Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-07 / 206. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 7. A TÉMA: LELKI EGÉSZSÉG A tudathasadás állandó gyógyszerezéssel kezelhető, az érintettek életminősége általában megjavul Ha a családtagok elfogadják, megbékél vele a beteg is Amikor az orvos közölte ve­lünk, hogy felnőtt gyerekünk a legsúlyosabb elmebajban, szkizofréniában szenved, azt hittem, nyomban megőrülök. A lányunk az alapiskola óta osztályelső volt, gond nélkül felvették az egyetemre, vizs­gáit gyakran előterminusban tette le. Tavaly ősszel kezdőd­tek a bajok, egyszerű fejfájás­sal. ÖSSZEFOGLALÓ Nem segítettek a hagyományos gyógyszerek, a gyötrelem pedig fo­kozódott. Jártunk ilyen-olyan szak­orvosnál, agyonvizsgálták, de nem találtak semmit. A gyerekem lefo­gyott és nem volt hajlandó kimoz­dulni a lakásból. Néhány héten be­lül már az ágyból sem szállt ki, tisz­tálkodni is alig akart. A dolog akkor vált gyanússá, amikor szagolgatni kezte a csapvizet, majd azt állította, hogy „valakik" meg akaiják mérgez­ni. Pár nap múlva pedig bejelentet­te, hogy azok a bizonyos idegenek nemcsak a fejét, hanem a máját is sugarazzák - elevenítette fel a múlt eseményeit a kétségbeesett édes­anya, majd gyorsan hozzáfűzte: lá­nya állapota a kezelés hatására egy­re javul, ha minden igaz, szeptem­berben folytathatja tanulmányait. A betegség kezdeti stádi­umának felismerése nagyon nehéz. - A szkizofrénia sorsszerűen érke­zik, okai ismeretlenek. Megjelené­sekor a családtagok gyakran egy­mást vádolják, okolják, holott senki sem „bűnös". A lakosság egy száza­léka érintett, ami azért is különös, mert a szkizofrének nemzőképessé­ge nem nagy. Mégsem csökken a be­tegek száma, igaz, nem is emelkedik - magyarázta a rejtélyes betegség hátterét Ivan Žucha a pozsonyi Egyetemi Kórház professzora, mi­közben nem tagadta, a betegek lel­kivilágát megérteni nagyon nehéz. A szkizofrénia egyértelműen az agy megbetegedése. Miután az agy az a szervünk, mellyel gondolkodunk, érzünk, értelmezzük észleléseinket és irányítjuk viselkedésünket, a be­tegség hatással lehet a gondolkodá­sunkra, az érzéseinkre és az érzel­A szkizofrének sokszor hallási, illetve szaglási hallucinációkban szenved­nek. (Archív felvétel) meinkre ugyanúgy, mint az észlelé­sünkre és a viselkedésünkre. Ugyan­akkor e funkciókat nem egyidejűleg és nem ugyanolyan mértékben za­varja a betegség. Sok szkizofréniá­ban szenvedő beteg még hosszú ide­ig egészségesnek látszik, miközben a személy intelligenciáját a betegség általában nem befolyásolja. Noha a szkizofrénia kiváltó okát még nem ismerjük pontosan, - a legújabb kutatások szerint a beteg­ség kialakulásában fontos tényező a kémiai hírvivő, az agyban lévő dopamin működésének megválto­zása, aminek következtében az egészséges agyműködés felborul ­mégis van néhány arra utaló jel, hogy bizonyos tényezők szerepet játszhatnak kialakulásában. Ilyen tényező az örökletes hajlam vagy sérülékenység, de akár az agyszövet károsodása, a rendkívüli stressz, esetleg a fertőzések. Ha a sérülé­kenység és más kockázati tényezők egyidejűleg vannak jelen, a beteg­ség kialakulásának esélyei megsok­szorozódnak. Több megalapozatlan elmélet született a szkizofrénia le­hetséges okaira vonatkozóan, azt vi­szont már tudni lehet, hogy a beteg­ségre való hajlamot örökölni lehet. Az öröklődés viszont csak egy a sok lehetséges ok közül. - Ez azt jelenti, hogy a betegség kialakulhat akkor is, ha a családban eddig nem fordult elő, de az ember akár egész életén keresztül is egészséges maradhat annak ellenére, hogy családjában több szkizofrén is volt már - jegyez­te meg a professzor, majd a beteg­ség felismeréséről számolt be. - A szkizofréniát általában két fő cso­portba osztjuk: ha a normál agy­funkciók zavaráról van szó, olyan­kor „pozitív" tünetekről, ezzel szem­ben, ha valamely egészséges agy­funkció működése hiányos, akkor „negatív" tünetekről beszélünk. A leggyakoribb pozitív tünetek a hallucinációk. Ezek olyan érzék­szervi észlelések, melyeket az érin­tett ember normálisan nem tapasz­talna, vagy amit hasonló helyzetben egy egészséges egyén nem észlelne. A szkizofrének sokszor hallási (han­gokat hallanak), illetve szaglási (szagokat éreznek) hallucinációk­ban szenvednek. Számukra a furcsa észlelések nagyon nyugtalanítóak és zavarók lehetnek, és könnyen olyan viselkedést válthatnak ki, amely más ember számára érthetet­len. A betegek életét a téveszmék is nehezítik. Ezek olyan kóros hiedel­mek, melyekben a betegen kívül senki más nem hisz. Előfordul, hogy egy szkizofrén azt hiszi, üldözik, vagy hogy ő az Isten (vallási, nagy­zási téveszme), miközben képtelen belátni, hogy e hiedelmek tévesek. Akkor sem, ha akár tényekkel is szembesítik. Sok betegnél sérült a gondolkodás logikája és a kommu­nikáció. Mind a gondolkodásuk, mind a beszédük széteső lehet és emiatt nehezen követhető. Jellem­ző, hogy rengeteget beszélnek, ám összefüggéstelenül. A leggyakoribb negatív tünetek kö­zé sorolható a fáradékonyság, a csökkent kezdeményező készség és érdeklődés. A betegek általában el­veszítik szokásos lendületüket, lel­kesedésüket, érdeklődésüket a dol­gok iránt, s ezért nem tudják teljesí­teni otthoni, iskolai vagy munkahe­lyi kötelezettségeiket. Sajnos elve­szítik azt a képességüket is, hogy ki­fejezzék érzelmeiket, esetleg örö­möt érezzenek. Gyakran kerülik a társas érintkezést, beleértve család­jukat is, mert még a közeli ismerő­sök és helyzetek is kellemedenek, olykor rémisztőek lehetnek szá­mukra. És mert a krónikus betegség leggyakrabban a 18. és a 28. életév között (egyedi esetekben ennél előbb vagy később) fordul elő, fon­tos követelmény a hatásos gyógy­szerek bevetése. Ugyanis orvossá­gos kezelés nélkül a páciensek 75 százaléka a betegség beállta utáni első vagy második évben visszaesik, viszont hosszú távú - két, öt év, esetleg egy életen át szedett - anti­pszichotikus szerekkel ezt az arányt 15 százalékra lehet csökkenteni. - A betegség kezdeti stádiumának felis­merése nagyon nehéz - ismételte a professzor. - Nincsenek olyan vér­vizsgálatok vagy tesztek, amelyek megkönnyítenék a diagnózis felállí­tását. A beteggel, a családtagjaival lefolytatott beszélgetések alapján, illetve viselkedésének megfigyelé­séből vonhatók le a következteté­sek. Nehezíti munkánkat, hogy az érin­tett nem ismeri fel a betegséget, gyakran nem fogadja el a szkizofré­nia diagnózisát, megváltozott visel­kedésére más magyarázatot keres. A kellemeltlen mellékhatások kiszűrhetők, a betegség gyógyszerek segítségével szinten tartható Nélkülözhetetlen (drága) orvosságok ÖSSZEÁLLÍTÁS A tudathasadás (szkizofrénia) ered­ményes gyógyítása nem képzelhető el antipszichotikus szerek nélkül, ám szükség van pszichoterápiás és társadalmi segítségre is. A gyógy­szerek az agy felborult kémiai egyensúlyát állítják helyre, a dopa­min mellett a szerotoninét és a noradrenalinét. Az orvosságok az egyes betegekre különbözőképpen hatnak, ezért minden egyes esetben meg kell találni az ideális szert és annak ideális adagját. A cél: a lehető legtöbb mellékhatás kiszűrésével a szkizofrénia tüneteinek enyhítése. Ennek eléréséhez gyakran több antipszichotikus gyógyszer kipróbá­lása is szükséges. A több éven át tar­tó folyamatos kezelés gyógyszer­költségei havi 4-6 ezer korona kiadást jelentenek. Egyes esetekben az orvos más gyógyszert is rendel­het, szorongás, depresszió vagy al­vászavarok kezelésére. A betegség okozta problémák meg­oldásában fontos a rászoruló és csa­ládjának psziochoterápiás és társa­dalmi segítése. Az, hogy a páciens számára melyik kezelés a legalkal­masabb (pszichoterápia, rehabilitá­ció) az orvossal együtt kell eldönte­ni. Célszerű, ha a beteg és a család­tagok az első megbeszélés után részt vesznek egy pszichoedukációs csoport összejövetelén, ahol min­dent megtudnak nemcsak magáról a betegségről és a kezelésről, hanem annak hosszú távú lefolyásáról is. ­Mivel a betegségtudat hiánya a szki­zofrénia egyik fő jellegzetessége, a tudathasadásban szenvedők el sem hiszik, hogy baj van. Az is előfordul­hat, hogy a gyógyszer hatásárára bekövetkezett állapotjavulás után elutasítják az orvosságos kezelést, ugyanis a szerek mellékhatásai kel­lemetlenek lehetnek - tájékoztatott Jana Vránová pszichiáter. Akadnak, akik attól tartanak, hogy az efféle orvosságok szedése megfoszthatja őket személyiségüktől, vagy megza­varhalja elméjüket. Pedig éppen a kezeletlen tudathasadás vezet az agy elborulásához. Ha a szkizofréni­át nem kezelik, akkor elmélyül, gya­koribbá válnak a visszaesések és a betegség mély nyomot hagy az érin­tett személy munkavégző-képessé­gén és társas kapcsolatain is. A kor­szerű orvosságok kétféleképpen fej­tik ki hatásukat. A betegség heveny szakaszában legtöbbször megszün­tetik a pozitív tüneteket (halluciná­ciók, téveszmék, az én észlelésének változása, gondolkodási rendelle­nességek), a negatív tüneteket (fá­radékonyság, csökkent kezdemé­nyező készség és érdeklődés) pedig enyhítik. Nagy a szerepük a vissza­esés megelőzésében is, ezért aján­A gyógyszeres kezelés költségei havi 4-6 ezer ko­rona kiadást jelentenek. lott a fenntartó kezelés a tünetek ja­vulása után is. Fontos követelmény a betegek tájékoztatása a kezelés előnyeiről és hátrányiról, a kedvező kimenetel érdekében a gyógyszer­szedést ellenőrizni kell. Tudatosíta­ni kell, hogy az első megbetegedés után a gyógyszeres kezelés időtarta­ma általában egy-két év. A második vagy azutáni epizódot követően már legkevesebb öt évig kell szedni a gyógyszert. A pszichiáter szerint a beteget, családját tájékoztatni kell az orvos-ságok nemkívánatos mel­lékhatásairól is, melyek többsége az adagolás megváltoztatásával, vagy átálással egy másik szerre csökkent­hetők, megszüntethetők. Az orvos­nak kell eldönteni: van-e a kezelés­nek annyi haszna, hogy a mellékha­tások ellenére is érdemes folytatni. A betegek rendszerint megrémül­nek, amikor a gyógyszertájékoz­tatóban elolvassák a mellékhatások hosszú listáját, holott egyes tünetek - fáradékonyság, depresszió, em­lékezetkihagyások és figyelemzava­rok - igazából a betegség tünetei. A megfelelő gyógyszerezés hozzáse­gít ahhoz, hogy az orvos megkezd­hesse a pszichoterápiás kezeléseket. A betegségnek ebben a szakaszában merül fel a legtöbb munkahelyi és családi probléma, ezért az érintett ilyenkor szorul a legnagyobb támo­gatásra, útmutatásra. Gondjai a pszichoedukációs csoportokban be­szélhetők, oldhatók meg. A beteg mindent megtudhat a tudathasa­dásról, annak okairól, s ez a megkö­zelítés segíthet a visszaesés megelő­zésében is. A megfelelő orvos-beteg­hozzátartozó- kapcsolat hozzájárul­hat a tudathasadás enyhüléséhez és a visszaesés sikeres elkererüléséhez. A TUDATHASADÁS TÜNETEI hallucinációk "" téveszmék •• gondolkodái zavarok bizarr viselkedés csökkent ítélőképesség fáradékonyság, csökkent kezdeményezőkészség és érdeklődés tompább érzések - normális érzelmi kifejezések hiánya depresszió visszahúzódás az emberi kapcsolatoktól A VISSZAESÉS TÜNETEI feszültség, idegesség kedvetlenség, levertség alvászavarok •• nyugtalanság, mozgáskényszer figyelemzavar étvágytalanság feledékenység, visszahúzódás érdeklődés csökkenése •• korábban nem tapasztalt vallási érdeklődés ingerlékenység •• önbizalom-csökkenés furcsa viselkedés HASZNOS TANÁCSOK - Legyen tisztában azzal, hogy visszaesés után a beteg teljesítőké­pessége lecsökken. A lustaságnak ehhez nincs köze, ez a beteg­ség egyik következménye. -A beteg nem mindig képes elviselni a sztresszhatásokat. Kerülni kell a túlingerlést és lehetővé kell tenni, hogy a beteg - ha kedve úgy tartja - magára maradhasson. - Fontos a hozzátartozók megbízhatósága, ne váljanak túl érzel­messé, de túl bírálóvá sem. -A szakemberekkel együtt a páciens terhelésében meg kell találni az „arany középutat". Nem javasolt a sok feladat, de a tétlenség is káros. -A jó egészségi állapot szakaszában közösen meg kell beszélni: mi a teendő akkor, ha a beteg váratlanul úgy dönt, hogy nem folytatja a kezelést, vagy ha a tünetek súlyosbodnak. A további rosszabbodás elkerülése érdekében kezdeményezniük kell a ke­zelést a beteg akarata ellenére is. -Amikor a beteg hallucinációktól vagy téveszméktől szenved, ál­talában nem érdemes vele vitába szállni, ugyanis a jelenségeket valósnak tapasztalja. Gyors pszichiátriai segítségre van szüksé­ge­- Kerülni kell az irreális célok kitűzését, mert ha nem sikerül való­ra váltani őket, a betegre túl nagy nyomás nehezedik, ami vi­szont a tudathasadás elmélyítéséhez vezethet. - Mint mindenkinek, a betegeknek is szükségük van sikerélmény­re. A pozitív, optimista hozzáállás segíthet és hosszú távon jobb eredményeket hoz, mint a bírálat. -A hozzátartozóknak sem szabad túlterhelniük magukat. Ha sike­rül fenntartaniuk fizikai erőnlétüket, szokások tevékenységüket és baráti kapcsolataikat, akkor a beteg támogatásához is elég erősek maradnak. SZÓJEGYZÉK Antipszichotikus gyógyszer Neuroleptikumoknak is nevezik, a pszichózis elleni hatékony or­vosság. A szkizofrénia a pszichózis egyik fajtája. Depó gyógyszerezés Hosszútávon ható, injekció formájában beadott antipszichotikus szer. Depresszió Állandó szomorúság érzése és az öröm képességének a hiánya. Dopamin rendszer Az agyban található idegsejtek rendszere, ahol egyik sejttől a má­sikig a dopamin hírvivő anyag. Hallucinációk Hamis érzékszervi benyomások, melyekre a külső világ nincs ha­tással. A betegek hangokat észlelhetnek, szagokat érezhetnek, amelyeket az egészségéges nem tapasztalna. Tapintási halluciná­ciók is vannak, a beteg úgy érzi, megérintették. Heveny Hirtelen előfordulás. Negatív tünetek A betegséget kísérő tünetek - pl. fáradékonyság, érzelmi eltompulás, visszahúzódás - megjelölése. Pozitív tünetek A betegséget kísérő tünetek - pl. hallucinációk, téveszmék, gondolkodási zavarok, furcsa viselkedés - megjelölése. Paranoid Az üldöztetéses téveszmében szenvedőkre mondják. A betegek meggyőződése, hogy mások ártani akarnak nekik. Pszichoedukációs csoportok Szkizofrén csoportok és/vagy hozzátartozók olyan csoportja, ahol egy szakmabeli (pszichiáter, pszichológus, terapeuta) megvála­szolja a felmerülő kérdéseket, és ahol megvitatják a betegséggel és a kezelésével járó gondokat. Rehabilitáció Kísérlet az ember megszokott életvitelének visszaállítására Szerotonin rendszer Az agyban található idegsejtek rendszere, ahol egyik sejttől a má­sikig a szerotonin a hírvivő anyag. Téveszmék Személyes meggyőződés, hamis ítélet, amely nem felel meg a be­teg intelligenciájának és műveltségi szintjének. Az a meggyőző­dés, melyet akkor is fenntart, ha az nem igaz, vagy képtelenség. Visszahúzódás A társas érintkezés kerülése. Vonatkoztatási jelenség Annak érzése, hogy az embert kibeszélik, utalnak rá, holott nem így van. Az oldalt írta és szerkesztette: Péterfi Szonya

Next

/
Oldalképek
Tartalom