Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-10 / 209. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 10. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS FJ ľ^llliiUlIflHl^H mllllflll nriMÉliHIHHHH K u TOVÁBBI ÉRV, MIÉRT FEKTESSÜNK BE A B.M.G. INVEST-BE J A B.M.G. I

NVEST 1999. AUGUSZTUS 1-TŐL 1,5%-KAL NÖVELI A KAMATLÁBAKAT AZ 1,3, 6 És 12 HÓNAPOS FUTAMIDEJŰ SZERZŐDÉSEKRE. I I N M V E • mmetmt; S T Az ész pénzzel Jár! VK-714 Mojžiš kezdeményezése - az Önök Privatizációs Hulláma 255 milliárd koronás vagyonhoz szeretne hozzájutni Kezdődik a nagy privatizáció Pozsony. Ezekben a napokban új oldaláról ismerhetjük meg František Mojžišt, a Drukos Kft. vezérigazgatóját. A tízmillió koronát felemésztő reklámkampányban a nemzeti vagyon megmentőjeként mutatkozik be a besztercebányai nagyvállalkozó. MOLNÁR IVÁN A stratégiai vállalatok az ország gerincét alkotják, így nem szabadna megengedni, hogy a gerincet idegen fej uralja - nyilatkozta Mojžiš. Többek közt ezért hozták létre az Önök Privatizációs Hulláma (WP) szervezetet. Fő céljuk a stratégiai vállalatok megszerzése a szervezet tagjai számára. Elképzeléseik közt szerepel többek közt a Szlovák Takarékpénztár, a Szlovák Biztosító és a Szlovák Gázművek részvényeinek megszerzése. Mojžiš szerint míg a magánosítás első és második hullámában hozzávetőleg 130 milliárd korona értékű vagyon talált gazdára, ezúttal a szlovák gazdaság gyöngyszemeit privatizálják majd. A WP 255 milliárd korona értékű vagyonhoz szeretne így hozzájutni. A szervezet alapítói szerint ezt csak közös erővel érhetik el, így bárkit szívesen látnak, aki legalább ezer koronát be tud fizetni a szervezet Szlovák Takarékpénztárban vezetett számlájára. A befizetett összeg a szerződés szerint mindaddig a betétes tulajdonában marad, míg részvényeket nem vásárolnak érte. A befizetett összeget a betét 11,5-szörösének megfelelő értékű vagyonnal fedezik. Elképzeléseik szerint a stratégiai vállalatok alaptőke-emelése jelentősen erősíti majd az illető cégek gazdasági teljesítményét, aminek köszönhetően azok részvényeinek ára is megnő. A szervezet így egy éven belül 100 százalékos megtérülést ígér a betéteseknek. Nem meglepő tehát, hogy a lakosság körében pozitív visszhangra talált. Csak kevesen tudatosítják azonban, hogy a hatalmas megtérülésekkel kecsegtető vállalkozások esetében a pénz elvesztésének az esélye is sokkal nagyobb. Az elmúlt években több társaság is hatalmas reklámkampánnyal igyekezett minél több pénzt kicsalogatni a lakosságtól, hogy aztán nyomtalanul eltűnjenek a meglepett betétesek pénzével. Mindannyian jól emlékszünk még az olyan társaságokra, mint a Čas Rt, a Sun Kft. és a Goldfin Invest Kft., amelyek hoszszan tartó reklámkampánnyal toborozták a csendestársakat, akiknek a pénzét „csendesen" ugyan, de rendkívül hatékonyan el is tüntették. Egyelőre egyetlen olyan eset sem ismert, amelyet a bíróságon sikeresen megoldottak volna a betétesek javára. A szlovák jegybank már csaknem egy évvel ezelőtt figyelmeztette a lakosságot az úgynevezett nem banki pénzintézetek veszélyeire. Azok a betétek ugyanis, amelyeket szerződés alapján, mint csendestársak fektetünk be, nincsenek semmivel fedezve. Ajegybank ezért felhívta a lakosság figyelmét, hogy alaposan vizsgálják felül döntésüket, mielőtt hasonló vállalkozásokba lépnének. A nem banki pénzintézetek I { Í'///, *"r" '///// -T* A nem banki társaságok kockázatai Míg a betéti társaságok működésükhöz licencet kénytelenek kiváltani, amit csak a pénzügyminisztériumtól szerezhetnek be, a nem banki társaságok működéséhez semmilyen engedély nem szükséges. A bankok szintén csak a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott engedély alapján működhetnek. A fent említett licencek alapján a betéti társaságok a Tőkepiaci Felügyelőség, a bankok pedig a jegybank felügyelete alá tartoznak. Hasonló a helyzet az alaptőkével kapcsolatban is. Míg a betéti társaságok esetében 20 millió korona a minimális alaptőke a bankoknál ez 500 millió korona. A Goldfin Invest társaság bejegyzésére ugyanakkor elég volt 200 ezer korona. Mivel a lakosság a hatályos törvények szerint nem bízhatja pénzét a nem banki társaságokra, a társaságok vagyonuk egy részét kínálják eladásra, miközben szerződésben vállalnak kötelezettséget a részvények viszszavásárlására. ugyanis általában kft-ként működtek, így csak az alaptőkéjük nagyságáig felelnek a betétesek pénzéért, ami 200 ezer korona. Vagyis ha nem jöttek be a számításaik, annak ellenére, hogy szerződésben tettek ígéretet a pénzek meghatározott időpontban való visszafizetésére, ígéreteiket semmilyen törvény nem támasztotta alá. A WP-vel kötött szerződés természetesen átlátható és a Transparency International korrupcióellenes ügynökség által ellenőrzött szervezetről beszél. František Mojžiš ígéretei szerint a tagok pénzét nem fektetik be kockázatos vállalkozásokba és az általa vezetett Drukos Kft. vállalkozásaiba sem. Egy kérdésre válaszolva azonban elmondta, csak annyira tudja bizonyítani, hogy egy éven belül megkétszerezi a betétesek vagyonát, mint azt, hogy egy éven belül gyilkos lesz-e belőle vagy sem. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy míg a WP 40 milliárd koronát szeretne beszedni a lakosságtól, addig a vagyonért kezességet vállaló Drukos mér(lllusztrációs felvétel - Profit) legfőösszege Mojžiš szerint 4 milliárd korona. A Drukos vezetője nem aggódik amiatt sem, hogy esetleg nem ők jutnak hozzá a stratégiai vállalatok részvényeihez. Nem tudja ugyanis elképzelni, hogy a szlovák kormány találna olyan külföldi cégeket, melyek hajlandók lennének befektetni pénzüket a 317 milliárd koronás tartozásokkal küszködő szlovákiai vállalatokba. Úgy látszik, František Mojžiš mégiscsak megtalálja azokat, akik hajlandóak lesznek befektetni összekuporgatott pénzüket a nagy nemzeti vállalkozásba. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter ugyanakkor egy nemrég tett nyilatkozatában pilótajátékhoz hasonlította a szervezetet, amit Mojžišék határozottan visszautasítanak, jogászaik pedig már vizsgálják a módját, hogyan lehetne a pénzügyminiszter kijelentését bírósági úton megtámadni. A Drukos vezérigazgatója egyébként egy hatalmas virágcsokorral készül meglepni a pénzügyminiszter asszonyt, ha mégsem járnának sikerrel. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése az ország 1999 második negyedévének mutatóiról A havi átlagbér 10 583 koronára nőtt SITA-INFORMACIÓ Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal tegnapi gyorsjelentése szerint az ország bruttó hazai összterméke (GDP) 1999 második negyedévében 2,9 százalékkal nőtt az 1998 második negyedévi mutatóhoz képest (folyó árakon számolva 10,2 százalékos a növekedés), egész félévre kivetítve pedig 2,4 százalékos a GDP növekménye. Abszolút számokban kifejezve a 2. negyedévben 200,1 milliárd koronára rúgott a GDP nagysága, 1999 első félévére kivetítve pedig 378,3 milliárdra. A háztartások 3,1 százalékkal, az államapparátus pedig 6 százalékkal növelte fogyasztását. A magánszektor részesedése a GDP-ből elérte a 85 százalékot, ami 2,5 százalékponttal magasabb arány, mint 1998 második negyedévében. A magánszektor részaránya a mezőgazdaságban 96,9 százalék, az iparban 80,2 százalék, az építőiparban 88,4 százalék és a szolgáltatásokban 95,9 százalék. Optimizmusra ad okot a külkereskedelmi hiány mérséklődése: az év első hat hónapjában a deficit 27,5 milliárd koronát tett ki, szemben az 1998 első felében felhalmozott 40,5 milliárd koronával. „Szlovákia gazdasága rendkívül ki van téve a külkereskedelem hatásának, ezért ha javul a külkereskedelmi mérleg, akkor az egyértelműen megmutatkozik a GDP kedvezőbb mutatóiban is" - vélekedett Ján Tóth, az ING Barings vezető közgazdásza. Az elemzők azonban pesszimisták a harmadik negyedévi mutatókat illetően, ugyanis a megszorító gazdasági intézkedések, a növekvő infláció és a behozatali vámpótlék kedvezőtlen hatása csak a harmadik negyedévben ütközik ki igazán. A második negyedévben 1998 hasonló időszakához reálértékben 0,5 százalékkal, nominálisan 7,4 százalékkal nőttek a bérek az ország nemzetgazdaságában. Az átlagbér 10 583 korona, a legmagasabb átlagbéreket a pénzügyi szférában és a biztosításban (20 876 korona) fizetik, a legalacsonyabbat pedig a mezőgazdaságban (7963 korona) és az oktatásügyben (8450 korona). TANÁCSADÓ A biztosításról D. M. Lányunk 1989 előtt magánvállalkozó volt, de most kilenc éve, amióta nagy a konkurencia, nem tud mit kezdeni, azaz nincs sehová bejelentve, nem fizet semmilyen biztosítást sem. Arra lennék kíváncsi, hogy ha most iparengedélyt szerezne, utólag megközelítőleg mennyit kellene fizetni a betegségi és nyugdíjbiztosításra. FEKETE MARIAN Attól tartunk, hogy nem tudunk Önnek olyan választ adni, amelyet elvárna. A lánya ugye megközelítőleg kilenc éve állástalan, és időközben nem volt munkaviszonyban, és-nem folytatott olyan önálló kereseti tevékenységet sem, amely egyrészt azzal járt volna, hogy fizeti a nyugdíjbiztosítást, másrészt pedig azzal, hogy az üyen tevékenységgel töltött idő beszámítódik az öregségi (rosszabb esetben rokkantsági) nyugdíj kiszámításához szükséges szolgálati időbe, ledolgozott évekbe. A nyugdíjbiztosítás szempontjából ezeket az éveket elveszettnek lehet tekinteni. Egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy a lánya utólag fizesse ki a nyugdíjbiztosítást anélkül, hogy olyan tevékenységet végzett volna, amely a nyugdíjbiztosítással járna, illetve amely a nyugdíjbiztosítást megalapozta volna. Egy további kérdés az, hogy ha a lánya nem dolgozott is, egészségügyi biztosítást köteles volt fizetni, és ezt az összeget utólag valószínűleg még behajtják tőle. CSEHORSZÁGI ALAPOK Néhány cseh befektetési alap részvényének árfolyama a Prágai Értékpapírtőzsdén 1999. szeptember 9-én. (HN) Befektetési alap árfolyam (Kč) forgalom 1. IF Živnobanka 620,2 222 336,5 IF Bohatství 1386,3 337 356,8 Komerční banka 749,3 1 162 080,6 IF Obchodu 987,2 50 356 Kŕištálový IF 1153,5 147 280,6 SPIF Všeobecný 85,1 162 590,8 IF Jablonecká biž 240,40 Zlatý IF Kvanto 418 402 373,5 RIF 1291,9 2 783 068,2 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megveszik a Nafta Trade Rt.-t Pozsony. A Nafta Gbely igazgatótanácsa felszólította a cég vezérigazgatóját, Árpád Demkót, hogy készítse el a Nafta Trade Rt. megvételének tervét. Az igazgatótanács szimbolikus egy koronáért plusz a vállalat tartozásainak átvételéért kíván hozzájutni a Nafta Tradehez. Demkónak a vállalat talpraállításának tervét is ki kell dolgoznia. (SITA) Nincs pénz lízingre Pozsony. A Lízingtársaságok Szövetségébe tömörült cégek idén, a hozzáadottérték-adót leszámítva, 8,37 milliárd korona értékben kötöttek lízingszerződéseket. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva ez 1,4 milliárd koronás csökkenést jelent. A lízingpiac alakulását jelentős mértékben befolyásolta az ország egyre romló gazdasági helyzete. (SITA) Törvény a dohányzás ellen Varsó. A lengyel parlament alsóháza úgy foglalt állást, hogy 2000-től ne lehessen cigarettát reklámozni sem plakáton, sem a tömegtájékoztatásban. A reklámtilalmat megsértő vállalatoknak előreláthatóan 25-50 ezer zloty pénzbírságot kell fizetniük. A tervezet szerint létre kívánnak hozni egy alapot, amelybe a dohányadókból befolyó bevételek 0,5%-a kerülne, ebből finanszíroznák a dohányzás elleni programokat. A nem dohányzók védelmére az irodákban és az államigazgatási épületekben dohányzó övezeteket alakítanak ki. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. szeptember 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,963 Magyar forint (100) 17,235 Angol font 67,213 Német márka 22,478 Cseh korona 1,201 Olasz líra (1000) 22,705 Francia frank 6,702 Osztrák schilling 3,195 Japán jen (100) 38,014 Spanyol peseta (100) 26,422 Kanadai dollár 27,862 Svájci frank 27,471 Lengyel zloty 10,176 USA-dollár 41,451