Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-29 / 225. szám, csütörtök

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 30. Kiemelt környezeti veszélyfaktorok A választók százalékában Klímaváltozás Ivóvízhiány Erdőpusztulás/sivatagosodás Vízszennyezés Hatósági érdektelenség Népességszaporulat/migráció Kivesző biodiverzitás Társadalmi értékváltozás Hulladéktárolás Légszennyezés bPSK w&mw im msp SP® t Többféle vészhelyzet elé néz a világ a környezeti problémák lebecsülésének következményeként - figyelmeztet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) most kiadott jelentése. A Global Environmental Outlook 2000 című dokumentum megállapításai részben arra a felmérésre támaszkodnak, amely során kétszáz tudós megjelölte a legfontosabbnak tartott környezeti veszélyfaktorokat. Az UNEP jelentése fokozott környezeti tudatosságra inti a gazdasági szférát befolyásoló intézményeket. (A Figyelő nyomán) A vízivilág értékei Javasolják az építkezési rendőrség felállítását Kevés a hivatalnok A ramsari listára sorolt hazai védett területek Név felvétel kiterjedés ideje (ha) Dunai ártér 1993 14 388 Latorca 1993 4 358 Morava ártér 1993 4 971 Árva folyó 1998 865 Párizsi mocsár 1990 184 Ipoly-mente 1998 411 Rudava-mente 1998 560 Senné-i halastavak 1990 425 šúr mmBSKM 1990 1 137 Turiec láp 1998 467 Árvái tőzeg 1998 9 264 (Forrás: környezetvédelmi minisztérium) SITA-HÍR Pozsony. Néhány esetben a környezetvédelmi hivatalok munkatársaira maffiajellegű nyomást gyakorolnak. Ez leggyakrabban az illegális építkezések és az engedély nélküli fakivágások esetében tapasztalható - jelentette ki Zdenka Tóthová, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára az ágazatban működő szakszervezetek képviselőivel folytatott tárgyalás után. Ráadásul a hivatalok felszerelése gyenge és kívánni valót hagy maga után az államigazgatás és az önkormányzat által végzett tevékenység összehangolása is. Pozsonyban Tóthová szerint az új városfejlesztési terv elfogadásával, illetve a fővárosról szóló törvény módosításával is orvosolni lehetne a problémák egy részét. Ez ugyanis megteremthetné az öt járás és 17 városrész tevékenységének összehangolását. Ráadásul az államigazgatásban szeptemberben foganatosított leépítések a környezetvédelmi osztályokat is érintették. Milan Horský, a Pozsonyi Kerületi Hivatal munkatársa szerint náluk 27, a járásokon pedig 15-20 ember maradt. Az alacsony létszám és a hatásköri viták miatt nem képesek ellenőrizni az építkezéseket. Zdenka Tóthová viszont arról számolt be, hogy a Zöld Párt parlamenti képviselői már dolgoznak az Építkezési Rendőrség felállításáról szóló törvény tervezetén. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A lápok közé sokféle vízfelületet sorolnak, a tengerparti lagűnáktól kezdve a szárazföldi tavakon át egészen a tőzegig. Változatos saját élővilággal rendelkeznek, de gyakran jelennek meg bennük a táplálékot kereső környező szárazföldi ökoszisztémák lakói is. Az emberek számára különleges világként léteztek, nemcsak táplálékot szereztek innét, hanem betegségek forrásaként is megjelentek az életükben, napjainkra a lápvilág nagy részét lecsapolták. Ami viszont megmaradt, kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír, amit a védelmükre kötött nemzetközi egyezmények is tanúsítanak. Ezek közül is a legfontosabb az 1971-ben Ramsarban a lápok védelméről aláírt nemzetközi egyezmény, amely elsősorban a vízimadarak élőhelyeinek megóvását tűzte ki célul. Ennek kiegészítéseként 1990-ben egy újabb szerződésben pontosították a lápok besorolását. Nálunk az egyezmény által említett területek nagy része a folyóparti ártéri erdőkben található. Az alföldi részeken ezenkívül komoly tényezőként jelentkeznek a mesterséges tárolók is, amelyekből az ötvenes évek óta több mint húszezer hektárnyi vízfelület alakult ki. Az ide sorolt területek ökológiai jelentőségét főként az adja, hogy segítségükkel képet kapunk az eredeti természeti állapotokról, egyben az őshonos élővilág utolsó menhelyének számítanak. Sőt, néha a múltról is mesélnek, hiszen például a tőzegek palinológiai vizsgálata az elmúlt évezredek klímájáról adott értékes képet. Másrészt épp ezeket a területeket fenyegeti a legtöbb veszély. A ramsari szerződés aláírása után az akkori Csehszlovákia 44 vízinövény társaságának 27%-a számított nagyon veszélyeztetettnek, a 27 mocsári közösség közül 19 volt ilyen helyzetben. A veszélyeztetett állatfajokat nyilvántartó Vörös Könyvben szereplő 83 madárfaj közül 38 kötődik ehhez az ökoszisztémához. (Ú) Kitüntették a Poľana Tájvédelmi Körzetet A környezetvédelem saját számítógépes hálózata Élet a rezervátumban Zöld oldal az Interneten KÖRNYEZETVÉDELMI HÍRMORZSÁK Zöldövezet Pozsonyban Pozsony. A pozsonyi zöldterületek beépítését kifogásolta a Fenntartható Fejlődés Társaság. A legújabb ilyen veszély a Machnáč zöldövezetét fenyegeti, amely fontos része a Kis-Kárpátokból a dunai ártér felé vezető biokorridornak. A társaság nemrég tiltakozott a gyermekklinika előtti parkba tervezett földalatti garázs létesítése ellen. Ennek köszönhetően a Belváros egyik utolsó, fával beültetett részének kétharmadát sikerült megmenteni. (SITA) Környezetvédelmi web-lapok Pozsony. Az érdekesebb hazai web-lapok: Környezeti adatok: www.iszp.sk környezetvédelmi minisztérium: www.lifeenv.gov.sk Szlovák Környezetvédelmi Hivatal: www.sazp.sk Szlovák Hidrometeorológiai Intézet: www.shmu.sk Szlovák Barlangkezelőség: www.ssj.sk Földtani Szolgálat: www.gssr.sk EIÓNET Slovakia: nfp-sk.eionet.eu.int (ú) Az Ipoly Unió másoknak is szívesen segít a környékükön lévő patakok környezeti állapotának vizsgálata során Csicsói-holtág: a 80 hektáros, füzes-nyárfás ártéri erdővel övezett tó 1964 óta védett terület. A szakemberek szerint 340 növényfaj, 110 madárfaj, 14 halfaj és 24 emlősfaj található itt meg. Diákok vizsgálják a folyókat Ipolyság. Vízhálózat: erősebb kapcsolatok közös folyóink megmentésére címmel indult az Ipoly Unió nemzetközi projektje ez év márciusában. WOLLENT IDA Kétéves programról van szó, amely keretében az egyesület magyarországi társszervezetével közösen az Ipoly néhány mellékfolyóján végez biológiai és kémiai vizsgálatokat. A programban a határ mindkét oldalán 8-8 iskola diákjai és tanárai vesznek részt. Minden csoport 2 tanárból és 5 diákból áll. Az első évben Szlovákiában a Selmece, Magyarországon pedig a Fekete-víz patakokat vizsgáljuk. A projekt második évében további két patakot veszünk be a programba, a Korponát, illetve a Lókos-patakot. Célunk feltérképezni a patakok mentén létező szennyezőforrásokat, valós képet kapni a környezet és víz állapotáról. A kutatási eredményeket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé téve erősítjük az Ipoly mentén élő emberek környezeti tudatosságát és szeretnénk felhívni a figyelmüket arra, hogy mit tehetnek a térség ökológiai helyzetének javítása érdekében. Az adatokat ajánlásainkkal együtt a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátjuk és szorgalmazzuk a szennyezés csökkentését, fokozatos felszámolását. A programnak több része van. Ez év márciusában a kassai Sosna és a váci Hálózat az élővizekért nevű Az Ipoly utolsó kőhídja Poltárnál szervezetekkel közösen tartottunk egy háromnapos képzést a vízvizsgáló csoportok vezetői számára. Ezt követően kezdődött a patakok környezeti állapotának felmérése és a szennyezőforrások feltérképezése. Júliusban a csoportok tagjai egy ötnapos nemzetközi nyári táborban vettek részt, ahol a vízminőségmérő műszerek gyakorlati alkalmazásának bemutatása mellett különböző, a témához kapcsolódó elődásokat is meghallgattak. Szeptemberben kezdik meg a csoportok a biológiai és kémiai méréseket. Mindent adatlapokon és térképeken rögzítenek, és az Ipoly Unió ezek alapján alakít ki egy teljes digitális adatbázist. A program nyilvánossá tétele érdekében háromhavonta egy kétnyelvű (szlovák-magyar) hírlevelet jelentetünk meg, és folyamatos médiakampányt folytatunk. A projekt záróaktusaként 2000. decemberében egy szintén kétnyelvű zárójelentést adunk ki, amelyet ingyenesen eljuttatunk az Ipoly teljes vízgyűjtő területén mű(Wollent József felvételei) ködő összes önkormányzati hivatalba, iskolába, könyvtárba és más olyan helyekre, ahol az érdeklődők megtalálhatják. A projekt céljának elérése érdekében az Ipoly Unió szorgalmazza hasonló hálózatok kialakítását az Ipoly vízgyűjtőjének más területein is. A projektben résztvevő tanárok tapasztalataikkal és tudásukkal, az Ipoly Unió pedig a technikai háttér kezelőjeként, szakmai tanácsadóként fogja segíteni az új csoportok munkáját. A Ramsari Szerződés aláírásával a legveszélyeztetettebb lápvidéki területek különleges védelmet kaptak helyek revitalizációjával kapcsolatos igyekezetet, a területen működő egyéb szervezetek bevonását a munkába, a helyi közvélemény tájékoztatását és a biodiverzitás állapotát követő megfigyelőrendszer kiépítését. Az EURÓSITE értékelése szerint a 3 500 euróval járó díjat egyebek mellett azért ítélték meg a szlovákiai tájvédelmi körzetnek, mert a 20 ezer hektáros Poľana bioszféra rezervátum területén az évszázados hagyományokkal rendelkező gazdálkodási módszerek támogatásával, önkéntesek segítségével biztosították a hegyi rétek és legelők kihasználását olyan körzetekben is, ahol egyébként az elnéptelenedés miatt ez megszűnt volna. Ebben a tevékenységben a természetvédelmi körzet igazgatóságán kívül közreműködtek az Élő Bolygó, a KOZA és a DAPHNE környezetvédelmi szervezetek is. A bíráló bizottság ezenkívül Antweipent is kitüntette az urbanizált környezet természeti értékeinek védelméért, Spanyolországot pedig az eredeti sztyepp vegetáció maradványainak megőrzéséért. (Ú) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS ŽPNet néven az elmúlt években egy kormányhatározat alapján a környezetvédelmi minisztériumhoz tartozó szervezetek egy saját, nem nyilvános hálózatot építettek ki. Ezen ugyan a kapcsolódó 9 ágazati szervezet cseréli az adatokat, de a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség besztercebányai központjában lévő szerveren keresztül az Internethez is hozzákapcsolták. (Enviromagazin) l* y*. «• smmhm» »» * & Í sm 2£—Í12ÍSL ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Dušan Slávik, a Poľana Tájvédelmi Korzet igazgatója szeptember 24-én, a hollandiai Groningenben vette át a számukra megítélt EUROSITE díjat. A kitüntetést azzal érdemelték ki, hogy korlátozott anyagi lehetőségeik el lenére a helyi önkormányzatokat, földműves-szövetkezeteket és civil szervezeteket bevonva a bíráló bizottság által nagyra becsült projekteket valósítottak meg az eredeti természeti értékek és a hagyományos településszerkezet megóvása érdekében. Az EUROSITE nemzetközi szervezet 1989 óta működik és hazánkban egyedül a DAPHNE nevű környezetvédelmi szervezet a tagja. Hasonló kitüntetést kétévente osztanak olyanoknak, akik az elért eredményeik mellett a jövő szempontjából is újszerű elképzeléseket fogalmaznak meg. Idén 11 országból 30 javaslatot kaptak. Ezek elbírálása során figyelembe vették a terület erőforrásainak fenntartható kihasználásával kapcsolatos menedzsment kialakítását, az élőSMSÜS