Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-09 / 258. szám, kedd

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER Új nacionalista román párt Bukarest. A „román nemzet megmentését" tűzte zászlajá­ra á Román Élet Pártja, amelynek bejegyzését a na­pokban kezdeményezték. Az új párt alapítója Pavel Corut, aki 1989 végéig a katonai el­hárításban dolgozott. A for­dulat után „politikai fantasz­tikus regényeivel" és szélső­ségesen nacionalista, ma­gyarellenes cikksorozataival tűnt fel, majd a Román Nem­zeti Egységpárt égisze alatt politizált, amíg annak vezető­je Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere volt. (MTI) Szélsőbalos zavargások Koppenhága. Antikapitalista nézeteket valló szélsőbalol­dali csoportok törtek-zúztak tegnapra virradóra Koppen­hágában, majd összecsaptak a kivezényelt rendfenntartó erőkkele, akik végül sok za­vargót őrizetbe vettek. A szél­sőbaloldaliak fellépésének az az előzménye, hogy egy né­met bíróság bűncselekménye elkövetése miatt kiutasított az országból egy fiatal török férfit, holott az Dániában szü­letett, és bevándorló szülei­nek gyermekeként születése óta ott is élt. (MTI) Tudjman már jobban van Zágráb. Néhány nap múlva befejeződhet Franjo Tudj­man horvát elnök kórházi ápolása - adta hírül tegnap egészségügyi forrásokra hi­vatkozva a Vecernji List. A legnagyobb példányszámú horvát újság szerint erre utal, hogy az államfőt kezelő orvoscsoport legutóbbi közle­ménye szerint az elnök ope­rációját követő 5. napon már eltávolították azokat a drén­csöveket, amelyeket ilyen operációk esetén helyeznek el a beteg testén. (MTI) A 78. életévében járó állam­főt vastagbél-perforáció miatt operálták meg a múlt hétfőn. (TA SR/AP) Tudor szenátor rágalmazott Bukarest. Rágalmazásért 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte a bukaresti bíróság Corneliu Vadim Tudor szenátort, a Nagy Románia Párt elnökét abban a perben, amelyet a ro­mán államfő fia, Dragos Cons­tantinescu indított ellene. Tu­dornak az összeget a Románia gyermekei nevű alapítvány ja­vára kell befizetnie. (MTI) Elhúzódó menekülthelyzet Zágráb. Horvátországban még mindig 91 ezer azoknak a száma, akik menekültstá­tussal rendelkeznek.Ők a ko­rábbi Szerb Krajina területé­ről, illetve Boszniából mene­kültek el, és még nem térhet­tek vissza a háború előtti la­kóhelyükre. (MTI) Orosz erősítés érkezett a Kaukázus térségébe, katonák, harckocsik, tüzérség. Grúzia eldöntötte: nem enged át területén orosz csapatokat Csecsenföld irányába Közeleg Groznij ostroma Moszkva/Tbiliszi. Az orosz lé­gierő tegnap tovább folytatta támadásait Groznij ellen, s szétbombázta a csecsen par­lament elnökének házát. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az Eho Moszkvi orosz rádióállomás szerint a támadásban Ruszlán Ali Hadzsijev parlamenti elnök is meg­sebesült, s unokatestvére, továbbá négy másik polgári személy életét vesztette. A szövetségi légierő a kö­zelmúltban Sámil Bászájev osztag­parancsnok házát lőtte szét Groz­nijban. Az orosz tömegtájékoztatási eszközök a hét végén végrehajtott tüzérségi és légitámadások nyomán egyértelműen arra következtetnek, hogy a közeli napokban mégis sor kerülhet Groznij ostromára. Az észak-kaukázusi orosz haderő­csoport sajtószolgálatának tegnapi közleménye szerint a szövetségi lé­gierő Groznij külvárosaira, Guder­meszre, Bamutra és egy sor más cse­csen településre mért csapásokat, továbbá a csecsen-grúz határ men­tén megsemmisített egy járműosz­lopot. A légierő nagy találati pontos­ságú harcászati rakétákat, valamint 250 és 500 kilogrammos bombákat vetett be a szakadárok ellen. A grúz elnök tegnap megerősítette a sajtóértesüléseket: Oroszország az­Nagy találati pontosságú harcászati rakétákat vetettek be. zal a kéréssel fordult Grúziához, hogy engedjen át területén Csecsen­földre orosz csapatokat, illetve hogy az orosz és grúz határőrcsapatok kö­zösen ellenőrizzék az orosz-grúz határ csecsenföldi szakaszát. Tbüi­Sevardnadze államfő és az ortodox pátriárka fogadta a Grúziába látogató pápát Első ízben a Kaukázusban MTI-HIR Tbiliszi. II. János Pál pápa tegnap Indiából kétnapos látogatásra Grú­ziába érkezett. A katolikus egyház­főt a tbiliszi repülőtéren Eduard Sevardnadze elnök, valamint II. Ilja, a grúz ortodox egyház pátriár­kája üdvözölte. „Grúzia régóta várta ezt a kitüntető és történelmi jelentőségű napot" - mondta az el­nök köszöntő beszédében. A 79 éves szentatya lassan, nehézkesen szállt le a gépről, és bár láthatóan fázott az erős szélben, figyelmesen hallgatta a beszédet. Fejét mere­ven tartotta, és egyszer sem moso­lyodott el aközben, hogy tapssal fogadták. A katolikus egyházfő először láto­gat kaukázusi országba. Grúzia la­kosságának többsége ortodox ke­Tárgyilagosnak bizonyult a szovjet értékelés: lezárult a szocialista rendszer korszaka Walesa a berlini fal mellett MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Az amerikai George Washington egyetem mellett mű­ködő nemzetbiztonsági archívum a minap, a berlini fal leomlásának 10. évfordulójáról megemlékező tudo­mányos szeminárium résztvevői számára hozzáférhetővé tett né­hány olyan iratot az események do­kumentumai közül, amelyeket ere­detileg egy később megjelenő pub­likációba szántak. A kelet-európai, illetve orosz kutatók közreműködé­sével hozzáférhetővé vált iratok egyike - egy magyar emlékeztető ­beszámol arról, hogy Mihail Gorba­csov nyolc hónappal a berlini fal le­omlása előtt Grósz Károllyal folyta­tott megbeszélésén azt mondta: a nyugati országok saját politikai el­képzeléseiknek megfelelő irányba igyekeznek tolni az eseményeket, és valóban szükséges ugyan a de­mokrácia, az érdekek összhangba hozatala, de van egy határ, mégpe­dig a szocializmus megőrzése és a stabilitás biztosítása. Ez a gorbacso­vi megnyilatkozás olyan aggodal­mat keltett néhány reformer politi­kusban, hogy Moszkva esetleg is­mét harckocsikat vezényelhet Ma­gyarországra a kommunizmus ösz­szeomlásának megakadályozására. Egy másik dokumentum szerint Lech Walesa mindössze néhány KMKSZ-nyilatkozat a határon túli magyarok státuszáról Jelentős lépés lenne MTI-TUDÓSÍTÁS Ungvár. Az elmúlt hétvégén a Munkács melletti Beregváron két­napos konferenciát tartott a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövet­ség (KMKSZ). A legjelentősebb uk­rajnai magyar szervezet alapszer­vezeti elnökei és választmánya el­sősorban a Magyar Állandó Érte­kezlet elé terjesztendő, a határon túli magyarok jogállását szabályoz­ni hivatott majdani törvény tartal­mára vonatkozó igényeket fogal­mazta meg. A tanácskozás résztve­vői ezzel kapcsolatban nyilatkoza­tot fogadtak el, amely megállapít­ja: „E speciális státusz bevezetése történelmi mértékkel mérve is je­lentős lépés lenne a kisebbségben élő magyarok anyaországhoz fűző­dő viszonya intézményes rendezé­sének irányában. A megfelelő tör­vény megalkotásával a magyar ál­lam felelősségvállalása garanciális alapot nyerne minden határon túli magyar számára, aminek a schengeni határokon átnyúló kap­csolattartás csak egyik, ám igen fontos eleme". A nyilatkozat szerint a KMKSZ kon­ferenciája és választmánya fontos­nak tartja, hogy a magyar parla­ment minél hamarabb megalkossa a vonatkozó törvényt. A Szövetség kész legjobb tudása szerint részt venni a törvény kimunkálásában, a későbbiekben pedig minden esz­közzel elő kívánja segíteni, hogy valamennyi magyar nemzethez tartozó honfitárs elnyerje a hatá­ron túli magyar státuszát. Megnyílt a Szocialista Internacionálé kongresszusa Tucatnyi kormányfő (TA SR/EPA) szi ezt a kérést nem teljesíti ­döntött a grúz nemzetbiztonsági ta­nács. Eduard Sevardnadze azt mondta: a grúz vezetés az egyedüli helyes döntést hozta meg, amely­nek az a lényege, hogy Tbiliszi nem avatkozik bele egy idegen állam bel­ügyeibe. Hangsúlyozta, hogy a ki­alakult helyzetben egyeden nem kellőképpen átgondolt lépés is az egész Kaukázust elborító háborúvá alakíthatja át a csecsenföldi viszályt. Moszkvában tegnap Igor Ivanov külügyminiszter és Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek és a polgári vé­delem tárcájának vezetője a fejlett ipari országok nagyköveteivel a cse­csen menekültek helyzetéről folyta­tott eszmecserét. Az orosz vezetés igyekezett eloszlatni az aggodal­makata fenyegető humanitárius ka­tasztrófával kapcsolatban, s jelezze, hogy Moszkva mindent megtesz a polgári lakosság szenvedéseinek mérséklése érdekében. MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs.Tegnap a párizsi La Défense negyedben ünnepi külsőségek kö­zött kezdte meg munkáját a Szocia­lista Internacionálé XXI. kong­resszusa, amelyen mintegy 170 or­szág szocialista és szociáldemokra­ta pártja, illetve hozzájuk közeli szervezetek vesznek részt. A há­romnapos tanácskozás alkalmából a francia főváros vendége több ál­lamfő, valamint 11 aktív miniszter­elnök. Egyesek, mint a brit Tony Blair vagy a német Gerhard Schro­der, csak néhány órára, jószerivel felszólalásuk idejére látogatnak Pá­rizsba. Az SZI kongresszusán jelen van többek között Ehud Barak izra­eli kormányfő és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke - mind­kettőjükkel tárgyal e kereteken kí­vül Chirac francia államfő és Jospin kormányfő is. A kongresszuson hét­évi elnökség után leköszön a fran­cia Pierre Mauroy, és a posztot a konszenzusos jelöltnek, a portugál António Guterresnek adja át. A Szocialista Internacionálé a világ egyetlen valamennyi földrészre ki­terjedő struktúrával rendelkező át­fogó politikai szervezete. A szo­ciáldemokrata-szocialista pártok sokszínűsége ugyanakkor napi va­lóság, így az elfogadandó „Párizsi Nyilatkozatban" - a különféle ten­denciák szintéziseként - összegzik majd a résztvevők álláspontját. Izraeli-palesztin béketárgyalások kezdődtek Nem a Hamász a tettes resztény, a katolikusok száma mintegy 40 ezer. Sevardnadze az érkezést megelőző sajtóértekezle­tén kijelentette, hogy a pápa „a vi­lág legkiemelkedőbb gondolkodó­ja", és reméli, hogy látogatása hoz­zájárul a térség megbékéléséhez. Az elnök szerint az egyházfő láto­gatása azt is jelenti, Grúzia lassan elfoglalja a helyét a demokratikus országok közösségében. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Rámalláh/Netánja. Az izraeli-pa­lesztin végső békeegyezményről kezdődtek tegnap tárgyalások a két fél között a ciszjordániai Rámalláh­ban. A palesztinok ellenőrzése alatt álló városban összegyűlt tárgyalófe­lek tájékoztatása szerint tegnapra alapvetően eljárásjogi jellegű e­gyeztetéseket tűztek napirendre, el­sősorban a csaknem egy évre terve­zett tárgyalások időrendjét. Az egyeztetéseket megnyitó palesztin információügyi miniszter, Jasszer Abed Rabbo és Oded Eran izraeli diplomata beszédükben nem is érintették a majdani szerződés tar­talmi elemeit. Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet célja, hogy a végsőnek ne­vezett, hosszútávú békeegyezmény­ről keretegyezményt írjanak alá jö­vő év februárjáig. Á leglényegesebb megoldandó kérdések között van Jeruzsálem státusa, a ciszjordániai és a gázai övezetbeli zsidó települé­sek sorsa, valamint az Izrael által 1967-ben elfoglalt arab földek jövő­je. A tárgyalások annak ellenére el­kezdődtek, hogy a hét végén a Föld­közi-tenger partján fekvő Netán­jában arabok pokolgépes támadást hajtottak végre, amelyben legalább 33 izraeli megsebesült. Az izraeli rendőrség tegnapi jelenté­se szerint arab falusiak és nem a Hamász palesztin szélsőséges szer­vezet tagjai helyezték el a három csőbombát Netánja központjában. A jelentés szerint a Hamász támadá­sai sokkal alaposabban előkészítet­tek, általában halálos áldozatot is követelnek és műidig buszba vagy autóba rejtik a nagy robbanóerejű pokolgépeket. A vasárnapi robban­tás elkövetői egyedül és nem a Hamász vagy más iszlám milicista csoporttal együttműködve csele­kedtek. A merénylet után több tucat palesztint letartóztattak, de később mindegyiküket szabadon engedték. Az izraeli rendőrség megerősítette a járőrözést a ciszjordániai határon. Helybenhagyták Egon Krenz és társai ítéletét Mehetnek a börtönbe órával a berlini fal megnyitása előtt azt mondta Helmut Kohlnak: sze­rinte az események túlságosan gyorsan pörögnek, és ő attól tart, hogy egy egyesült Németország háttérbe szoríthatná Lengyelorszá­got. Walesa azt mondta Kohlnak, azt szeretné, ha a berlini fal inkább fennmaradna. Egy 1989 november 10-i szovjet ér­tékelés, amit most ugyancsak köz­zétettek, kimondta: a berlini fal megnyitásával lezárult a szocialista rendszer korszaka. Az irat helyesel­te Mihail Gorbacsov azon döntését, hogy a Szovjetunió nem avatkozott közbe, hanem hagyta, hogy a törté­nelem a maga útját járja. MTI-TUDÓSÍTÁS Berlin. A lipcsei szövetségi bíróság tegnap jóváhagyta az egykori ke­letnémet állampárt, az NSZEP há­rom vezető funkcionáriusára két éwel korábban kirótt ítéleteket, így azok jogerőssé váltak. Egon Krenzet, az NDK utolsó ál­lamfőjét, Günter Schabowskit és Günther Kleibert, az NSZEP politi­kai bizottságának tagjait azért vonta felelősségre a berlini tarto­mányi bíróság, mert vétkesnek tar­totta őket a belnémet határon ér­vényben volt tűzparancsban és a nyugatra menekülő keletnémetek halálában. Ezért 1997 augusztusá­ban Krenzet hat és fél évi, két vád­lott-társát három-három évi bör­tönre ítélte. A lipcsei bíróság tegnap helyben­hagyta a berlini bírák határozatát. Ennek értelmében Krenznek és társainak több évre börtönbe kell vonulniuk. Egon Krenz (TA SR/AP)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom