Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-07 / 231. szám, csütörtök

10 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 7. Nemzetközi kamarazenei koncert Pozsony. A Zene határok nélkül Európa szívében című rendez­vény keretében október 11-én 19 órai kezdettel fiatal előadóművé­szek kortárs szerzők kamaraműveit szólaltatják meg az osztrák nagykövetség Ventűr utcai épületének Mozart-termében. Az im­már hatodik alkalommal megrendezett zenei est védnöke az oszt­rák nagykövetség, az anyagi hátteret az Európai Unió és a Phare biztosítja. Az idei rendezvény érdekessége, hogy a bemutatásra ke­rülő művek zeneszerzőinek sorában több nő is szerepel, (ú) Milyen volt a Csallóköz lakosainak élete? Pozsony. A Szlovák-Magyar Baráti Társaság bratislavai-pozsonyi klubja október 12-én 17 órakor tartja rendes havi összejövetelét az Európa Tanácsra vonatkozó Tájékoztató és Dokumentációs Központban (Klariská u. 5). Az érdeklődők az összejövetelen Végh László szociológus Milyen volt a Csallóköz lakosainak élete a múltban, milyen ma, és milyenek a kilátásai a jövőben című elő­adását hallgathatják meg. (ú) SZÍNHÁZ POZSON Y NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmina Burana, Rekviem 19 HVIEZDOS­LAV SZÍNHÁZ: Sirály 19 KIS SZÍNPAD: Kényes egyensúly 19 KASS A ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Parasztbecsület, Bajazzók 19 THÁLIA SZÍN­HÁZ: Kakuk Marci szerencséje (vendégjáték Királyhelmecen) 11,19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Liliomfi 12 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: 1 + 1=319 MOZI POZSONY HVIEZDA: Vadiúj vadnyugat 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Kuckók (cseh) 15,17.30, 20 901-ES FILMKLUB: Hódító Pelle (dán-svéd) 18 Antónia (hol.) 20.30 YMCA: Vadiúj vadnyugat (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Pokoli szerencse (cseh) 17 Múmia (am.) 16.30, 20.30 Mondd, mi a szerelem (svéd) 19 Wing Commander (am.) 18 Miami rapszódia (am.) 20.30 A szerelem háló­jában (am.) 17.30 A remény kikötője 18.30 m. Richárd (am.) 20.15 KASSA DRUŽBA: Vadiúj vadnyugat (am.) 16, 18, 20 TATRA: Bigyó fel­ügyelő (am.) 16,18, 20 CAPITOL: Asterix és Obelix (fr.) 15.45,18, 20 ÚSMEV: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.45, 18.15, 20.40 IMPULZ: Loch Ness (am.) 16.15, 19.15 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Notting Hill (am.) 17,19 LÉVA - JUNI­OR: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 16.30,19.30 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: Mátrix (am.) 19 GYOR CINEMA CITY: Csúcsformában 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csilla­gok háborúja: Baljós árnyak (am.) 14.30, 17, 18.30, 19.45, 21, 22.20 Ösztön (am.) 14.45, 17.30, 20.15 A Thomas Crown ügy (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 Vadiúj vadnyugat (am.) 13.30,15.45 Apafej (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Múmia (am.) 18, 20.15 Szájkosaras kosaras (am.) 14, 16 Bigyó felügyelő (am.) 14.30, 16.30,18.30, 20.30 Sztárom a párom (am.) 14.45,17.30, 20.15 Talán a szokatlanul korai időpont volt az oka annak, hogy a vártnál kevesebb néző jött el a sportcsarnokba Tízéves volt a táncháztalálkozó Mint ahogy évek óta meg­szoktuk, ez év őszén is nép­táncosok vették birtokukba a komáromi sportcsarnokot. Hosszú évek óta először ala­kult úgy, hogy nem egy zi­mankós novemberi napon, hanem a vénasszonyok nya­rát idéző első októberi szombaton került sor a ren­dezvényre. KLEIN MELINDA Meglehet, éppen ez az oka annak, hogy a nézőtéren kevesebben vol­tak a vártnál. Talán a szüreti munkák dandárja, talán a szokat­lanul korai időpont miatt, esetleg az I. Szlovákiai Magyar Művésze­ti és Médiafesztivál párhuzamo­san zajló programjai okán, min­denesetre a X. Szlovákiai Táncháztalálkozó és Kirakodóvá­sár gálaműsora meglehetősen foghíjas nézőtér előtt zajlott. Nagy kár, mert a szereplőket jól válogatták össze. Természetesen mindenki a saját ízlésének megfe­lelően véleményezte a látottakat, de a legmegfelelőbb kifejezés a X. Táncháztalálkozó műsoraira az „igényesség". Akik eljöttek, meg­hallgathatták a jubileumi rendez­vényre kiadott hanghordozón Idén is nagy súlyt fektettek a gyerekműsorokra. közreműködő hagyományőrző zenészek, táncházzenekarok és szólisták lemezbemutató koncert­jét. Fellépett Farkas „Dankó" Ru­dolf és zenekara, valamint Péli Fazekas Rozália Kürtről, Potta Hagyományőrző táncosok a gála­műsorban Géza és zenekara Abaújszináról, Balog Zoltán és zenekara Fülek­ről, Július Bartos zenekara Feke­tebalogról, Németh Dénes zene­kara Dunaszerdahelyről, vala­mint a kassai Csámborgó zenekar. Az énekes szólisták közül nagy si­kere volt Écsi Gyöngyinek, Koronczi Eszternek, Korpás Évá­nak és Mag Deme Ilonának. A le­mezbemutató koncerten vendég­ként szerepeltek a magyarszo­vátai énekesek és táncosok, Süttő Anna, Szládecsek Mónika és Tomsík Jarka Kolonból, Kisláposi András és Hideg Anna Ördön­gösfüzesről, valamint Pál István dudás Magyarországról, Teres­kéről. Az érdeklődők tanulhattak martosi, szigetközi és csallóközi, feketebalogi, kalotaszegi román, zsérei és dél-alföldi táncokat, va­lamint Forgács György oktatásá­ban kelet-európai zsidó táncokat, Bakonyi Erikától és Fülöp Attilá­Idős cigányprímás valahonnan a keleti végekről tól pedig moldvai táncokat. Egy­értelműen az utóbbi két oktatás vonzotta leginkább a táncosokat. A csarnok hatalmas küzdőterén mozdulni is alig lehetett. A ma­A zsidó és a moldvai táncok vonzották leginkább a táncosokat. gyar népzene és néptánc szerel­mesei tiszta forrásból meríthet­tek. Az esti gálaműsorban fellépet többek között a budapesti Ifjú Muzsikás és a Téka együttes, Ju­hász Zoltán, a martosi és a magyarbődi hagyományőrző cso­port. Nagy sikert arattak a komá­romi hagyományőrző cigányok, akik első ízben szerepeltek a táncháztalálkozó színpadán. A válogatásnál döntő szempont­Kézművesfoglalkozások (Dömötör Ede felvételei) nak tartották a hagyományőrző zenészek, táncosok és énekesek bemutatását, akik a még élő népi hagyományok hordozói. A népze­nei koncertekre ebben az évben is minden előadó jelentkezhetett, aki be akart mutatkozni a X. Szlo­vákiai Táncháztalálkozó közönsé­gének. A szervezők az idén is nagy hagsúlyt helyezte a gyerekműso­rokra. A küzdőtéri táncoktatáso­kat az aprók táncával kezdték, melyen magyarbődi táncokat ta­nítottak a legkisebbeknek. A gyerekprogram az edzőterem­ben folytatódott Tálas Ágnes és Juhász Zoltán játszóházával, a to­vábbiakban volt viseletbemutató, hangszerbemutató, oktattak széki táncokat és karikázót is. Az egész nap folyamán népművé­szeti kirakodóvásár és kézműves­bemutatók tették színesebbé a rendezvényt. Edgar Allan Poe élete olyan volt, olyan zaklatott és kalandos, hogy novellának akár maga írhatta volna meg Katonatiszt helyett költő lett belőle Claudio Moser és Václav Požárek svájci képzőművészek Állhatatlan, mint kosárban a víz című közös installációját láthatják október 29-ig az érdeklődők a somorjai zsinagógában. Képünk a kiállítás megnyitóján ké­szült. (TA SR-felvétel) MTI-PANORAMA Százötven éve, 1849. október 7­én hunyt el Baltimore-ban a vi­lághírű amerikai költő, író: Edgar Allan Poe. Élete olyan volt, hogy novellának maga Poe írhatta volna meg. Ván­dorszínész szülőktől, út közben született 1809. január 19-én Bos­tonban. Édesanyja tüdőbajban halt meg egy richmondi szállodá­ban, édesapja pedig ekkorra már ánnyira elszegényedett, hogy há­rom gyermeküket jómódú richmondi családokhoz adta ki. Edgar egy John Allan nevű do­hány-nagykereskedő házába ke­rült, akinek felesége, Frances sa­játjaként szerette a kisfiút. 1815­ben a család Skóciába, majd Lon­donba költözött, s csak 1820-ban tértek vissza Richmondba. Poe műveltségének alapjait Angliá­ban, a kiváló Stoke Newington-i magániskolában szerezte meg. Richmondba visszatérve a tehe­tős déli úriemberek életét élte: jó iskolákba járt és a jó társaságban forgott. Ekkor már foglalkozott a versírással is, s ez okozta a csalá­di viszályt közte és nevelőapja között: Állán azt akarta, hogy Edgar ügyvédként lépjen be a családi üzletbe, ő viszont egye­temre akart menni, hogy költő le­gyen. 1826 februárjában be is iratkozott a híres charlottesville-i egyetemre, de nevelőapja anyagi­lag nem támogatta. Poe hogy pénzhez jusson, kártyázni kez­dett - vesztére. 1826 decemberé­ben el kellett hagynia az egyete­met. 1827 márciusában Bostonban Edgar A. Perry néven beállt köz­legénynek az amerikai hadsereg­be. Ebben az évben jelent meg el­ső verseskötete Tamerlán és más költemények címmel. 1829 ápri­lisában tiszthelyettesként kilé­pett a seregből, hogy beiratkoz­zék a West Point-i tiszti akadémi­ára. 1829 februárjában meghalt nevelőanyja, Frances, s ez átme­netileg összebékítette nevelőap­jával, aki segítette őt a tiszti aka­démiára való bejutásban. 1829­ben már Baltimore-ban lakott apai nagynénjénél, Maria Poe Clemmnél, aki élete végéig biztos érzelmi támasza volt. 1830 nya­rán Poe megkezdte tanulmányait West Pointban, de hamarosan rá­jött arra, hogy nem neki való a katonai pálya, s 1831 februárjá­ban menesztették az akadémiá­ról. Visszaköltözött Baltimore-ba, ahol megírta első novelláit, me­lyek 1832-ben egy philadelphiai napilapban jelentek meg. Á kö­vetkező évben a Palackban talált kézirat című novellájával száz dollárt nyert egy baltimore-i pá­lyázaton, amelynek egyik bírája, a richmondi Southern Literary Messenger tulajdonosa felkarolta Poe-t, s 1835-ben maga mellé vette szerkesztőnek. Az 1831 és 1835 közötti időszak a művészi beérés és az érzelmi biztonság kora volt Poe életében: meghitt nyugalomban élt nagynénje há­zában, s annak lányát, Virginiát A versírás okozta a csa­ládi viszályt közte és ne­velőapja között. tanítgatta nagy örömmel. 1836-ban hatósági engedéllyel feleségül vette tizennégy éves unokahúgát, egy évvel korábbra hamisítva a lány születési dátu­mát. 1837-ben New Yorkba költöztek, ahol Poe saját lapot szeretett vol­na indítani, ám ez pénz híján le­hetetlen volt. New Yorkban jelent iKSi Egy baltimore-i utcán, eszméletlen állapotban találtak rá, s október 7­én hajnalban eszméletét alig vissza­nyerve meghalt (Archív felvétel) meg 1838 júliusában Poe egyet­len regénye, az Arthur Gordon Pym nantucketi tengerész elbe­szélése. New York után Phila­delphiában éltek, ahol Poe a Burton's Gentleman's Magaziné­nál volt szerkesztő. 1840-ben megjelent novelláinak első, két­kötetes gyűjteménye, a Groteszk és arabeszk, melyben olyan re­mek írások találhatók, mint az Usher-ház vége, a Ligeia és a Berenice. A főszerkesztővel való nézetelté­rései miatt Poe-nak hamarosan a Burton's-től is mennie kellett, s 1841 és 1842 között a Graham's Magazine irodalmi szerkesztője­ként dolgozott. Itt jelent meg a detektívtörténet műfaját megte­remtő Morgue utcai kettős gyil­kosság című novellája. Ezek az évek a sikert és a viszonylagos anyagi biztonságot hozták meg Poe számára, amit azonban beár­nyékolt felesége tüdőbaja, mely­nek első tünetei 1842-ben jelen­tek meg Virginián. Poe ekkortól, a remény és a kétségbeesés közt vergődve, már nem először ­ivással próbálta tompítani fájdal­mát. 1842-től 1849-ig kevesebbet írt, de ekkor születtek igazi nagy mű­vei. 1843-ban jelent meg Az aranybogár és egy gyűjteményes Végzetes delírium vagy talán veszettség okozta halálát? kötete, Edgar Allan Poe prózai költeményei. A következő év hoz­ta meg a költői hírnevet: megjele­nik A holló, melyet magyarra olyan kiváló költők is lefordítot­tak mint Babits, Tóth Árpád, Kosztolányi. Poe-ék 1844-től New Yorkban él­tek, ahol Poe az Evening Mirror szerkesztője volt, majd 1845-ben könyvei tiszteletdíjából megvásá­rolta a Broadway Journalt, de a lap hamarosan tönkrement. 1847-ben meghalt Virginia, s Poe-t egyre inkább a fásultság, a közelgő halál tudata kerítette ha­talmába. 1848-ban megírta az Ulalume-ot és a Lee Annácskát, legnépszerűbb lírai darabjait. Életének utolsó nagy érzelmi fel­lángolásaként 1849 nyarán elje­gyezte ifjúkori szerelmét, ám a házasság Poe halála miatt meghi­úsult. Halálos delírium vagy talán ve­szettség okozta halálát? A mai napig csak azt lehet tudni, hogy 1849. október 3-án egy baltimore-i utcán, eszméletlen állapotban találtak rá, s október 7-én hajnalban eszméletét alig visszanyerve meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom