Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-07 / 206. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 7. A TÉMA: LELKI EGÉSZSÉG A tudathasadás állandó gyógyszerezéssel kezelhető, az érintettek életminősége általában megjavul Ha a családtagok elfogadják, megbékél vele a beteg is Amikor az orvos közölte velünk, hogy felnőtt gyerekünk a legsúlyosabb elmebajban, szkizofréniában szenved, azt hittem, nyomban megőrülök. A lányunk az alapiskola óta osztályelső volt, gond nélkül felvették az egyetemre, vizsgáit gyakran előterminusban tette le. Tavaly ősszel kezdődtek a bajok, egyszerű fejfájással. ÖSSZEFOGLALÓ Nem segítettek a hagyományos gyógyszerek, a gyötrelem pedig fokozódott. Jártunk ilyen-olyan szakorvosnál, agyonvizsgálták, de nem találtak semmit. A gyerekem lefogyott és nem volt hajlandó kimozdulni a lakásból. Néhány héten belül már az ágyból sem szállt ki, tisztálkodni is alig akart. A dolog akkor vált gyanússá, amikor szagolgatni kezte a csapvizet, majd azt állította, hogy „valakik" meg akaiják mérgezni. Pár nap múlva pedig bejelentette, hogy azok a bizonyos idegenek nemcsak a fejét, hanem a máját is sugarazzák - elevenítette fel a múlt eseményeit a kétségbeesett édesanya, majd gyorsan hozzáfűzte: lánya állapota a kezelés hatására egyre javul, ha minden igaz, szeptemberben folytathatja tanulmányait. A betegség kezdeti stádiumának felismerése nagyon nehéz. - A szkizofrénia sorsszerűen érkezik, okai ismeretlenek. Megjelenésekor a családtagok gyakran egymást vádolják, okolják, holott senki sem „bűnös". A lakosság egy százaléka érintett, ami azért is különös, mert a szkizofrének nemzőképessége nem nagy. Mégsem csökken a betegek száma, igaz, nem is emelkedik - magyarázta a rejtélyes betegség hátterét Ivan Žucha a pozsonyi Egyetemi Kórház professzora, miközben nem tagadta, a betegek lelkivilágát megérteni nagyon nehéz. A szkizofrénia egyértelműen az agy megbetegedése. Miután az agy az a szervünk, mellyel gondolkodunk, érzünk, értelmezzük észleléseinket és irányítjuk viselkedésünket, a betegség hatással lehet a gondolkodásunkra, az érzéseinkre és az érzelA szkizofrének sokszor hallási, illetve szaglási hallucinációkban szenvednek. (Archív felvétel) meinkre ugyanúgy, mint az észlelésünkre és a viselkedésünkre. Ugyanakkor e funkciókat nem egyidejűleg és nem ugyanolyan mértékben zavarja a betegség. Sok szkizofréniában szenvedő beteg még hosszú ideig egészségesnek látszik, miközben a személy intelligenciáját a betegség általában nem befolyásolja. Noha a szkizofrénia kiváltó okát még nem ismerjük pontosan, - a legújabb kutatások szerint a betegség kialakulásában fontos tényező a kémiai hírvivő, az agyban lévő dopamin működésének megváltozása, aminek következtében az egészséges agyműködés felborul mégis van néhány arra utaló jel, hogy bizonyos tényezők szerepet játszhatnak kialakulásában. Ilyen tényező az örökletes hajlam vagy sérülékenység, de akár az agyszövet károsodása, a rendkívüli stressz, esetleg a fertőzések. Ha a sérülékenység és más kockázati tényezők egyidejűleg vannak jelen, a betegség kialakulásának esélyei megsokszorozódnak. Több megalapozatlan elmélet született a szkizofrénia lehetséges okaira vonatkozóan, azt viszont már tudni lehet, hogy a betegségre való hajlamot örökölni lehet. Az öröklődés viszont csak egy a sok lehetséges ok közül. - Ez azt jelenti, hogy a betegség kialakulhat akkor is, ha a családban eddig nem fordult elő, de az ember akár egész életén keresztül is egészséges maradhat annak ellenére, hogy családjában több szkizofrén is volt már - jegyezte meg a professzor, majd a betegség felismeréséről számolt be. - A szkizofréniát általában két fő csoportba osztjuk: ha a normál agyfunkciók zavaráról van szó, olyankor „pozitív" tünetekről, ezzel szemben, ha valamely egészséges agyfunkció működése hiányos, akkor „negatív" tünetekről beszélünk. A leggyakoribb pozitív tünetek a hallucinációk. Ezek olyan érzékszervi észlelések, melyeket az érintett ember normálisan nem tapasztalna, vagy amit hasonló helyzetben egy egészséges egyén nem észlelne. A szkizofrének sokszor hallási (hangokat hallanak), illetve szaglási (szagokat éreznek) hallucinációkban szenvednek. Számukra a furcsa észlelések nagyon nyugtalanítóak és zavarók lehetnek, és könnyen olyan viselkedést válthatnak ki, amely más ember számára érthetetlen. A betegek életét a téveszmék is nehezítik. Ezek olyan kóros hiedelmek, melyekben a betegen kívül senki más nem hisz. Előfordul, hogy egy szkizofrén azt hiszi, üldözik, vagy hogy ő az Isten (vallási, nagyzási téveszme), miközben képtelen belátni, hogy e hiedelmek tévesek. Akkor sem, ha akár tényekkel is szembesítik. Sok betegnél sérült a gondolkodás logikája és a kommunikáció. Mind a gondolkodásuk, mind a beszédük széteső lehet és emiatt nehezen követhető. Jellemző, hogy rengeteget beszélnek, ám összefüggéstelenül. A leggyakoribb negatív tünetek közé sorolható a fáradékonyság, a csökkent kezdeményező készség és érdeklődés. A betegek általában elveszítik szokásos lendületüket, lelkesedésüket, érdeklődésüket a dolgok iránt, s ezért nem tudják teljesíteni otthoni, iskolai vagy munkahelyi kötelezettségeiket. Sajnos elveszítik azt a képességüket is, hogy kifejezzék érzelmeiket, esetleg örömöt érezzenek. Gyakran kerülik a társas érintkezést, beleértve családjukat is, mert még a közeli ismerősök és helyzetek is kellemedenek, olykor rémisztőek lehetnek számukra. És mert a krónikus betegség leggyakrabban a 18. és a 28. életév között (egyedi esetekben ennél előbb vagy később) fordul elő, fontos követelmény a hatásos gyógyszerek bevetése. Ugyanis orvosságos kezelés nélkül a páciensek 75 százaléka a betegség beállta utáni első vagy második évben visszaesik, viszont hosszú távú - két, öt év, esetleg egy életen át szedett - antipszichotikus szerekkel ezt az arányt 15 százalékra lehet csökkenteni. - A betegség kezdeti stádiumának felismerése nagyon nehéz - ismételte a professzor. - Nincsenek olyan vérvizsgálatok vagy tesztek, amelyek megkönnyítenék a diagnózis felállítását. A beteggel, a családtagjaival lefolytatott beszélgetések alapján, illetve viselkedésének megfigyeléséből vonhatók le a következtetések. Nehezíti munkánkat, hogy az érintett nem ismeri fel a betegséget, gyakran nem fogadja el a szkizofrénia diagnózisát, megváltozott viselkedésére más magyarázatot keres. A kellemeltlen mellékhatások kiszűrhetők, a betegség gyógyszerek segítségével szinten tartható Nélkülözhetetlen (drága) orvosságok ÖSSZEÁLLÍTÁS A tudathasadás (szkizofrénia) eredményes gyógyítása nem képzelhető el antipszichotikus szerek nélkül, ám szükség van pszichoterápiás és társadalmi segítségre is. A gyógyszerek az agy felborult kémiai egyensúlyát állítják helyre, a dopamin mellett a szerotoninét és a noradrenalinét. Az orvosságok az egyes betegekre különbözőképpen hatnak, ezért minden egyes esetben meg kell találni az ideális szert és annak ideális adagját. A cél: a lehető legtöbb mellékhatás kiszűrésével a szkizofrénia tüneteinek enyhítése. Ennek eléréséhez gyakran több antipszichotikus gyógyszer kipróbálása is szükséges. A több éven át tartó folyamatos kezelés gyógyszerköltségei havi 4-6 ezer korona kiadást jelentenek. Egyes esetekben az orvos más gyógyszert is rendelhet, szorongás, depresszió vagy alvászavarok kezelésére. A betegség okozta problémák megoldásában fontos a rászoruló és családjának psziochoterápiás és társadalmi segítése. Az, hogy a páciens számára melyik kezelés a legalkalmasabb (pszichoterápia, rehabilitáció) az orvossal együtt kell eldönteni. Célszerű, ha a beteg és a családtagok az első megbeszélés után részt vesznek egy pszichoedukációs csoport összejövetelén, ahol mindent megtudnak nemcsak magáról a betegségről és a kezelésről, hanem annak hosszú távú lefolyásáról is. Mivel a betegségtudat hiánya a szkizofrénia egyik fő jellegzetessége, a tudathasadásban szenvedők el sem hiszik, hogy baj van. Az is előfordulhat, hogy a gyógyszer hatásárára bekövetkezett állapotjavulás után elutasítják az orvosságos kezelést, ugyanis a szerek mellékhatásai kellemetlenek lehetnek - tájékoztatott Jana Vránová pszichiáter. Akadnak, akik attól tartanak, hogy az efféle orvosságok szedése megfoszthatja őket személyiségüktől, vagy megzavarhalja elméjüket. Pedig éppen a kezeletlen tudathasadás vezet az agy elborulásához. Ha a szkizofréniát nem kezelik, akkor elmélyül, gyakoribbá válnak a visszaesések és a betegség mély nyomot hagy az érintett személy munkavégző-képességén és társas kapcsolatain is. A korszerű orvosságok kétféleképpen fejtik ki hatásukat. A betegség heveny szakaszában legtöbbször megszüntetik a pozitív tüneteket (hallucinációk, téveszmék, az én észlelésének változása, gondolkodási rendellenességek), a negatív tüneteket (fáradékonyság, csökkent kezdeményező készség és érdeklődés) pedig enyhítik. Nagy a szerepük a visszaesés megelőzésében is, ezért ajánA gyógyszeres kezelés költségei havi 4-6 ezer korona kiadást jelentenek. lott a fenntartó kezelés a tünetek javulása után is. Fontos követelmény a betegek tájékoztatása a kezelés előnyeiről és hátrányiról, a kedvező kimenetel érdekében a gyógyszerszedést ellenőrizni kell. Tudatosítani kell, hogy az első megbetegedés után a gyógyszeres kezelés időtartama általában egy-két év. A második vagy azutáni epizódot követően már legkevesebb öt évig kell szedni a gyógyszert. A pszichiáter szerint a beteget, családját tájékoztatni kell az orvos-ságok nemkívánatos mellékhatásairól is, melyek többsége az adagolás megváltoztatásával, vagy átálással egy másik szerre csökkenthetők, megszüntethetők. Az orvosnak kell eldönteni: van-e a kezelésnek annyi haszna, hogy a mellékhatások ellenére is érdemes folytatni. A betegek rendszerint megrémülnek, amikor a gyógyszertájékoztatóban elolvassák a mellékhatások hosszú listáját, holott egyes tünetek - fáradékonyság, depresszió, emlékezetkihagyások és figyelemzavarok - igazából a betegség tünetei. A megfelelő gyógyszerezés hozzásegít ahhoz, hogy az orvos megkezdhesse a pszichoterápiás kezeléseket. A betegségnek ebben a szakaszában merül fel a legtöbb munkahelyi és családi probléma, ezért az érintett ilyenkor szorul a legnagyobb támogatásra, útmutatásra. Gondjai a pszichoedukációs csoportokban beszélhetők, oldhatók meg. A beteg mindent megtudhat a tudathasadásról, annak okairól, s ez a megközelítés segíthet a visszaesés megelőzésében is. A megfelelő orvos-beteghozzátartozó- kapcsolat hozzájárulhat a tudathasadás enyhüléséhez és a visszaesés sikeres elkererüléséhez. A TUDATHASADÁS TÜNETEI hallucinációk "" téveszmék •• gondolkodái zavarok bizarr viselkedés csökkent ítélőképesség fáradékonyság, csökkent kezdeményezőkészség és érdeklődés tompább érzések - normális érzelmi kifejezések hiánya depresszió visszahúzódás az emberi kapcsolatoktól A VISSZAESÉS TÜNETEI feszültség, idegesség kedvetlenség, levertség alvászavarok •• nyugtalanság, mozgáskényszer figyelemzavar étvágytalanság feledékenység, visszahúzódás érdeklődés csökkenése •• korábban nem tapasztalt vallási érdeklődés ingerlékenység •• önbizalom-csökkenés furcsa viselkedés HASZNOS TANÁCSOK - Legyen tisztában azzal, hogy visszaesés után a beteg teljesítőképessége lecsökken. A lustaságnak ehhez nincs köze, ez a betegség egyik következménye. -A beteg nem mindig képes elviselni a sztresszhatásokat. Kerülni kell a túlingerlést és lehetővé kell tenni, hogy a beteg - ha kedve úgy tartja - magára maradhasson. - Fontos a hozzátartozók megbízhatósága, ne váljanak túl érzelmessé, de túl bírálóvá sem. -A szakemberekkel együtt a páciens terhelésében meg kell találni az „arany középutat". Nem javasolt a sok feladat, de a tétlenség is káros. -A jó egészségi állapot szakaszában közösen meg kell beszélni: mi a teendő akkor, ha a beteg váratlanul úgy dönt, hogy nem folytatja a kezelést, vagy ha a tünetek súlyosbodnak. A további rosszabbodás elkerülése érdekében kezdeményezniük kell a kezelést a beteg akarata ellenére is. -Amikor a beteg hallucinációktól vagy téveszméktől szenved, általában nem érdemes vele vitába szállni, ugyanis a jelenségeket valósnak tapasztalja. Gyors pszichiátriai segítségre van szüksége- Kerülni kell az irreális célok kitűzését, mert ha nem sikerül valóra váltani őket, a betegre túl nagy nyomás nehezedik, ami viszont a tudathasadás elmélyítéséhez vezethet. - Mint mindenkinek, a betegeknek is szükségük van sikerélményre. A pozitív, optimista hozzáállás segíthet és hosszú távon jobb eredményeket hoz, mint a bírálat. -A hozzátartozóknak sem szabad túlterhelniük magukat. Ha sikerül fenntartaniuk fizikai erőnlétüket, szokások tevékenységüket és baráti kapcsolataikat, akkor a beteg támogatásához is elég erősek maradnak. SZÓJEGYZÉK Antipszichotikus gyógyszer Neuroleptikumoknak is nevezik, a pszichózis elleni hatékony orvosság. A szkizofrénia a pszichózis egyik fajtája. Depó gyógyszerezés Hosszútávon ható, injekció formájában beadott antipszichotikus szer. Depresszió Állandó szomorúság érzése és az öröm képességének a hiánya. Dopamin rendszer Az agyban található idegsejtek rendszere, ahol egyik sejttől a másikig a dopamin hírvivő anyag. Hallucinációk Hamis érzékszervi benyomások, melyekre a külső világ nincs hatással. A betegek hangokat észlelhetnek, szagokat érezhetnek, amelyeket az egészségéges nem tapasztalna. Tapintási hallucinációk is vannak, a beteg úgy érzi, megérintették. Heveny Hirtelen előfordulás. Negatív tünetek A betegséget kísérő tünetek - pl. fáradékonyság, érzelmi eltompulás, visszahúzódás - megjelölése. Pozitív tünetek A betegséget kísérő tünetek - pl. hallucinációk, téveszmék, gondolkodási zavarok, furcsa viselkedés - megjelölése. Paranoid Az üldöztetéses téveszmében szenvedőkre mondják. A betegek meggyőződése, hogy mások ártani akarnak nekik. Pszichoedukációs csoportok Szkizofrén csoportok és/vagy hozzátartozók olyan csoportja, ahol egy szakmabeli (pszichiáter, pszichológus, terapeuta) megválaszolja a felmerülő kérdéseket, és ahol megvitatják a betegséggel és a kezelésével járó gondokat. Rehabilitáció Kísérlet az ember megszokott életvitelének visszaállítására Szerotonin rendszer Az agyban található idegsejtek rendszere, ahol egyik sejttől a másikig a szerotonin a hírvivő anyag. Téveszmék Személyes meggyőződés, hamis ítélet, amely nem felel meg a beteg intelligenciájának és műveltségi szintjének. Az a meggyőződés, melyet akkor is fenntart, ha az nem igaz, vagy képtelenség. Visszahúzódás A társas érintkezés kerülése. Vonatkoztatási jelenség Annak érzése, hogy az embert kibeszélik, utalnak rá, holott nem így van. Az oldalt írta és szerkesztette: Péterfi Szonya