Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-27 / 248. szám, szerda

3638 TÉVÉ ÉS RÁDIÓ ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 27. Vámosmikola és környéke Ipolyság. Ma 17 órakor kerül sor dr. Koczó József tanár Vámosmi­kola és környéke című helytörténeti tankönyvének bemutatójára a Honti Múzeum előadótermében. Koczó József könyve az első regio­nális tankönyv a történelmi Hont megye egyik kistájáról. Jól pél­dázza a hon- és önismeret oktatásának lehetőségeit. Eredménnyel hasznosíthatják majd az alsó tagozatos pedagógusok, a magyar-, a történelem-, a földrajz- és a természetrajztanárok egyaránt, (ú) A Duna Művészegyüttes fellépése Somorja. A budapesti Duna Művészegyüttes Táncról táncra című műsorát mutatja be október 28-án 18 órai kezdettel Somorján, a városi művelődési központban, (ú) Elhunyt Kistétényi Melinda Budapest. Hetvenhárom éves korában, október 20-án, elhunyt Kistétényi Melinda egyetemi tanár, zeneszerző és orgonaművész. A művésznő a zeneelmélet, a szolfézs és az improvizáció kiemelkedő tudású oktatója volt. Orgonistaként többször is fellépett Prágában és Budapesten. 1953-tól a zeneművészeti főiskola tanára volt. Főbb művei: Óboaszvit (1957), Orgonaszvit (1957), Orgonaverseny (1962), Adj már csendességet! (1971), A vízrenézó (1972-73), Jár­kálj csak, halálraítélt (1978). (MTI) Véget ért a gdyniai filmfesztivál Varsó. Krzysztof Krauze Tartozás című filmje nyerte el a 24. Len­gyel Játékfilmfesztivál nagydíját, az Arany Óroszlánt Gdyniában. A díjak átadásával hétfőn esté véget ért a filmfesztivál. A Tartozás lé­lektani thriller, egy kegyetlen bűntény igaz története. A zsűri kü­löndíját kapta Jerzy Stuhr az Egy hét egy férfi életéből, Jerzy Hoffman a Tűzzel-vassal és Marek Kondrat Az apa joga című film­jéért. Mészáros Mártának a fesztiválon bemutatott, Lengyelország­ban lengyel és orosz szereplőkkel forgatott A szerencse lányai cí­mű filmje is kapott elismerést, Ewa Telega a legjobb női melléksze­replő díját vehette át egy orosz prostituált alakításáért. (MTI) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Színházi komédia 19 KIS SZÍNPAD: A zsírosbödön 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Vértestvérek 10 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Jeppe a hegyről 12.30 (a nyitrai Andrej Bagar Színház vendégjátéka) MOZI POZSONY HVIEZDA: Szökevény menyasszony (am.) 15.30, 18, 20.30 MLA­DOSŤ: Reggeli Tiffanynál (am.) 18 Pókerarcok (am.) 20 YMCA: Pi­káns kísértés (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Bigyó felügyelő (am.) 17, 20.45 Vadiúj vadnyugat (am.) 18.30, 20.30 Lo­la az életéért fut (ném.) 19 Little Voice (am.) 18 Mondd, mi a szere­lem (svéd) 18.15 KASSA TATRA: Briliáns csapda (am.) 16,18,20 CAPITOL: Szökevény meny­asszony (am.) 15.45,18,20.15 ÚSMEV: Tökéletes katona 2. (am.) 16, 18,20 DRUŽBA: Szökevény menyasszony (am.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Visszavágó (am.) 17, 19 LÉVA - JUNI­OR: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 16.30, 19.30 GALÁNTA-VMK: Celebrity (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Sztárom a párom (am.) 19 GYÖR CINEMA CITY: Múmia (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csillagok háborúja: Baljós árnyak (am.) 14.30,17,19.45 Csúcsformában (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Bigyó felügyelő (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Apafej (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Az Átok (am.) 14.45,17.30, 20.15 A tábornok lánya (am.) 14.45,17.30, 20.15 Rudolf Schuster köztársasági elnök Milan Kňažko kulturális miniszter kí­séretében Zmeták Ernő festőművész meghívására ellátogatott az érsekúj­vári Művészetek Galériájába, ahol több mint kétszáz alkotás látható a művész (balról) gyűjteményéből. (TA SR-felvétel) A Karamazov testvérek - Dosztojevszkij-bemutató a Vígszínházban. Aljoska szerepében Kamarás Iván Újabb szellemi doppingra várva Aljoska és a Sztarec: Kamarás Iván és Holl István az előadásban (llovszky Béla felvétele) Furcsa ember, szinte már különc, írja Dosztojevszkij. Sem határozott, sem kifor­rott egyéniségnek nem ne­vezhető, s egyértelműen ta­lán még cselekvőnek sem. Aljosa Karamazovot mégis mindenki szereti. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kamarás Iván, a vígszínházi Karamazov testvérek legifjabbika már színpadra lépésének első per­cében megmutatja: Aljosa szívben­lélekben tiszta ember, s ezért éb­reszt maga iránt különös szerete­tet. Megvetést, elítélést még az ap­ja bűnbarlangjában sem jelzett az arca, haragnak, gyűlöletnek sosem adott szabad utat. Derűs és ki­egyensúlyozott akkor is, amikor el­hagyja a kolostort. Amikor a Sztarec vezekelni küldi a világba. Kamarás Iván Aljoskája fénylő pont a Szikora János rendezte elő­adás sötét világában. De nem kí­vülről kapja a világosságot - ő ma­ga sugározza. Belülről árasztja az­zal, hogy láthatóan-érezhetóen csak a jóban hisz. Az igazban. Ben Elton „pattogatott vérfürdőjé­ben", a Popcornban rettegett soro­zatgyilkos, Dosztojevszkij darabjá­ban a megtestesült jóság. Ez a két véglet. Kamarás Iván nem a végle­tek embere. Döntéseit józan meg­fontoltság, tisztánlátás, higgadt­ság jellemzi. Alakításai hangsúlyo­„Aljoska a hetedik szere­pem a Vígben. Szinte robotolok." sak, szilajak, hitelesek. De nem­csak játszani — nyilatkozni, élni is tud. Lazasága, fellépése természe­tes. Sztáralkat, mondják sokan. Mindennek dacára ő maga egyál­talán nem érzi sztárnak magát. „Akik ezt állítják, valószínűleg a »jóakaróim«. Ha nem tudnak bele­kötni abba, amit végzek, akkor megpróbálnak beleszólni valami másba. Bizonyára ez kell a jó köz­érzetükhöz. Bemenni például egy kereskedelmi tévé reggeli műsorá­ba nem is olyan kellemes. Főleg, ha hajnali háromkor kerültem ágy­ba. Ilyenkor egyenesen áldozat. Magyarországon jelenleg nincs is olyan színházművészet, amelybe a sztárság, mint olyan beleszólhat­na. Ennek ellenére mégsem veszek részt egyetlen szappanoperában sem. Pedig hívtak már többször is. Most kacérkodom a gondolattal, hogy elvállalok egy hatrészes tévé­sorozatot, amely az Európa exp­ressz televíziós folytatása lenne, és rám épülne. Igyekszem a felkínált lehetőségek közül úgy választani, hogy szeretni tudjam a munkát, amelyet elvállaltam. Ez a legesleg­fontosabb szempont. Olyan csa­pattal, olyan emberekkel dolgozni, akiket én magam választok meg. Szellemi dopping nélkül nagyon nehéz." A Vígszínházban, bár újabb és újabb szerepeket osztanak rá, va­lahogy továbbra is csapaton kívüli­nek érzi magát. Nem adja fel a sa­ját köreit. „Tudom, hogy nem könnyű velem. Én nem vágok jó pofát semmihez, ha nincs hozzá kedvem. Ezt sokan nehezményezik. Nincs bennem megfelelő adag simulékonyság. Nyalizni nem az én stílusom. Ha nem tetszik valami, megmondom. Aljoska a hetedik szerepem a Vígben. Egyik darabból megyek a másikba. Szinte robotolok. Annyi időm sincs, hogy egy bálban muto­gassam magam. Akkor meg mitől féltenek? Azt mondják, hogy vi­gyázni kell velem, mert el fogok szállni. De amíg jövő időben be­szélnek, úgy érzem, nem kell ag­gódnom. Ezekre a dolgokra nekem mindig megvolt a rálátásom. Hogy nem bókolok az előtt, aki előtt nem gondolom, hogy meg kellene hajolnom? Én ebben nem látok semmi különöset. Annyit talán már letettem az asztalra, hogy ezt ne kérhessék tőlem számon. Ha szembekerülök egy rendezővel, akkor igenis varázsoljon el. Mutas­son olyat, amitől jól érzem ma­gam. Ha meg nem tud, akkor bíz­zon bennem. Szeressen legalább annyira, hogy létezni tudjak a szín­padon, és élvezzem a játékot. Aki­nek ma hatalom van a kezében, az, tisztelet a kivételnek, terrorista. Komolyan ezt látom. Mindenki „Rakják rám rendesen a terheket. Van mit cipelnem." visszaél a pozíciójával. Én meg ezt utálom. Amúgy sem akarok gör­csösen teljesíteni. Én magam is azokat a kollégákat kedvelem, akik egyszerűen és lazán jók. Akik­ben csak az izzadt vehemenciát ér­zem, azok nem tudnak a szemem­be nézni. Ugrál a tekintetük. Mint­ha meg lennének lőve. Nem tud­nak megállni a színpadon. Örökké csak hadonásznak. Minden mon­dat mellé jár a kezük. Én Aljoskában is az eszköztelenséget kerestem." Nyáron, öt alkalommal, Józsefet játszotta Szegeden a Popfesztivál­ban. Zenés darab Kovalik Balázs rendezésében és Juronics Tamás koreográfiájával. „Jó iskola volt. A sok energikus fér­fi után egy lírai-költői figura. Ruszt József után az első ember, aki nem pozícióból rendezett: Kovalik Ba­lázs. Kint tanult Németországban. Nem erőltetett rám semmit. Belő­lem indult kí. De a Popcornban is el tudtam engedni magam. Marton László mellett sem éreztem sem­miféle görcsöt, bizonyítási kény­szert. Éreztem, hogy szeret, és ez­zel lazává tett. Most egy Tennessee Williams-darab következik, A macska a forró bádogtetőn. Ez is a Vígben. Aztán egy film Mészáros Mártával. A csodálatos mandarin. Bozsik Yvett lesz a táncosnő, én meg az itthoni szerelme, a koreog­ráfus, aki kiutazik utána Kínába. A sztárságból tehát semmit sem lá­tok. Lubickolásról szó sincs. Napi tizenkét órákat dolgozom, de az is előfordul, hogy tizenhatot. Rakják rám rendesen a terheket. Van mit cipelnem. És minél inkább megyek előre az időben, annál többet aka­rok adni én is." A Csillagok háborúja trilógia megrázta a filmművészetet ideológiájával, szemléletével, effektusaival, trükkjeivel Baljós árnyak a vásznon MIZSER ATTILA Hát ez besegített. Mármint az, hogy az első epizód címe akár lehetne a róla írandó kritikáé is. Ahhoz ké­pest, hogy George Lucas már jó pár éve készült arra, hogy a már meglé­vő trilógiát (ki ne ismerné: Csillagok háborúja, A Birodalom visszavág, A Jedi visszatér) felvezeti három „előzmény" résszel, hogy olyan iga­zi űreposzt teremtsen, melynek ha­tárai határtalanok, és ahol a törté­net majd saját mítoszát szüli (to­vább). Az első részek meg is tették a magukét. A Csillagok háborúja triló­gia túlnőtte magát, kultúrává neme­sült vagy minimum beépült abba. Enyhén megrázta a filmművészetet ideológiájával, szemléletével, effek­tusaival és trükkfelvételeivel. A ha­tár szó szerint a csillagos ég lett. Aztán közel két évtized után meg­kaptuk, hallottuk, láttuk, hogy a tengerentúlon hogyan vezetik fel, hogyan fűzik be a nézőket és kezdik el adagolni az első filmkockákat az újból. És most már beülhetünk a 133 perc varázsra, digitális kava­rásra. Ezek zömét immár George Lucas saját cége, az Industrial Light and Magic végezte, és állítólag 250 szaki két évig dolgozott rajta. Meg­felelő minőségű moziterem esetén látvány és hangzás van is bőven. Talán csak a történet, a sztori, a for­gatókönyv gyanús egy kicsit. Mondhatni felületes. Kissé kopott klisékből építkezik, és ami megma­rad, az is csak az utalások szintjén. Sántít a jellemek formálása, árnya­lása is. Talán ha Lucas két évet csu­pán a forgatókönyvvel töltött vol­na. Ha meg mégis töltött ennyit, ak­kor a múzsa futja. A sztori röviden annyi, hogy a Ke­reskedelmi Szövetség kiugrik a Ga­laktikus Köztársaság fennhatósága alól, és blokád alá vonja a parányi Naboo bolygót. A bolygó királynője a Szenátustói vár segítséget. Azok meg küldenek két Jedi lovagot, Qui-Gont (Liam Neeson) és Obi­Wan Kenobit (Ewan McGregor). A szövetség emberei nem veszik őket túlságosan komolyan, ezért a ki­rálynőnek nem marad más válasz­tása, menekülnie kell, a két lovag­gal egyetemben. Miután űrhajójuk­nak lemerül az akuja, leszállnak a Tatuin bolygóra, és itt megismer­kednek Anakin Skywalkerrel (ké­sőbb Darth Vader), és Qui-Gon megérzi, a fiú alkalmas lesz arra, Amidala (Natalie Portman), Darth Maul (Ray Park), Jar Jar Binks, Obi­Wan Kenobi (Ewan McGregor) és Qui-Gon (Liam Neeson) (Fotó: archív) hogy megteremtse az egyensúlyt az Erőben. így hát ó is velük tart, hogy a kalandok folytatódjanak a végki­fejletig. Ebben a produkcióban per­sze a színészek is csillagok. Leg­alábbis nevük van. De például sze­gény Ewan McGregor annyira nem érti, érzi, hogy mit keres ebben a filmben, hogy inkább tszámítógép­pel szimulálhatták volna. Persze Liam Neeson hasonlóan, hogy a többiekről ne is beszéljek. A történet, naná, folytatódik. „Rövi­desen" itt a második rész (2002. május 24-én mutatják be). Ennél is vadabb trükkökkel, megoldások­kal. Ja, és tuti kasszasiker. Hiába, az Erő velük van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom