Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-30 / 251. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 30. Washington bábáskodott Washington. Egyiptom és Jordánia után Mauritánia csü­törtökön a harmadik arab or­szágként diplomáciai kapcso­latot létesített Izraellel, dacára az Arab Liga és több arab tag­ország éles bírálatainak. „Ez szuverén döntés, amelyet szu­verén országként hoztunk" ­jelentette ki Washingtonban Ahmed Uld Szid Ahmed, az ugyancsak Arab Liga-tag Mau­ritánia külügyminisztere, miu­tán - Madeleine Albright ame­rikai külügyminiszter jelenlét­ében - kicserélte az okmányo­kat, és kezet rázott Dávid Lévivel, az izraeli diplomácia vezetőjével. (MTI) Orbán Viktor Torontóban Ottawa. Orbán Viktor ma­gyar miniszterelnök, aki kül­döttség élén hivatalos látoga­táson tartózkodik Kanadá­ban, a tegnapi napot Toron­tóban töltötte. Megkoszorúz­ta a Budapest Emlékpark 56­os Emlékművét, majd az Em­pire Club ebédjén vett részt, ahol előadást tartott. Ezután kanadai befektetőkkel, illetve az üzleti élet vezetőivel foly­tatott eszmecserét a magyar küldöttség. (MTI) Szabadságolás a kormányból Varsó. Jerzy Buzek lengyel kormányfő csütörtökön úgy döntött, hogy szabadságra kül­di Jerzy Kropiwnickit, a Straté­giai Kutatások Kormányköz­pontjának (RCSS) vezetőjét, aki sajtótájékoztatóján más kormány-előrejelzésekkel el­lentétes gazdasági prognózist adott. Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter, miniszter­elnök-helyettes egyenesen fel­háborítónak nevezte Kro­piwnicki eljárását. (MTI) Jerzy Buzek nem teketóriá­zott. (Archívum) Egy kényes törvénytervezet Berlin. A német kormányko­alíció pártjai tegnap meg­egyezésre jutottak egy tör­vénytervezetről, amely a Ber­linben építendő holokauszt­emlékmű gazdájaként műkö­dő alapítvány hatáskörét és feladatait rögzíti. Atervezetet két héten belül a Bundestag elé terjesztik. (MTI) Pokolgépes merénylet Isztambul. Pokolgép robbant tegnap az isztambuli Marmara Egyetem épülete előtt. A deto­náció nem járt személyi sérü­léssel, de anyagi károk kelet­keztek. A hatóságok a Nagy Kelet Harcosainak Arcvonala (IBDA-C) nevet viselő muzul­mán terrorszervezet gyanúsít­ják az akció elkövetésével. Az egyetem előtt ugyanis már na­pok óta fejkendőt viselő diák­lányok tüntetnek, akiket emi­att nem engednek be az egye­tem épületébe. (MTI) Haranglábat szenteltek a magyar katonák temetőjében Ima a Don-kanyarban MTI-TUDÓSÍTÁS Boldirjovka (Don-kanyar). A Don-kanyarban a Magyar Köztár­saság Doni Emlékművénél harang­lábat avatott fel tegnap a magyar honvédelmi tárca küldöttsége. A haranglábat ökumenikus ima ke­retében szentelték fel a magyar tá­bori lelkészek. A Boldirjovka falu­ban létesült sírkertben a Voro­nyezs alatt elpusztult 2. magyar hadsereg több mint nyolcezer el­esett hősének hamvait helyezték örök nyugalomra, s a magyar em­lékművet, amelynek kopjafái és elemei felülnézetben a Szent Koro­nát formázzák, 1997 júliusában avatták fel. A haranglábat magyar katonai különgép hozta Magyarországról, s az viszi haza Voronyezsből a doni magyar ismeretlen katona földi maradványait. A hősi halott ham­vait holnap újratemetik a Pákozd melletti Mészeg-hegyen. Valentyina Csesznokova, Boldir­jovka elöljárója köszönetet mon­dott a magyar félnek a szovjet em­lékhelyek méltó gondozásáért ­erről tavalyi magyarországi láto­gatásán személyesen is meggyő­ződhetett - s tiszta szívből meg­ígérte, hogy a magyar emlékművet is folyamatosan ápolni fogják, a magyar katonák nyugodtan pihen­hetnek orosz földben. Horváth János ezredes, a magyar katonai küldöttség vezetője a HM köszönetét tolmácsolta az orosz hatóságoknak, egyrészt a temető létrehozásának lehetőségéért, másrészt a sírkert gondozásáért. A harangláb szentelésének ökume­nikus szertartását Balikó Zoltán evangélikus tábori lelkész, nyugál­lományú alezredes szavai vezették be. Balikó Zoltán visszaemlékezett arra, hogy 57 évvel ezelőtt a Don­kanyarban, tábori lelkész főhad­nagyként adta fel az utolsó kenetet a 2. magyar hadsereg honvédjei­nek, s temette a halottakat. Ün­nepnek és csodának minősítette most e történelmi napot, amely­nek során az élők rendezik dolgai­kat, s ezzel megadják a végtisztes­séget halottaiknak is. Az orosz légierő és tüzérség tegnap is támadta a csecsen városokat és falvakat 190 ezer menekült Egy hét múlva palesztin-izraeli végleges béketárgyalások Most jön a neheze MTI-HÍR Jeruzsálem. A végleges békemeg­állapodásról november 7-én kez­dődnek meg a tárgyalások Izrael és a palesztinok között - jelentették be a tárgyalóküldöttségek vezetői­nek első találkozója után. A palesz­tin területek végleges státusáról szóló tárgyalásokat formálisan már szeptember 13-án, az áttörést je­lentő első, átmeneti megállapodás 5. évfordulóján elindították, de ed­dig nem folytak érdemi megbeszé­lések. Az új időpontról Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter és Oded Eran izraeli diplomata tegna­pi jeruzsálemi találkozóján álla­podtak meg, amelyen előkészítet­ték Bili Clinton amerikai elnök, Jasszer Arafat palesztin vezető és Ehud Barak izraeli kormányfő jövő heti norvégiai találkozóját. Az AP szerint a végleges tárgyalá­sokkal kapcsolatban tegnap több eljárásjogi részletet is rendeztek. A küldöttségeknek februárra kellene megállapodniuk egy keretegyez­ményben, majd pedig szeptember­re a végleges békeszerződés szöve­gében. A végleges béketárgyalások során olyan nehéz problémákra kell meg­oldást találni, mint a palesztin te­rületek végleges határa, Jeruzsá­lem státusa, a palesztin menekül­tek millióinak és a zsidó telepeknek Szaúdi hivatalos gazdasági körök pénzelik bin Ladent Rijád magyarázkodhat Groznij/Moszkva/London. Az orosz légierő és tüzérség teg­nap újabb erős hullámban tá­madta a csecsen gerillák tá­maszpontjait. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Reuters hírügynökség jelentése szerint bombák és rakéták hullottak a fővárosra, Groznijra, a második legnagyobb városra, Gudermeszre és több nyugat-csecsenföldi falura. Az orosz védelmi minisztérium Groznij és Szamaski bombázásáról tett közzé jelentést. Gudermeszt az orosz csapatok észak és kelet felől körülvették, de úgy hiszik, hogy még mindig 200 gerilla tartózkodik a városban. A Reuters szerint az orosz haderő bombázott egy menekültek által használt főútvonalat is, amely telje­sen üres volt. Az orosz hatóságok to­vábbra is lezárva tartják a cse­csen-ingus határt, ahol elcsigázott menekültek ezrei torlódtak össze az MTI-HÍR Moszkva. Katonai erő alkalmazá­sa helyett a párbeszéd keresésére és a polgári áldozatok elkerülésére buzdította Oroszországot a cse­csenföldi válság kapcsán Strobe Talbott amerikai külügyminiszter­helyettes, aki tegnap Moszkvában főleg az észak-kaukázusi helyzet­ről folytatott eszmecserét Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel. Megvitatta vele azokat a kérdése­ket is, amelyeket az EBESZ közel­MTI-TU DÓSÍTÁS Párizs. Mohammad Hatami iráni elnök párbeszédre és az „erő, a do­minancia logikájának feladására" szólította fel tegnap az Egyesült Államokat rendkívüli biztonsági intézkedések közepette elmondott párizsi beszédében. Az UNESCO közgyűlése előtt felszólalva Ha­tami nem nevezte nevén az Egye­sült Államokat, de egyértelműen utalt rá, s alapvető változtatást sürgetett politikai gyakorlatában esős és hideg időben. A határt az el­múlt hét végén zárták le, hogy meg­akadályozzák a fegyveresek átszö­kését. Négy korridor megnyitását ígérték a valódi menekültek számá­ra, de tegnap délig még egyetlen át­kelőhely sem nyílt meg. Moszkvai adatok szerint 190 ezerre nőtt a harcok következtében Cse­csenföldről a szomszédos Ingus­földre, Dagesztánba, Észak-Oszé­tiába és Oroszország sztavropoli te­Négy korridor megnyitá­sát ígérték a menekültek számára. rületére menekültek száma. A föl­dönfutóvá váltak közül a legtöbben -173 ezren - Ingusföldön találtak menedékre. Egymásnak élesen ellentmondó adatokat tettek közzé tegnap az orosz hadsereg képviselői a cse­csenföldi harcokban elszenvedett veszteségekről. A védelmi miniszté­gő isztambuli csúcsértekezlete elé terjesztenek. A találkozón az ame­rikai miniszterhelyettes átadta Clinton elnök üzenetét, amelyben az aggodalmát fejezte ki a cse­csenföldi helyzet miatt. „Megértjük, hogy Oroszország a szélsőség és terrorizmus egy na­gyon veszélyes formájával került szembe, és ezért joga, sőt köteles­sége az állam és polgárainak vé­delme" - mondta. Hozzátette azonban, hogy Washington azt szeretné, ha Oroszország a lehető és politikai moráljában. Hatami szerint a XX. század „a kard erejé­re" alapozott, a győztesek és vesz­tesek időszaka volt - a következő századnak viszont a párbeszéd, az együttműködés korszakának kell lennie. Ellenkező esetben „a kard kétélűvé válik és senkit nem kí­mél". Az iráni elnök biztonsági okokra hivatkozva korábban kétszer mondta le felszólalását. Több száz francia rendőr védelme alatt érke­zett az UNESCO-palotába, ahol a rium szerint mindössze 107 orosz katona halt meg az észak-kaukázusi köztársaság elleni támadásban, az Egyesült Államokban tárgyaló Valerij Manyilov vezérezredes, a ve­zérkari főnök helyettese ezzel szem­ben 212 fő elvesztését ismerte be. A csecsen fél vesztesége Manyilov sze­rint több mint másfél ezer fő. Az orosz hatóságok nyilván nem akar­ják megmondani az igazat. Ezzel le­het összefüggésben az is, hogy Csecsenföld szomszédságában el­fogták a The Times című brit lap tu­dósítóját, és egy szabadúszó ameri­kai fotoriportert - közölte tegnap a londoni újság. Anthony Lloyd újság­írót és Tyler Hicks fotóst csütörtö­kön tartóztatták le, amikor jármű­vükkel át akartak kelni egy ingusföldi útellenőrzési ponton. Először kémkedéssel gyanúsították őket, később azzal, hogy Csecsen­földre akarnak utazni, de nem ren­delkeznek az ehhez szükséges do­kumentumokkal. A brit külügymi­nisztérium az orosz hatóságokhoz fordult az ügyben. leghamarabb politikai eszközök­höz folyamodna és minimálisra mérsékelné a polgári áldozatokat. Az orosz és az amerikai kormány képviselője egyetértett abban, hogy minden támogatást meg kell adni Örményországnak a szerdai merénylet következményeinek ki­heveréséhez. Talbott a megbeszé­lés után visszautazott Jerevánba, hogy személyesen nyilvánítsa ki az Egyesült Államok együttérzését az örmény parlamentben történt vé­rengzés kapcsán. konferenciateremből a delegátu­sokon kívül mindenkit kitiltottak, az újságírók csak tévén keresztül láthatták a vendéget. Minden óvintézkedés ellenére Hatami gépkocsikonvoja nem úsz­ta meg a paradicsom- és tojásdo­bálást, s a látogatása ellen tiltako­zók hatalmas, a Diadalív közel fe­lét elfedő transzparenst feszítettek ki. A több száz négyzetméteres vá­szonra festett, „Le Hatamival!" fel­iratot a rendőrök csak bő félóra múltán tudták eltávolítani. MTI-HÍR Washington. Szaúdi hivatalos gaz­dasági körök továbbra is több tíz­millió dollár nagyságrendű össze­geket utalnak át a körözött terroris­ta, Oszama bin Laden bankszámlái­ra - közölte tegnap a USA Today cí­mű amerikai újság. A lap magas rangú amerikai hírszerzési tisztvi­selőket idéz, akik elmondták: az Oszama bin Ladennek utalt pénz­összegek folyósítása öt évvel ezelőtt kezdődött. A jelenleg Afganisztán­ban élő dúsgazdag üzletember Montenegro Az elszakadás első lépései Belgrád. A podgoricai parlament törvényben vezette be a monteneg­rói állampolgárság intézményét a kisebbik jugoszláv köztársaságban. A törvényhozás a kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a jogszabályt. Az ellenzék fő erejét adó, Momir Bulatovics jugoszláv kormányfő vezette Szocialista Nép­párt és a Liberális Párt honatyái a voksolás előtt elhagyták az üléster­met. Az előbbiek a köztársaság füg­gedensége felé mutató „szakadár cselekedetnek" nevezték a törvényt, utóbbiak pedig úgy vélték, hogy „előbb államot kell teremteni, s utá­na állampolgárságot osztogatni". Milo Djukanovic montenegrói el­nök egy sajtókonferencián bejelen­tette: köztársaságának Központi Bankja készen áll arra, hogy beve­zesse a német márkát mint párhu­zamos fizetőeszközt a jelenleg hiva­talos dinár mellé. (MTI) olyan bűncselekmények finanszíro­zására használta fel a pénzeket, mint a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ellen 1995-ben Etiópiában megkísérelt merénylet, vagy az 1998 augusztusában amerikai nagykövetségeket ellen Kenyában és Tanzániában végrehajtott terror­akciók. A lap utalt arra, hogy a té­máról bizonyára szó lesz Madeleine Albright amerikai külügyminiszter és Szultán bin Abdel-Aziz herceg, szaúdi védelmi és repülésügyi mi­niszter jövő héten Washingtonban sorra kerülő tárgyalásain. Falunkung szekta Brutális beavatkozás Peking. A kínai rendőrség brutáli­san lépett fel tegnap Pekingben a jú­lius óta betiltott Falunkung szekta ülősztrájkot folytató női tagjai ellen. Az asszonyok a Tienanmen téren meditáltak, amikor a biztonsági erők körülvették, és a hajuknál fog­va rángatták el őket, miközben az asszonyok egymásba kapaszkodtak. A tragikus eseményt több száz bá­mészkodó, köztük sok külföldi turis­ta nézte végig. A Tienanmen téri csendes tiltakozó akciók nyilvánvalóan a a parla­mentnek, a Népi Nagy Csarnoknak azon új törvényjavaslatai ellen irá­nyulnak, amelyek szigorúbb fellé­pést engednek meg hatóságoknak a Falunkung és más szektákkal szem­ben. A külügyminisztérium szóvi­vője szerint „egyetlen egy felelős kormány nem tűrne el az országá­ban olyan szektát, amely zavarja a szociális rendet." (MTI) Orosz-amerikai külügyi tárgyalások főleg Csecsenföldről és Örményországról Keresni kell a párbeszédet Mohammad Hatami iráni elnök az UNESCO-ból párbeszédre szólította fel Washingtont Kétélű kard, kétértelmű utalások Melyiket szeressem? Ukrajnában holnap elnökválasztást tartanak, 15 jelölt közül lehet választani. (TA SR/EPA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom