Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-22 / 218. szám, szerda

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 22. André Kostolany minden hullámvölgyből kiemelkedett Elhunyt a tőzsdeguru Interjú Mészáros Győző földművelésügyi államtitkárral - csak 2001-ben változik a dotációs rendszer 15,5 milliárd a költségvetésből Mészáros Győző: Ha a mi tárcánk a múlt évi kerethez viszonyítva plusz 2,4-2,5 milliárdos többletet kap, az maga a főnyeremény. (Arch, felvétel) MTI-HÍR Párizs. Párizsban 93 éves korában elhunyt André Kostolany. A magyar születésű, nemzetközi tekintélyű pénzügyi szakértő egy héttel ezelőtt, szeptember 14-én rövid, súlyos betegség után hunyt el - jelentette be kedden a család nevében üzleti partnere, Gottfried Heller. A tőzsdegurut, akinek halálát súlyos tüdőgyulladást követő szívelégtelenség okozta, szűk családi körben tegnap temették Párizsban. Kostolany több mint hét évtizeden keresztül pénzügyi tanácsadóként, számos könyv szerzőjeként és lapkommentátorként mindenütt nagy tekintélyt és elismerést szerzett, FELDOLGOZÁS Budapest. Mivel a „tudósvilág" szerint 680 milliárd forint támogatás kellene az agrárgazdaság jövő évi feladatainak ellátásához, nem tekinthető túlzottnak az agrártárca 413 milliárdos igénye - tartja Torgyán József, a magyar földművelésügyi tárca első embere. „Ha az agrártárca nem kapja meg a kért 413 milliárd forintot, miniszteri székemet ideiglenesen átengedem Szabadi Béla politikai államtitkárnak, én pedig képviselőként érvelek majd a költségvetési vitában" - erősködött a miniszter. A Napi Gazdaság információi szerint azonban a tárca néhány kérdésben máris visszavonulót fújt. így például már készül az a tervezet, amely mellett a jövő évi új állami garanciavállalás csökkenthető lenne. A gazdák és az FVM közötti megállapodás szerint jövőre 55 milliárd forint állami kezességvállalás állna 100 milliárd forint fennálló, s több Rendkívüli segély London. A brit kormány 150 millió font rendkívüli segélyt ad az állattenyésztőknek, hogy megszabaduljanak felesleges állatállományuktól. A mezőgazdasági miniszter szerint a rendkívüli kormánysegéllyel és az EU 293 millió fontos segítségével megvan a remény arra, hogy megmentsék a csődtől a többezer állattartó gazdát, különösen a hegyvidéki tenyésztőket. A rendkívüli segélyen túl a kormány további 45 millió fontot ajánl fel a gazdák terheinek könnyítésére az állatnyilvántartás terén, továbbá 22 millió fontot a vágóhidaknak a levágott és mélyhűtőben tárolt többletállatért. A felvásárlási árak az elmúlt 25 év legalacsonyabb szintjén vannak Nagy-Britanniában a marhakórválság, az orosz exportpiacok összeomlása, az erős angol font •^.és az olcsó import miatt. (MTI) Javult az árindex Brüsszel. Az Európai Unióban az elmúlt év negyedik negyedében is csökkenő trend jellemezte a mezőgazdasági termelői árakat derül ki a közösség statisztikai szervezetének jelentéséből. A nominálisan tekintélyes árszínvonal-csökkenés döntően az állattartókat érintette hátrányosan. Az Eurostat adatai szerint az EU mezőgazdaságában reálértéken számítva a termelői árak színvonala 4,8%-kal volt alacsonyabb 1998 utolsó három hónapjában, mint a megelőző év azonos időszakában. A visszaesést elsősorban a sertés-, a juh-, illetve bárányárak nagymértékű csökkenésének a terhére írják. Az egész állattenyésztési ágazat mint tőzsdei szakértő. 1906-ban született Budapesten, jómódú ipari vállalkozó fiaként. Filozófiát és művészettörténetet tanult, majd Párizsban egy sikeres tőzsdealkusznál vett leckéket. Ezzel kezdődött a karrierje, mint tőzsdeguru. André Kostolany, aki időközben felvette az amerikai állampolgárságot, magyarul, németül, angolul és franciául egyaránt szókimondó és csípős tudott lenni, és mindig a saját tapasztalataira támaszkodott. Többször is elvesztette mindenét, javíthatatlan optimistaként azonban, minden hullámvölgyből kiemelkedett. Számos kitüntetést kapott, köztük a Magyarság Hírnevéért Díjat és a francia Becsületrend lovagi fokozatát. mint 10 milliárd új agrárhitel mögött. A garancia hitelekhez viszonyított aránya szekértők szerint „elképesztően magas", különösen akkor, ha a hitelek törlesztése tíz év alatt esedékes, ahogyan azt a miniszter elképzelte. A kezességvállalással az FVM a csődhelyzetbe került vállalkozásokat is megsegítené, a kezességvállalás az újak mellett az összes fennálló - több mint 200 milliárd forint - agrárhitelre is vonatkozna, bizonyos feltételek teljesítése esetén. A miniszterrel ellentétben a szakértők a jövőben megjelenő forráshiányra hívták fel a figyelmet. Torgyán arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaságban felhalmozódott hitelállomány a program nélkül jóvátehetetlen következményekkel járna. Idén 17,6 milliárd forint állami kezességvállalási keret állt az FVM rendelkezésére. A miniszter szerint tárcája a tervezéskor maximálisan figyelembe vette a költségvetés mozgásterét. termelői árindexe az EU 15 tagországát tekintve 11%-kal zuhan, szemben a növénytermesztésben tapasztalható 1,9%-os árszínvonal-emelkedéssel. (AE) Európai árak Brüsszel. Az Agra Europe adatai szerint az EU-ban a múlt év utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a boíjú ára átlagosan 1,9%-kal emelkedett, ezzel szemben a sertés esetében 39,2%-os, a bárányéban 20,8%-os, a baromfiszektorban 7,1%-os volt az árszínvonal-csökkenés. A vágómarha 4,6%-kal értékelődött le. Az állati termékek közül a tej ára átlagosan csak 0,5%-kal maradt el a tavalyi szinttől, a tojás esetében már 10,5%-kal csökkent a termelői árindex. Az agrárárak csökkenésének Dánia és Ausztria volt a nagy vesztese, viszont Görögországban és Portugáliában 2-3,5%-kal javult a termelői árak színvonala. (AE) Kukoricatermelők napja Ekecsen Pozsony. Az Ekecsi Mezőgazdasági Szövetkezet kukoricatermesztési rendszerének kísérleti parcelláin holnap tartják a hagyományos kukorica-napot, ahol a rendszergazda és partnerei által a hazai piacon kínált kukoricafajták kínálatát tekinthetik meg az érdeklődő szakemberek. A szakmai napot gépbemutatók és a kukoricatermesztésben használt vegyszerek és műtrágyák kínálata teszi színesebbé. A látogatók között a bemutatkozó cégek által felajánlott díjakat is kisorsolnak, (tszl) Mészáros Győző földművelésügyi államtitkár nagyra értékeli, hogy a kormány rendkívüli ülésen tárgyalta meg a mező- és erdőgazdaságról, valamint a vízgazdálkodás helyzetéről szóló, úgynevezett zöldjelentéseket. A kabinet egy sor intézkedést is elfogadott az ágazat stabilizálására. Az államtitkárt először az agrárönkormányzat óvatos értékeléséről kérdeztük. GÁGYOR ALÍZ A Mezőgazdasági és Élelmezési Kamara (SPPK) visszafogottan vélekedett a kormányülésről. Vezetői főként azt ldfogásolták, hogy nem alakult ki egységes nézet az agrárdotációk valorizálásának fontosságáról. Attól tartanak, hogy a jövő évre plusszként ígért 2,4 milliárd koronából vajmi kevés jut a mezőgazdaságnak az erdőgazdaság és a vízgazdálkodás igényeinek figyelembevétele után. Megértem az Agrárkamara álláspontját, hiszen az év elejétől máig számos egyeztetésre került sor a kamara és a kormány között. A földművelésügyi tárca viszont tudatában van annak, hogy a kormánynak a jövő évben milyen lehetőségei lesznek. A tárca és az Agrárkamara közötti, az ' Agrokomplex kiállításon megkötött együttműködési megállapodás során megegyeztünk abban, hogy mindkét intézmény feladatainak megfelelően jár el. A tárca a törvényes kereteket biztosítja, a kamara pedig megkezdi a piac szervezését és a piaci rendtartások kidolgozását, amelyek forradalmi változást hozhatnak, hiszen a piaci rendtartások magukban foglalják a minimális árakat, az exportot, az imÚJ SZÓFELDOLGOZÁS Pozsony. Várhatóan a jövő év elején lép életbe a marha- és sertéshúsra, a tejre, a cukorra és a cukorrépára, a burgonyára, valamint a gabonafélékre (mindenekelőtt az élelmiszeripari búzára) vonatkozó módosított piaci rendtartás. Bevezetésével stabilizálódna a fő mezőgazdasági termékek, illetve termények piaca, ami az egész mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexumra is kedvező hatással lenne. Albín Marenčík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara osztályvezetője szerint a módosítás mindenekelőtt kvóták és minimális árak bevezetését jelenti. A felvásárlás alapját az őstermelők és a feldolgozók közti hosszútávú szerződéses viszony jelenti majd, miportot, a GATT-szerződésből eredő kötelezettségeket, és behatárolják az állam feladatait egyaránt. A kamarának tudatosítania kell, hogy tagjai kezében vannak a piacvédelmi intézkedések. A piacvédelmi intézkedéseket nem a földművelésügyi, a gazdasági és a pénzügyi tárca hozza, hozhatja meg? A behozatal egy részét a GATTszerződések határozzák meg. A hatályos jogszabályok alapján viszont közben az áru piaci mozgásának 7080%-át éppen ezek a szerződések határoznák meg. Ugyanakkor egyértelművé kell tenni a hazai fogyasztás alakulását, és azt, hogy meddig tetjednek a mezőgazdasági termékek kivitelének reális határai - mutatott rá Marenčík. Mindezt figyelembe kell venni a konkrét vállalkozások támogatása során, aminek köszönhetően az elkövetkező években akár 15-35%-kal emelkedhet a támogatás hatékonysága. A termelés szerkezeti átalakításán kívül már meglévő termelők szelekciójának is végbe kell mennie. Az agrártermékek piacának szabályozásakor gondok merülhetnek fel a burgonya termesztési területének kvótációja során. Annak ellenére, hogy a szükségletek fedezésére 2426 ezer hektárra volna szükség, a a termelőknek, illetve az Agrárkamarába tömörült terméktanácsoknak, szövetségeknek kell - az utóbbi három év adatai alapján - jelezniük a piacvédelmi intézkedések bevezetésének fontosságát, megalapozottságát. így volt ez például a sertéshússal az év elején. Nem a minisztérium, hanem a sertéstenyésztők szövetsége javasolta és dolgozta ki a piacvédelmi intézkedéseket, amelyeket a kormány elfogadott. Arra, hogy a rendszer ma még mennyire nem működik, bizonagyobb termesztők (vagyis az 1 hektárt meghaladó területen burgonyát termesztők) eddig mindössze 8 ezer hektárra szóló kvóta szétírását kérvényezték. Amennyiben az ezen termelők által művelt burgonyaföldek aránya nem éri el a szükséglet legkevesebb 50%-át (12-13 ezer hektárt), nehéz lesz megtartani a felvásárlási és eladási ár közti ésszerű arányt. A kistermelőktől, esetleg a behozatalból származó burgonya ugyanis jelentős kilengéseket eredményezhet a piacon, ami az ágazatot nehét helyzetbe hozná. A sertéshús esetében még mindig érvényben vannak a behoztatali megszorítások. A kereset-kínálat alakulása a legutóbbi negyedévben ugyan hiányt mutat, ám a cseh importkeret kimerítésével - ami nyersanyagra átszámítva mintegy 5 ezer nyíték, hogy az Agrárkamarához a terméktanácsok a múlt hétig nem adtak semmilyen jelzést, impulzust a piacvédelmi intézkedések foganatosítására. Pedig az idén is volt néhány problematikus termék, így a dinnye, az uborka, vagy most a hagyma. Előzetes számítások alapján a mezőgazdászok jövőre milyen forrásokkal számolhatnak? Az idei állami költségvetés 15 milliárdos hiányt feltételezett, a jövő évi tervezett deficit 18 milliárdra rúg. Ha a plusz hárommilliárdos költségvetési hiány mellett a mi tárcánk a múlt évi kerethez viszonyítva plusz 2,4-2,5 milliárdos többletet kap, az maga a főnyeremény. A vízgazdálkodás az idén 150 milliót kapott a költségvetésből, holott igénye 3 milliárd volt. Jövőre valószínűleg 400-500 milliót kaphatna, hasonlóképpen az erdőgazdaság is. Az agrárgazdaságot illetően az a legfontosabb, hogy az Állami Piacszabályozási Alap (ÁPA) 1,5 milliárd koronát kap. Magyarán, másfél milliárd jut az exporttámogatásra. Az exporttámogatás elsősorban a gabonát, a tejet, a malátát érinti majd, de valószínűleg húspiaci beavatkozásra is szükség lesz. A zöldség- és gyümölcstermelők nem részesülnek e keretből? Zöldséget jelenleg csak Csehországba exportálunk a vámunió keretében, s ezt a kivitelt nem kell dotálni. Az EU-piacokra pedig termékeink, sajnos, minőség és megfelelő csomagolás híján nem jutnak el. Ezen mindenképpen változtatni szeretnénk - a dotációk keretében támogatjuk a korszerű csomagolási és raktározási technológiák bevezetését, s ezt a célt szolgálja jövőre a SAPARD-program is. Összegezve, ha megkapjuk az ígért 2,5 milliPrioritást élvez a szarvasmarha-ágazat és a gépvásárlás. árd koronás többletet, jövőre a földművelésügyi tárca 15,5 milliárd koronával gazdálkodik. Ebből az ÁPA kapna 1,5 milliárd koronát, dotációkra pedig 8 milliárd jutna. E keretből elsősorban a beruházásokat kellene támogatni, ösztönözni, ezen belül prioritást élvez a szarvasmarha-ágazat és a gépvásárlás. Jövőre még maradnak a régi dotációs előírások, az új dotációs rendszer, amely az intenzív gazdálkodókjavára változna, csak 2001-ben kerül kidolgozásra. A tárca jövő évi keretén túlmenően 2000-ben 1,5 milliárd koronás alap létrehozásával számolunk a természeti csapások okozta károk térítésére, mérséklésére. tonnát tesz ki - ez a hiány kiegyenlíthető. A marhahús-felvásárlás terén nem tapasztalható nagyobb fennakadás, bár egyes tenyésztők állami intervenciós felvásárlást sürgettek. Mivel azonban mindössze 600 tonnáról volt szó, a kamarának az agrártermékek piacát koordináló osztálya nem javasolta ilyen irányú intézkedés bevezetését. Mára csaknem biztosra vehető, hogy az idén nem sikerül teljesíteni a 945 millió literes tejkvótát. A jövő évre nézve a kamara olyan változásokat szorgalmaz, amelyek nem teszik lehetővé a negyedéves szétírások közti mennyiségi átcsoportosításokat, és szankciók kiszabását teszik lehetővé abban az esetben, ha a kvótától való eltérés során az egyes tenyésztők túllépnek bizonyos toleranciahatárt. (v-s) Torgyán József nem mond le a 413 milliárd forintról Kizárólag „szakmai" vita GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A mezőgazdaság helyzetének stabilizálása érdekében Pozsony. A kormány a zöldjelentések kapcsán számos, a földművelésúgy stabüizálását célzó intézkedést, feladatot hagyott jóvá. Az előtetjesztett javaslatból mindöszsze két pontot nem hagyott jóvá, viszont ezek más feladatokban megtalálhatók. Az ezredfordulóig kerül kidolgozásra a földtulajdonlási viszonyokra vonatkozó, a 229/1991 Tt. számú törvényt módosítójogszabálytervezete, a közbirtokosságra vonatkozó 181/1995 Tt. törvény módosítása, valamint egy új törvény, amely az ingatlanok tulajdonlási jogát szabályozza. Eddig az időpontig kell a tárcának a jegybankkal és a versenyhivatallal karöltve papírra vetnie elképzelését egy hitelezési rendszerről, amely figyelembe veszi a mezőgazdaság és élelmiszeripar sajátosságait. 2000-ig fogalmazzák meg az agrár- és élelmiszeripari politikára vonatkozó középtávú koncepciót, indítják be a tej- és tejtermékeket vizsgáló nemzeti és központi minőségvizsgáló laboratóriumokat. Feladatként tűzte ki a kormány a tej fix felvásárlási árának inflációhoz igazítását, valamint azt is, hogy az élelmiszeripari búza, a burgonya, a cukor, a vágómarha és a sertés esetében a kvótában meghatározott mennyiségnek az árát továbbra is központilag határozzák meg. Az utóbbi hozzájárul a piaci egyensúly megtartásához. Január 1-jéig kell a tárcának kidolgoznia az új, az EU-szabályokat jobban figyelembe vevő dotációs rendszert és az exporttámogatási koncepciót. Ez azért is fontos, mert Szlovákia például 1996-ban mindössze 454 millió koronával támogatta az agrár-élelmiszeripari termékek exportját, ellenben Csehország átszámítva 1,9 milliárdot, Magyarország pedig 8,385 milliárdot fordított erre a célra. A WTO által garantált kvótákat Szlovákia 1997ben mindössze 21,4 %-ra merítette ki. Feladatként tűzte ki a kormány a mezőgazdaságban vállalkozók adókötelezettségeinek öszszehangolását, az ún. régi hitelcsomag rendezését, a hazai agrártermékek versenyképességének növelését, a WTÓ legközelebbi tanácskozására való felkészülést és az információs politika koncepciójának kidolgozását. A vidékfejlesztéssel kapcsolatban az agrártárcára hárul a tárcaközi koordináció feladata. A jövő évtől módosulnak a fő agrárterményekre vonatkozó piaci rendtartások - várhatóan stabilizálják a piacot Kvótákat és minimális árakat vezetnek be