Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-08 / 232. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 8. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS H Ha a helyzet nem változik, a Szociális Biztosító már 2000-ben képtelen lesz eleget tenni kötelezettségeinek Nyugdíjrendszer, agyaglábon Pozsony. A szociális szféra reformjának koncepciója szerint a Szociális Biztosító lenne az egész rendszer legfontosabb, mondhatni tartó pillére. A valóság persze egészen mást mutat. A biztosító gazdálkodása már második éve deficites, a veszteségeket lényegében tartalékainak felélésével fedezi. GÁL ZSOLT A Szociális Biztosító mint önálló közjogi intézmény 1994 végén vált külön a Nemzeti Biztosítótól. Feladata a nyugdíjak, valamint a gyes, a gyed, a betegszabadságra és a családtag gondozásához járó segélyek folyósítása. Bevételei a munkavállalók, a munkaadók és az egyéni vállalkozók járulékbefizetéseiből származnak, a társadalom egyes csoportjaiért az állam (pl. a diákok), ill. a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (munkanélküli-segélyben részesülők) fizet. A Szociális Biztosító legfontosabb része a nyugdíjalap, hiszen például 1998-ban a biztosító 68 milliárd koronát meghaladó kiadásaiból csaknem 56 milliárdot folyósított a különböző nyugdíjakra. A jelenlegi helyzetért mindenekelőtt az ország vezetésének az elmúlt négy év folyamán tanúsított kiszámíthatatlan viselkedése felelős. Az állami alkalmazottakért és a társadalom rábízott csoportjaiért ugyanis az állam nem a törvényben előírt módon fizetett, hanem minden évben a pillanatnyi pénzügyi helyzetének megfelelően adott hol többet, hol kevesebbet a biztosítónak, és a juttatások nagyságát évente a költségvetési törvényben határozta meg. Számos állami intézmény és vállalat vált a Szociális Biztosító adósává, de sok, a revitalizációban reménykedő privatizált cég is rendszeresen elfelejtett fizetni. Emellett a munkanélküliség drámai növekedése következtében egyre A Szociális Biztosító olyan súlyos helyzetben van, hogy esetleg a későbbiekben képtelen lesz a nyugdíjak emelésére. (Somogyi Tibor felvétele) kevesebben voltak azok az alkalmazottak, akiktől le lehetett vonni a járulékot. A Szociális Biztosító már tavaly is 240 milliós deficittel zárta az évet, erre az évre pedig már négymilliárdos hiánnyal számoltak. Ha a jelenlegi helyzet nem változik, akkor a biztosító képtelen lesz megőrizni a nyugdíjak értékállóságát, magyarán, nem lesz pénze a nyugdíjak emelésére (amivel egyébként törvényt sért). Ezt csak akkor lehetne megakadályozni, ha a biztosítónak sikerülne behajtani a nem fizetők 43 milliárd koronát meghaladó (!) tartozásait, erre azonban alig van esély. Ha a biztosítónak - valamilyen csoda folytán - mégis sikerülne nagyobb összeghez jutnia, az is csak átmeneti javulást jelenthetne. Az aktív, járulékot fizető dolgozók száma ugyanis egyre csökken, míg a nyugdíjasok száma gyorsan növekszik. Az elkövetkező években egyre népesebb tömegek fognak nyugdíjba vonulni, míg a munkapiacra belépők száma egyre kisebb lesz. Ezért mindenképpen szükséges a nyugdíjkorhatár félemelése, illetve a nők és férfiak nyugdíjkorhatárának kiegyenlítése. Ha pedig nem akarjuk megvárni a társadalombiztosítás összeomlását, akkor elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer teljes reformja. Magyarországon és Lengyelországban már megtörtént a nyugdíjrendszer átalakítása nyugati minták szerint. Ennek lényege, hogy a nyugdíjak folyósítása három pilléren alapul. Az első pillér lényegében a hazánkban jelenleg működő rendszer mása, a munkavállalók által fizetett járulékok kerülnek szétosztásra a nyugdíjasok között, az állam így garantál egy minimális nyugdíjat minden állampolgárának. A második pillér ugyancsak a kötelezően fizetett járulékon alapul, ennek egy része ugyanis különböző nyugdíjbiztosítókban vezetett egyéni számlákra kerül, és ott a bankbetétekhez hasonlóan kamatozik. így a munkavállalók, míg dolgoznak, fizetik a járulékot, amelynek egy része az ő saját név szerinti számlájukra kerül, és mikor nyugdíjba mennek, az államilag garantált nyugdíj mellett a saját számlájukon megspórolt pénzt kapják vissza. A nyugdíjrendszer harmadik pillére a nem kötelező jellegű kiegészítő nyugdíjbiztosítás. Aki úgy érzi, hogy az állam által garantált, és a számláján gyűlő pénz nem lesz elég öregkorára, az további biztosítást köthet bármelyik magánnyugdíjpénztárban. Jelenleg hazánkban is gondolkoznak a nyugdíjrendszer üyen típusú átalakításán. A reform mindenképpen szükséges lenne, hiszen hosszú távra bebiztosíthatná a nyugdíjak finanszírozásának stabilitását. A munkanélküliség robbanásszerű növekedése kikényszerítette az alig egyéves törvény sürgős módosítását A szociális segítségnyújtásé lesz a jövő ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A szociális segítségnyújtásról szóló 1998. évi 195. számú törvény tavaly július elsején lépett életbe. Ez volt az első komplex jogszabály, amely a szociális szféra egyik teljes területéről, konkrétan a segítségnyújtásról rendelkezett. Már a törvény megnevezése is a szociálpolitikai gondolkodás változásáról árulkodik. Nem véletlen, hogy állami gondoskodás helyett szociális segítségnyújtásról szól. Az új koncepció szerint ugyanis nem az állam, hanem mindenekelőtt az egyén feladata, hogy gondoskodjon önmagáról, aztán családja következik, és csak végső esetben számíthat állami szociális segítségre. Ha erre mégis szükség lenne, akkor a rászorulótól mindenképpen elvárják, hogy maga is aktívan közreműködjön helyzete javítása érdekében. A törvény a segélyek szabályozásán kívül végre szól a szociális segítségnyújtás egyéb formáiról, a megelőzésről és a tanácsadásról is. A szociális reform szellemének megfelelően nagy hangsúlyt helyez a szociális munkára, és alkotói először igyekeztek megszigorítani és igazságosabbá tenni a szociális segélyek kiosztásának szabályait. Az 1998. évi 195. törvény végre megkülönböztette a szubjektív, ill. az objektív indokokból szükséghelyzetbe került egyéneket. Szubjektív esetben a rászoruló önhibájából került nehéz helyzetbe, maga tehet a problémáiról, és ezért csak a létminimum 50%-ára jogosult, míg az önhibájukon kívül (objektív indokokból) segítségre szorulók a létminimum 100%-át kapják. A törvény tehát megpróbálta elválasztani az ún. „becsületes rászorulókat" á munkakerülőktől. A szigorítások ellenére a kifizetett szociális segélyek összege az elmúlt évben meredeken emelkedett. Ez főleg a munkanélküliség robbanásszerű növekedésének volt „köszönhető". 1999 augusztusára az állástalanok száma már elérte a félmilliót, a számukra folyósított segélyek nagysága komolyan veszélyeztette a szociális ellátórendszer gazdálkodását. A tarthatatlan helyzet végül is kikényszerítette az alig egyéves törvény módosítását. A jogszabály módosított változata ez év július elejével lépett életbe, és 12 kategóriában pontosan meghatározta az ún. szubjektív indokokat. így például, aki önkényesen elhagyta munkahelyét, vagy akit elbocsátottak a munkafegyelem súlyos megsértéséért, aki minden indok nélkül felhagy vállalkozásával, aki elhanyagolja gyermekeinek nevelését stb., az csak a létminimum 50%-ára jogosult. A pontos definíciók nagyban segítették a szociális dolgozók munkáját, és a teljes létminimumra jogosultak száma jelentősen csökkent, egyes járásokban már az első hónapban 25%-ot meghaladó mértékben! A törvénymódosítás előtt hiába bízta rá az állam a szociális dolgozókra a szubjektív és objektív indokokból rászorulóvá vált egyének szétválasztását, ha a szociális esetek nagy száma miatt egyszerűen lehetetlen volt az egyéni elbírálás, és nem volt pontosan definiálva, mi is az a szubjektív indok. A jogszabályok tengerében egyébként is mindig lesznek „kiskapuk". Egy ilyen kiskapu tette például lehetővé, hogy az idén nyáron a középiskolát végzett és felsőoktatási intézményre jelentkezett diákok a nyári szünidő idejére munkanélküli-segélyben részesülhessenek, ami természetesen súlyos összegekkel terhelte meg a szociális ellátórendszert, (gázs) A Szociális Biztosító gazdálkodása 1996 1997 1998 Bevételek 58,96 62,06 67,93 ebből: betegbiztosítási alap 7,31 9,58 9,82 nyugdíjbiztosítási alap 50,93 51,50 56,30 egyéb bevételek 0,72 0,98 1,81 kiadások 54,95 61,40 68,17 ebből: betegbiztosítási alap 7,39 8,12 8,98 nyugdíjbiztosítási alap 46,09 51,00 55,88 a biztosító működtetési költségei 1,47 2,28 2,31 különbözet +4,01 10,66 -0.24 A Szociális Biztosító pénzügyi helyzete 1996 és 1998 között milliárd koronában (Forrás: Slovensko 1998-1999) A nyugdíjakra kifizetett összegek a nyugdíjban részesülök száma a kifizetett a nyugdijak átlagos összegek nagysága nagysága (ezer koronában) (koronában) öregségi nyugdíjak 741 238 37 553 970 4490 rokkantsági nyugdijak 279 119 12 084 484 4132 özvegyi nyugdíjak 80 539 7 206 054 3142 árvasági nyugdijak 39 049 571 377 1355 összesen 1 139 945 57 421 022 — Az adatok 1998-ra vonatkoznak. A nyugdíjakra fordított összeg évről évre feltartóztathatatlanul nő. (Forrás: munkaügyi minisztérium) TANÁCSADÓ Bazárban vett autó B. É.: 1999. augusztus 24-én vásároltam egy használt autót az autóbazárban. Az autó sajnos már a második napon elromlott. Elvittem a szervizbe és erről értesítettem az eladót, aki megnyugtatott, hogy ők a törvényből adódóan megjavíttatják az autót. Sajnos, ez a mai napig nem történt meg. A törvényből eredő 6 hónapos jótállás meghosszabbodik azzal az idővel, amíg megjavítják az autót? FEKETE MARIAN Elsősorban, reméljük, hogy írásban értesítette az eladót, az autóbazárt arról, hogy az autó meghibásodott. Az eladó a szóbeli reklamálás alapján bármiről megnyugtathatja Önt, bármit ígérhet Önnek, de ha a későbbiekben letagadja még azt is, hogy Ön egyáltalán reklamált, érvényesítette szavatossági jogait, nyüván letagadja azt is, amit Önnek ígért, és Ön ezeket a „megnyugtatásokat", ígéreteket egy esetleges bírósági eljárás során semmiféle módon nem tudja majd bizonyítani. Tapasztalatból ismerjük, hogy az eladó, az adós időt akar nyerni, mégpedig legalább annyit, hogy Ön már ne tudja bírósági úton érvényesíteni jogigényeit. Ezzel kapcsolatban (ha a hibáról nem írásban értesítette az eladót) az első teendője az, hogy elmegy az autóbazárba, és kér egy írásbeli igazolást arról, mikor és milyen hibát reklamált náluk, illetve, hogy az eladó megígérte a hiba eltávolítását. Ha az eladó nem állítana ki ilyen igazolást a reklamációról, Önnek két példányban kell elkészítenie az írásbeli levelet, jognyilatkozatot, amelyben közli az eladóval, hogy a kocsi meghibásodott, és hogy Ön a hiba megjavítását, eltávolítását kéri. Mindkét példányt elviszi az autóbazárba, és a második példányon igazoltatja azt, hogy ezt az értesítést, reklamációt átvették (a címzettnek ezt le kellene pecsételnie, alá kellene írnia és fel kellene tüntetnie az átvétel időpontját). Ezt a második példányt Ön természetesen a jogérvényesítés bizonyítékaként elteszi, megőrzi egy esetleges bírósági eljárás céljára. Egyébként, a Polgári Törvénykönyv 627. §-ának első bekezdése szerint a hat havi szavatossági időbe valóban nem számítódik be az az időszak, amely a szavatosságijogok (a reklamáció) érvényesítésétől telt egészen addig, amíg a vásárló, a javítás elvégzése után nem volt köteles a dolog (az áru) átvételére. Ugyanez a rendelkezés állapítja meg azt is, hogy az eladó köteles a vevőnek igazolást kiállítani arról, hogy a vevő mikor érvényesítette a jogait, továbbá arról is, hogy a javítást elvégezte, illetve mennyi ideig tartott a javítás elvégzése. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kelet-európai munkaerőpiac Brüsszel. Románia és Csehország után Magyarország büszkélkedhetett tavaly a legalacsonyabb munkanéllküliséggel Kelet-Európában. Bukarest 6,3, Prága 6,5, Budapest 7,8 százalékos munkanélküliségi arányt jelzett tavaly az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A közép-európai országok átlagában 12,7%-os volt a munkanélküliség. Az említett három országon kívül csupán Észtországban és Szlovéniában volt a ráta egyszámjegyű. Ajelentés szerint a térségben nó a foglalkoztatottak átlagos életkora. A 65 évesnél idősebb dolgozók aránya Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon és Észtországban a legmagasabb. A térségben tavaly kissé gyarapodott a munkahelyek száma. (MTI) Nominálbérek alakulása Pozsony. Szlovákiában az év első 8 hónapjában 1998 hasonló időszakához viszonyítva 7,1%kal emelkedtek a nominálbérek az iparban, s ezzel az átlagbér elérte a 10 580 koronát. A kiskereskedelemben tapasztalt növekedés 7,1% (10 231 koronás átlagbér), a közlekedésben 8%-os a növekmény (10 493 korona), az építőiparban viszont 1%-os visszaesés tapasztalható (9575 korona). A vizsgált időszakban az infláció meghaladta a bérnövekedés ütemét, ezért a reálbérek csökkentek. (ČTK) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. október 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,321 Magyar forint (100) 16,781 Angol font 66,953 Német márka 22,15 Cseh korona 1,191 Olasz líra (1000) 22,373 Francia frank 6,604 Osztrák schilling 3,148 Japán jen (100) 37,611 Spanyol peseta (100) 26,036 Kanadai dollár 27,552 Svájci frank 27,196 Lengyel zloty 9,896 USA-dollár 40,443 A Zeman-kabinet elfogadta a 2000-es költségvetést Marad a komoly deficit ČTK-HÍR Prága. A cseh kormány legutóbbi ülésén elfogadta a 2000-es állami költségvetés keretszámait, a büdzsé bevételi oldalán 594,05 milliárd, a kiadás oldalán pedig 633,8 milliárd korona szerepel, azaz a tervezett deficit 39,8 milliárd koronára rúg. A parlament már az októberi ülésén megvitatja a kormány által elfogadott tervezetet. ,Az állam első félévi gazdálkodása, valamint a második félévi becslés jó kiindulási alapot teremt arra, hogy a 2000-es állami költségvetés tervezetét elfogadják, továbbá a bevételi oldal teljesüljön" - közölte Pavel Mertlík pénzügyminisztert. 1999 első félévében a költségvetési "bevételek 273,9 müliárd, a kiadások 279,9 milliárd koronát tettek ki, vagyis a félévi deficit mindössze 6 milliárd korona. „A gazdaság recessziója szempontjából a legnehezebb időszakot viszonylag kedvező mérleggel tudtuk le" - kommentálta az adatokat Pavel Mertlík. A második félévben azonban a pénzügyminisztérium a hiány mélyülésére számít, a tárca prognózisa szerint az 1999-es év költségvetési deficitje 40,6 milliárdot tesz majd ki (az eredeti terv 31 milliárd korona volt).