követelte, hogy az ország tálib vezetése adja ki a terrorcselekmények szervezésével vádolt Oszama bin Ladent. A BT nem hozott újabb határozatot, csupán a tagállamok egybehangzó véleményét ismertette a testület soros elnöke, a szlovén Danüo Turk nagykövet. (MTI) Moszkva, Isztambul. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap Isztambulba repült, hogy részt veegyen a ma kezdődő kétnapos EBESZ-csúcson. MTI-TUDÓSÍTÁS Különmegbeszéléseken is részt vesz, s ma este tér haza. A vnukovói repülőtéren kijelentette, hogy ,jó hangulatban, munkakedvvel" utazik Törökországba. A csecsen problémára utalva kijelentette: „Remélem, a józan ész győzelmeskedik azok esetében is, akik még nem jutottak el idáig." Jelcin szerűit ez remélhetőleg az ő erőfeszítéseinek lesz köszönhető, „habár nem könynyű isztambuli küldetésem". Jelcin MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. A szövetségi légierő tegnap a rossz időjárási viszonyok ellenére újabb csapásokat mért csesenföldi célpontokra. A harci gépek Urusz-Martan, Bamut, Argun, Satoj és Groznij körzetét támadták, továbbá az Argun folyó völgyében, alig öt kilométerre a grúz határtól megsemmisítették a muszlim fegyveresek egyik táborát. Az orosz hadvezetés állítása szerint az Argun és a Mesehi folyó találkozásánál fekvő tábor volt az egyik tranzitközpontja a Grúzia irányából érkező zsoldosoknak és fegyverszállítmányoknak. Az orosz csapatok tovább nyomultak előre, s már Csecsenföld területének több mint fele van ellenőrzésük alatt. Az orosz felderítés adatai szerint a csecsen fegyveresek a főváros védelmére készülődnek, s SZEKERES KATALIN Isztambul. Sötét viharfelhőként tornyosul az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ma kezdődő csúcstalálkozója felett a csecsen válság, amely végső soron fenyegeti két alapdokumentum, az Európai Biztonsági Charta és az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról 1990-ben megkötött szerződés módosításáról szóló egyezmény aláírását. Noha ma reggel találkozik Bili Clinton amerikai elnökkel, illetve később a német kacellárral és a francia államfővel is, illetve az elsők között szólal fel az EBESZ-csúcson. Elterjedt, hogy Aszlan Maszhadov csecsen elnök is Isztambulba készül, mi több, esedeg már meg is érkezett török területre. Oroszország figyelmeztette Ankarát, hogy „megengedhetedennek tartja" beutazóvízum megadását Maszhadovnak. Könnyen lehet, hogy Borisz Jelcin nem írja alá a tanácskozás záródokumentumát, s szünet állhat be Oroszország és a Nyugat együttműködésében - vélekedett tegnapi orosz lapok többsége. A Szevodnya diplomáciai forrásokat idézett, amelyek szerint „elméletileg fennáll annak lehetősége", hogy Oroszország megakadászámuk hatezer főre becsülhető. A duma - az isztambuli EBESZ-csúcscsal összefüggésben - teljes támogatásáról biztosította a kormány csecsenföldi lépéseit, s azt ajánlotta, hogy a Putyin-kabinet semmi esetre se kezdjen tárgyalásokat a grozniji vezetéssel, hanem mielőbb vigye sikerre a csecsenföldi „antiterrorista akciót". A csecsen menekülteknek nyújtandó nemzetközi segítségről kezdett tárgyalásokat szerdán Borisz Jelcin elnöktől kezdve Igor Ivanov külügyminiszteren át az orosz hadvezetésig minden illetékes előre jelezte, hogy a csúcson nem akarnak vitát nyitni a Moszkva által terroristaellenes tisztogató akciónak minősített orosz beavatkozásról, Vlagyimir Putyin kormányfő a hét végén elismerte: elkerülhetetlennek látszanak a tárgyalások a csecsenföldi helyzetről. Az EBESZ és az Európai Unió hétfőn már azt követelte, hogy Oroszország hatályozza az európai biztonsági charta aláírását. Az EBESZ-csúcs kritikus pont lesz Moszkva és a Nyugat kapcsolataiban: megerősítheti a kölcsönös bizalmat, de akár ismét hidegháborút hozhat Európára. Az orosz diplomaták - figyelembe véve a nyugati országok egy részében uralkodó oroszellenes hangulatot - a kedvezőtlenebb forgatókönyvre készülnek fel, s ugyan nem terveznek tüntető megnyilatkozásokat, de „szünetet" ajánlanak, műit azt Igor Ivanov külügyminiszter megfogalmazta a Financial Timesban megjelent cikkében. Jelcin azonban csak akkor utasítja el a záróokmány aláírását, ha az EBESZ-tagállamai nem veszik figyelembe Moszkva álláspontját a számára létfontosságú kérdésekben". Moszkvában az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának vezetője, Ogata Szadako asszony. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő fogadta Ahmed-Hadzsi Kadirov csecsen muftit, akit Aszlan Maszhadov elnök megpróbált eltávolítani, mivel a vallási vezető nem volt hajlandó szent háborút hirdetni Oroszország ellen. Putyin közölte: Gudermesz kész befogani „meghatározott számú kényszerű áttelepülőt". rozza meg a csapatai csecsenföldi kivonását szabályozó menetrendet, sőt az EU külügyminiszterei egyenesen gazdasági szankciókat helyeztek kilátásba. A csecsen téma minden bizonnyal sok időt vesz el Bili Clinton és Borisz Jelcin találkozójából. „A konfliktusnak az a veszélye, hogy gyengíti Oroszország nemzetközi pozícióit, ez az, amit el fogunk ismételni" - jelentette ki Sandy Berger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. ÉpMTI-TU DÓSÍTÁS Washington. Az amerikai légi közlekedésbiztonsági hatóság kedden az előzetesen kiszivárogtatott szándékok ellenére nem adta át az október 31-én lezuhant egyiptomi gép ügyének vizsgálatát az FBI-nak, mert előbb még egyiptomi szakértőket akarnak bevonni a katasztrófa okának felderítését célzó munkába. Az egyik fekete doboz, amely a repülés műszaki és elektronikus adatait rögzítette, arról tanúskodik, hogy a repülés eseménytelenül zajlott, mígnem kikapcsolt állapotba kerültek a gép hajtóművei. Nem valamilyen műszaki hiba következtében álltak le a hajtóművek, hanem azok a kapcsolókarok kerültek kikapcsolt helyzetbe, amiket csak emberi kéz állíthat ilyen pozícióba a pilótafülkében. A napokkal később megtalált hangrögzítő berendezés Temesvár és Klapka Megrongált emléktábla Arad. Alig másfél hétig maradt épségben Klapka György honvédtábornok november 6-án Temesváron felavatott emléktáblája, mert a márványlapot ismeretlenek összetörték. Már az avatás is gondot okozott. A Klapka-házban található a Román Nemzeti Egységpárt megyei szervezetének irodája, s a magyar barátsággal nem vádolható párt elnöke, Valériu Tabara saját maga közölte: mindent megtesznek majd az emléktábla eltávolításáért. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS Róma. II. János Pál pápa március utolsó hetében a Szentföldre látogat - jelentette be tegnap a Vatikánban tartott sajtóértekezletén Crescenzio Sepe érsek, a Nagy Jubileum vatikáni bizottságának titkára. De még nem tudta megmondani az utazás pontos időpontját, mint ahogy nem részletezte azt sem, hogy a látogatásnak milyen pen a csecsen válság miatt tütakozik most Moszkva az ellen, hogy az Európai Biztonsági Chartába bekerüljön a „beleszólási jog", amely lehetővé tenné a tagállamok viselkedésébe való betekintést és ellenőrzést, mégha belügyekről is van szó. Pedig a XXI. század Európájának biztonságát erősítő, a konfliktusok megelőzését szolgáló dokumentum kidolgozása Moszkvától ered. A szerző az MTI munkatársa. amely a pilótafülkében elhangzott beszélgetések mellett a háttérzörejeket is szalagra vette - olyan információt tartalmaz, mely szerint amikor a gép parancsnoka rövid időre elhagyta a pilótafülkét, a másodpilóta valamilyen vallási jellegű szöveget - talán imát- mondott arabul, és a szöveg összefüggésbe hozható a „halálba menetellel". A szövegtöredék értelmezhetősége azonban egyelőre vitatott. Mindenesetre felmerült a bűncselekmény, a szándékos emberi közrehatás gyanúja, és ez az ügy átadását indokolná a Szövetségi Nyomozó Irodának. Ez azonban kedden mégsem történt meg, a legfrissebb bejelentés szerint azért nem, mert előbb újabb szakértőket, köztük egy tolmácsot várnak Kairóból, azzal a céllal, hogy lehetőség szerint tisztázzák, milyen jelentőséggel bírhat a hangszalag által őrzött szövegtöredék. Északír fejlemények IRA: kijelölik az összekötőt Belfast. Az ír Köztársasági Hadsereg bejelentette, hogy kijelöli öszszekötőjét a fegyverkészletek megsemmisítését felügyelő nemzetközi bizottsághoz. Az IRA képviselője kapcsolatba lép a bizottság vezetőjével, John de Chastelein tábornokkal, mihelyst megalakul a nagypénteki megállapodásban előirányzott koalíciós kormány. A Sinn Fein révén az IRA is bekerülne a testületbe, amelynek megalakulása a 30 éve tartó polgárháború végét jelentené. (MTI) állomásai lesznek. Mint elmondta, a programot még tisztázni kell, akárcsak azt, hogy a pápa jelen lesz-e Názáretben az Angyali Üdvözlet március 25-i ünnepén. A katolikus egyházfő már évek óta hangoztatja óhaját, hogy eljusson a Szentföldre, de a tervezett utazását eddig mindig el kellett halasztani az izraeli-palesztin politikai ellentétek, illetve Jeruzsálem státusának bizonytalansága miatt. Közös haderő ügye EU: Párizs magánya Párizs. Nézetkülönbség feszül Franciaország és a többi EU-tag között a gyorsan bevethető európai haderő ügyében. Hubert Védrine, a párizsi diplomácia irányítója elmondta: nézeteltérés van azok között, akik szerint a haderő teljes mértékben a NATO keretein belül létezzen, s azok közt, akik szerint meg kell teremteni az autonóm fellépés lehetőségét is. (MTI) Már Csecsenföld területének több mint a felét tartják ellenőrzésük alatt az oroszok Minden harcot támogat a duma Solana szerint nincs katonai megoldás Brüsszel. „Csecsenföldön nem lehetséges a katonai megoldás" vélekedett Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője. A spanyol politikus kifejtette, hogy fenn kell tartani a politikai nyomást Moszkvára. Úgy vélte, az orosz hatóságoknak tárgyalásos rendezési módot kell találniuk a csecsenföldi problémára, mert katonai megoldása nincs. (MTI) A jugoszláviai külügyminiszter a kisebbségi kérdésről Szerep szomszédoknak MTI-JELENTES Bukarest. A belgrádi diplomácia vezetője a kisebbségi kérdésben Amerika által leosztott szerepek eljátszásával vádolta meg a Jugoszláviával szomszédos országokat - derült ki a Jurnalul National című román lapban megjelent interjúból. Jovan Jovanovics jugoszláv külügyminiszter kifejtette, hogy a hazája elleni NATO-támadás eredménytelensége után az Egyesült Államok „más eszközökkel folytatja az agressziót". Az eszközök közül megnevezte a gazdasági embargót, a sajtóháborút s „az amerikai kormány és a NATO érdekeit szolgáló egyének-szervezetek pénzelését". Azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban egy hivatalos amerikai megnyilatkozás már nem említette az embargó megszüntetésének feltételei között Milosevics eltávolítását, Jovanovics azt mondta: ha valóban változás állt volna be Washington álláspontjában, „ez jótékony hatású lenne a térségre, de Amerikára nézve is". Kijelentette, hogy a NATO és az amerikai kormány azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a kisebbségeknek nincsenek jogaik Jugoszláviában, és a szomszédos országok révén nyomást gyakorol Belgrádra. HIRHÁTTÉR EBESZ-csúcstalállcozó: kényes kérdések katarzisa Március utolsó hetére tervezik II. János Pál útját Elmegy a Szentföldre