Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-10 / 209. szám, péntek

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 10. Közép-európai médiakonferencia Bukarest. A román főváros­ban tegnap megkezdődött a Közép-európai Kezdeménye­zés (KEK) tájékoztatási és médiacsoportjának "Diplo­mácia és újságírás - a meg­győző hangok egyeztetett ha­tása" témájú konferenciája. A tanácskozáson a KEK-orszá­gok külügyminisztériumi szó­vivői, sajtó- és tájékoztatási igazgatói vesznek részt. A KEK tájékoztatási és média­csoportjának - Ausztria mel­lett - Románia az egyik társ­elnöke. (MTI) Varsói magyarázat Varsó. A lengyel kormány részletes dokumentációt kül­dött az amerikai külügymi­nisztériumnak a kifogásolt je­meni fegyverszállítmány ügyében. Mint ismeretes, a Cenzin lengyel külkereske­delmi vállalat megállapodást kötött Jemennel ötven T-55-ös harckocsi szállításá­ra. A tétel első fele Jemen he­lyett az ENSZ fegyverszállítá­si embargójával sújtott Szu­dánban "kötött ki". Amikor Varsó erről tudomást szer­zett, leállíttatta a tétel máso­dik felének elszállítását. Az USA nemtetszésének adott hangot és kilátásba helyezte az amerikai segélyprogramok befagyasztását. Szudán azon országok listáján szerepel, amelyek amerikai megítélés szerint támogatják a nemzet­közi terrorizmust. Palesztinok kiszabadulása Askelon. Izrael a vasárnap aláírt békemegállapodással összhangban tegnap meg­kezdte bebörtönzött paleszti­nok szabadon bocsátását. Négy foglyokkal teli autóbusz hagyta el napfelkelte után a sikmai börtönt. Az izraeli rá­dió szerint a kiszabadult 200 palesztin közül 150-en pa­lesztinokat öltek meg, 17-en izraelieket sebesítettek meg könnyebben, a többiek pedig egyéb törvénysértéseket kö­vettek el. Izrael összesen 350 bebörtönzött palesztint bo­csát szabadon. További 150 személy október 8-án nyeri vissza szabadságát. (MTI) A szabadulás utáni első pilla­natok. ČTK/AP-felvétel Új főkonzul Kolozsváron Bukarest. Szeptember 15-től új vezetője lesz a kolozsvári magyar főkonzulátusnak, mi­után a magyar Külügyminisz­térium visszavonta Bitay Kár­oly megbízatását, és Alföldi Lászlót nevezte ki új főkon­zulnak. A Romániai Magyar Szó szerint a hírt a főkonzul­helyettes arról nem tudott tá­jékoztatni, hogy a minisztéri­um mivel indokolta a dön­tést. Bitay Károly a főkonzu­látus két éwel ezelőtti újra­nyitása óta vezette a képvise­letet, megbízatása kettőtől öt évig szólt. (MTI) Németh Miklós a határnyitásról: a keletnémet vezetésben csaknem verekedés tört ki, amikor Horn Gyula tájékoztatott a nyugati határ megnyitásáról „Tudtam, hogy nem lesz még egy 1956" Tíz éve történt. Az egykori NDK-ból az NSZK prágai nagykövetségére menkülőket buszokkal száljjtották a fő­pályaudvarra, hogy a vasfüggöny leomlásának köszönhetően Ausztriába távozhassanak. (ČTK-felvétel) Markó Béla az RMDSZ egyetemi stratégiájáról és a budapesti kétmilliárdos támogatásról Ne szüljön üjabb vitákat Bukarest. Az RMDSZ-nek pontosan kidolgozott straté­giája van a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás fej­lesztésére, s ehhez a straté­giához lehetne illeszteni azt a rendkívül komoly támoga­tást, amelyet a magyar kor­mány tervez az erdélyi egye­temi oktatás számára - je­lentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. MTI-JELENTÉS Ami a tervezett kétmilliárd forin­tot illeti, hangsúlyoznunk kell, hogy ilyen jelentős összeget ed­dig még magyar kormány nem szánt az erdélyi egyetemi okta­tásra, mondta. A szövetségi elnök emlékeztetett arra, hogy a terve­zett támogatás körül vannak bi­zonyos nézeteltérések és viták. "Erdélyben is, de az az érzésem, hogy Magyarországon is. Termé­szetes, hogy ki-ki szeretné ezt a támogatást bizonyos irányba te­relni. Kár lenne, ha ez a nagyon jelentős támogatás a viszály mag­vát hintené el Erdélyben bizo­nyos értelmiségi, politikusi kö­rökben" - szögezte le. Az RMDSZ pontos stratégiát dol­gozott ki a magyar nyelvű egyete­mi oktatás fejlesztésére. Figye­lembe véve a földrajzi helyzetet, a romániai magyar értelmiség eloszlását, a szociális kérdéseket és régióérdekeket, ez a stratégia több pilléren nyugszik. Ha Nyu­gatról tartunk Kelet fele, az első pillér Nagyvárad. "Itt elsősorban arra kell támaszkodni, ami van, tehát a Sulyok István Főiskolára és annak egyetemi intézménnyé tervezett átalakítására" - mondta Markó Béla. A következő és ki­emelten legfontosabb pillér Ko­lozsvár. Az elnök szerint Kolozs­váron most az állami egyetemen belül létező magyar nyelvű okta­tás kiterjesztése, illetve az ennek megfelelő struktúrák létrehozása az elsődleges. Kolozsváron az a kérdés, hogy emellett magánfőis­kolai intézményre, egyetemre gondoljanak-e. Jelentős Marosvá­sárhely is, ahol jelenleg magyar nyelven orvos- és színészképzés folyik. Vannak fontos elképzelé­sek új karok, külön intézmény lét­rehozására. A városhoz közeli Nyárádszeredán távoktatással működik a budapesti Kertészeti Egyetem kertészmérnöki képzé­se. Az RMDSZ szerint ennek a centruma Marosvásárhelyen le­hetne, s emellé élelmiszeripari, il­letve műszaki szakot lehetne indí­tani. Tovább haladva Székelyföld belsejébe, gondolnunk kell arra az elképzelésre, amelyet sokan Székelyföldi Egyetem néven em­legetnek, de az tulajdonképpen egy főiskolai hálózatot jelentene ­mondta az RMDSZ elnöke. London és a Fehér Ház szerint békefenntartókat kellene vezérelni Kelet-Timorra Képmutatással felérő kivárás MTI-JELENTES Berlin. Mihail Gorbacsowal, az SZKP főtitkárával történt márciusi találkozásunk megerősített abban, hogy a Szovjetunió nem fog bea­vatkozni Magyarország dolgaiba, és nem lesz még egy 1956 - idézte vissza az 1989. szeptember 10-iki határnyitás előzményeit a Der Ta­gesspiegel tegnapi számában Né­meth Miklós. A berlini konzervatív újság buda­pesti tudósítójával beszélgetve az egykori miniszterelnök megerősí­tette, hogy a nyugati országhatár megnyitásáról szűk miniszteri kör­ben született döntés augusztus­ban, azt nem előzte meg kapcso­latfelvétel Mihail Gorbacsowal, Erich Honecker keletnémet pártfőtitkárral vagy Helmut Kohl bonni kancellárral. "Amikor Horn Gyula külügyminiszter a nyugat­német vezetőkkel tartott megbe­szélés után a kelet-berlini ve­zetőket is tájékoztatta a tervezett lépésről, csaknem verekedés tört ki - idézte az újság Németh Mik­lóst. - A keletnémet vezetés ezután levélben fordult az MSZMP Köz­ponti Bizottságához, arra kérve a testületet, hogy akadályozza meg a kormány szándékát. Ez is mutat­ja, hogy mennyire nem ismerték a magyar politikai viszonyokat. Mi­nálunk akkor már jóideje a párttól függetlenül születtek a kormány döntései." Utalt rá, hogy amikor Horn Gyula szeptember 10-én es­te hét órakor bejelentette a nyuga­ti határ "ideiglenes megnyitását", NDK-állampolgárok ezrei jelentek meg az átkelőhelyeknél. A ha­tárőrök hamarosan feladták a pa­pírok ellenőrzését, és vizsgálat nél­kül átengedték a keletnémet rend­számú járműveket Ausztriába. A fél éwel korábbi moszkvai eszme­csere dacára azonban a helyzet nem volt egészen veszélytelen. "Elvégre még nyolcvanezer szovjet katona állomásozott hazánkban, nem beszélve az állig fölfegyver­zett munkásőrségről. Ehhez járul­tak még a híresztelések egy Gorba­csov elleni puccsról. Végül is azon­ban mindenekelőtt szerencsénk volt. Gorbacsov még egy ideig ha­talmon maradt" - zárta visszate­kintését a Der Tagesspiegelben Németh Miklós. Zeman: a beneši dekrétumok hatályukat vesztették Felesleges feszegetni MTI-HlR Prága. Miloš Zeman, cseh kor­mányfő elutasítja, hogy ismét na­pirendre kerüljön a benesi dekré­tumok kérdése, amelyek alapján Csehszlovákiából a második világ­háború után a nagyhatalmak jóvá­hagyásával mintegy 3,5 millió né­metet telepítettek ki. Zeman a kormány ülése utáni saj­tótájékoztatón kifejtette: márciusi németországi látogatása során Gerhard Schroder német kancel­lárral egyetértettek abban, hogy a dekrétumok részei ugyan a cseh jogrendnek, de mára már hatályu­kat vesztették. "Úgy gondolom, hogy jelenleg felesleges ezt a kér­dést tovább feszegetni. Én ezzel a nyilatkozattal ezt a kérdést lezárt­nak tekintem" - szögezte le Zeman. A német parlament a CDU/CSU frakció kérésére fog foglalkozni dekrétumok kérdésével. A CDU/ CSU frakció azt akarja, hogy a né­met parlament követelje a beneši dekrétumok semmissé nyilvánítá­sát, illetve, hogy ez legyen a felté­tele Csehország felvételének az Európai Unióba. Václav Havel cseh államfő Johannes Rau német ál­lamfővel folytatott szerdai tárgya­lásai után Táborban a kérdéssel kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy a parlamenti tárgyalást egy szakértői eszmecse­rének kellene megelőznie. Ugyan­akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a cseh-német megbékélési nyilatkozat két éwel ezelőtti alá­írásával a felek kötelezték magu­kat, hogy a bilaterális kapcsolatok­ban a múlt helyett a jövőbe fognak tekinteni. Rau röviden csak annyit mondott, hogy a beneši dekrétumok körül Németországban ismét fellángolt vitát belpolitikai kérdésnek kell te­kinteni. Ugyanakkor leszögezte, hogy Csehország csatlakozásáról az Éurópai Unióhoz az illetékes európai szervek fognak dönteni, és nem a német parlament. MTI-HÍREK Brüsszel/London. Nemzetközi képmutatásnak nevezte Jósé Ra­mos-Horta kelet-timori Nobel-bé­kedíjas politikus azt, hogy a nem­zetközi közösség kivár a kelet­timori beavatkozással. Horta, aki 1996-ban éppen a tartomány lakó­inak jogaiért folytatott harccal ér­demelte ki a békedíjat, a La Libre Belgique című belga lapnak nyilat­kozott. Úgy vélte: míg Koszovóban a NATO egyoldalúan bombázni kezdett, anélkül, hogy megvárta volna az ENSZ-mandátumot vagy a szerbek beleegyezését, Kelet­Timorban már 24 éve folynak a jogsértések és a népirtás, amelyek fölött az Egyesült Államok és Euró­pa szemet hunynak. Nem egysze­rűen nem avatkoztak be, de a leg­kisebb nyomásgyakorló intézke­dést sem hozták Indonézia ellen ­mondta Horta. Az emberi jogi harcos Nagy­Britanniát tartotta az első számú felelősnek azért, hogy mindeddig nem tudtak gazdasági szankciókat hozni az indonézek ellen. Horta sürgetőnek mondotta a katonai beavatkozást, azt hangoztatva, hogy ennek hiányában kelet-ti­moriak ezreire vár kivégzés, éh­vagy szomjhalál. Úgy vélte azon­ban, hogy egyéb eszközökkel - a nemzetközi segélyek befagyasztá­sával, széles körű bojkottal, az ide­genforgalom eltérítésével - is fel kellene lépni az indonéz kormány­zat ellen. Horta az Új-Zélandon tegnap kez­dődött nemzetközi csúcsértekezle­ten találkozni szeretett volna két kelet-timori vezetővel, köztük Xanana Gusmaoval, akinek idő­közben halálhíre érkezett. Gus­mao Horta szerint függetlenség­párti vezetőként és a kelet-timori ellenállás vezetőjeként a nemzet­közi erőkkel beléphetett volna a területre. Az ENSZ-nek ugyanis hi­teles vezetőkre lesz szüksége, ha a béke helyreáll, hogy újraszervezze az országot, és átmeneti kormányt alakítson - mutatott rá a kelet­timori Nobel-békedíjas. A brit kormányfő és az amerikai el­nök megállapodott abban, hogy összehangolja erőfeszítéseit a kelet-timori válság megoldására: megpróbálja rávenni Indonéziát, fogadja el nemzetközi békefenn­tartók jelenlétét, és politikai kon­szenzus létrehozására törekszik az ENSZ-ben a békeerők mandátu­mának gyors megszerzésére. A brit miniszterelnöki hivatal csü­törtökön bejelentette, hogy Tony Blair előző este telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnökkel. Egyetértettek abban, hogy kettős ­diplomácia és politikai - stratégiát folytatnak a rend azonnali helyre­állítása érdekében Kelet- Timoron. Mind a brit miniszterelnök, mind az amerikai elnök úgy érzi, hogy országának fontos diplomáciai sze­repet kell játszania a politikai kon­szenzus elősegítésében, mely az erőszakcselekmények leállítását eredményező intézkedésekhez szükséges - közölte a szóvivő. London és Washington véleménye szerint amilyen hamar csak lehet, ENSZ-erőket kell vezényelni a tér­ségbe, jelenleg azonban egyedül In­donézia képes arra, hogy helyreál­lítsa a rendet és jogállamot, és lesze­relje a miliciákat - hangsúlyozta. A tájékoztatás szerint az indonéz kormány illetékeseivel Jakartában tárgyaló ENSZ-küldöttség, amely­nek a brit ENSZ-nagykövet is tagja, diplomácia erőfeszítéseket tesz, hogy rábírja az indonéz kormányt, változtassa meg elutasító magatar­tását a nemzetközi erők gyors beve­tésével szemben. Robin Cook brit külügyminiszter, aki Aucklandon, az ázsiai és csendes-óceáni államok külügyminisztereinek kelet-timori válságtanácskozásán az Európai Uniót képviseli, hangoztatta: a nemzetközi közösségnek világos jelzést kell küldenie Jakartának, hogy nem szállhat szembe a világ közvéleményének ítéletével Kelet­Timor kérdésében. Cook bejelen­tette: a brit kormány fontolóra ve­szi, hogy szárazföldi erőkkel is tá­mogassa az indonéz szigeten beve­tendő nemzetközi erőket. London már szerdán elrendelte, hogy a ma­láj vizeken állomásozó HMS Glas­gow rombolóhajóját Kelet-Timor partjaihoz vezényeljék. Görögországban tegnap újabb földlökéseket észleltek, de áldozatokról nem érkeztek jelentések. A képen mentöosztagok túlélők után kutatnak. ČTK/AP/DG-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom