Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-29 / 250. szám, péntek

Cl POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 3713. Schüssel-Haider: négyszemközt Bécs. Wolfgang Schüssel alkancellár, külügyminiszter, az Osztrák Néppárt elnöke tegnap négyszemközti megbeszélést folytatott Jörg Haiderrel, a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt elnökével. Haider szerint nem volt szó arról, hogy a néppárt esetleg kisebbségi kormányt alakíthatna, és számíthatna a szabadságpárt támogatására. Schüssel elmondta: pártja változatlanul kitart szándéka mellett, hogy ellenzékbe vonul. (MTI) Együttműködés Draskovics nélkül Belgrád. Választási részvételük feltételeinek rögzítését követően 15 szerbiai ellenzéki párt a voksolás előtti és utáni együttműködéséről is egyezményt írt alá, amelyből ezúttal kimaradt a legerősebb ellenzéki párt, a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom, amely korábban aláírta viszont az ellenzéki pártok választási részvételének feltételeit rögzítő megállapodást és a csak helyhatósági szinten kiírandó - esetleges választások ellenzéki bojkottját célzó nyilatkozatot. (MTI) Folytatja a harcot a Valódi IRA? London. Az omagh-i vérengzésért felelős Valódi IRA szakadár terrorcsoport alá akarja ásni az északír békefolyamatot, vissza akar térni az erőszakhoz. Basil Walsh, az ír rendőrség különleges erőinek parancsnoka nyilatkozott erről, amikor ellenezte, hogy óvadék ellenében szabadon bocsássák a Valódi IRA múlt héten őrizetbe vett hét feltételezett tagját. (MTI) Václav Havel cseh elnök is koszorúzott a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 81. évfordulóján (ČTK-fotó) Távol-keleti zátonyvita Manila, Hanoi. A Fülöp-szigetek azzal vádolta meg Vietnamot, hogy katonái a vitatott hovatartozású Spratlyszigetek felett rálőttek egy Fülöp-szigeteki repülőgépre. Manila hivatalos jegyzékben tiltakozott a lövések és az ellen, hogy Vietnam bővíti létesítményeit a zátonyon. Hanoi megerősítette, hogy igényt tart a Spratly-szigetek feletti teljes szuverenitásra. (MTI) Iraknak vannak tiltott fegyverei? Rijád. Irak képes arra, hogy tömegpusztító fegyvereket vessen be szomszédai ellen jelentette ki Szaúd-Arábiában Peter Hain. A közel-keleti ügyekért felelős brit államminiszter szerint a nemzetközi közösség ébersége és az iraki rezsim katonai kapacitásának szigorú felügyelete nélkül Bagdad ismét kezébe vette volna a kezdeményezést, újra megtámadta volna Kuvaitot. (MTI) Csecsenföld: november elején elfoglalják Groznijt Megkezdődött a második fázis Groznij, Moszkva, Brüsszel. Az orosz légierő az eddigi legjelentősebb légitámadást intézte az elszakadásra törekvő köztársaság ellen. MTI-JELENTÉS Az orosz légierő azt állítja, hogy precíziós vezérlésű bombáival 250 gerillaharcos életét oltotta ki, s megsemmisített több páncélozott járművet, hidat, fegyverraktárát. Csecsen vezetők szerint 116 emberéletet követelt a bombázás, amely Groznij és a környező falvak ellen irányult. Orosz katonai Uletékesek közölték, hogy a fokozott bombázás „a terroristaellenes hadművelet második szakaszának első fázisát" jelenti. Az első szakasz a szeparatisAz orosz csapatok súlyos csapást akarnak mérni a csecsen erőkre... ta térségtől északra fekvő biztonsági övezet létrehozásával fejeződött be. A védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy november elejére megtörténik a csecsen főváros bekerítése. Egymástól eltérő orosz állítások szerint a szövetségi haderők a Groznij körüli területek 50-80 százalékát foglalták el eddig. Groznij bombázása közben az orosz csapatok nagy erővel nyomultak előre Csecsenföld második legnagyobb városa, Gudermesz felé is. Az orosz csapatok súlyos csapást akarnak mérni a csecsen erőkre, mielőtt szárazföldi erőket küldenének Groznijba - közölték meg nem nevezett orosz katonai források. „Nem lehet a terrorizmust felszámolni Groznij, a nagyobb csecsen városok, s különösen a déli hegyvidéki területek elfoglalása nélkül" jelentette ki moszkvai sajtóértekezletén Ruszlán Ausev ingus elnök. A politikus nem kételkedik abban, hogy a szövetségi erők hatalmukba kerítik Groznijt, mert szemmel láthatóan jelentős az erőfölényük. „A hadműveleteknek ugyanakkor sok áldozatuk lesz, különösen a polgári lakosság körében" - mondta. Ugy vélte, hogy miközben a térségben partizánháború bontakozik ki, nem elég a szövetségi erőknek eljutni a grúz határig, mert ezzel a terrorizmus problémája még nem oldódik meg. Az Európai Unió Bizottsága 1,2 millió euró összegű emberiességi segélyt hagyott jóvá a csecsen földi harcok elől Dagesztánba és Ingusföldre menekült egymillió csecsen javára. A segélyt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának nyújtják át, s biztonsági okokból csak a helyi segélyügyi személyzet oszthatja szét. Prodi a többségi szavazási elv mellett kardoskodik Első új tagok 2002-ben MTI-JELENTÉS Helsinki. „Az Európai Unió döntéshozatalában a többségi elvű szavazásnak kell érvényre jutnia, mivel a jelenlegi, vétójogot is tartalmazó rendszer már 15 éve bénítja a tömörülés működését" - nyilatkozta Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke egy finn lapnak. Prodi azt szorgalmazza, hogy a többségi elv legyen a döntéshozatal gerince, mivel csak ez jelenthet szilárd alapot a tervezett EUbővítéshez. Időpontjával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az első kelet-európai államok már 2002-ben a szervezet tagjai lehetnek, néhány jelölt csatlakozása legalábbis addigra már lehetővé válik. Orbán Viktor magyar kormányfő kanadai vizitje Karambolozó kísérők MTI-TUDÓSÍTÁS Ottawa. Az Orbán Viktort kísérő kanadai rendőrségi konvoj három gépkocsija egymásnak ütközött szerdán este Jean Chrétien kanadai kormányfő ottawai rezidenciája előtt. A karambolban senki sem sérült meg. A magyar kormányfő és kísérete napi programját befejezve tért vissza a szállásául szolgáló miniszterelnöki rezidenciára, amikor egy rendőrautó belehajtott az előtte haladó gépkocsiba, s azt nekilökte egy harmadiknak. A középső gépkocsiban utazott Magyarország kanadai nagykövete és felesége, valamint Kanada magyarországi nagykövete. A miniszterelnököt szállító gépkocsi nem volt részese az ütközésnek. Tegnapra virradó éjszaka Montenegróba távozott az a 34 szerb menekült, akit előző nap ért heves albán támadás Koszovó nyugati részén. Szerdán másfél száz szerb menekült indult a KFOR kísérete mellett két tucat járművel Orahovacból a kis jugoszláv köztársaságba. A nyugat-koszovói Pecen átlahadva 8 gépkocsi - ismeretlen okból - kivált a menetoszlopból, és a városközpont felé fordult. A járműveknek helyi albánok állták útját, s felgyújtották a gépkocsikat, (m) (TA SR/AP-fotó) Egy esztendő után Kohl bírálja Schrödert Berlin. A jelenlegi kormány egyévi tevékenységének negatív mérlegét Helmut Kohl elsősorban arra vezeti vissza, hogy utóda, Gerhard Schroder annak idején tarthatatlan ígéretekkel halmozta el a választókat. A korábbi német kancellár a berlini Der Tagesspiegelnek adott interjúban elkerülhetetlennek nevezte, hogy Schroder bevallja a közvélemény előtt: mindazt, amit a tavalyi választások előtt ígért, nem képes megtartani. Elismerve, hogy a jelenlegi kormányzat által megkezdett takarékossági lépésekre szükség van, Kohl úgy vélte: a választók, köztük az SPD-szavazók jó része is, ma el van keseredve, és hátat fordít a szociáldemokratáknak. Noha a CDU népszerűsége minden korábbi mértéket felülmúl, a konzervatív uniópárt tiszteletbeli elnöke nem gondol alternatív koalícióra, amely leválthatná a Schröder-Fischerkormányt. Kohl meglátása szerint korábban nagyobb tiszteletet élvezett az emberek és a sajtó szemében a kancellári tisztség és az, aki ezt betöltötte. Elítélően szólt a minden politikai táborban terjedő „barát vagy ellenség" mentalitásról. (MTI) Ivanov borúlátó a karabahi válság rendezését illetően Szertefoszló remények MTI-JELENTES Párizs. Az örményországi politikai zűrzavar akadályozhatja a karabahi konfliktus megoldására tett orosz, francia és amerikai erőfeszítéseket -jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter. A muzulmán többségű Azerbajdzsánba ékelt örmény keresztény terület sorsa az első számú napirendi pont volt Hubert Védrine francia külügyminiszter és Igor Ivanov tegnapi tárgyalásain, és ugyanez lesz a fő téma Strobe Talbott amerikai külügyminiszterhelyettessel tartandó mai moszkvai megbeszélésén is. Ivanov kijelentette, hogy Oroszország, Franciaország és az USA közös erőfeszítése a karabahi válság rendezésére eredményt hozott az elmúlt hónapokban. „A jereváni események azonban árthatnak ezeknek az erőfeszítéseknek" - mondta Ivanov, hozzátéve: a jereváni vezetés nagy részének lemészárlása szertefoszlathatja azokat reményeket, hogy sikerül áttörést elérni Karabah ügyében az EBESZ közelgő isztambuli csúcsértekezletén. A kazah kormány betiltotta Bajkonur használatát Tilos az űrbe repülni! MTI-HIR Asztana, Moszkva. A kazah kormány betiltotta a rakétafelbocsátásokat a bajkonuri űrrepülőtérről, amíg a teljes körű vizsgálat kideríti, mi okozta egy újabb Proton típusú orosz hordozórakéta szerdai balesetét. Kaszimdzsomart Tokajev kormányfő bejelentette, hogy Alekszandr Pavlov orosz miniszterelnök-helyettes vezetésével kormánybizottságot hoztak létre a baleset okainak kivizsgálására. A kormányfő azt is tudatta, hogy a külügyminisztérium útján aggodalmukat fejezik ki Moszkvának a történtek kapcsán. Hozzátette: a tárgyalások során Kazahsztán kártérítést kíván kérni az országot ért környezetszennyezésért. Örményországi fejlemények: az orosz Alfa különleges erők egyik egységének tagjai is részt vettek a terroristák ellen indított akcióban Kiszabadult minden túsz - őrizetbe vették a merénylőket MTI-JELENTÉS Jereván, Moszkva. Az örmény parlamentben a túszejtők fogságából tegnap reggel kiszabadultak a túszok, és a terroristák megadták magukat. Robert Kocsarján örmény elnök egész éjszaka tárgyalt a túszejtőkkel, akik biztosítékot kaptak az elnöktől arra, hogy a hatóságok megkímélik életüket, valamint joguk van a pártatlan és méltányos bírósági eljárásra. Ezt az örmény állami televízióban beolvasott közleményében a merénylők vezetője, Nairi Unanján jelentette be. Kocsarján és Unanján tárgyalásának színhelye egyelőre ismeretlen. Az orosz televízió jelentését, amely szerint Unanján a tárgyalás végett két társával együtt elhagyta volna a parlament épületét, nem erősítették meg. Dávid Arutjunján igazságügy-minszter szerint a túszejtők beengedtek az hivatal vezetője elmondta, hogy az épületben 41 túszt tartottak fogva a fegyeresek. Helyszíni jelentés szerint egy mintegy ötven járműből álló menetorszlop, köztük páncélozottjárművek és egy autóbusz hagyta el a parlament körzetét. Minden valószínűség szerint ezek a járművek szállították a túszszedőket a biztonsági szolgálat székházába. Örmény katonák kíséretében parlamenthez vezényelték az orosz különleges erők egységeit is - 35 járművel. A tudósítások szerint maguk az orosz katonák nem mutatkoztak a helyszínen. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat szóvivője megerősítette, hogy az Alfa különleges erők egyik egységét még az éjszaka folyamán útnak indították Moszkvából az örmény fővárosba. A szóvivő szerint az orosz különleges egység csütörtök hajnali három órakor már az örmény parlament épületénél volt, és részt vett az akcióban. Elszállítják a merénylőket ülésterembe egy bűnügyi szakértőkből álló csoportot, amely azt vizsgálja: a kormányfőt és a hat további politikust ért halálos lövésekért a testőröket is terheli-e felelősség. A nyolcadik áldozat halálának oka állítólag szívinfarktus (ČTK/AP-felvétel) volt. A túszok szabadon bocsátása után a terroristákat lefegyverezték, és a biztonsági szolgálat székházába szállították őket - közölte Aszmik Petroszján elnöki szóvivő. Sagen Karamanukján, az operatív ügyek minisztere, a kormányzati Európa elítélte a jereváni mészárlást Helsinki. Az Európai Unió tegnap elítélte az örmény parlament elleni támadást. A 15 tagállam nevében közzétett finn külügyminisztériumi közlemény szerint az EU törvénytelen, terrorista cselekményeknek tekinti és elítéli a gyilkosságokat, valamint a túszejtéseket. „Az Európai Uniót megrázta és megdöbbentette Vazgen Szárkiszján kormányfő és több más vezető politkus agyonlövése" olvasható az állásfoglalásban. (MTI)