Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-12 / 235. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 12. KOMMENTÁR Az adóztatás határai PÁKOZDI GERTRÚD A pénzügyminisztérium a múlt héten elindította véleményeztetési körútjára a jövő évi állami költségvetés tervezetét. Abban a tudatban, hogy a parlamentbe kerülése előtt a törvényhozásra a költségvetés szempontjából még több fontos törvény meghozatala, illetve módosítása vár. Egyebek között a gépkocsiadóról szóló törvénytervezet megvitatása szerepel a tervben. A képviselők nagy valószínűséggel újabb maratoni ülésekre számíthatnak. Sejteni lehet például, hogy a gépkocsiadóról szóló törvényjavaslat teljes koalíciós támogatásának víziója máris szertefoszlott. A Pavol Hamžík vezette Polgári Egyetértés Pártja ugyanis a minap bejelentette, ilyen törvény meghozatalát nem támogatja. Szociális megfontolásból teszi ezt, mert úgy véli, egy ilyen lépés következményei újfent a lakosságnak azt a rétegét sújtanák a leginkább, amely már az eddigi megszorító intézkedéseket is alaposan megszenvedte. Hamžíkék úgy vélik, az adóbevételek növelését inkább az adóhivatalokon kell számon kérni. Szerintük ugyanis az adó- és vámhivatalokban stb. sok az olyan hivatalnok, „aki kapcsolatban van a múlt mesterkedéseivel". Érthető, hogy a költségvetési bevételek növelésén és a kiadások lefaragásán munkálkodó pénzügyminiszter asszony azonnal éles szavakkal tiltakozott a gépkocsiadó tervezett bevezetése körül kirobbantott vita kapcsán. Szerinte a szóban forgó adó elvetésével újabb 2,5 milliárdot kellene lefaragni a költségvetési kiadásokból. Ilyen kiadáscsökkentés ellen viszont valószínűleg az összes tárca tiltakozna, hiszen valamennyi krónikus pénzhiányra panaszkodik. A költségvetés-tervezetnek azonban nem csak ez a gyenge pontja. Némely elemzők szerint elsősorban azért szorul majd átdolgozásra, mert olyan bevételekkel is számol, amelyekkel a költségvetés-kidolgozás nemzetközi szabályai szerint nem számolhatna. A privatizációs bevételek 10 milliárd koronás csomagjáról van szó. Ha ez a csomag bennmarad a költségvetésben, fennáll a veszélye, hogy feléljük - mondják a szakértők. A 2000. év költségvetése a tizedik lesz a nyolcvankilences fordulat után készülteknek. Fájó, hogy lényegében még mindig úgy készül, mintha az átalakulás elején tartanánk. Fájó, hogy a lakosságot takarékosságra buzdító és kényszerítő miniszterek többsége saját háza táján korántsem folytat takarékoskodó gazdálkodást. Nem a fölösleges hivatalnoki helyeket szüntetik meg az államigazgatási szféra karcsúsítása során, hanem olyanokat, amelyek hiánya már-már veszélyezteti egyegy egészségügyi, oktatásügyi stb. intézmény tisztességes működését. Az adó- és költségvetési vitákban fellépő tárcavezetőknek az ilyen mesterkedések következményeiről sem szabadna megfeledkezniük. JEGYZET Részleges rabság A. KIS BÉLA „Egy amerikai reformer azt javasolja, engedjék haza minden hét végén - két napra, látogatóba - a hosszú börtönbüntetésre ítélt fegyenceket, mert a »tartós távollét lazítja a családi kapcsolatokat jelentette a rádió. Ez igaz: ha valakit gyilkosság miatt életfogytig elítéltek, a börtönből nem tud meghitt családi kapcsolatot ápolni az otthoniakkal. De ha minden szombat-vasárnap hazamegy: otthon nagy az izgalom... »Jön a papa« - ígérik a mamák a haszontalan gyerekeknek, akik joggal félnek a látogatástól, hiszen a papa minősített rablógyilkos. (Kitűnő vígjátéktéma, »Hétvége« címmel.)" Az idézet Márai Sándor naplójából való. Időszerűségét az adja, hogy az utóbbi időben szinte heti rendszerességgel borzolják a kedélyeket a szabadságoló elítéltek ügyei. Legutóbb egy gyilkosságért elítélt rab pár forintért nyakon szúrt egy idős asszonyt. A tv2 egyik műsorában egy ügyvéd a keresztényi megbocsátás felől közelítette meg a jelenséget, és a szabadságvesztésüket töltők jogai mellett kardoskodott. Példának hozta fel II. János Pál pápát, aki megbocsátott merénylőjének. Arra azonban nem tért ki, hogy a fegyenceknek nem állna módjukban szaporítani bűncselekményeiket, ha nem kapnának eltávozást. Ebben az esetben az áldozatok megspórolhatnák az egyébként rendkívül jelentős felebaráti megbocsátást is. Az amerikai reformer 1966ban közzétett ötletéből mára tragédiák özönét eredményező gyakorlat lett. Kérdés tehát, hogy mennyi szabadság jár annak, akit szabadságvesztésre ítéltek. Rághatják a körmüket a jogászok, meg a tollúk hegyét azok a bírók, akik az elengedjem, ne engedjem? dilemmájával szembesülnek. .. Egyébként az ügyvéd felhívta a figyelmet arra is, hogy a börtönökben hiányzik az elítéltekkel való tudatos foglalkozás, nem készítik fel őket a szabadságra, a társadalomba való beilleszkedésre. Nagy tehát a civil szféra felelőssége is. Az emberi lélek ismerőinek egyre inkább be kellene hatolniuk a börtönfalak közé, hogy a lelkek mélyén lejátszódó folyamatoknak minél ritkábban legyen hasonlóan szomorú, másokat traumatizáló végeredménye. A szerző a Kálvinista Szemle munkatársa Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallősi Béla - kultúra- (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Arra igazán nem számítottam, hogy a gazdasági csoda a gazdasági csőddel egyenlő (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA Terjedelmes „leleplező" írást közöl a kassai vasmű volt vezetőségének manővereiről a napilap. A szerkesztőség birtokába került néhány 1997-ben kötött szerződés másolata, melyek szerint a vasmű közvetve, egy bizonyos TT1 nevű lichtensteini székhelyű cégen keresztül vásárolta a szenet - Csehországból. Fizetett is rendesen, ám az ostravai kőszénbányáktói sorban érkeztek a panaszok, hogy a közvetítő nem fizet. Kiderült, hogy a TTI 315 millió koronás tartozást halmozott fel, ugyanakkor, „a súlyos adósságokkal küszködő" cég, 14 millió dollárt továbbított egy bizonyos VAS befektetési társaságnak, amely kassai székhelyű. Érdekesebb azonban, hogy a társaság a Kelet-szlovákiai Vasmű részvényeinek 11 százalékát birtokolja, mellesleg a nagylelkű átutalgatások idején ifj. Alexander Rezešúlt a VAS felügyelő tanácsában. Öt később egy bizonyos Pavol Miškov követte, aki a TTI egyik kulcsembere. Kína gazdasági fejlődése megállíthatatlan, hatalmi pozíciója azonban még szűkebb térségében sem biztosított Peking az USA babérjaira tör Pekingben soha nem látott pompával ünnepelték a Kínai Népköztársaság megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Az elmúlt fél évszázad alatt a Föld legnépesebb állama bonyolult fejlődésen ment keresztül. ONDREJCSÁK RÓBERT A hosszú polgárháborútól és a Japán megszállástól tönkrement országnak el kellett viselnie Mao Getting összes őrültségét, a „Nagy ugrástól" a „kulturális forradalomig", amelyeknek a kommunizmus bűneit feldolgozó könyv alapján több mint 60 millió áldozata volt. A Maokorszakot követő reformok (1977től) újjászervezték és növekedési pályára állították a gazdaságot (a kemény diktatúra megmaradt), aminek következtében mára Kína nemzeti összterméke eléri a 980 milliárd dollárt (hetedik a világon). A kínai gazdaság növekedési üteme (évi 7-8 százalék) az egyik legmagasabb, és jóval meghaladja a jelenleg legtöbbet termelő Egyesült Államok 3 százalékos növekedési rátáit is. Peking nemzeti összterméke 2020 után eléri az USA szintjét. A helyzet hasonlít Nagy-Britannia 19. század második felében átélt traumájára. A szintén fölényesen vezető brit gazdaságot lehagyta a német gazdaság. A súlypont eltolódását a hatalmi viszonyok megváltozása követte, amitől Nagy-Britannia napja lassan leáldozott, Németország pedig a 20. század elejére Európa vezető hatalma lett. Ezen a példán érzékelhető, hogy a termelési arányok hosszú távú átalakulásának jelentősége hatalompolitikai vetületeiben rejlik. Ideológiától függetlenül igaza volt Leninnek, aki érzékelte, az egyenlőtlen gazdasági növekedést ráta az, ami egyes hatalmak növekedéséhez és mások hanyatlásához vezetett. Ha nem következik be semmilyen rendkívüli természeti vagy másféle katasztrófa, esetleg belpolitikai zűrzavar, a jövő században Kína világhatalommá válik. A gazdasági fejlődés OLVASÓI LEVÉL Holló a hollónak... Az SZNP volt elnökét, Ján Slotát azért bálványozták a hívei, mert nacionalista, rasszista kijelentései buzdításként hatottak a szlovákiai idegengyűlölőkre, akik sokan vannak. Anélkül, hogy felelősségre vonták volna. Amikor aztán az ugyanis magával húzza a katonai szektort. Az utóbbit a jeles külföldi egyetemeken tanuló diákok ezreinek hazatérése is gyorsítani fogja, akik többnyire az USA-ban sajátították cl a legújabb technikai ismereteket. A kínaiak önbizalma - gazdaságuk ugrásszerű fejlődésén kívül ősi, ötezer éves civilizációra épül. A kínai gondolkodás alapja a saját civilizáció magasabb rendűségébe vetett hit. Ennek megfelelően Kína történelmi fejlődése során csaknem mindig az általa ismert világ legerősebb országa és formális vagy informális ura volt. Ezt az állapotot az európai ipari forradalom kezdte ki, melynek következménye az öreg kontinens világuralma lett. Később a gazdasági arányok eltolódása, a két világháború és az Európán kívüli világ robbanásszerű demográfiai növekedése hozzájárult Európa hatalmának végéhez. Az utóbbi a kezdetektől fogva Kína erős oldala, hiszen a távol-keleti ország mindig is a Föld legnépesebb országa volt. Napjainkban is ott él a Föld hatmilliárdnyi lakójának csaknem egynegyede. Az elkövetkező évtizedekben Kína, miután elég erősnek érzi majd magát, minden bizonnyal a világhatalmi státusra fog pályázni. A globális hatalom előszobája azonban a regionális, Kína esetében a kelet-ázsiai hatalom elérése. Egyetlen nagyhatalom sem szállhat ringbe a világhatalmi pozícióért, ha saját „holdudvarát" nem képes befolyása alatt tartani. Példaként az USA 20. századi nemzetközi helyzetét említhetnénk, hiszen minden Észak- és DélAmerikát érintő fontosabb kérdésben egyértelműen az amerikaiaké az utolsó szó. Ennek megfelelően Kína is igyekszik hasonló szerephez jutni Kelet-Ázsiában. Bár Peking nagyhatalom, a régió fölötti kínai hegemónia egyelőre inkább csak óhaj, mint realitás. Peking úgy érzi, be van kerítve, minden oldalról valós vagy potenciális ellenségek veszik körül (e helyzet kialakulásáért Kína sokat „köszönhet" Mao Cetung külpolitikájának is). Az elkövetkezendő évek során Kínának esélye van, hogy ezen a helyzeten válMKP már megsokallta, úgy látta, hogy Ján Slota ominózus kijelentései elegendők a képviselő mentelmijogának megvonására. De amikor a parlament elé került a dolog nagy nehezen, 88 képviselő Slota mellé állt azzal, hogy nem szavazott... Ez várható is volt, mert a közvélemény-kutatás azt igazolta, hogy a megkérdezettek nagyobbik fele egyetértett Slota elméletével, Budapest lerombolásával... František Mikloško azzal toztasson, mert szomszédaitól már most erősebb, vagy erősebb lesz. A kínai külpolitika mindig ügyesen ki tudta használni a nagyhatalmak viszálykodásait. Két nagyhatalom viszonyába az „ellenségem ellensége a barátom" jelszót alkalmazta, és mivel a 60-as években bekövetkezett szovjet-kínai szakítás után a Szovjetunió jelentette számára a legnagyobb veszélyt, Peking 1971től szorosan együttműködött az USA-val a szovjet fenyegetés ellensúlyozásán. A Szovjetunió felbomlását követően Amerika kizárólagos szuperhatalmi státusa sértette leginkább a kínai érdekeket, ezért Peking ismét Moszkvával működik együtt. A Peking-Moszkva tengely valószínűleg nem lesz hosszú életű. A két nemzet területének földrajzi találkozása óta most először az oroszok a gyengébb fél, és hátrányuk valószínűleg egyre nagyobb lesz. Oroszország az úgynevezett „puskaA kínai gazdaság növekedési üteme évi hétnyolc százalék. porhatalmak", tehát a fejlett haditechnikát birtokló országok sorába lépett, óriási előnyhöz jutva az Európán kívüli nemzetekkel szemben. Kína gazdasági fejlődése ezt a trendet is a feje tetejére állította. Mindez felébresztheti a kínai revizionista törekvéseket (már Mao is 1,5 millió négyzetkilométert követelt a Szovjetuniótól), aminek következtében Peking bejelentheti igényét a 19. század során az oroszok által elfoglalt távol-keleti területekre. A kínai beszivárgás Szibériába már most realitás. A kínai-orosz viszonyt elmérgesítheti a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok fölötti befolyás megszerzésére irányuló igyekezet mindkét ország részéről. A déli irányú kínai terjeszkedésnek egyik ottani ország sem lesz képes ellenállni. A legerősebb Vietnam, amely 1979-ben vereséget mért a kínai hadseregre, de az erőviszonyok azóta lényegesen megváltoztak. Ha Kína erőteljeérvelt, hogy nem lett volna okos dolog Slotát kiadni az igazságszolgáltatásnak, mert bármelyik képviselő kerülhet még hasonló helyzetbe, és ha egyszer precedenst teremtenek, akkor mindenkinek felelnie kell a szavaiért. Hogy a képviselőknek a parlamentben nem kell felelniük azért, amit mondanak, ez valami újdonság. Ján Čarnogurský pedig azzal érvelt, hogy a nemzeti pártelnök mentelmijogát azért nem függesztették sen próbálná kiterjeszteni befolyását a délkelet-ázsiai országokra, ez egy indonéz-ausztrál szövetséget provokál, de ennek is csak amerikai segítséggel van reménye. Az amerikai támogatás az egyetlen reménye Japánnak is, mert Tokió stagnáló demográfiai mutatói és viszonylag (Kínához mérten) alacsony gazdasági növekedése miatt a jövőben képtelen lesz ellensúlyozni az egyszerre csodált és rettegett kontinentális óriást. Előfordulhat, hogy a kínai erő növekedésének hatására Japán elfordul Washingtontól, és külpolitikáját teljesen átértékelve „behódol" Kínának. Peking legkomolyabb kontinentális ellenfele India, az előrejelzések alapján az ország gazdasága a jövő évezredben erőteljes fejlődésbe kezd (jelenlegi növekedési üteme 6 százalékos, ami szintén magas), és népessége is meghaladja a kínait. Elkerülhetetíennek látszik az amerikai-kínai ellentét is, a washingtoni külpolitika deklarált prioritásai közé tartozik ugyanis az USA hatalmát veszélyeztetni képes regionális hatalmak felemelkedésének megakadályozása. Kína pedig pontosan ebben az irányban tart. Ha Washington a jövőben - természetesen a NATO fenntartása mellett - szorosabbra fűzné kapcsolatait Moszkvával és Újdelhivel, tehát a Kínát leginkább korlátozni képes erőkkel, valamint támogatná Indonézia és Ausztrália szövetségét és Vietnamot, akkor lehetséges lenne Peking egyre növekvő erejének ellensúlyozása. Az ötvenéves Kínai Népköztársaság óriási lehetőségekkel és potenciális erővel rendelkezik, melynek kiaknázása a jövőben teljesen átformálhatja a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi rendszerét. Ha Kínában megváltozik a rendszer, még az sem biztosíték a konfrontáció elkerülésére. A nagyhatalmi politika ugyanis a kínai civilizáció lényegéből ered. Ezért nem valószínű, hogy ha Kína a világ legerősebb országa lesz, bármelyik pekingi kormány lemondana a hatalmi érdekek érvényesítéséről. Mindenesetre nagyon érdekes lesz ötven év múlva visszatérni a témára. fel, mert az kedvezett volna az SZNP elnökének a párt most esedékes közgyűlésén. Ilyesmit hallani az ország igazságügy-miniszterétől! A közmondás azt tartja: Holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Én pedig azt kérdezem a nem szavazó 88 képviselőtől, hogy ha Slota helyén egy MKPképviselő áll, akkor is tartózkodnak a szavazástól? Nem hiszem! Katona László Beretke