Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-09 / 233. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 9. Szaddám Húszéin békeüzenete Ammán. Szaddám Húszéin iraki vezető jelentős belpoliti­kai reformok végrehajtását és az Izrael-ellenes fenyegetések leállítását ígéri és feltételek nélküli tárgyalásokat ajánl az Egyesült Államoknak abban az üzenetben, amelyet Bili Clintonnak küldött - közölte egy londonban megjelenő tekintélyes arab nyelvű lap. Az üzenetet II. Abdalláh jor­dániai király adja át Washing­tonban, ahol a tervek szerint kedden találkozik az amerikai elnökkel. Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője még szerdán úgy fogalmazott: „az irakiak rendszeresen tárgya­lásokat póbálnak kezdemé­nyezni, de mi nem vagyunk érdekeltek ebben." (MTI) Török-kurd összecsapások Isztambul. Összesen 37 ha­lottat követelő, több fegyve­res összecsapás zajlott le Tö­rökország délkeleti részén a betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) gerillái és az őket üldö­ző török hadsereg alakulatai között. 36 gerilla és egy kor­mánykatona halt meg Bitlis, Batman, Batman, Tunceli és Van tartományban. (MTI) Náci gyilkos őrizetbevétele Berlin. Letartóztatási paran­csot adott ki a stuttgarti ügyészség egy volt SS-tiszt el­len, akit azzal gyanúsítanak, hogy a háború utolsó hónap­jaiban saját kezűleg lőtt agyon a csehországi Litoméricében hét zsidó fog­lyot. A ma 81 éves Julius Vielt már szerdán őrizetbe vették. A háború vége óta háborítat­lanul élt a dél-württembergi Wangenben. (MTI) Halálra ítélt merénylők Újdelhi. Az indiai legfelsőbb bíróság tegnap elutasította négy halálra ítélt fellebbezé­sét, akiket a Radzsiv Gandhi néhai miniszterelnök ellen elkövetett gyilkos merénylet­ben való részvétellel vádol­nak: Gandhit, aki akkoriban az ellenzék vezetője volt, egy öngyilkos merénylő - egy ta­mil nő - ölte meg pokolgép­pel. (MTI) Radzsiv Ganhit 1991-ben öl­ték meg egy választási gyűlé­sen. (Archívum) Japán elfogadja a segítséget Tokió. Japán tegnap bejelen­tette, hogy elfogadja a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség segítségét a múlt hét csü­törtökén történt tokaimurai nukleáris baleset okának ki­derítésére. A bécsi központú szervezet három szakértőt küld a japán atomlétesítmé­nyek „átvilágítására". (MTI) A kelet-timori békeerő két héten belül eléri tervezett létszámát, a 7500 főt Hazatérnek a menekültek Valériu Stoica a román-magyar emlékparkról Fölösleges izgatás Dili/Kupang/Brisbane. Nyugat-Ti­morról tegnap megérkezett Dilibe az első, ENSZ által bérelt repülőgép, amely az indonézbarát milicisták elől elmeneküiteket szállított vissza a sziget keleri felére. A Kupangból indult gép fedélzetén tizenöt család 94 tagja érkezett haza. Indonéz for­rások szerint mintegy 250 ezer em­ber - a lakosság csaknem harmada ­menekült Kelet-Timorról a sziget nyugati részére az augusztus 30-i függetlenségi népszavazást követő erőszakhullám elől. A Kelet-Timoron állomásozó ENSZ-békeerő parancsnoka teg­nap levelet küldött az indonéz had­sereg parancsnokságának, és ab­ban kérte négy katonatiszt kiadá­sát, hogy kihallgathassák őket egy szeptemberben Diliben meggyil­kolt holland újságíró halálának kö­rülményeiről. Mint az Interfet szó­vivője újságíróknak megjegyezte, Peter Cosgrove vezérőrnagynak, az ENSZ-erő parancsnokának egy ko­rábbi, hasonló tartalmú levelére az indonéz vezetés nem válaszolt. John Moore ausztrál védelmi mi­niszter tegnap azt közölte, hogy a kelet-timori békeerő két héten be­lül eléri teljes tervezett létszámát. Mint mondta, a többnemzetiségű erő jelenleg 5000-nél valamivel kevesebb katonából áll, összlétszá­ma pedig 7500 fős lesz, és az eddig főleg ausztrálokból, új-zélandiak­ból és britekből álló egységek más országok katonáival kiegészülve „igazi ENSZ erővé" válnak. (MTI) MTI-HÍR Bukarest. Fölösleges, tendenció­zus és Romániának ártó izgatás­nak nevezte a román igazság­ügyminiszter az aradi Szabadság­emlékmű kapcsán a „román-ma­gyar barátság emlékparkjával" szemben a román ellenzéki erők által irányított és összehangolt propaganda-hadjáratot. Valériu Stoica államminiszter, az igazság­ügyi tárca vezetője a csütörtöki kormányülés után „csodálkozásá­nak" adott hangot azzal kapcsolat­ban, hogy a román médiában és politikai életben „kitartóan és ma­kacsul" olyan hamis beállításban tüntetik fel az Aradon tervezett emlékparkot, mintha abban csak a sokat vitatott magyar emlékművet kívánnák felállítani. Stoica ismé­telten hangsúlyozta: a román kor­mány olyan döntésthozott, hogy egy román-magyar barátsági em­lékparkot létersítenek. Azt, hogy abban majd mit állítanak fel, csak az emlékpark létrehozásával kap­csolatos pályázat meghirdetése és elbírálása után határozzák el kép­zőművészek és építészek vélemé­nye alapján. Konferencia a délkelet-európai stabilitásról, Jugoszláviáról Az ellenzék országa is Örömkönnyek a hazatérők szemében. (TA SR/AP) MTI-HIR Szeged. A Milosevics-féle politika romlásba taszította Jugoszláviát, ezt Európa nem fogadhatja el - je­lentette ki tegnap Bodo Hombach, a Délkelet-Európa stabilitásról ren­dezett konferencián. Az Európai Unió délkelet-európai különleges megbízottja szerint a destabilizáció és a deportálások nyomán fennállt annak a veszélye, hogy a válság ki­terjed a szomszédos országokra is. Még nem tettünk meg mindent an­nak érdekében, hogy elkerüljük a hasonló konfliktusokat - mutatott rá hozzátéve, hogy a Milosevics­rezsim leváltása nem történhet meg kívülről, meg kell adni a lehe­tőséget Jugoszlávia népének, hogy önmaga térjen vissza a demokrácia útjára. A szegedi konferencia üze­neteit úgy foglalta össze: a stabili­tási egyezmény országai számára jelzés arról, hogy Jugoszlávia nem­csak Milosevics-országa, hanem az aktív, demokratikus érzelmű ellen­zéké is. Ajugoszláv népekhez szóló üzenet pedig az, hogy a stabilitási egyezmény nem ellenük irányul, célja az egyezmény országai közé segíteni Jugoszláviát - hangoztat­ta. Elmondta továbbá, hogy három hónap múlva Szegeden a mostani­hoz hasonló konferencia lesz, ame­lyen már az addig megtett konkrét segítségnyújtásokat is szeretnék értékelni. Maszhadov a NATO segítségét kéri, s egyben a politiaki rendezést szorgalmazza Thomas Klestil államfő tegnap fogadta Viktor Klímát Kísért a sztálini múlt Közös töprengés Moszkva/Mozdok. Aszlan Maszhadov csecsen elnök a NATO segítségét kérte az észak-kaukázusi válság meg­oldásához. Csütörtök esti nyilatkozatát az észak-atlan­ti katonai szövetség új főtit­kárának címezte. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Maszhadov arra kérte George Robertsont, hogy a NATO járjon közben a Csecsen Köztársaság és Oroszország közötti kapcsolatok rendezése érdekében. A csecsen elnök úgy fogalmazott, hogy a NA­TO a nemzetközi jog és az általa megteremtett új világrend keretei­benjárjon el a közvetítés során. Maszhadov a Kommerszant Daily című moszkvai napilap tegnapi számában megjelent interjújában azt hangoztatta: a csecsen kérdés­nek csakis politikai megoldása le­hetséges, s Groznij a hadiállapot meghirdetése ellenére kész bármi­kor felújítani a párbeszédet Moszkvával. Maszhadov úgy vélte, hogy a nekilendült orosz hadigé­pezet megállítása nehéz feladat, s ezért kevés esélye van a tárgyalá­soknak. „Nincs kétségem viszont afelől, hogy az új csecsen háború ismét összeomlással és szégyennel végződik Oroszország számára. Hiszen egy népet nem lehet le­győzni. A Kreml is részben megérti Összeomlással és szégyennel végződik Oroszország számára. ezt, ezért igyekszik megosztani a csecsen társadalmat, belviszályt szít, támogatja az árnyékparla­mentet, szánalmas bábjaival együtt" - nyilatkozta Maszhadov. Orosz katonai vezetők tegnap elis­merték, hogy voltak orosz veszte­ségek az észak-csecsenföldi heves harcokban. A csecsen elnökség vál­ságstábja korábban arról számolt be, hogy körülbelül 200 orosz kato­na halt meg. „Négyórás harc után a csecsen erők visszavonultak koráb­bi állásaikba az ellenségtől zsák­mányolt 30 páncélossal és mintegy negyven fogollyal" - közölték. A csecsen menekültek ellátására orosz segélyek érkeznek folyama­tosan Ingusföldre, továbbá az orosz erők által ellenőrzött cse­csen területekre. Az ingus elnök is­mét humanitárius katasztrófára fi­gyelmeztetett, adatai szerint az el­múlt 24 órában újabb 14 ezer me­nekült érkezett, s az ingus hatósá­gok képtelenek az immár több mint 130 ezer menekült ellátására. A csecsen menekültek egyébként nem hajlandók beköltözni az ingus vasútállomásokra irányított vago­nokba, mert attól tartanak, hogy megismétlődhet a sztálini időkben végrehajtott deportálásuk - jelen­tette az NTV orosz tv-csatorna helyszíni tudósításában. MTI-HIR Bécs. Thomas Klestil osztrák ál­lamfő a kormányalkítással kapcso­latos konzultációinak sorában teg­nap Bécsben a hagyományoknak megfelelően utolsóként Viktor Klímát, a változatlanul legerősebb Osztrák Szociáldemokrata Párt el­nökét fogadta. Mint Klima kancel­lár a 75 perces találkozó után el­mondta, részletesen megvitatták a múlt vasárnapi választások után kalakult helyzetet, a finnországi EU-csúccsal és a szövetségi állam­reformmal kapcsolatos feladato­kat, a jövendő kormánykoalícióval összefüggő kérdéseket, valamint azt, hogy miként lehet javítani Ausztria arculatán a választások eredményével kapcsolatos bíráló külföldi reagálások nyomán. Újabb találkozóban állapodtak meg azu­tán, hogy közölték a választások hi­vatalos végeredményét. A kancellár azt is elmondta: Klestil elnökkel együtt eltöprengtek azon, hogyan lehetne elhatárolni az or­szágot az Ausztriát szélsőjobbolda­linak minősítő nemzetközi jelenté­sektől. Klima újra hangsúlyozta, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt készen áll a kormányalakítás­ra. Megismételte: változatlanul nem hajlandó az együttműködésre a Szabadságpárttal. Izrael nemcsak Ciszjodániában, a Golánon is építkezik Kétes okok és okozatok Interjú a Lidové noviny mellékletében: ki szervezte a romák tömeges kivándorlását? Mečiar Magyarországot vádolja MTI-HIR Prága. Vladimír Mečiar volt szlo­vák kormányfő, az ellenzéki De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke a prágai Lidové noviny teg­nap megjelent hétvégi mellékleté­ben közölt interjúban azzal vádolta meg Magyarországot, hogy köze van a szlovákiai romák kivándorlá­sához. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a roma kivándorlásnak nincs­e titkosszolgálati, ügynökségi hát­tere, Mečiar kijelentette: „A kiván­dorlást valakinek meg kellett szer­veznie. A lakosság bizonyos cso­portjainak egyszerre pénze lett, s mindig abba az államba indultak el, amely éppen az Európai Unió elnö­ki tisztségét töltötte be. Szóba ke­rültek a külföldi szolgálatok." Az új­ságíró újabb kérdésére, hogy konk­rétan kire is gondol, Mečiar kifejtet­te: „Erre feleljenek a szakértők. Bi­zonyos jelzések viszont léteznek: valamit a mai kormány is jelzett Bu­dapest felé. Maguk a romák a kabi­net elnökhelyettesét, Csáky Pált vá­dolják, aki egy bizalmas találkozón állítólag kivándorlásra bíztatta őket, amit később letagadott. Kinek az érdekeit védi Csáky? A kormá­nyét? Az igazságot természetesen már nem fogjuk megtudni." A szlovákiai magyar kisebbséggel kapcsolatban Mečiar elmondta, hogy kormánya az Európa Tanács­csal és az Európai Unióval folyta­tott tanácskozásokon szerette vol­na elérni, hogy ezek a szervezetek dolgozzanak ki egyfajta összeuró­pai modellt a kisebbségek helyzeté­nek rendezésére, s ha abban több joga lett volna a kisebbségeknek, mint van ma Szlovákiában, akkor a szlovákiai kisebbségek jogait is au­tomatikusan kibővítették volna. Mečiar szerint azonban az ET és az EU másképpen döntött, „s a ma­gyar kisebbség bizonyos csoportjai­nak érdekében nyomást gyakorol­tak a Szlovák Köztársaságra", még­pedig függetlenül attól, hogy Szlo­vákiában nagyobb létszámú ki­sebbség is létezik, mint a magyar. A volt kormányfő leszögezte: a roma kisebbség nagyobb, mint a magyar, s „ráadásul a magyar kisebbség fe­lét romák alkotják". Mečiar tagadja, hogy a magyar ki­sebbséghez való viszonyát befo­lyásolta volna az az egykori értesü­lés, miszerint az új szlovák állam megalakulásakor a magyar hadse­reg már Szlovákia déli határainál állt. „Ez nem igaz. Soha ilyen tájé­koztatást nem kaptam, és semmi ilyesmi nem történt. Nem féltünk Magyarország támadásától: nincs megfelelő ereje, nincs oka... az egész értelmetlen" - jelentette ki Mečiar, de elismerte: egy ízben va­lóban beszélt arról, hogy a szlovák határ közelében „intenzív magyar gyakorlat folyik". MTI-HÍREK Jeruzsálem/Ramallah. Ehud Barak izraeli miniszterelnök anyagi ösztönzést kíván adni ahhoz, hogy újabb zsidó telepek épüljenek a Golán-fennsíkon - közölte tegnap a kormányfő egyik szóvivője. „Amíg nincsenek tárgyalások, sem közvet­len kapcsolatok (Szíriával), addig igazán nincs semmi okunk lemon­dani a Golán fejlesztésétől. Izrael nem fagyaszthatja be azépítést pusztán azért, mert egyszer, talán majd fontolóra vesszük a visszavo­nulást" - mondta szóvivő. Jaszir Abd ar-Rabbo palesztin tá­jékoztatási miniszter viszont már csütörtök késő este kijelentette: a palesztinok nem folytatják a bé­ketárgyalásokat Izraellel, ha a zsi­dó állam nem hagy fel a Jordán folyó keleti partvidékén az újabb zsidó lakónegyedek létrehozásá­val. A politikus a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet 18 tagú végrehajtó bizottáságánk tanács­kozása után úgy foglmazott, hogy a palesztin küldöttség nem ülhet a tárgyalóasztalhoz, ha a másik fél a feje fölött dönt a palesztin földek sorsáról. Elkészült az orosz-fehérorosz unió szerződéstervezete Laza konföderáció lesz MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Moszkva és Minszk laza konföderációját irányozza elő az az orosz-fehérorosz szerződésterve­zet, amelyet tegnap hoztak nyilvá­nosságra Moszkvában az uniós tö­rekvésekről szóló megállapodások­nak megfelelően. A tervezetet „össznépi vitára" bocsátották, de vi­szonylag rövid idő áll rendelkezés­re az észrevételek és módosítások megfogalmazására: a határidő no­vember elseje. Az új szerződés ter­vezetét több mint egyhetes késéssel hozták nyilvánosságra, minden jel szerint azért, mert a gyors és radi­kális egyesülési folyamatot pártoló Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő elégedetlenségét hangoz­tatta a dokumentum kapcsán. Sze­rinte a dokumentum semmi újat nem hoz az orosz-fehérorosz szö­vetségről 1996 ápirilisában, illetve 1997 áprilisában kötött szerződé­sekhez képest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom