Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-11 / 210. szám, szombat

PANORÁMA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 11. Milan Kiš kapja a Jozef Kroner-díjat Milan Kiš, a nyitrai Andrej Bagar Színház társulatának tagja lesz az első színész, aki megkapja a Jozef Kronerról elnevezett kiváló színészi teljesítményért járó díjat. A kitüntetést a Jozef Kroner Társaság elnöke, Jozef Leikert adja át szeptember 20-án a pozsonyi Zichy-palotában. Milan Kiš a napokban értesült a hírről, és mint elmondta, a nagy megtiszteltetés mellett külön öröm számára, hogy a szakmai bizottság a Hegedűs a háztetőn című musicalben Teyje alakításáért méltatta őt erre a kitüntetésre, hiszen Szlovákiában épp Jozef Kroner játszotta először ezt a szerepet, (vm) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Liliom v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ösztön (am.) sz., v. 20.30 Asterix és Obelix (fr.) sz., v. 15.30,18 KERTMOZI: Eleven hús (sp.) sz., v. 20 TATRA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 15.30,18, 20.30 OBZOR: Ösztön (am.) sz., v. 15.30, 20.30 Tíz dolog, amit utálok benned (am.) sz., v. 18 MLADOSŤ: A legkedvesebb bárom (am.) sz., v. 16, 20 Knockin' on Heaven's Door (am.-ném.) sz., v. 18 ISTROPOLIS: Notting Hill (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 Mátrix (am.) sz., v. 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Mátrix (am.) sz., v. 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 17.30,18.15 Amerikai história X (am.) sz., v. 18.45,20.30 Az erőszak vonala (am.-ném.-fr.) sz., v. 20.15 A gyönyörű őzek halála (cseh) sz., v. 20 KASSA DRUŽBA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 TATRA: Ösztön (am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Notting Hill (am.) sz., v. 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Kámaszútra (am.) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Asterix és Obelix (fr.) sz., v. 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 16.30, 19.30 SLOVAN: Angyalok városa (am.) sz. 19, 101 kiskutya (am.) v. 15 GALÁNTA - MOZI: Édesek és mostohák (am.) sz. 17.30, 20 Fehér Agyar (am.) v. 15, 17.30 NAGYMEGYER - MOZI: Az őrület határán (am.) sz., v. 20 GYŐR LLOYD: Csúcsformában (am.) sz., v. 18, 20 A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső (am.) sz., v. 22 CINEMA CITY: Taxi (fr.) sz., v. 11.30, 14, 16, 18, 20, 22 Ösztön (am.) sz., v. 11.30, 14.30,17.10, 19.50, 22.30 Ötvennégy (am.) sz., v. 11.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Drogosztag (am.) sz., v. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Csúcsformában (am.) sz., v. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15,22.15 Mátrix (am.) sz., v. 11.30,14.30,17.10,19.50, 22.30 A Thomas Crown ügy (am.) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Múmia (am.) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Vadiúj vadnyugat (am.) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Szájkosaras kosaras (am.) sz., v. 11.30, 14, 16 Az űrkommandó (am.) sz., v. 18, 20.15, 22.30 Nádasdy Ádám újrafordította William Shakespeare Hamletjét. A darabot Debrecenben állítják színpadra Szép, súlyos kosztüm helyett A kilencvenes években tapasztalt Shakespeare-reneszánsz okait irodalomtudósok, szociológusok és esztéták kutatják, az utca embere számára annyi a nyilvánvaló, hogy Shakespeare jelen van a huszonegyedik század küszöbén is, mert egyetemes értékeket adott az emberiségnek. JUHÁSZ KATALIN A fordításon viszont változatlanul sok múlik. A Hamletet sokan csak és kizárólag Arany János átültetésében ismerik, és a szállóigékké vált sorokat el sem tudják képzelni más fordításban, kisebb-nagyobb átalakításokkal. Nádasdy Ádám magyarországi költő és műfordító nagy fába vágta a fejszéjét, amikor nekilátott újrafordítani a dán királyfi történetét. Az első kérdés magától adódik: hogy veszi valaki a bátorságot újrafordítani Shakespeare Hamletjét? Lengyel György, a debreceni Csokonai Színház igazgatója kért fel erre a munkára, mivel a színház szeretné bemutatni a darabot, és arra az elhatározásra jutottak, hogy egy új szöveget szeretnének színpadra vinni. A rendező szerint a mai közönség számára nehéz Arany János szövege. Olvasva természetesen egész más, hiszen az olvasó visszatérhet egy-egy sorhoz, van ideje gondolkodni a szavak jelentésén. Balassit is más olvasni, mint szavalni, a Szigeti veszedelemmel ugyanez a helyzet. Egy darabnál, ahol mennie kell a cselekménynek, más kritériumok jelennek meg. Tehát az volt a cél, hogy a mai ember számára befogadhatóvá váljék Shakespeare műve? Abból indultam ki, hogy a közönség tudja, miről szól a darab, hiszen közismert műről van szó. Azaz valójában nem az ott elhangzó szavak jutnak el az agyáig, hanem az egész élmény egyben hagy nyomot a lelkében. Természetesen tudatosítottam, hogy vannak ortodox Arany-hívők, akik nem fogadják kitörő örömmel ezt a vállalkozást, de ez természetes egy művészi tevékenységnél. Mészöly Dezső, aki maga is csinált egy Hamlet-fordítást, ezt úgy fogalmazta meg, hogy a „Madonna a gyermekkeľ'-témához hasonlította a dolgot. Attól, hogy valaki gyönyörűen megfestette ezt a témát, más Életműve máig feldolgozatlan, csupán néhány töredék jelent meg nyomtatásban Kié is Bél Mátyás öröksége? ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Bél Mátyás halálának 250. évfordulója alkalmából szerdán délután a Fórum Társadalomtudományi Intézettel együttműködve emléknapot rendezett Pozsonyban a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, ezzel együtt megnyílt a tudós életútját és munkásságát bemutató kiállítás is. Bél Mátyás evangélikus lelkész, pedagógus a 18. század első felének jelentős polihisztora volt, aki - modern szóhasználattal élve - a társadalom- és természettudományok több ágában is jelentőset alkotott. Hosszú időn át egy kérdés állt a személyéről, művéről szóló polémiák középpontjában: kié is tulajdonképpen Bél Mátyás öröksége, azaz vajon a magyarokat vagy a szlovákokat illeti-e meg. A téma mára már - legalábbis szakértői körökben - irrelevánssá vált, fokozatosan kialakult valamiféle közmegegyezés, mely szerint Bél európai formátumú tudós volt, s munkássága minden nemzeté, melynek kultúráját életművével gazdagította. Furcsa kettősség, hogy a megbékélés ellenére az emléknapon előadást tartók valamennyien (Karol Wlachovský, Szlovákia budapesti kulturális intézetének igazgatója, Lacza Tihamér, a Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság alelnöke, Ján Tibenský történész, a téma első számú szlovák szaktekintélye, Káfer István, a piliscsabai Egy tucat szakember sem lenne elég, hogy munkásságát feldolgozza. Pázmány Péter Katolikus Egyetem szlavisztikai intézetének vezetője valamint Kovács László történész) több-kevesebb teret szenteltek ennek a témának. Többen is idézték azt a gondolatot, mely szerint ha magát Bél Mátyást kérdezték volna meg, milyen nemzetiségűnek vallja magát, talán a kérdést sem értette volna, s ha mégis válaszol, azt mondta volna: hungaricus. Nemes gesztus lemondani a nemzeti kisajátítósdiról, az elgondolkodtató csak az: tényleg, és még mindig, és folyamatosan szükség van arra, hogy kölcsönös tiszteletköröket rójunk, s nem lehetne egy még nagyvonalúbb gesztussal egyszer s mindenkorra lezártnak nyilvánítani ezt a témát? Ha már idáig eljutottunk, talán lassan egy másik kérdés válhatna aktuálissá: ki volt Bél Mátyás, mit is rejt magában munkássága. Hiszen életműve földolgozatlan, csupán néhány töredék jelent meg belőle nyomtatásban. Ennek persze objektív okai is vannak, hiszen ahogy azt előadásában Kovács László megjegyezte: Bél Mátyás egyrészt sokat, többnyire latinul, és meglehetősen bonyolultan írt, másrészt egy tucat szakember sem lenne elég arra, hogy munkásságát, amely a teológiától az alkímiáig terjed, feldolgozza. Pedig valamikor, valakinek illene ezt is elkezdeni. (as) ráltak, hogy valami másra javítsam át a saját fordításomat. Figyelmeztettek arra, hogy egy-egy sorban több van, vagy esetleg más van, mint amit én észrevettem benne, Néha, a véletlennek köszönhetően előfordult, hogy valamit ugyanúgy oldottam meg, mint az előttem járók. A debreceni előadásról tud valami bővebbet? Milyen felfogásban kerül színre a Hamlet? Nem sokat tudok róla, csak anynyit, hogy nem kosztümös darab lesz, hanem huszadik századi felfogásban állítják színpadra. Mindenképpen ott akarok lenni a próbákon, nagyon kíváncsi vagyok magára a folyamatra. Olyan vagyok, mint egy zeneszerző, aki szeretné, ha végre megszólalna, amit komponált. Menet közben elő szokott fordulni, hogy egy színész leszól a színpadról, és közli, hogy szerinte mást kellene mondani egy bizonyos helyen. Ezek néha nagyon jó ötletek, mert olyasmi juthat eszükbe, ami nekem az íróasztal mellett nem jutott eszembe. Ilyenkor megköszönöm nekik a közreműködést. Shakespeare jelen van a 21. század küszöbén is, mert egyetemes értékeket adott az emberiségnek (Archívum) művésznek is joga van a saját elképzelései szerint újrafestenie. Ha nem tetszik valakinek, akkor ne azt nézze, hanem a Tiziano-féle változatot. Nehéz munka volt a fordítás? Nagyon nehéz volt, mert maga a darab nagyon nehéz, sűrű a szöveg, rengeteg benne az utalás, v v Olyan vagyok, mint egy zeneszerző, aki szeretné, ha végre megszólalna, amit kom- > * ponált. >> nyelvi játék, a szerző váltogatja a humoros és a nagyon komoly hangnemet. Különösen a Hamlet szájából elhangzó sorok ellentmondásosak: néha hülyéskedik, bolondnak tetteti magát, majd hirtelen tragikusan beszél. Mi a helyzet azokkal a részekkel, amikor korabeli, létező embereket sző bele a szerző a műbe? A mai kor olvasója számára ezek ismeretlen emberek. Egy helyütt a korabeli színházi életet taglalja Shakespeare, ahogy a színházi társulatok egymással vetélkednek. Ezt becsülettel lefordítottam, nem tehettem egyebet. Egyébként meg be kell vallanom, hogy amikor az eredeti szóvicc nem jött át a magyarban, akkor bizony egy másik viccet találtam ki helyette. Ám ezt mindenki csinálja, már Arany János is csinálta annak idején. Egyébként Eörsi István is készített egy Hamlet-fordítást néhány évvel ezelőtt, ő is hasonló módon oldotta meg ezeket a helyzeteket. Ön elolvasta az Arany utáni Hamlet-fordításokat, mielőtt munkához látott volna? Esetleg átvette a használható megoldásokat elődeitől? Nem, sőt még az Arany-féle fordítást sem használtam, csakis az eredeti művet. Amikor egy-egy résszel elkészültem, természetesen megnéztem, mit csináltak a többiek, elgondolkoztam a megoldásaikon, melyek néha arra inspi„Lenni vagy nem lenni/ Ez itt a kérdés." Hogyan hangzik az ön fordításában ez a két sor? „Lenni, vagy nem lenni, Ez a nagy kérdés." Az „itt" szót megváltoztattam, mert nem igazán tetszett. Egyébként Eörsinek se tetszett, ő is mást használ helyette, mert nem a konkrét helyzetre vonatkozik a megállapítás. Egyébként Arany nagyon helyesen értelmezett szinte mindent. Viszont azóta annyit változott a nyelv, hogy sok helyen félre lehet érteni azt, amit Arany fordított. Milyen reakciót vár a közönség részéről? Biztos vagyok benne, sokan csalódással veszik majd tudomásul, hogy nem az Arany-féle fordítást hallják a színpadról. Az Aranyszöveget egy szép, súlyos kosztümhöz hasonlítanám, brokátból, aprólékosan kihímezve, amely kinézetre gyönyörű, ám a színész már egy kissé nehezen mozog benne, lefékezi a természetes lélegzést és mogást. Az én szövegem, amely persze nem olyan szép, talán egy kényelmesebb, maibb forma, felszabadítja a színészt. Ezért azt hiszem, hogy miközben sokan csalódottan fogják hiányolni a szépséget, talán maguk sem veszik észre, hogy a cselekményt, az akciót jobban tudják követni. A KATEDRA NAPOK MŰSORA Szeptember 14-én Bártfán, a Szent Egyed templomban, 16-án pedig a kassai Szent Erzsébet Dómban, a nemzetközi orgonafesztivál keretében ad hangversenyt Varnus Xavér, a híres „emigráns" magyar előadóművész. Koncertprogramján többek között Vivaldi, Cesar Franck, Bach, Mozart művei és improvizációk szerepelnek. (Dömötör Ede felvétele) Dunaszerdahely. 1999. szeptember 16-18-án kerül sora VIII. Katedra Napokra. 16-án a Vámbéry Kávéházban nyílik meg a rendezvénysorozat 18 órakor, a Katedra folyóirat és a Katedra Klubok bemutatkozó estjén. Másnap lesz a Katedra Társaság XVII. ülése, A szakképzés minőségénekjavítása címmel. 18-án a Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Középiskola dísztermében folytatódik a rendezvény A nemzed kulturális értékek megjelenítése a tananyagban címmel. Főelőadók: dr. Szarka László, a Történettudományi Intézet főmunkatársa (Bp.), dr. Karol Wlachovský, a Szlovák Kulturális Intézet igazgatója (Bp.), további előadók Liszka József (néprajz), Bödők Zsigmond (természettudomány), Bernáth Erzsébet, dr. Tankó László (interkulturális értékek), Kovács László (magyar irodalom), Simon Attila (magyar történelem) és Kiss László (informatika). Szigeti László, az SZK Oktatási Minisztériumának államtitkára bemutatja A szlovákiai iskolarendszer 2. c. kötetet, majd átadásra kerülnek a Katedra Díjak és a Katedra folyóirat oklevelei. A műsor után Keszegh Pál, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója ad fogadást.