Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-11 / 210. szám, szombat

PANORÁMA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 11. Milan Kiš kapja a Jozef Kroner-díjat Milan Kiš, a nyitrai Andrej Bagar Színház társulatának tagja lesz az első színész, aki megkapja a Jozef Kronerról elnevezett kiváló szí­nészi teljesítményért járó díjat. A kitüntetést a Jozef Kroner Társa­ság elnöke, Jozef Leikert adja át szeptember 20-án a pozsonyi Zichy-palotában. Milan Kiš a napokban értesült a hírről, és mint el­mondta, a nagy megtiszteltetés mellett külön öröm számára, hogy a szakmai bizottság a Hegedűs a háztetőn című musicalben Teyje alakításáért méltatta őt erre a kitüntetésre, hiszen Szlovákiában épp Jozef Kroner játszotta először ezt a szerepet, (vm) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos szombat 19 HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Li­liom v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ösztön (am.) sz., v. 20.30 Asterix és Obelix (fr.) sz., v. 15.30,18 KERTMOZI: Eleven hús (sp.) sz., v. 20 TATRA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 15.30,18, 20.30 OBZOR: Ösztön (am.) sz., v. 15.30, 20.30 Tíz dolog, amit utálok benned (am.) sz., v. 18 MLADOSŤ: A legkedvesebb bárom (am.) sz., v. 16, 20 Knockin' on Heaven's Door (am.-ném.) sz., v. 18 ISTROPOLIS: Notting Hill (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 Mátrix (am.) sz., v. 17.30, 20 CHARLIE CENT­RUM: Mátrix (am.) sz., v. 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 17.30,18.15 Amerikai história X (am.) sz., v. 18.45,20.30 Az erőszak vonala (am.-ném.-fr.) sz., v. 20.15 A gyönyörű őzek halála (cseh) sz., v. 20 KASSA DRUŽBA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 TATRA: Ösztön (am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Notting Hill (am.) sz., v. 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Kámaszútra (am.) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Asterix és Obelix (fr.) sz., v. 17, 19 LÉ­VA - JUNIOR: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 16.30, 19.30 SLOVAN: Angyalok városa (am.) sz. 19, 101 kiskutya (am.) v. 15 GALÁNTA - MOZI: Édesek és mostohák (am.) sz. 17.30, 20 Fehér Agyar (am.) v. 15, 17.30 NAGYMEGYER - MOZI: Az őrület hatá­rán (am.) sz., v. 20 GYŐR LLOYD: Csúcsformában (am.) sz., v. 18, 20 A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső (am.) sz., v. 22 CINEMA CITY: Taxi (fr.) sz., v. 11.30, 14, 16, 18, 20, 22 Ösztön (am.) sz., v. 11.30, 14.30,17.10, 19.50, 22.30 Ötvennégy (am.) sz., v. 11.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Drogosztag (am.) sz., v. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Csúcsformában (am.) sz., v. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15,22.15 Mátrix (am.) sz., v. 11.30,14.30,17.10,19.50, 22.30 A Thomas Crown ügy (am.) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Múmia (am.) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Vadiúj vadnyugat (am.) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Szájkosaras kosaras (am.) sz., v. 11.30, 14, 16 Az űrkommandó (am.) sz., v. 18, 20.15, 22.30 Nádasdy Ádám újrafordította William Shakespeare Hamletjét. A darabot Debrecenben állítják színpadra Szép, súlyos kosztüm helyett A kilencvenes években tapasztalt Shakespeare-re­neszánsz okait irodalomtu­dósok, szociológusok és esz­téták kutatják, az utca em­bere számára annyi a nyil­vánvaló, hogy Shakespeare jelen van a huszonegyedik század küszöbén is, mert egyetemes értékeket adott az emberiségnek. JUHÁSZ KATALIN A fordításon viszont változatlanul sok múlik. A Hamletet sokan csak és kizárólag Arany János átülteté­sében ismerik, és a szállóigékké vált sorokat el sem tudják képzelni más fordításban, kisebb-nagyobb átalakításokkal. Nádasdy Ádám magyarországi költő és műfordító nagy fába vágta a fejszéjét, amikor nekilátott újrafordítani a dán ki­rályfi történetét. Az első kérdés magától adódik: hogy veszi valaki a bátorságot újrafordítani Shakespeare Ham­letjét? Lengyel György, a debreceni Cso­konai Színház igazgatója kért fel erre a munkára, mivel a színház szeretné bemutatni a darabot, és arra az elhatározásra jutottak, hogy egy új szöveget szeretnének színpadra vinni. A rendező szerint a mai közönség számára nehéz Arany János szövege. Olvasva ter­mészetesen egész más, hiszen az olvasó visszatérhet egy-egy sor­hoz, van ideje gondolkodni a sza­vak jelentésén. Balassit is más ol­vasni, mint szavalni, a Szigeti ve­szedelemmel ugyanez a helyzet. Egy darabnál, ahol mennie kell a cselekménynek, más kritériumok jelennek meg. Tehát az volt a cél, hogy a mai ember számára befogadhatóvá váljék Shakespeare műve? Abból indultam ki, hogy a közön­ség tudja, miről szól a darab, hi­szen közismert műről van szó. Az­az valójában nem az ott elhangzó szavak jutnak el az agyáig, hanem az egész élmény egyben hagy nyo­mot a lelkében. Természetesen tu­datosítottam, hogy vannak orto­dox Arany-hívők, akik nem fogad­ják kitörő örömmel ezt a vállalko­zást, de ez természetes egy művé­szi tevékenységnél. Mészöly De­zső, aki maga is csinált egy Ham­let-fordítást, ezt úgy fogalmazta meg, hogy a „Madonna a gyer­mekkeľ'-témához hasonlította a dolgot. Attól, hogy valaki gyönyö­rűen megfestette ezt a témát, más Életműve máig feldolgozatlan, csupán néhány töredék jelent meg nyomtatásban Kié is Bél Mátyás öröksége? ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Bél Mátyás halálának 250. évfordulója alkalmából szer­dán délután a Fórum Társadalom­tudományi Intézettel együttmű­ködve emléknapot rendezett Po­zsonyban a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, ezzel együtt megnyílt a tudós életútját és mun­kásságát bemutató kiállítás is. Bél Mátyás evangélikus lelkész, peda­gógus a 18. század első felének je­lentős polihisztora volt, aki - mo­dern szóhasználattal élve - a tár­sadalom- és természettudomá­nyok több ágában is jelentőset al­kotott. Hosszú időn át egy kérdés állt a személyéről, művéről szóló polémiák középpontjában: kié is tulajdonképpen Bél Mátyás örök­sége, azaz vajon a magyarokat vagy a szlovákokat illeti-e meg. A téma mára már - legalábbis szak­értői körökben - irrelevánssá vált, fokozatosan kialakult valamiféle közmegegyezés, mely szerint Bél európai formátumú tudós volt, s munkássága minden nemzeté, melynek kultúráját életművével gazdagította. Furcsa kettősség, hogy a megbé­kélés ellenére az emléknapon elő­adást tartók valamennyien (Karol Wlachovský, Szlovákia budapesti kulturális intézetének igazgatója, Lacza Tihamér, a Szlovákiai Ma­gyar Tudományos Társaság alel­nöke, Ján Tibenský történész, a té­ma első számú szlovák szaktekin­télye, Káfer István, a piliscsabai Egy tucat szakember sem lenne elég, hogy munkás­ságát feldolgozza. Pázmány Péter Katolikus Egyetem szlavisztikai intézetének vezetője valamint Kovács László történész) több-kevesebb teret szenteltek en­nek a témának. Többen is idézték azt a gondola­tot, mely szerint ha magát Bél Má­tyást kérdezték volna meg, milyen nemzetiségűnek vallja magát, ta­lán a kérdést sem értette volna, s ha mégis válaszol, azt mondta vol­na: hungaricus. Nemes gesztus le­mondani a nemzeti kisajátítós­diról, az elgondolkodtató csak az: tényleg, és még mindig, és folya­matosan szükség van arra, hogy kölcsönös tiszteletköröket rójunk, s nem lehetne egy még nagyvona­lúbb gesztussal egyszer s minden­korra lezártnak nyilvánítani ezt a témát? Ha már idáig eljutottunk, talán lassan egy másik kérdés válhatna aktuálissá: ki volt Bél Mátyás, mit is rejt magában munkássága. Hi­szen életműve földolgozatlan, csupán néhány töredék jelent meg belőle nyomtatásban. Ennek per­sze objektív okai is vannak, hiszen ahogy azt előadásában Kovács László megjegyezte: Bél Mátyás egyrészt sokat, többnyire latinul, és meglehetősen bonyolultan írt, másrészt egy tucat szakember sem lenne elég arra, hogy munkássá­gát, amely a teológiától az alkími­áig terjed, feldolgozza. Pedig vala­mikor, valakinek illene ezt is el­kezdeni. (as) ráltak, hogy valami másra javít­sam át a saját fordításomat. Fi­gyelmeztettek arra, hogy egy-egy sorban több van, vagy esetleg más van, mint amit én észrevettem benne, Néha, a véletlennek kö­szönhetően előfordult, hogy vala­mit ugyanúgy oldottam meg, mint az előttem járók. A debreceni előadásról tud vala­mi bővebbet? Milyen felfogás­ban kerül színre a Hamlet? Nem sokat tudok róla, csak any­nyit, hogy nem kosztümös darab lesz, hanem huszadik századi fel­fogásban állítják színpadra. Min­denképpen ott akarok lenni a pró­bákon, nagyon kíváncsi vagyok magára a folyamatra. Olyan va­gyok, mint egy zeneszerző, aki szeretné, ha végre megszólalna, amit komponált. Menet közben elő szokott fordulni, hogy egy szí­nész leszól a színpadról, és közli, hogy szerinte mást kellene mon­dani egy bizonyos helyen. Ezek néha nagyon jó ötletek, mert olyasmi juthat eszükbe, ami ne­kem az íróasztal mellett nem ju­tott eszembe. Ilyenkor megköszö­nöm nekik a közreműködést. Shakespeare jelen van a 21. század küszöbén is, mert egyetemes értéke­ket adott az emberiségnek (Archívum) művésznek is joga van a saját el­képzelései szerint újrafestenie. Ha nem tetszik valakinek, akkor ne azt nézze, hanem a Tiziano-féle változatot. Nehéz munka volt a fordítás? Nagyon nehéz volt, mert maga a darab nagyon nehéz, sűrű a szö­veg, rengeteg benne az utalás, v v Olyan vagyok, mint egy zene­szerző, aki szeretné, ha végre megszó­lalna, amit kom- > * ponált. >> nyelvi játék, a szerző váltogatja a humoros és a nagyon komoly hangnemet. Különösen a Hamlet szájából elhangzó sorok ellent­mondásosak: néha hülyéskedik, bolondnak tetteti magát, majd hirtelen tragikusan beszél. Mi a helyzet azokkal a részek­kel, amikor korabeli, létező em­bereket sző bele a szerző a mű­be? A mai kor olvasója számára ezek ismeretlen emberek. Egy helyütt a korabeli színházi életet taglalja Shakespeare, ahogy a színházi társulatok egymással vetélkednek. Ezt becsülettel lefor­dítottam, nem tehettem egyebet. Egyébként meg be kell vallanom, hogy amikor az eredeti szóvicc nem jött át a magyarban, akkor bi­zony egy másik viccet találtam ki helyette. Ám ezt mindenki csinál­ja, már Arany János is csinálta an­nak idején. Egyébként Eörsi István is készített egy Hamlet-fordítást néhány évvel ezelőtt, ő is hasonló módon oldotta meg ezeket a hely­zeteket. Ön elolvasta az Arany utáni Hamlet-fordításokat, mielőtt munkához látott volna? Esetleg átvette a használható megoldá­sokat elődeitől? Nem, sőt még az Arany-féle fordí­tást sem használtam, csakis az eredeti művet. Amikor egy-egy résszel elkészültem, természete­sen megnéztem, mit csináltak a többiek, elgondolkoztam a megol­dásaikon, melyek néha arra inspi­„Lenni vagy nem lenni/ Ez itt a kérdés." Hogyan hangzik az ön fordításában ez a két sor? „Lenni, vagy nem lenni, Ez a nagy kérdés." Az „itt" szót megváltoz­tattam, mert nem igazán tetszett. Egyébként Eörsinek se tetszett, ő is mást használ helyette, mert nem a konkrét helyzetre vonatko­zik a megállapítás. Egyébként Arany nagyon helyesen értelme­zett szinte mindent. Viszont azóta annyit változott a nyelv, hogy sok helyen félre lehet érteni azt, amit Arany fordított. Milyen reakciót vár a közönség részéről? Biztos vagyok benne, sokan csaló­dással veszik majd tudomásul, hogy nem az Arany-féle fordítást hallják a színpadról. Az Arany­szöveget egy szép, súlyos kosz­tümhöz hasonlítanám, brokátból, aprólékosan kihímezve, amely ki­nézetre gyönyörű, ám a színész már egy kissé nehezen mozog benne, lefékezi a természetes lé­legzést és mogást. Az én szöve­gem, amely persze nem olyan szép, talán egy kényelmesebb, maibb forma, felszabadítja a szí­nészt. Ezért azt hiszem, hogy mi­közben sokan csalódottan fogják hiányolni a szépséget, talán ma­guk sem veszik észre, hogy a cse­lekményt, az akciót jobban tudják követni. A KATEDRA NAPOK MŰSORA Szeptember 14-én Bártfán, a Szent Egyed templomban, 16-án pedig a kassai Szent Erzsébet Dómban, a nemzetközi orgonafesztivál keretében ad hangversenyt Varnus Xavér, a híres „emigráns" magyar előadómű­vész. Koncertprogramján többek között Vivaldi, Cesar Franck, Bach, Mozart művei és improvizációk szerepelnek. (Dömötör Ede felvétele) Dunaszerdahely. 1999. szeptem­ber 16-18-án kerül sora VIII. Kated­ra Napokra. 16-án a Vámbéry Kávé­házban nyílik meg a rendezvényso­rozat 18 órakor, a Katedra folyóirat és a Katedra Klubok bemutatkozó estjén. Másnap lesz a Katedra Tár­saság XVII. ülése, A szakképzés mi­nőségénekjavítása címmel. 18-án a Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Középiskola dísztermében folytató­dik a rendezvény A nemzed kultu­rális értékek megjelenítése a tan­anyagban címmel. Főelőadók: dr. Szarka László, a Történettudomá­nyi Intézet főmunkatársa (Bp.), dr. Karol Wlachovský, a Szlovák Kultu­rális Intézet igazgatója (Bp.), to­vábbi előadók Liszka József (nép­rajz), Bödők Zsigmond (természet­tudomány), Bernáth Erzsébet, dr. Tankó László (interkulturális érté­kek), Kovács László (magyar iroda­lom), Simon Attila (magyar törté­nelem) és Kiss László (informati­ka). Szigeti László, az SZK Oktatási Minisztériumának államtitkára be­mutatja A szlovákiai iskolarendszer 2. c. kötetet, majd átadásra kerül­nek a Katedra Díjak és a Katedra fo­lyóirat oklevelei. A műsor után Ke­szegh Pál, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója ad fogadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom