Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-20 / 242. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 3539. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS Ü Napjainkban a nyugdíjbiztosító fizetőképességének megőrzése a tét, ezért elkerülhetetlen a reform Az átmenet kulcsfontosságú évei A kormány október közepén jóváhagyta a szociális bizto­sítás reformjának koncepci­óját. Ennek részleteiről be­szélgettünk Bauer Edittel, a szociális és munkaügyi mi­nisztérium államtitkárával. TUBA LAJOS A minisztérium a szociális bizto­sítás reformját egy többéves program keretében vázolta fel. Ebből jövőre mi minden valósul­hat meg? Az új biztosítási rendszer beveze­tését meg fogja előzni néhány el­engedhetetlen előkészítő intézke­dés. A jelenlegi szociális ellátás ugyanis egy sor olyan elemet tar­talmaz, amely tulajdonképpen nem illeszthető bele a rendszerbe. Például a gyógyfürdőket minden­kinek egyformán térítik, függetle­nül attól, hogy esetleg az illető anyagi helyzete ezt nem teszi szükségessé - miközben általáno­san ismert a biztosító nehéz anya­gi helyzete. De ilyen rendszeride­gen elemből egy egész sort említ­hetnék. Végső soron ilyen a kiegé­szítő nyugdíjbiztosítás is, amely­be az egyén csak akkor léphet be, ha abba a munkaadója is bele­egyezik, sőt még a belépés lehető­ségét is korlátozza bizonyos cso­portokra. Az első lépések egyike éppen az lesz, hogy ezt a lehetősé­get gyakorlatilag mindenki szá­mára kiterjesztjük. A minisztéri­um vezetése által tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslat csak azokat zárja ki, akikre majd vonatkozik az állami szolgálatról tervezett törvény. Ők ugyanis majd ez alapján kapnak megfelelő nyugdíjpótlékot. Amennyiben az állami szolgálatról szóló törvény­ben a parlament ezt a lehetőséget nem hagyná jóvá, fel vagyunk ké­szülve rá, hogy a kiegészítő nyug­díjbiztosítást számukra is hozzá­férhetővé tegyük. Elképzeléseink szerint a változás április elsejétől lépne életbe. Az elmúlt napokban komoly vita bontakozott ki a dolgozó nyugdí­jasokat illető tervezett megszorí­tásról. Erre miért van szükség? Ezzel az a lehetőség szűnne meg, hogy valaki nyugdíj mellett dolgo­zik, de a béréből már nem fizeti a nyugdíjbiztosítást. Ez ugyanis na­gyon komoly terhet ró a nyugdíj­alapra. Kellemetlen intézkedésről van szó, de most a nyugdíjbiztosító \\ Elképzeléseink szerint a változás április elsejétől lépne életbe. \\ fizetőképességének megtartását kell elsősorban biztosítanunk. Van még egy elképzelés is, amely még kiegészítésként belekerülhet a tör­vényjavaslatba: eszerint a nyugdíj­korhatár után tovább dolgozók számára hét százalékra emelkedik a bonusz. Valószínűleg ez lesz a módja, hogy kipótoljuk az alkalma­zott restrikciót. Nem arra törek­szünk, hogy a nyugdíjasok ne dol­gozzanak, hiszen sok olyan terület van, ahol azért maradnak munká­ban, mert az adott pálya vagy mun­kahely nem vonzó a fiataloknak. A betegbiztosítással kapcsolat­ban mit takar az a megoldás, hogy az első napokban a munka­adó fizetné a táppénzt? Mennyi ideig tartana ez az időszak? Két változat van 15, illetve 8 nap, ezzel kapcsolatban még nem szü­letett döntés. A munkaadók képvi­selői hajlandóak vállalni a hosz­szabb időszakot is. A betegbiztosí­tási rendszer mostani hibája, hogy kb. hét-nyolcezer koronás fizetés alatt a táppénz magasabb, mint a tiszta munkabér. Ebben a helyzet­ben sokszor megtörténik, hogy a vállalatok küldik el tömegesen táppénzre a dolgozóikat. Ezért szeretnénk mi megváltoztatni a rendszert. A jövőben a bruttó bér bizonyos százaléka, valószínűleg 55 százaléka jelentené a táppénzt, a mainál sokkal magasabb felső határral. Változni fog a kivetési alap határa is, az ezzel kapcsolatos javaslatot már a parlament elé ter­jesztettük. Mi motiválja majd a munkaadó­kat, hogy vállalják ezt a többlet­adminisztrációt? Ily módon közvetlenebb kapcsolat alakul ki a munkaadó és alkalma­zott között. Ez a rendszer úgy mű­ködik, hogy a nem betegeskedő al­kalmazott egy bizonyos időszak után bonuszt kap. A munkaadók számára egyébként arányosan csökken majd a betegbiztosítási díj. A közzétett reformkoncepció nem tárgyalja a nyugdíjkorhatár emelését, a közvéleményben vi­szont nagy port kavart fel az emelésének lehetősége. Ezzel kapcsolatban újra szeretném hangsúlyozni, hogy a tét most a nyugdíjalap fizetőképességének megőrzése. Vagyis, hogy a nyugdí­jasnak ne kelljen attól rettegnie, kap-e a következő hónapban pénzt. Ebből az következik, hogy a nyugdíjrendszerben egy kicsit helyre kell tenni a befizetők és a biztosítást élvezők arányát. Ami­kor az érvényes törvényt annak idején elfogadták, olyan helyzet volt, hogy a népesség folyamato­san növekedett. Erre a helyzetre ez a nyugdíjrendszer ideális. Ameny­nyiben viszont a társadalom öre­gedni kezd, vagyis egyre kisebb a befizetők aránya, a rendszer egy idő után működésképtelenné vá­lik. Szakemberek szerint a krízis akkor kezdődik, amikor az aktív befizetők és a nyugdíjasok aránya 2:1 alá csökken. Nálunk most az arány 3:2, sőt, 2020-ban már egy az egyhez lesz. Ezért ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer ne omoljon össze, a többi európai országhoz hason­lóan több lépést is meg kell tenni.. Bauer Edit államtitkár: „Minél hamarabb kezdjük meg az elkerülhetetlen átmenetet, annál kevésbé radikális és fájdalmas intézkedéseket kell majd meghozni." (Somogyi Tibor felvétele) Sokak szerint azonban az ala­csonyabb átlagéletkor miatt ná­lunk más a helyzet. Az átlagéletkor nem nálunk a leg­alacsonyabb és ez még a környező országok viszonylatában is igaz. Azt is látni kell, hogy a nyugdíj­rendszer szempontjából elsősor­\\ Megpróbáljuk kie­gyenlíteni a nők és a férfiak nyűg­díjkorhatárát. \\ ban az az érdekes, hogy milyen hosszú nyugdíjas korra számíthat, aki megéli a hatvanadik életévét. A mai fiúk esetében ez 15 év, a nők­nél pedig 22-23 év. A nők tehát majdnem ugyanannyi ideig kap­nák a nyugdíjat, mint amennyit dolgoznak. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy az Európai Unió egyik alapelve a nemekkel való egyenlő elbánás. Ennek értelmében foko­zatosan megpróbáljuk kiegyenlíte­ni a nők és a férfiak nyugdíjkorha­tárát. A hangsúly a fokozatosságon van, tehát nem az történik majd, hogy egy bizonyos nap után a nők öt évvel később mehetnek nyugdíj­ba. Minél hamarabb kezdjük meg az átmenetet, annál kevésbé radi­kális intézkedéseket kell hozni. A hatvanéves nyugdíjkorhatár is változik? Az első stádiumban nem tervezzük ennek emelését, de később az el­képzelések szerint a hosszabb átla­gos életkor miatt ezt is 62 évre kell majd emelni. A teljes nyugdíjreform a koncep­ció értelmében 2003-tól kezdőd­ne meg az ún tőkeszámlák beve­zetésével. Van már elképzelésük azzal kapcsolatban, hogy a nyug­díjjárulékból mennyi menne a közös alapba és mennyi a saját számlára? Az alapnyugdíj esetében az elkép­zelés szerint kezdetben 2:1 arány­ban oszlana meg az átfolyó rend­szerbe, illetve a tőkésített rend­szerbe irányuló befizetés aránya. Később ez az arány módosulhat. A szolidaritásra alapuló rendszert nyilván nem lehet teljesen meg­szüntetni, hiszen mindig lesznek olyanok, akik valamilyen ok miatt nem tudnak a számlájukon elég befizetést felhalmozni. Minimális nyugdíjat nekik is kell biztosítani. A végső arány a népességi folya­matok alakulása és a gazdasági helyzet függvénye lesz. Nagyon valószínű, hogy az előbb említett arány megfordul, vagyis végül a befizetett nyugdíjjárulék kéthar­mada kerül majd az egyén saját számlájára. A folyószámlák betéti kamatai (érvényben 1999. október 17-én) Bank Felmondási idő Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla ČSOB 12,50-12,70 13,50-13,70 15,20-15,40 16,10-16,30 16,30-16,50 16,40-16,70 2,50-11,50 Bank Austria Creditanstalt 8,00 10,00 15,00 14,75 14,00 2,00 Banka Slovakia 14,17 15,31 16,03 17,06 17,22 6,00 HypoVereinsenbank Slovakia 8,00-11,00 9,75-12,75 11,00-14,00 11,25-14,25 2,00-7,75 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 14,70-15,10 16,80 17,00 17,40-17,65 17,70-17,95 18,00-18,25 5,00-8,00 Istrobanka 12,00-12,90 13,50-14,40 15,50-15,80 15,70-16,20 15,80-16,50 16,00-16,50 5,00 Ľudová banka 12,25 13,50 15,00 15,75 15,50 3,50 Poľnobanka 12,25-12,50 13,50-14,00 15,25-15,50 16,00-16,50 16,25-16,75 16,50-17,00 4,50-7,50 Postabank 11,90 15,10 15,60 16,10 16,40 16,70 3,00-12,50 Prvá komunálna banka 12,80 14,50 15,80 16,00 16,00 16,50 3,00-5,00 Tatra Bank 10,00-11,00 14,00-15,00 14,25-15,25 14,50-15,50 15,00-16,00 3,50 Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 15,00-15,50 16,50-17,00 17,50-18,00 15,00-17,50 16,00-20,00 3,00-11,00 Szlovák Takarékpénztár 8,05-8,80 9,45-10,20 15,50-16,50 16,00-17,50 16,00-17,00 3,50-16,00 Általános Hitelbank (VÚB) 14,10 14,00-15,30 15,00-16,30 15,50-17,00 15,50-17,10 16,00-17,20 3,75-9,75 TANÁCSADÓ Szerződés nélkül? H. J.: A bátyám 1995-ben el­adta az egyik ismerősömnek a tehergépkocsiját adásvételi szerződés nélkül. A vevő kifi­zette az árat és a gépkocsit át­íratta a saját nevére. A bá­tyám tavaly decemberben meghalt. A sógornőm, aki évek óta nem élt együtt a bá­tyámmal, most visszaköveteli a tehergépkocsit. FEKETE MARIAN Nem győzzük eleget hangsú­lyozni, hogy főként az ingó dol­gok esetében érvényes adásvé­teli szerződés lehet a szóbeli megállapodás is, hiszen a Pol­gári Törvénykönyv inkább csak az ingatlanok átruházása eseté­ben írja elő az írásbeli formát. Ilyenkor lényegében elég az, ha megállapodás születik arról, mi az adásvétel tárgya, mennyi a vételár, és sor kerül az adásvé­tel tárgyának az átadására az eladó és a vevő között. Más­részt, ha sor került a gépkocsi műszaki igazolványának (1996-tól ezt a gépkocsi nyil­vántartási bizonyítványának nevezik) átíratására, ott aligha­nem a gépkocsi korábbi üze­meltetőjétől is kellett valami­lyen írásbeli hozzájárulás. Igaz, a „műszaki igazolvány" átíratá­sa önmagában véve nem bizo­nyította a tulajdonjogot, de az adott esetben közvetett bizo­nyítéka lehet annak, hogy a né­hai bátyja és a vevő valóban adásvételi szerződést kötöttek. Bizonyíthatja azt is, hogy a ve­vő jóhiszemű volt abban, hogy a tehergépkocsi tulajdonjogát megszerezte (és ez az egyik leg­fontosabb feltétele annak, hogy rosszabbik esetben bizonyítani tudja: elbirtoklással szerezte meg a gépkocsi tulajdonjogát). A helyzetet egy kicsit bonyolítja az, hogy a bátyja nős volt, és ha a tehergépkocsit a házasság fennállása alatt vásárolta, ak­kor az a házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozhatott. A házastársak osztatlan közös tulajdonából eredő jogviszony­ok ugyanis még akkor is „mű­ködnek", ha a házastársak már évek óta nem élnek együtt. A Polgári Törvénykönyv 145. §­ának első bekezdése szerint „a közös dolgokkal kapcsolatos szokásos ügyleteket bármelyik házastárs intézheti. Egyéb ügyekben szükség van mindkét házastárs hozzájárulására, kü­lönben a jogügylet érvényte­len." Nem zárhatjuk ki azt a le­hetőséget, hogy a néhai bátyja felesége a bíróságon megtá­madja a szerződés érvényessé­gét vagy azt, hogy valamilyen más hivatkozással próbálja megszerezni a gépkocsi tulaj­donjogát. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Gyengült a dollár Az elmúlt héten az euró az 1,05-1,09 USD, a dollár a 105­107 jen szinten ingadozott. A fő vesztes ezúttal a dollár volt, amelynek jegyzései estek a főbb valutákkal szemben. A dollár gyengülésének oka a változatla­nuljelen lévő amerikai kamate­melést célzó várakozásokban keresendő. Az emelkedő kama­tok lehetősége a vállalatok nye­reségére gyakorolt negatív ha­tása miatt a New York-i tőzsdén részvényárfolyameséshez veze­tett, s a csökkenő részvényárfo­lyamok hatására gyengült az amerikai valuta. Az euró erősödésében viszont a dollár általános gyengesége mellett szerepet játszik az egyre bizta­tóbbnak tűnő gazdasági hely­zet. Ezen a héten az euró jegy­zései az 1,07-1,10 USD szintek között fognak ingadozni. (MH) CAZDASACI HÍRMORZSÁK Új biztosító Szlovákiában Pozsony. A Ľudová banka Rt. és a düsseldorfi Victoria International AG társaság janu­ár elsejétől Victoria Volksbanken Biztosító Rt. né­ven új biztosítót alapít Szlová­kiában. A biztosító a tervek sze­rint életbiztosítást, balesetbiz­tosítást és egészségbiztosítást is nyújt ügyfeleinek. A 130 millió koronás alaptőkéjű biztosító­ban a pozsonyi Ľudová banká­nak 10 százalékos részesedése lesz. (SITA) Enyhe növekedés a Daewoonál Pozsony. A Daewoo Motor Slovakia az idei év első kilenc hónapjában 5705 személyautót és 460 haszonjárművet adott el a szlovák piacon. Ez az előző év hasonló időszakához viszonyít­va, amikor 6 ezer gépkocsit ér­tékesítettek, csak enyhe növe­kedésnek számít. A cég képvise­lői szerint a behozatali vámpót­lék bevezetése ugyanakkor nem befolyásolta jelentősebb mér­tékben a cég kereskedelmét, mivel a lakosság körében to­vábbra is nagy népszerűségnek örvendenek a cég által forgal­mazott gépkocsik. (SITA) Az illegális szoftver hazai aránya Pozsony. A számítógépes prog­ramok engedély nélküli terjesz­tése nemcsak a gyártóknak hanem az állam számára is ha­talmas bevételkiesést jelent­nyilatkozta Jozef Belvončík, a Microsoft cseh és szlovák képvi­seletének marketingvezetője. Szerintük tavaly Szlovákiában kb. 20 ezer számítógépet adtak el programkiegészítők nélkül. Ha csak 50 %-ába sikerült volna programot beépíteni, az állam 8 millió koronához jutott volna a hozzáadottérték-adó révén. Szlovákiában az illegálisan ter­jesztett szoftver piaci részese­dése eléri a 70%-ot, Csehország­ban ez 60% körül mozog. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvénybe i 1999. október 20-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,760 Magyar forint (100) 16,925 Angol font 67,572 Német márka 22,374 Cseh korona 1,186 Olasz líra (1000) 22,600 Francia frank 6,671 Osztrák schilling 3,180 Japán jen (100) 38,339 Spanyol peseta (100) 26,300 Kanadai dollár 27,029 Svájci frank 27,529 Lengyel zloty 9,832 USA-dollár 40,438

Next

/
Oldalképek
Tartalom