Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-15 / 263. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 13. POLITIKA HIRDETÉS 5 n A Magyar Állandó Értekezlet november 11 -12-én Budapesten tartott 2. ülésén elfogadott Zárónyilatkozat - I. Fordulni a jó kormányzás felé RÖVIDEN Baloldali vélemény a kezdetekről Pozsony. A kommunista utódpárt, a Demokratikus Baloldal Pártja 1989. november 17-ét úgy tartja számon, mint az antidemokratikus politikai berendezkedés elleni polgári ellenállás kicsúcsosodásának napját és mint a szlovák társadalom átváltozása folyamatának kezdetét - áll a baloldaliak országos tanácsának zsolnai ülésén jóváhagyásra kerülő nyilatkozatában. (SITA) Kegyelmi kérvények az első száz napon Pozsony. A Rudolf Schuster államfő beiktatását követő első száz nap alatt 779 kegyelmi kérvényt intéztek a köztársasági elnöki irodához. A hivatal által megjelentetett, Rudolf Schuster elnök száz napja című kiadvány szerint az államfő július 14-i amnesztiarendeletét nem számítva 112 egyéni kérvényt bírált el - hét esetben eleget tett a kérelmezőnek. (SITA) Ma fejeződik be a hajléktalanok pere Pozsony. Ma folytatódik az úgynevezett hajléktalangyilkosok ügyének november 5-én elnapolt főtárgyalása. A pszichiáter beszámolóját követő záróbeszédek után az ítélethozatal következik. Mint ismeretes, a vádlottak 1997 júliusában kegyetlen módon végeztek két, szintén hajléktalan társukkal. (SITA) Leonyid Kucsma biztosan vezetett Kijev. Leonyid Kucsma jelenlegi elnök vezetett az ukrajnai elnökválasztás tegnapi, második fordulójában a szavazóhelyiségek kijáratánál végzett közvélemény-kutatás előzetes eredményei szerint. A megkérdezettek 59,26 százaléka szavazott Leonyid Kucsmára, ellenfelére, Petro Szimonenkóra, az Ukrajnai Kommunista Párt első titkárára 36,48 százalékuk adta voksát. (MTI) Német bőrfejűek randalírozása Schorba, Magdeburg. Száznál több bőrfejű randalírozott tegnapra virradóra Türingiában, a Jéna melletti Schorba településen egy szkinhedkoncert után; a rendőrség 400 főt vetett be az ország egész területéről érkezett szélsőjobboldali vandálok szétoszlatására. (MTI) Koszovó: gyászol az ENSZ-misszió Pristina. Az ENSZ koszovói missziója segélyprogramjainak azt a 24 munkatársát gyászolja, akivel a világélelmezési program által bérelt repülőgép pénteken nekiütközött egy koszovói hegygerincnek, amint Rómából Pristinába tartott. A hét végén brit, francia és olasz szakértők érkeztek a helyszínre, hogy megpróbálják kideríteni a tragédia okát. (MTI) Törökországi földrengés: versenyt futnak az idővel Csaknem 400 áldozat Mint írtuk, a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten tartott 2. ülésének végén - pénteken - a résztvevők zárónyilatkozatot hagytak jóvá. DOKUMENTUM A nyilatkozatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Koalíció Pártja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Muravidéki Magyar Önkormányzat, a Magyar Köztársaság Kormánya, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyarok Világszövetsége írta alá. Az alábbiakban a dokumentum első részét közöljük. A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői megemlékeznek a Szent István-i államalapítás és a kereszténység felvételének ezeréves évfordulójáról. Első királyunk, István megkoronázásával a magyar nemzet a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Az ezredforduló közeledtén mind a magyarországi, mind a határon túli magyarság élve a történelmi pillanat felemelő, ám ugyanennyire felelősségteljes lehetőségével, egyaránt u tekint a múltba, hogy számvetést készítsen a magyar nemzet elmúlt A magyarság ma is sokat tanulhat Szent István életművéből. ezer esztendejéről, s a jövőbe, hogy hagyományait, szellemi és tárgyi hagyatékát tovább örökítve felkészülhessen a következő évezredre. A határon túli magyarság üdvözli, hogy a magyar Országgyűlés törvényben kíván emléket állítani Szent István államalapító tevékenységének és a Szent Koronának. Á XX. század történelmi viharai több részre szakították a magyar nemzetet, amely azonban a ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. „Emlékezni jöttünk ide, azaz számadást tenni, s egyúttal erőt meríteni a múlt tanulságaiból, hogy a jövő szebb, gazdagabb és emberségesebb legyen." Ezekkel a szavakkal nyitotta meg szombaton a Tiszti Pavilon dísztermében Csicsay Alajos, a Katedra Társaság elnöke azt a rendezvényt, melyen megemlékeztek arról, hogy az országban ötven évvel ezelőtt nyíltak meg a második világháború után újjászervezett magyar iskolák. A Kaszellemi régiókban végig egységes maradt. Az új évezredre készülő magyarság ma is sokat tanulhat Szent István életművéből. A magyar kormány mélyen átérzi és vállalja azt a felelősséget, amellyel a határokon kívül élő nemzetrészek sorsa iránt viseltet. Meggyőződése, hogy az egységesülő Európában közösen fogja megtalálni boldogulását Magyarország és szomszédai, a magyarországi és a határon túli magyarság és a velük élő többi nemzet. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) résztvevői, a magyar kormány, a magyarországi parlamenti pártok, a parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar politikai szervezetek és a nyugati magyarság képviselői eleget téve az Alkotmány 6. paragrafus (3) bekezdéséből adódó kötelezettségeknek, valamint megerősítve a magyarországi rendszerváltozást követő időszakban a Magyarország és a határon túli magyarság címmel megrendezett konferenciasorozat nyilatkozatait, továbbá alapul véve a MÁÉRT első ülésének Zárónyilatkozatát és a Magyar Állandó Értekezlet létrejöttét üdvözlő, 26/1999. sz. (III. 26.) magyar országgyűlési határozatot; figyelembe véve a magyar kormány 1079/1999. sz. (VII. 7.) határozata alapján a Magyar Állandó Értekezlet eredményes működésének elősegítése érdekében létrehozott oktatási, kulturális, gazdasági, egészségügyi és szociális, állampolgársági és önkormányzati, valamint az európai uniós integrációs szakértői bizottságok tevékenységét; tekintettel arra, hogy az egységes Európa létrehozása során a nyelvi, a kulturális örökség, a nemzeti önazonosság megőrzése és fejlesztése minden nemzet elidegeníthetetlen joga, és egyben a megújuló Európának is alapvető érdeke; szem előtt tartva, hogy a térség államai közötti jószomszédi viszony fejlesztése közös érdek, és a közöttük levő feszültségek csökkentése a demokratikus rendszerek megszilárdulását segíti elő; ez mind a Magyar Köztársaságnak, mind a határon túli magyar kisebbségi kötedra Alapítvány és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által rendezett emlékünnepségen a szlovákiai magyar oktatás elmúlt fél évszázadát Sidó Zoltán, Fibi Sándor és László Béla elevenítette fel. „A nemzeti öntudat megtartását a teljesebb szociális struktúrát alkotó nemzetrész csak az anyanyelvű iskolatípusok teljes hálózatával biztosíthatja" - húzta alá Sidó Zoltán. A jelenlevőket köszöntötte Bugár Béla parlamenti alelnök, az MKP elnöke, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és Boros Miklós magyar nagykövet. zösségeknek alapvető érdeke; célul tűzve ki a határon túl élő magyarok egyéni és közösségi jogainak lehető legszélesebb körű biztosítását, figyelembe véve a mérvadó európai példákat és a nemzeti sajátosságokból adódó reális szükégeleteket; a következőkben állapodtak meg: 1. Történelmi jelentőségű tény, hogy a Magyar Köztársaság 1999. március 12-én a Cseh Köztársasággal és a Lengyel Köztársasággal együtt az Észak-atlanti Védelmi Szövetség Szervezetének teljes jogú tagjává vált. Meggyőződésünk, hogy ez jelentősen hozzájárul Közép- és Kelet-Európa biztonságának és stabilitásának erősödéséhez, a térségben zajló politikai és gazdasági átalakulási folyamatok demokratikus úton történő sikeres véghezviteléhez. 2. Üdvözlik a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyar kormányzati feladatok végrehajtását szolgáló szakértői bizottságok létrejöttét és egyetértenek a szakértői bizottságok alakuló ülésein megfogalmazott munkatervekkel. Felkérik a magyar kormányt, hogy a szakértői bizottságok ajánlásait, döntései során, a legmeszszemenőbb mértékben vegye figyelembe. 3. A különböző országokban élő nemzetrészek közötti kapcsolatok sokrétűsége felveti a magyarországi jogi szabályozás szükségességét. A résztvevők, tekintettel a határon túli magyarság ez irányú igényére, felkérik a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy Magyarország és a határon túli magyarság együttműködéséből fakadó előnyök érvényesülése érdekében, megerősítve a nemzeti összetartozás tudatát, Magyarország és a szomszédos országok közös integrációs törekvésével összhangban vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállása törvényi szabályozásának megteremtését. Ennek elsődleges célja a szülőföldön maradás esélyeinek és lehetőségeinek erősítése. 4. Megállapítják, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időben a határon túli magyarok helyzetének javulását lehetővé tévő körülmények alakultak ki. Üdvözlik a MaA rendezvényen tizenkét olyan pedagógusnak adtak át emlékérmet, aki ott volt az újjászervezett magyar oktatás bölcsőjénél, illetve munkája során kiemelkedő eredményeket ért el. „Nemcsak ötven évvel ezelőtt kellettek becsületes, bátor, önfeláldozó tanítók, hanem most is kellenek. A Szlovákiai Magyar Iskoláért emlékérem azzal a szándékkal készült, hogy a Katedra Alapítványtól évről évre megkaphassák azok, akik arra a leginkább rászolgáltak" mondta zárszavában Hodossy Gyula, az alapítvány igazgatója, (km) gyarországgal szomszédos államok demokratikusan választott kormányainak azon törekvéseit, hogy a kisebbségi jogokat korlátozó korábbi intézkedéseket fokozatosan felszámolják. Nagy jelentőséget tulajdonítanak olyan lépéseknek, mint a párkányi híd újjáépítése, az aradi Szabadság-szobor kiszabadulása, a horvátországi magyar oktatási és művelődési központ létrehozása, valamint a kárpátaljai árvízkárosultak támogatásában és a szlovén-magyar közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése érdekében hozott pozitív kormányzati intézkedések. Üdvözlik, hogy az alapszerződések végrehajtását ellenőrző mechanizmusok működése megkezdődött. 5. Ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy mindezek ellenére, országonként eltérő mértékben ugyan, de továbbra is fennáll a határon túli magyar közösségek veszélyeztetettsége és meggyőződésük, hogy a hátrányos helyzetük enyhítését célzó első pozitív lépéseket továbbiaknak kell követniük. Aggodalomra adott okot Aggodalomra adott okot a szlovákiai kisebbségi nyelvtörvény. a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvény, a leginkább érintett magyar nemzetiségű szlovákiai polgárok képviselőinek ellenzése dacára történt elfogadása, ami nem felel meg a ,jó kormányzás" („good governance") demokratikus alapelvének. Nem hagyható figyelmen kívül a romániai nacionalista erők fokozott aktivitása Erdélyben és a hatóságok gyenge, a helyzetnek nem mindig megfelelő fellépése sem. Aggodalomra ad okot a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusát ért atrocitássorozat, valamint az Agacheügy és a körülötte kibontakozó hangulatkeltés. Elengedhetetlennek tartják, hogy a szomszédos országok eleget tegyenek az európa tanácsi felvételük során tett vállalásaiknak. (Befejezés a holnapi számban.) MTI- ÉS SITA-HÍR Ankara. Mintegy 700 épület omlott össze, s vasárnap délutánig 393 holttestet emeltek kí a roncsok alól, a sérültek száma meghaladja a kétezret - közölte tegnap a török kormány válságstábja a pénteki düzcei súlyos földrengéssel kapcsolatban. A mentőknek az idővel is versenyt kell futniuk, mert az éjszaka plusz 2 fokig süllyedő hőmérséklet miatt a romok alatt levő túlélőknek 72 óra után már nincs esélyük az életben maradásra. A helyszínen tucatnyi nemzet mentőcsapatai váltják egymást, és több esetben bukkantak élőkre. Szlovákiából is elutazott egy csoport, hogy segítsen a mentésben. Tanítókat tüntettek ki az iskolák újramegnyitásának ötvenedik évfordulóján Küzdöttek a magyar oktatásért Ma az Alkotmányról Hatvanhét módosítás Pozsony. Az alaptörvény tervezett módosításáról tárgyalnak ma Csesztén alkotmányjogi szakértők és parlamenti képviselők. A jogszabály tervezetének előterjesztői a hatályos alkotmány 67 rendelkezését módosítanák. Mészáros Lajos (MKP) a preambulum megváltoztatására tesz javaslatot, mellyel polgárira változna a bevezető eddigi nemzeti jellege. Elmondta: a preambulum kihagyását fontolóra sem vette, mert tiszteletben tartja mások véleményét. (SITAj Kérdés

: Mennyit fizetnek a televízióért és a rádióért a polgárok havonta? W č CO Válasz

: A polgárok a rádióért havonta 30, a televízióért 75 koronát fizetnek, tekintet nélkül arra, hány készülék van a tulajdonukban. Ez a különbség a polgárok javára a vállalatokkal szemben. Az ár egyezik ugyan, de ott a könyvelésben nyilvántartott készülékek mennyisége szerint kell fizetni. Prof. JUDr. Peter Škultéty, DrSc., a Komenský Egyetem Jogi Kara közigazgatás Jogi tanszékének vezetője Elet és élelem - a két legfontosabb dolog földrengés után (ČTK/AP-fotó) A koncessziós díjakról szóló törvény 1999.IX.l-jétől! VK-1027/2