Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-10 / 209. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 10. A téma: Szín házI nyiTrA ' 99 Beszélgetés Jaroslav Dóczyval, az N-Rádió igazgatójával a regionális rádiózás jelenéről és jövőjéről Tájékoztatni és szórakoztatni A 95,2 MHz frekvencián sugá­rozó nyitrai N-Rádió egyike volt az első kereskedelmi adóknak Szlovákiában, és azon kevesek közé tartozik, amelyek mind a mai napig népszerűek. Jaroslav Dóczy, a rádió igazgatója szerint en­nek egyeden titka van: a regi­onálisjelleg megőrzése. VRABEC MÁRIA Amikor 1993-ban megalakult az N-Rádió, még nem volt kitől pél­dát vennie. Milyen elképzeléseik voltak akkortájt a kereskedelmi adó műsorstruktúrájáról? December ll-én lesz hat éve, hogy először szólalt meg az N-Rádió szignálja - az engedélyre 555 na­pot kellett várnunk. A kezdet tehát nem volt egyszerű, szó szerint adás közben alakult ki minden, egyi­künk sem rendelkezett rádiós ta­pasztalatokkal. Az első meghallga­tásra 250-en jelentkeztek, közülük választottuk ki a 20 legtehetsége­sebb bemondót, riportert és külső munkatársat. Először szigorúan meghatározott műsorstruktúránk volt, mindig egy adott időben ol­vastuk be a híreket, és sugároztuk az állandó rovatokat. A felméré­sekből kiderült, hogy a legtöbben a zenéért választanak bennünket, a hosszú publicisztikai műsorokat nem kedvelik, ezért új műsortervet Szó szerint adás közben alakult ki minden, hiszen egyi­künk sem rendelkezett rádiós tapasztala­tokkal. i Í*t [ ws/m Eto?*^ * ^ , | 1I11&" í «| , ^ j IP ' ' •SÍ L A rádió keresőgombja még mindig a hallgatónál van (Archívum) « dolgoztunk ki. így lett az N-Rádió zenés-információs adó, amely fő­leg a 60-as, 70-es és 80-as évek slá­gereit sugározza, közben azonnal bemondjuk a friss híreket, és nem terheljük a hallgatókat politikai vi­taműsorokkal. Hallgatóink vissza­jelzései szerint jó ez a módszer, a legtöbben nem várnak mást a ke­reskedelmi rádióktól, mint felhőt­len szórakozást és naprakész tájé­koztatást. A legtöbb regionális rádió terjesz­kedni igyekszik, újabb adótor­nyokat vásárol, hogy minél na­gyobb területen hallható legyen. Nincsenek üyen terveik? Mi azzal kezdtük el az adást, hogy Délnyugat-Szlovákia regionális rá­diója leszünk. E tekintetben nem változott semmi, főleg a Nyitrai ke­rület lakosai hallgatnak bennünket. Az adótornyok számának növeke­désével nem nő egyenes arányban a hallgatók száma, nem is törekszünk országos lefedettségre. A regionális adók legfőbb vonzereje az, hogy egy adott csoporthoz szólnak. Rendelkeznek arra vonatkozó adatokkal, melyik járásokban hallgatják a legtöbben az N-Rá­diót? Júniusban a hallgatóink száma elér­te a 130 ezret, a Nyitrai kerületben csak a közszolgálati Szlovák Rádió és a magyarországi adók előztek meg bennünket. A legtöbben a Nyitrai járásban hangolják készülé­keiket a mi frekvenciánkra, utána következik a nagytapolcsányi, a lé­vai, az érsekújvári, a komáromi és részben a dunaszerdahelyi régió is. Ezek szerint sok a magyar ajkú hallgatójuk. Figyelembe veszik ezt a zeneszámok válogatásánál? Időnként magyar előadók dalait is sugározzuk, főleg a 60-as és 70-es évekből, amikor Kelet-Európában a magyarországi rockzene volt a leg­progresszívebb, és Szlovákiában is sokan az Omegát, a Piramist, az LGT-t hallgatták. Az Omega együt­tessel nemrég egy külön műsorban is foglalkoztunk. Sok hallgatónk örült az ödetnek, a régi dalok a fia­Ha év végéig nem költik el a pénzt, jövőre annyival többet zárolnak Nem lesz egyszerű az elszámoltatás ÚJ SZÓINFORMÁCIÓ Nyitra. Nem változott a helyzet a ki­sebbségi kultúrákra lekötött célirá­nyos összegek felhasználása terén, mert az intézmények költik a pénzt, de egységes elszámolási módszer hí­ján nem tudják kimutatni, mire. Ivan Gontko elmondta lapunknak, hogy a 28,8 millióból 5 millió 161 ezer ko­ronát költöttek el kisebbségi rendez­vényekre. „Ebben olyan tételek van­nak, mint a nyitrai bábszínház ko­máromi vendégszereplése, az érsek­újvári Kisbojtár Énekverseny ­mondta a Nyitrai Kerületi Hivatal kulturális osztályának vezetője. ­Nem tudjuk, felhasználható-e ez az összeg az intézmények üzemelteté­sére, az alkalmazottak bérére. Ez lenne a megoldás, mivel a kisebbségi kultúrákra szánt összeg sok esetben meghaladja a működési költségeket. A komáromi könyvtár költségvetése 3,3 millió korona, a lakosság szám­arányát tekintve ennek a felét kell ki­sebbségi kultúrára költeni, de csak az alkalmazottak bére és a kötelező járulékok évente 2,9 millió. Mivel a kulturális intézmények költségve­tésének 9,5 %-át zárolták, kénytele­nek voltunk hozzányúlni a kisebbsé­gi kultúrákra szánt pénzhez is, egyébként a legtöbb könyvtár, galé­ria és múzeum bezárhatott volna. Ezért szorgalmazom, hogy az elszá­molásnál a működési és bérköltsé­geknél is szerepelhessenek a kisebb­ségi pénzek. Ésszerűbb lett volna az intézmények pályázatok útján kivá­lasztott igazgatóira bízni a gazdál­kodást." Az elszámolási módszer ki­dolgozásával Szekeres Gábort, a Nyitrai Kerületi Hivatal pénzügyi osztályának vezetőjét bízta meg Jarábik Gabriella, a kulturális mi­nisztérium kisebbségi osztályának vezetője. ,A módszer lényege, hogy a kisebbségi kultúrára szánt költség­vetési hozzájárulásból fedezhetők működési és bérköltségek is, de csak ha összefüggenek valamilyen nem­zetiségi rendezvénnyel. így a célirá­nyos összeget is rendeltetésszerűen költenék, és a kisebbségek is vállal­nák a rájuk eső részt a működési költségekből" - mondta el lapunk­nak Szekeres Gábor, aki az említett elszámoltatási javaslatot augusztus 25-én postázta a kulturális tárcának. Válasz azóta nem érkezett, vélhető­leg folyik a koncepció véleményezé­se. Az idő sürget, hiszen ha a kultu­rális intézmények az év végéig nem költik el a kisebbségi kultúrákra el­különített állami hozzájárulást, jö­vőre a megmaradt pénznek megfe­lelő összeget zárolják a költségvetés­ükben. (bee) Még az eddiginél is lényegesen kevesebb pénz jut majd a támogatásokra Törvény a hulladékkezelésről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Állami Környezetvé­delmi Alap várhatóan idén nem tudja kifizetni a még tavaly meg­ítélt támogatásokat - kommentálta Miklós László környezetvédelmi miniszter a tényt, hogy az alapba az első félévben az idei évre terve­zett 906 millió koronából mindösz­sze 258 millió folyt be. Mivel a kör­nyezetvédelmi hivatalok felszámo­lása óta a környezetszennyezés cí­mén kiszabott bírságok behajtásá­nak hatásfoka jelentősen csökkent, és a bírósági eljárások is hatásta­lanok, a 896 millió koronás kintle­vőségeik behajtására keményebb eszközöket is bevetnek. A miniszter bejelentette, november végén a kormány elé terjesztik a hulladékkezelésről szóló törvény módosítását, amely reagál az elmúlt években felmerült igényekre. Ezek között szerepelnek az EU előírásai is, de ezekkel csak a 2002-ik évre tervezett újabb módosítás után lesz kompatibilis. Miklós László a legsür­getőbb teendőnek a nemzetközi hulladékszállítás szabályozását és az új besorolási rendszert nevezte. A miniszter részt vett az ökosziszté­mákra alapuló szemléletről tartott F.NSZ-konferencián Norvégiában. Megkezdődött a párbeszéd a tudó­sok és a politikusok közt, bár egy ideig eltart, míg ez a szemlélet a vi­lágszervezeten belül a köztudatba kerül. A folyamat elősegítéseként a szlovák tapasztalatok közül az ilyen szellemben készült új természetvé­delmi törvényt ajánlotta fel. (T. L.) talságukra emlékeztették őket. Vol­tak olyanok is, akiknek nem tet­szett, hogy egy szlovákiai rádióban magyar zene szól - sajnos, nálunk még egy könnyűzenei műsor is fel­színre hozza a társadalom megosz­tottságát. Ön a városi képviselő-testület tag­ja, tavaly a polgármesteri posztot is megpályázta Nyitrán, és a má­sodik helyen végzett Jozef Prokeš mögött. Hogyhogy a rádiója - el­lentétben a másik nyitrai adóval ­apolitikus maradt? Az önkormányzati munkát sem tar­tom politikafüggőnek - legyen szó akár képviselői, akár polgármesteri posztról. Ellenkező esetben a város látja kárát a különböző érdekek és nézetek ütközésének, és ezen a téren Nyitra akár elrettentő példaként is szolgálhatna. Ahhoz végképp nincs jogom, hogy a rádióhallgatókra is rá­tukmáljam a saját politikai meggyő­ződésemet. Egy kereskedelmi adó­nak meg kell maradnia a tájékozta­\\ Ahhoz végképp nincs jogom, hogy a rádióhallgatókra is rátukmáljam a saját politikai meggyő- . . ződésemet. \\ tásnál és a szórakoztatásnál. Akik túllépik ezt a határt, megfeledkez­nek róla, hogy a rádió keresőgombja még mindig a hallgatónál van. Milyen változások várhatók az el­következő években a szlovákiai kereskedelmi rádiózásban? Mivel a kereskedelmi adók kizáró­lag hirdetésekből élnek, előbb­utóbb rá kell ébredni, hogy a lehető­ségek korlátozottak, és nem lehet vég nélkül osztani az országos su­gárzási engedélyeket. A jövő min­denképpen a specializált adóké, nemcsak a régiók, hanem zenei mű­fajok, vagy akár korosztályok tekin­tetében is. Kollektív felelőtlenség Kongott a terem Pozsony. Tegnap a középtávú gaz­dasági és szociális fejlődés koncep­ciójáról folyt vita a parlamentben, de a képviselők többsége „rövid tá­von" sem volt az ülésteremben. Az ebédszünet előtt František Mikloško (SZDK-KDM) szóvá is tette, hogy bár „tizenkettő előtt öt perccel van" (annyi volt az idő, és az ülés déltől kettőig szünetel), alig vannak a teremben, pedig kol­lektív felelősségről van szó. Kifogá­solta azt is, hogy Brigita Schmög­nerová pénzügyminiszteren és az előterjesztő Ivan Mikloš kormány­alelnökön kívül a kabinet egyetlen tagja sincs jelen. Mikloško volt parlamenti elnök arra kérte Jozef Migašt, a parlament elnökét, rosz­szallását a kormányfőnek is tolmá­csolja. Mikloško bírálatakor a több mint negyvenfős DSZM-, illetve SZDK-frakció képviselőiből egy­egy tucat, a nemzetiek közül egyetlen, a többi frakcióból 5-6 honatya volt az ülésteremben. A koncepciót az ellenzék kiforratlan­nak, a valóságtól elrugaszkodott­nak nevezte. Augustín Marián Húska (DSZM) szerint készítői en­gedtek a kis- és közepes vállalkozá­sok „sírásójának" számító globali­zációnak. Gustáv Krajči (DSZM) fi­gyelmeztetett, a koncepció terve­zetétjúnius végére be kellett volna terjeszteni, a késedelem egyebek közt a munkanélküliség növekedé­séhez és a devizatartalékok elapa­dásához vezetett. Marián Mesiarik (PEP) szerint a tervezet az EU elvá­rásainak kíván megfelelni, nem a valós helyzetből indul ki. (korp) RÖVIDEN Anna Malíková: bizalmi szavazás Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap vezetőinek visszahívásáról szóló szavazás egyben a kormánnyal szembeni bizalmi szavazásnak is megfelel, mert ha a parlament nem támogatja ezt a kormányjavas­latot, tulajdonképpen megvonja bizalmát a kabinettől - állítja An­na Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetője. Rastisiav Šepták képvislő közölte, az SZNP csak közvetlenül a szavazás előtt foglal állást a visszahívás ügyében, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kormánykoalíció visszavonja a javaslatot. (SITA) Tandíjat fizessenek a főiskolákon Pozsony. A főiskolák megsegítése érdekében komolyan kellene foglalkozni a tandíj bevezetésével - véli Juraj Švec. A Demokratikus Unió képviselője szerint csak így lehet megmenteni az iskolákat, mert a másik mód, az állami támogatás növelése nem megvalósít­ható. Švec szerint ha például a Komenský Egyetem hallgatói havi 200 korona tandíjat fizetnének, ez 50 millió koronával növelné az intézmény évi bevételét. Ez pedig hozzájárulhatna az oktatási rend­szer modernizálásához és a tanárok bérének növeléséhez. (SITA) Tolmácsot követelnek a romák Pozsony. A kisebbségek hivatalos nyelvhasználatáról szóló tör­vénnyel kapcsolatban a romák okozzák a legnagyobb problémát ­véli Milan Gacík, a kulturális minisztérium államtitkára. A romák­kal nem is annyira az állami hivatalokban, mint inkább a rendőrsé­gen van probléma, ugyanis megtagadják a vallomástételt, és tolmá­csot követelnek. A problémák abból adódnak, hogy a roma nyelvet mindmáig nem kodifikálták, ezért nehéz roma tolmácsokat találni. Még a nyitrai Konstantin Egyetem roma tanszéke sem képes annyi tolmáccsal szolgálni, hogy lefedjék mind az 57 község szükségletét, ahol a romák 20 százalék feletti arányban élnek. (SITA) Figeľ az EU diplomatáit fogadta Pozsony. Ján Figeľ külügyi államtitkár tegnap Pozsonyban fogadta az EU tagállamainak Szlovákiában akkreditált nagyköveteit, hogy tájékoztassa őket az EU-integrációért megtett lépésekről. A további feladatokat illetően az államtitkár elsősorban a gazdaság fellendíté­sét és új energetikai stratégia kidolgozását, ezen belül a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű két blokkjának leállítását említette. (SITA) Kevesebb kábítószer a fővárosban Pozsony. A fővárosban csökkent a kábítószertartás és -terjesztés. A rendőrség idén hét hónap alatt 60 kábítószerrel kapcsolatos esetet vizsgált, ezek legtöbbje a ružinovi és az újvárosi városrészben tör­tént. A kábítószer 80 százalékát házaló romák terjesztik. Az a for­ma is elterjedt, amikor a kábítószerélvező közvetlenül a terjesztő lakásán „lövi be magát". A legelterjedtebb kábítószer a heroin, ezt követi a marihuana, a hasis és az LSD. A közép- és főiskolás diákok amfetaminokat, pervitint és extázét fogyasztanak. (SITA) Rudolf Schuster Ukrajnában Pozsony. Rudolf Schuster államfő ma kétnapos ukrajnai látogatás­ra utazik, hogy részt vegyen a Balti- és Fekete-tengeri együttműkö­dés nemzetközi konferenciáján. A'tanácskozáson Azerbajdzsán, Örményország, Bulgária, Grúzia, Görögország, Észtország, Lettor­szág, Litvánia, Moldávia, Magyarország, Lengyelország, Finnor­szág és Ukrajna képviselői is részt vesznek. (SÍTA) A Nový čas merész állítása Pozsony. A Nový čas napilap egyik írása azt állítja, hogy Rudolf Schuster államfő korábban együttműködött az ŠtB-vel. Az illetéke­sek most azt vizsgálják, hogy a lap állításával nem sértette-e meg a köztársasági elnök személyét. (Ú) Hamis telefonkártyák garmadája Pozsony. A Markíza televízió információja szerint mintegy 3000 hamis, ún. végtelenített telefonkártyát foglaltak le. A hamis kár­tyák használata a Szlovák Távközlési Vállalatnak eddig több 10 millió kárt okozott. (Ú) Megegyeznek a nagyprivatizációról? Pozsony. Valószínűleg befejeződik a kormánykoalíción belüli vita a nagyprivatizáció feltételeiről. A kiszivárgott információk szerint az energiaszállító rendszerek nem lesznek magánosíthatók-ebben a DBP és a koalíció másik három pártja megegyezett. (Ú) Ladislav Pittner a pénzmosásról Pozsony. Ladislav Pittner belügyminiszter Strasbourgban aláírta a pénzmosás elleni harcról szóló egyezményt. Pittner tegnap közöl­te: „Szlovákia végre csatlakozott az egyezményhez, ami nem is olyan régen még lehetetlen lett volna." A belügyminiszter egyben tárgyalásokat folytatott Walter Schwimmerrel, az Európa Tanács főtitkárával. (TA SR) Ivan Miklósnak nem tetszik a pályázat feltétele Több jelentkező volt SITA-HIR Pozsony. A Szlovák Villamos Mű­vek által az orosz adósságtörlesz­tésre kiírt pályázat feltételeit úgy szabták, hogy annak csupán egy győztese lehetett, a Devín Bank ­nyilatkozta Ivan Mikloš gazdasági miniszterelnök-helyettes. Bár még augusztus végén írásban hív­ta fel Ľudovít Černák gazdasági miniszter figyelmét a pályázat hi­ányosságaira, ő nem küszöbölte ki a hibákat. Mikloš szerint nyilvá­nos felhívására 7 bank jelentke­zett, köztük olyanok, mint az Eximbank, az Általános Hitelbank és az Omnia. A Devín Bank ellen szól ugyanakkor, hogy nem tisz­tázta az előző választási időszak adósságtörlesztéseit a pénzügyi tárcával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom