Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-07 / 206. szám, kedd

10 KULTÚRA OKTATÁS ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 7. A Fórum Intézet Cogitatus-programjának keretében nyílik meg holnap a Magyar Intézetben a Bél Mátyás-kiállítás Oktatási program a közeledésért SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Spartacus 19 KO/WÁROM MOZI POZSONY HVIEZDA: Notting Hill (am.) 15.30,18, 20.30 KERTMOZI: Asterix és Obelix (fr.) 20 TATRA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30,18, 20.30 OBZOR: Ösztön (am.) 15.30,18,20.30 MLADOSŤ: Én miért nem? (fr.) 18, 20 Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30 ISTROPOLIS: Notting Hill (am.) 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: 10 dolog, amit utálok benned (am.) 17. 21 Mátrix (am.) 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 17.30, 18.15 Amerikai história X (am.) 18.45 Smoke (am.) 20.15 Vigyázat, vizit (cseh) 20 KASSA DRUŽBA: Ösztön (am.) 15.30, 17,45, 20 TATRA: Múmia (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Notting Hill (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Kámaszútra (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Érkezés a múltból (am.) 17, 19 LÉVAJUNIOR: Eleven hús (sp.) 16.30, 19.30 GÚTA - MOZI: Édesek és mostohák (am.) 19.30 GYÖR LLOYD: Mátrix (am.) 17.30, 20, 22.30 CINEMA CITY: Taxi (fr.) 14,16,18, 20, Ösztön (am.) 14.45,17.30, 20.15 Ötvennégy (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Az űrkommandó (am.) 14.30, 16.30, 18.30,20.30 Csúcsformában (am.) 14.30,16.30,18.30,20.30 Mátrix (am.) 14.45, 17.30, 20.15 A Thomas Crown ügy (am.) 13.30, 15.45,18, 20.15 Múmia (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Vadiúj vadnyugat (am.) 13.30,15.45,18,20.15 Szájkosaras kosaras (am.) 14, 16 Briliáns csapda (am.) 18, 20.15 A Red Hot Chili Peppers elkészítette legjobb CD-jét Kihalt táj, madarakkal Deme Katalin: „Az első alapelv az volt, hogy mind szlovák, mind magyar iskolák részt vegyenek a programban." (Somogyi Tibor felvétele) Nagyon tudatosan végzett szelekció alapján. Az első alapelv az volt, hogy mind szlovák, mind magyar iskolákból érkező csoportok részt vegyenek a programban, mivel a szlovák és a magyar gyerekek különbözőképpen reagálnak, az utóbbiak végül is a kisebbség szempontjából figyelik a dolgokat. Fontos szempont volt az is, hogy különböző szociális rétegekből válasszuk ki az iskolákat: volt köztük drága magángimnázium, katolikus gimnázium, ahol apácák nevelik a gyerekeket, de egy ligetfalusi, eléggé „rossz hírű" gimnázium is, tehát nagyon különböző szociális háttérrel érkeznek a gyerekek. Pozsonnyal kezdtük a feltérképezést, lehet, hogy később más városokkal is kibővíthetjük. Hogyan lehet rávenni a fiatalokat, hogy egy ilyen felmérésben részt vegyenek? Van hozzá egyáltalán kedvük? Egyáltalán nincs, az elején halálosan unják a dolgot, és általában ellenségesek. Meglepő, hogy a szociálisan alacsonyabb rétegekből származó gyerekek sokkal nyíltab^A Cogitatus egy hosszú lejáratú oktatási program, a tesztek eredményeit majd egy tanulmánykötetbe * > szeretnénk foglalni. \> bak, figyelmesebbek, mint a katolikus szlovák gimnáziumból jövők, akik néha megdöbbentően agreszszívak és nemzetileg elfogultak. A program második része egy kiállítás-sorozat. Ez három részből áll, és a jelenlegi Roland Barthes könyve „utánzása" egy olyan „nyelvnek", amelyről azt hihetnénk, hogy egyéni és utánozhatatlan Beszédtöredékek a szerelemről JÓKAI SZÍNHÁZ: Liliomfi 18 JUHÁSZ KATALIN Nagyon haragudhattak odafent az istenek, amikor Anthony Kiedis, a nők bálványa megvált fekete hajzuhatagától. Az új Red Hot Chili Peppers-klipen (Scar Tissue) legalábbis ez fedezhető fel. Egy nyitott tetejű autóban négy fáradt, piszkos kötésekkel teli, sebes arcú férfi gurul valahonnan valahová. Vajon mi történt velük, mi mindenen mentek keresztül, milyen veszélyekkel kellett szembenéznük? A dal szövege szerelmi csalódásokról szól. Valószínűleg itt a megfejtés. A Red Hot Chili Peppers mindenesetre egyéb harcokon is túl van, gitáros- és doboscserék, szakmai és magánéleti válságok, turné-balesetek sorozata, drogügyek... A kaliforniai négyes most elkészítette pályafutásának legjobb lemezét. Ebben nincs vita a kritikusok közt, inkább műfaji besorolásuk körül ütköznek a vélemények. A besorolhatatlanság főleg Flea, a bassszusgitáros érdeme, aki néha funkyba kalandozik, máskor dzsesszes futamokat ereszt meg, de sosem mard a rockzene nyújtotta keretek között. Anthony szintén innovatív énekes, egyszerre emlékeztet Eddie Vedderre és Mick Jaggerre. Az új lemez címe Californication, ami magyarul Kalifornikáció, Kalifornizáció vagy Kalifornizálás, kifejezvén a fiúk lokálpatriotizmusát, melyet a kezdetektől fennen hangoztatnak. A lemez anyaga is visszakanyarodik a kezdetekhez, talán az 1989-es Mother's Milk című album hangulata tér vissza leginkább, ez pedig John Frusciante, a legelső RHCP-gitáros visszatérésének köszönhető, aki ugyancsak jelen van. Szinte minden dalban más-más oldaláról mutatkozik be, hol Jimi Hendrixet idézi, hol a punknál és az újhullámnál marad. Vérbő, élettel teli ez a zene, még a balladákból is süt az erő: „Bárcsak látnád sebeit, / e szakrasztikus mindenttudónak, / hunyd le szemed, megcsókollak / madarakkal osztom meg / ezt a kihalt tájat. Warner Music 1999 A Fórum Társadalomtudományi Intézet Cogitatusprogramjának keretében nyílik meg holnap a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében a Bél Mátyás munkásságát bemutató kiállítás. A tervezetről Deme Katalinnal, a Fórum Intézet szakelőadójával beszélgettünk. MISLAY EDIT Mit kell tudnunk a Cogitatustervezetről? A program gondolata két évvel ezelőtt született meg. Tervezetünkkel megnyertük a Holland Királyság pozsonyi nagykövetsége által kiírt pályázatot, ennek az anyagi támogatásnak köszönhetően lehetett a tervből valóság. A Cogitatus-tervezet két részből áll. Az első része egy oktatási program a 14-18 év közötti magyar és szlovák középiskolások számára, a judaizmusról és a holocaustról szól. Célja az antiszemitizmus, illetve a közösségi intolerancia más megnyilvánulásainak felfedése az ifjúság körében. A gyakorlatban ez úgy zajlik le, hogy a gimnazisták eljönnek a pozsonyi Zsidó Múzeum állandó kiállításának termébe, előadást hallgatnak meg a zsidó kultúráról, történelemről, ünnepekről, illetve a szlovák zsidóság történetéről, a 2. világháborúról, a holocaustról és ennek szlovákiai vonatkozásairól. Az előadások után a gyerekek kérdéseket tehetnek fel, majd kitöltenek egy tesztet, amely a fiatalok toleranciaszintjét, a - faji, nemzeti, vallási stb. - mássággal szembeni állásfoglalásukat hivatott felmérni. A Cogitatus egy hosszú lejáratú oktatási program, 3-4 évig fog tartani, és a tesztek eredményeit majd egy tanulmánykötetbe szeretnénk foglalni, amelyet a középiskolák etikaóráinak keretében a pedagógusok használhatnának. Milyen szempontok alapján választották ki a programban résztvevő iskolákat? FORUM NÉMETH ZOLTÁN Roland Barthes a XX. századi irodalomelméleti gondolkodás egyik legnagyobb hatású művelője. Munkásságának kezdeti szakasza ahhoz a strukturalizmushoz kapcsolódik, amely Saussure nyomán a század egyik legmeghatározóbb elméletévé vált. Sokan a strukturalizmust a gondolkodás forradalmának tekintették, olyan eljárásnak, amelynek segítségével feltérképezhetőek nemcsak a nyelvi műalkotások, hanem a kultúra egésze is. Barthes A divat'rendszere című művében is úgy foglalkozik a vizsgált témával, mint nyelvvel, hiszen „a kultúra minden vonatkozásában nyelv". Barthes a strukturalista elméletet olyannyira következetesen gondolta végig, hogy úgy 1970 körül szembe kellett néznie ennek az elméletnek a korlátaival is. A radikális váltást Balzac Sarrasine című novellájának elemzésében véli fölfedezni az irodalomtudomány. A S/Z címmel könyv alakban is megjelenő elemzés (magyarul is olvasható) azt az új tapasztalatot közvetíti az olvasó felé, hogy a strukturalista elemzések, értelmezések során megteremtődő rend csak illuzórikus. Barthes az olvasó, a befogadó felé nyitja meg a szövegértelmezés terét, az újraolvasás felé. A szerző, az író, illetve az írói szándék másodlagossá válik az olvasás során, saját, egyéni olvasatunkra kell helyezni a hangsúlyt. Ezek a gondolatok több híres Barthestanulmányban is felbukkannak, elég, ha A szerző halála és A szöveg öröme című tanulmányokra utalok. Ezek az írások a ma összefoglaló néven posztstrukturalizmusnak nevezett „elmélet" alapvető szövegeivé válta. Ilyen „posztstrukturalista" szöveg a Beszédtöredékek a szerelemről is. Miről is van szó? Barthes a szeMegdöbbentő és egyben mulatságos könyv Barthesé. relem nyelvét, a szerelem nyelvének működését akarja - szó szerint - bemutatni. Pontosabban azokat az „alakzatokat", amelyekből a szerelem nyelve összeáll. Mit is ért Barthes alakzaton? Olyan „beszédtöredéket", amely a szerelmes „megnyilatkozásaiból" áll össze. Nincs másról szó, mint arról, hogy Barthes a szerelem nyelvének megmutatásához olyan idézeteket, hivatkozásokat, önidézeteket, baráti beszélgetések részleteit használja fel, amelyeket azonos szituáció, helyzet, megnyilatkozás hoz(ott) létre. Lássunk csak néhány példát! Címnek vegyük például „Az elragadtatás"-t. Ezt követi Barthes „argumentációja", azaz valójában az adott nyelvi szituáció leírása: „Kezdő lépésként számontartott epizód (habár utólagosan is rekonstruálható), amelynek során szerelme tárgyának képétől a szerelmes „elragadtatva" (rabul ejtve és elbűvölve) érzi magát (köznapi nevén: szerelem első látásra; tudományos néven: szerelembe esés)." Ezután példák találhatók olyan irodalmi alkotásokból, kijelentésekből, amelyek az adott cím alá sorolhatók - jelen esetben Flaubert Érzelmek iskolája, Goethe Werthere, Navarrai Margit Heptameronja, Racine Phaedrája, Freud, Lacan... műveinek részletei adják azt a tartalmat, anyagot, amely valamiképpen az elragadtatásra vonatkoztatható. Megdöbbentő és egyben mulatságos könyv Barthesé. „Utánzása" és egyben katalógusa egy olyan „nyelvnek", a szerelem nyelvének, Szlovákia geopolitikai területének európai hírű felsőoktatási intézményei történetét dolgozza fel. A Bél Mátyás-kiállítással kezdjük szeptember 8-án a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének épületében. Bél Mátyás ugyan nem egy intézményt képvisel, hanem szellemi nagyságot és a felvilágosodás szellemét. A szeptember 8-i emléknapon a kiállításmegnyitó mellett egy konferencia is zajlik majd, amelyen a téma legnagyobb szakértői vesznek részt mind magyar, mind szlovák részről. Magyarországot Káfer István, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem szlavisztikai intézetének vezetője képviseli, szlovák részről eljön Ján Tibenský, aki a téma legnagyobb ismerője, jóformán minden, Szlovákiában megjelent Bél Mátyás-könyvet ő írt. A második kiállítás a nagyszombati egyetemről szeptember 17-én nyílik meg Nagyszombatban, a nagyszombati ortodox zsinagóga épületében, amely ma a Jelenkori Művészetek Központja. A harmadik kiállítás, az Academia Istropolitanáról, a Mátyás király által alapított első egyetemről a területünkön, december másodikán a Zeneművészeti Főiskola épületében fog megnyílni. Miért éppen ezek a témák jelennek meg a kiállítás-sorozatban? Tudatosan választottam ki mind a nagyszombati egyetem, mind Bél Mátyás példáját, mert a szlovákmagyar közeledést szeretnénk vele segíteni. Ugyanis a nagyszombati egyetem egyaránt volt a nagyszombati szlovákság, magyarság és németség egyeteme, jártak oda horvátok, ruszinok, románok, tehát valóban egy közép-európai egyetem volt a maga idejében. Ugyanezen a gondolati fonalon haladva Bél Mátyás szintén egy közép-európai személyiség, aki több mint száz évvel meghaladta a korát, mert valóban a felvilágosodás előfutára volt. Szlovákul, magyarul, németül, latinul írt; olyan közép-európai jelenség, akit most is kívánnánk magunknak. Bárcsak volna ilyen polgári öntudata most az embereknek, és szolgálnák így a pátriájukat, ahogy Bél Mátyás szolgálta Közép-Európát. Hungáriát szolgálta, de Hungárián belül nem csak a magyarságot, hanem a közép-európai eszmét és a különböző nemzeteket. Roland Harllwx fí eszédtöredék v k a szerelemről amelyről azt hihetnénk, hogy egyéni és utánozhatatlan. Most pedig kiderül, hogy a várakozás, a másik „megértése", a szerelmi sóvárgás, az öngyilkossági gondolatok, a könnyek, az „őrült vagyok" állapota olyan nyelvi állapotok, amelyek időtlen(?) toposzként működnek. Csak nehogy a „nyájszellem" uralkodjon el ezen a nyelven, csak nehogy elhaljon, figyelmeztet Barthes. Mi pedig, mintha mit sem tudnánk erről a könyvről, tegyük csak színesebbé a kedves életét illó ártatlanságunkkal. Roland Barthes: Beszédtöredékek a szerelemről, Atlantisz, Bp., 1997 A lemez címe Californication, ami magyarul Kalifornizáció vagy Kalifornizálás, kifejezvén a fiúk lokálpatriotizmusát (Fotó: archívum)