Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-08 / 232. szám, péntek

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 7. Újabb nagy diáktüntetések Párizs. Franciaországban tegnap újabb nagyszabású tüntetéssorozatot tartottak középiskolások, mert szerin­tük Claude Allegre oktatási miniszer nem tartotta meg reformígéreteit. Párizs utcáin már délelőtt nagy csoportok­ban vonultak gimnazisták, s a vidéki nagyvárosok többségé­ben is több ezernyi diák tilta­kozott. (MTI) Tüzszünetet kér Jonas Savimbi Luanda. Jonas Savimbi, az UNITA angolai ellenzéki szer­vezet vezére levélben azon­nali tűzszünetet kért Jósé Edurdo dos Santos elnöktől. A luandai vezetés egyelőre nem válaszolt a kérésre. Savimbi úgy vélekedett, hogy a fegyvernyugvási egyez­mény az angolai válság meg­oldása felé vezető úton az el­ső lépés lehet. (MTI) Elnapolták a folytatást Ankara. A török fellebbviteli bíróság két héttel elhalasz­totta az Abdullah Öcalan ha­lálos ítéletével kapcsolatos tárgyalást. A halasztás a kurd vezér ügyvédeinek kérésére történt, azzal az indokkal, hogy több idejük legyen ügyük előkészítésére. A török törvények szerint a fellebbvi­teli bíróság támogathatja a halálos ítéletet, vagy kérheti az ügy újratárgyalását. Öcalan valószínűleg az Euró­pai Emberjogi Bírósághoz is fellebbez. (MTI) A kurd vezér. Sorsáról később döntenek (Archív fotó) Hatoldalú találkozó? Szöul. Dél-Korea tagadja, hogy a jövő év elejére észak­koreai részvétellel hatoldalú, „nagyhatalmi" külügyminisz­teri tárgyalást tervezne a Ko­reai-félsziget katonai bizton­ságával kapcsolatos kérdé­sekről, mint ahogy ezt a Ko­rea Times című lap tegnapi számában állította. Az újság szerint Szöul az október 23-24-ére kitűzött dél­koreai-japán kormányfői ta­lálkozón akar javaslatot tenni a hatoldalú tárgyalások meg­tartására. (MTI) Lengyelországi nyelvtörvény Varsó. Nem lesz kötelező az idegen termékneveket len­gyel nyelvre fordítani - dön­tött a szejm tegnap, elfogad­va ezzel a nyelvtörvényhez benyújtott szenátusi módosí­tójavaslatot. A törvényho­zás által korábban elfoga­dott változat élénk vitát vál­tott ki: eszerint például az Old Spice borotvavizet len­gyelre fordítva Régi Fűszer­nek kellett volna írni, a Margaret Astor kozmetikai cég neve pedig Malgorzata Astor lett volna. (MTI) A csecsenföldi menekültek ügye is szóba került tegnap a Moszkvában járt EU-küldöttség tárgyalásain. Igor Ivanov orosz külügyminiszter (a kis képen jobbról a második) Christopher Patten, Tarja Halonen és Jaime da Gama társaságában látható. (Fotók: TASR/EPA és ČTK/AP) Markó: induljon vizsgálat az aradi rendzavarók ellen Határozatlanul lépett fel a román rendőrség Több helyen támadott az orosz légierő, Moszkva nem akar külföldi közvetítést Csecsenföld tárgyalna Moszkva, Groznij. Csecsen­föld tegnap béketárgyalások megkezdését javasolta Moszkvának. MTI-HÍREK „Dacára annak, hogy az orosz erők bombázzák falvainkat, ismét fel­szólítjuk az orosz vezetőket: tár­gyaljanak velünk a békéről. Szeret­nénk, ha Borisz Jelcin orosz és Aszlan Maszhadov csecsen elnök találkozna. A megoldatlan kérdése­ket tárgyalóasztalnál kell rendezni" - mondta Kazbek Makacsev csecsen miniszterelnök-helyettes. Moszkva „nem tud értelmezni" bár­miféle külföldi közvetítést Cse­csenföld kérdésében, hiszen orosz belügyről van szó. Ezt Jevgenyij Guszarov orosz külügyminiszter­helyettes erősítette meg eleve elvet­ve ezzel, hogy Oroszország elfogad­ja az Európai Unió közvetítési szán­dékát. A múlt héten az EU több tag­állama fogalmazta meg aggodal­mát a csecsenföldi orosz támadások kapcsán, s ennek nyomán menesz­tett az unió küldöttséget az orosz fővárosba, hogy jelezze: „túlzott­nak" ítéli a Csecsenföldön alkalma­zott erő mértékét, s az 1996-os ha­szavjürti békemegállapodások tel­jesítését szorgalmazza. Tatja Halonen finn külügyminisz­ter, az EU soros elnöke, Christopher Patten, az Európai Bizottság kül­ügyi felelőse és Jaime da Gama por­tugál külügyminiszter, az EU leen­dő elnöke tegnap a válság politikai rendezésének szükségességéről kí­vánták meggyőzni az orosz vezető­ket, köztük Igor Ivanov külügymi­nisztert. Moszkva Csecsenföld kap­Csak minden tizedik... Moszkva. „Bár Oroszország hosszú hadjáratra készül a csecsen lázadók ellen, csupán minden tizedik katonája áll harcra készen" - közölte Ruszlán Puhov védelmi szak­értő. Elmondta: az orosz had­sereg nagy része két évre be­vonuló sorkatonákból áll, akik szolgálatuk első évét ki­képzéssel töltik, az utolsó hat hónapban pedig a leszerelés­re készülnek, (m) csán elveti a külföldi közvetítést, de nem zárkózik el a segélyek fogadá­sától. Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő leszögezte: Orosz­ország kész párbeszédet folytatni a problémáról az EBESZ novemberi, isztambuli csúcsértekezletén. Moszkvában bejelentették azt is, hogy egy hét múlva Velikij Nov­gorodban orosz-német külügymi­niszteri megbeszélésekre kerül sor. Az orosz kormányfő hajlandó az együttműködésre minden olyan csecsenföldi erővel, amely „kész az építő párbeszédre". Ezt Vlagyimir Putyin annak kapcsán emelte ki, hogy az 1996-ig működött, jelenleg száműzetésben levő csecsen parla­ment államtanács létrehozása mel­lett döntött, s készségét mutatta ha­talmi szervek létrehozására a fel­szabadított területeken. Vlagyimir Putyin megköszönte, de elhárította az EU közvetítési kísér­letét. A kormányfő határozottan cáfolta azokat a grozniji állításo­kat, hogy az orosz erők szétlőttek volna egy csecsen autóbuszt, ame­lyen 28 menekült utazott. Egyéb­ként az orosz légierő tegnap több bevetésben támadott csecsenföldi célpontokat. MTI-TU DÓSlTÁS Budapest, Arad. „Nem diplomáciai kérdés, hanem pszichiátriai problé­ma, hogy egy pár tucat emberből ál­ló marginális csoport megpróbálta megzavarni a szerdai aradi megem­lékezést" - mondta tegnapi sajtótá­jékoztatóján Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Úgy vélte, szer­dán Aradon hibázott a román rend­őrség, amikor a szélsőséges csopor­tot nem tartotta távol az esemé­nyektől. „Ez azonban nem árnyékol­ta be a rendezvényt" - tette hozzá. A román ellenzéki pártok jól szerve­zett provokációja volt az a naciona­lista tüntetéssorozat, amellyel szer­dán megzavarni igyekeztek Aradon az október 6-i megemlékezéseket. A román nyelvű aradi lapok tegnap azt hangsúlyozták, hogy a naciona­lista tiltakozás spontán módon tör­tént, mert „az aradiak nem tűrhet­ték tovább, hogy Orbán Viktor, Dá­vid [bolya, Radu Vasile és Valériu Stoica manőverei megalázzák őket saját otthonukban". Kiderült, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Szo­ciális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) ifjúsági szervezetei mozgat­ták azt a nem egészen 100 fős cso­portot, amely egész nap fel-alá vo­nult a városban, és a megemlékezés minden színhelyén botrányt próbált okozni. Az ígért többezres tömeg helyett csak mintegy száz tüntető gyűlt össze szerdán délelőtt. A PRM és a PDSR ifjúsági szervezetei veze­Kína: eggyel kevesebb rab Irodalmár szabadlábon Hongkong. A kínai hatóságok há­rom évi kényszermunka-büntetés letöltése után szabadon engedték Liu Hsziao-po neves ellenzéki sze­mélyiséget, a Tienanmen téri diák­lázadás résztvevőjét - jelentette egy hongkongi emberjogi szervezet. A 44 éves irodalomtudós jelenleg az ország északkeleti részén fekvő Talian kikötővárosban tartózkodik, ott, ahol a kényszermunkatábor is található, de azt tervezi, hogy visz­szatér Pekingbe. (MTI) tőinek irányításával „Ki a magyarok­kal az országból!", „Ki a barbárok­kal!", „Mi, románok vagyunk itt az örök urak!" jelszavakat kiabáltak. A délutáni központi ünnepségig a cso­port a város főutcáján vonult fel s alá, majd a városházától a PRM he­lyi szervezetének elnöke és alelnöke vezetésével indult el az aradi vár mellett levő obeliszkhez. A tüntetők itt előbb az emlékműhöz vezető utat akarták elállni. Ekkor tárgyalások kezdődtek a kivezényelt rendfenn­tartó erők irányítójával. Ezek után maguk a rendőrök vezették a cso­portot az obeliszk közvetlen közelé­be, majd amikor az a veszély fenye­getett, hogy a „népharag" a hely­színre érkező magas rangú magyar politikusokat sem kíméli, a rend­őrök az emlékmű mellett gyűrűbe zárták a hangoskodókat. Bár a tün­tetéseket engedély nélkül tartották, az aradi rendőrség egyetlen helyszí­nen sem tett semmit a romániai ma­gyarokat és a magyarországi politi­kusokat obszcén módon gyalázó „hazafiak" eltávolítására. Az obe­liszknél a tüntetők az érdeklődők­nek készségesen elmondták: egész napi fáradságukért 150 ezer lejt (400 koronát) és „ingyenpálinkát" kaptak. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnö­ke elmondta, hogy a tegnapi kor­mányülésen felszólították Constan­tin Dudu Ionescu belügyminisztert: indítson vizsgálatot az engedély nélküli aradi tüntetések ügyében. Indiai választások Elsők a hindu nacionalisták Újdelhi. Indiában a választások eredményeképpen a hindu nacio­nalista Indiai Néppárt (BJP) 272 képviselői helyet szerzett, azaz a mandátumok több mint felét tud­hatja magáénak. Az Atal Vadzspaji kormányfő vezette Bháratija Dzsanata Párt és a vele szövetséges erők vezető helyen állnak 20 szava­zókörzetben. A legfrissebb jelenté­sek szerint Sonia Gandhi politikai pártja csak 123 mandátumot szer­zett a választásokon. (MTI) Palesztin foglyok kiválasztása - mára kellett elhalasztani szabadlábra helyezésüket EU: Günter Verheugen nyilatkozata és Pozsony esélyei Ehud Barak bírálatok kereszttüzében Későn, de még idejében MTI-JELENTÉS Jeruzsálem. Ehud Barak izraeli mi­niszterelnök tegnap az ellenérdekű felek heves bírálatainak kereszttü­zébe került, miután a szabadon bo­csátandó 151 palesztin kiválasztása körüli nézeteltérések miatt mára halasztották a tervezett fogolyelen­gedést. A keményvonalasok elsősorban azért támadják az izraeli kormány­főt, mert a kiszemelt foglyok között 12 Hamasz- és Iszlám Dzsihád-tag is kiszabadul, tehát olyan csoportok tagjai, amelyek szembeszegülnek a békefolyamattal, és izraeli polgá­rok tucatjait ölték meg öngyilkos akcióikban. A ciszjordániai zsidó telepesek képviselői azzal vádolják a kor­mányt, hogy izraeli életeket tesz kockára, amikor „terroristákat en­ged szabadon". A palesztin fél, amely csak tegnap tekinthetett bele a kiszabadulók lis­tájába, úgy véli, hogy Barak eltér a szeptember elején megkötött Sarm es-Sejk-i megállapodás előírásaitól, mert továbbra sem kívánja vissza­adni a szabadságot negyvenhét, hosszú börtönbüntetését töltő pa­lesztin elítéltnek. Konzervatív szenátorok kontra atomkísérletek átfogó tilalmát rögzítő szerződés Albright sürgeti a ratifikálást MTI-JELENTÉS Washigton. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter felhívta a konzervatív szenátorok figyelmét, hogy ha elutasítják az atomkísérle­tek átfogó tilalmát rögzítő nemzet­közi szerződés (CTBT) ratifikálá­sát, azzal rossz példát állítanak Dél­Ázsia elé, ahol a két vetélytárs, In­dia és Pakisztán nukleáris fegyver­kezési versenyt folytat egymással. Az Egyesült Államok is azok közé az atomhatalmak közé tartozik, ame­lyek még nem ratifikálták az 1996­ban aláírásra megnyitott egyez­ményt. Ezt csak Nagy-Britannia és Franciaország tette meg. Az ok­mány hatályosságához mind a negyvennégy, nukleáris képessé­gekkel rendelkező állam ratifikálá­sa szükséges. A republikánus több­ségű kongresszusban a konzervatí­vok nagy része mereven elzárkózik a ratifikálástól. Azzal érvelnek, hogy az egyezmény elfogadhatat­lan és hiányos, hiszen egyebek kö­zött sem az iráni, sem az észak-ko­Különítmények ENSZ-parancsnokság alatt? San Francisco. Az USA szívesen venné egy olyan nemzetközi különrendőrség felállítását, amely a válságövezetekben ENSZ-pa­rancsnokság alatt lenne bevethető. Méghozzá olyan esetekben, amikor sem kéksapkások, sem pedig polgári missziók nem biztosít­hatók. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter az olasz „carabinierik" vagy a francia „gendarmerie" mintájára képzelné el ezt a rendfenntartó erőt. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Günter Verheugen kijelenté­se, mely szerint Szlovákiának be kell kerülnie az EU első bővítési kö­rébe, későn hangzott el, de még idő­ben - írta a Der Standard. Az oszt­rák liberális lap szerint azért késői a jelzés, mert a Dzurinda-kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, és sürgősen sikereket kell felmutat­nia. Idejében szólt viszont az EU búvítési biztos azért, mert még elő lehet készíteni a talajt ahhoz, hogy a decemberi EU-csúcson ilyen értel­mű döntés szülessen. A lap szerint Verheugen jól tette, hogy bejelenté­sével megvárta az osztrák választá­sokat, előtte ugyanis a pártok kol­lektív felzúdulására kellett volna számítani. A bohunicei atomerőmű­vel kapcsolatos problémát komo­lyan kell ugyan venni, de az EU-n belül nyilván könnyebb lesz majd megoldani, mint irreális osztrák kö­vetelésekkel. reai nukleáris törekvéseket nem tudja megszüntetni. A jövő héten foglalnának állást az egyezmény­ről, de kérték a szavazás elhalasztá­sát. Úgy tűnik, hogy Bili Clinton el­nök inkább hajlik a kérés elfogadá­sára, mint arra, hogy megkockáz­tassa a majdnem biztos elutasítást. Gumicsónakban a tengeren. A Kelet-Timoron állomásozó INTERFET­egységekhez tartozó francia katona a főváros, Dili partjainál járőrözik. A háttárben a Belleu Wood amerikai hadihajó látható. (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom