Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-31 / 201. szám, kedd

N POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 31. Földrengés az Indiai-óceánon Hongkong. A Richter-skála szerinti 5-ös fokozatú földren­gés volt vasárnap az Indiai­óceánban -jelentette a hong­kongi földtani megfigyelő ál­lomás. A rengés központja az Indiához tartozó Nicobar­szigetek közelében, a sziget­csoport központjától mintegy 370 kilométerre délkeletre volt. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. (MTT) 3.5 millióan haltak éhen Szöul. A világtól elzárt Észak-Koreában 1995 óta több mint 3,5 millió ember halt éhen - állítja egy szöuli székhelyű buddhista segély­szervezet, nyilvánosságra ho­zottjelentésüket az 1997 óta érkezett menekültek elmon­dására alapozták. A Jó Bará­tok szervezet tavaly már 3 millió halálesetről számolt be, nyugati becslések 1,5-3 millió közöttire teszik az éhen haltak számát. Észak­Korea mindössze 220 ezer ál­dozatot ismer el, Dél-Korea hivatalosan szintén csak 270 ezer halálesetről beszél, és a több millió éhen halt ember­ről szóló beszámolókat „a va­lóságtól elruaszkodott túl­becsléseknek" tartja. (MTI) Földcsuszamlás Ausztriában Bécs. Mintegy száz személyt evakuáltak az ausztriai Tirol egyik falvában vasárnap este, miután hatalmas földcsu­szamlás történt a települé­sen. Bár senki nem sérült meg, további csuszamlások­tól tartanak. A Stark völgyi földlavina száz méteres ma­gasságban halmozott fel kö­vet és földet a völgy alján, a veszélyeztetett területek tényleges nagyságát jelenleg mérik fel. Kadhafi líbiai vezető. Ma harminc éve, hogy hatalomra került (ČTK/AP) Két év múlva életfogytiglan Kijev. Ukrajna két év múlva áll készen arra, hogy halálos ítélet helyett életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélje a súlyos bűncselekmények el­követőit. Erre abban az eset­ben kerül sor, ha sikerül elő­teremteni a büntetés-végre­hajtási rendszer átalakításá­hoz szükséges 50 millió hrivnyát (11,36 millió dol­lár) - közölte az ukrán bel­ügyminiszter. Kijev állás­pontja szerint a halálbünte­tés eltörlésének számos lé­lektani, politikai, társadalmi és gazdasági vonzata van, ezért csak a harmadik évez­redben megvalósulhat meg. Az ország 1995-ben, amikor az Európa Tanács tagja lett, kötelezettséget vállalt arra, hogy három éven belül meg­szünteti a halálbüntetést, 1997-ben moratóriumot hir­dettek a halálbüntetések vég­rehajtására. (MTI) Kelet-Timoron óriási volt a részvétel a függetlenségről kiírt történelmi népszavazáson Tanévkezdési gondok Kárpátalján - tankönyv sincs Autonómia, önállóság? Fizetés helyett ecet Jakarta. Kelet-Timoron befejeződött a függetlenség­ről rendezett történelmi népszavazás, helyi idő sze­rint 16 órakor bezárták a szavazóhelyiségek többsé­gét. Az autonómia és önálló­ság közötti választás a ko­rábbi megfélemlítési akciók ellenére a lakosság óriási tö­megeit mozgatta meg. MTI-HÍR Ismeretlen fegyveresek megsebesí­tettek két ENSZ-megfigyelőt, eddig ez az egyeden súlyosabb incidens, amiről a hírügynökségek beszámol­tak. Az ENSZ-képviselet (UNAMET) becslései szerint már kora délután 79 százalékos volt a részvételi arány. A Reuters úgy tudja: világ­szerte több mint 450 ezer kelet­timori iratkozott fel a szavazólisták­ra. A szavazók nem szűnő áradata miatt - a hivatalos zárás időpontjá­ban hosszú sorok kígyóztak néhány szavazóhelyiség előtt - egyes körze­tekben kitolták az urnazárás idő­pontját. Az egykori gyarmattartó Portugália teljes támogatásáról biz­tosította a kelet-timoriakat, a refe­rendum eredményétől függetlenül. Antonio Guterres külügyminiszter kijelentette: Portugália nem hagyja sorsára a független Kelet-Timort, amely egyaránt számíthat a nem­zetközi közösség és Lisszabon támo­gatására, hogy „élvezhessse a békét, a gazdasági fejlődést és a jólétet". Ali Alatas indonéz külügyminiszter kijelentette: a jakartai kormány ter­mészetesen az autonómiatervet pártfogolja, de tiszteletben fogja tartani a referendum eredményét. A Jakarta-barát indonéz milíciák egyik vezéralakja, Eurico Guterres újságíróknak elmondta: azt tervezi, hogy ma fegyvereseivel lezárja Kelet-Timor minden „kijáratát" - a MTI-HIR Ungvár. A háború óta először for­dult elő, hogy egyetlen magyar nyelvű tankönyv sem jelent meg az iskolaév kezdetére Kárpátalján, ahol a közel száz magyar oktatási nyelvű iskolában a korábbi évek­hez képest ismét nehezebb körül­mények között kezdi az új tanévet tanár és diák. Orosz Ildikó, a Kár­pátaljai Magyar Pedagógus Szö­vetség (KMPSZ) elnöke elmondta: igen súlyos a kárpátaljai magyar iskolák anyagi helyzete, a taninté­zetek nem kapták meg a nekik járó költségvetési pénzeket. A tanév a magyar iskolákban csak azért kez­dődhet el különösebb zökkenők nélkül, mert a szülői közösségek, civil szervezetek önerőből, saját költségükön elvégezték az épüle­tek, tantermek nélkülözhetetlen tatarozását. Köszönet illeti az egy­házakat és több nyugati magyar szervezetet is, amiért segítő kezet nyújtottak - tette hozzá. Orosz ne­hezményezi, hogy magyarok által is lakott több járásban csak rész­ben törleszették a pedagógusok többhavi elmaradt bérét, ráadásul ez sok helyen természetbeni jutta­tással történt, vagyis a tanárok cukrot, lisztet, ecetet kaptak kész­pénz helyett. A KMPSZ elnöke szerint úgy tűnik fel, mintha Kijev taktikát változta­tott volna a nemzetiségi oktatás­politikában, hiszen azt úgy is el le­het sorvasztani, hogy az állam pénzhiányra hivatkozva egyszerű­en kivonul a nemzetiségi taninté­zetek vagy a tankönyvkiadás fi­nanszírozásából. Hercog György, a kárpátaljai me­gyei tanügyi főosztály helyettes vezetője a tankönyvhiányt nevezte az ukrajnai magyar iskolák jelenle­gi legnagyobb gondjának. Kifejtet­te: míg az ukrán iskolák tankönyv­ellátottsága 80 százalékban meg­oldott, addig magyar tankönyvek­ből egyet sem adtak ki idén, mert az oktatási minisztériumnak nincs pénze, s három hónapja felfüg­gesztették az ungvári magyar tan­könyvszerkesztőség működését. A másik komoly probléma a tanügyi tisztségviselő szerint az, hogy a magyar iskolákban hiány van uk­rántanárokból, jóllehet már öt éve nem oroszt, hanem ukránt taníta­nak kötelező nyelvként a nemzeti­ségi iskolákban. Népszavazók. A kelet-timoriak tiszta lappal és önállóan akarják újrakez­deni (TA SR/EPA) Ha Augusto Pinochet Londonban hunyna el Halálos óvintézkedések tengeri kikötőket, a repülőtereket és az országutakat -, hogy megakadá­lyozza a politikai elit elmenekülését a tartományból. Jósé Ramos-Horta száműzetésben élő ellenzéki vezető Nobel-békedíjá­nál is nagyobb megtiszteltetésnek nevezte, hogy egy népszavazáson adhatta le voksát, de a függetlenségi harc igazi hőseinek a kelet-timori földműveseket nevezte, akik köl­csönkért lovakon ereszkedtek le a hegyekből a szavazóhelyiségekhez. A demokrácia gyönyörűségeként méltatta, hogy bebizonyosodott: egy szavazóurna fontosabb, mint az ágyúk. A népszavazás végered­ményének kihirdetése csak a közeli napokban várható. A referendum hatására mintegy 500 diák az indonéziai Aceh­tartomány függetlenségéről szóló népszavazás kiírását követelte és két órára sikerült elfoglalniuk a Szumátra északnyugati csücskében levő tartomány parlamentjét is. MTI-HIR Santiago. A chilei kormány és hadsereg óvintézkedési tervet dolgozott ki arra az esetre, ha Augusto Pinochet meghal londoni őrizetében. A katonai vezetéshez közel álló La Tercera lap megje­gyezte, hogy a terv főleg olyan bal­oldali politikusok védelmét szol­gálja, akiket az agg ex-diktátor hí­veinek, köztük éppen egykori tiszt­társainak bosszúja fenyegetne. A veszélyeztetett személyiségek kö­zött van a néhai Salvador Allende elnök lánya, Isabel és Gladys Ma­rín kommunista pártelnöknő. Al­lende elnök az 1973-as Pinochet­puccs idején vesztette életét. A 83 éves Pinochet londoni halála ese­tén a hadsereg-parancsnokság tüs­tént minden katonát visszarendel­ne a kaszárnyákba. A fontos köz­épületek és közterek rendőri őrize­tét viszont nyomban megerősíte­nék. Katonai körökben mindamel­lett közölték, hogy „semmit sem garantálhatnak". Őrizetben a macedón miniszter halálát okozó katona, kérdés, hol állítják bíróság elé Gőzerővel folytatódik a romeltakarítás Békefenntartás balesetekkel Több mint 14 ezer halott MTI-HIR Pristina. A KFOR-egységek egyik járművének egy személygépkocsi­val történt összeütközésében is­mét polgári személyek vesztették életüket - jelentette be a koszovói nemzetközi erők illetékese. A fran­cia KFOR-erők egyik járműve Pristinától mintegy 30 kilométerre északra, egy összekötő úton ütkö­zött össze a személyautóval. En­nek két utasa a helyszínen életét vesztette, három utasa pedig sú­lyos, életveszélyes állapotban ke­rült a pristinai kórházba. A KFOR állományából senki nem sebesült meg. Az eset körülményeinek tisz­tázására vizsgálat indult. A baleset ugyanazon a napon következett be, amelyen Macedóniában egy miniszter és két további személy vesztette életét Szkopje közelé­ben. Ez utóbbi balesetet, mint a bé­kefenntartók elismerték, egyirá­nyú úton a forgalommal szemben haladó norvég KFOR-katonák okozták. A macedón rendőrség va­sárnap őrizetbe vette a gépkocsit vezető norvég katonát, aki a Radovan Stojkovski tárca nélküli miniszer halálával végződő közle­kedési balesetet okozta. A sofőrt a szkopjei egyetemi kór­házból vezették el, arról, hogy me­lyik országban fogják bíróság elé állítani, folynak a tárgyalások. A KFOR és Macedónia közötti megál­lapodás alapján a helyi hatóságok nem folytathatnak büntetőeljárást a katonák ellen, akiknek hazájuk­ban kell felelniük a történtekén. A macedón miniszter, felesége és 12 éves leánya szombaton Szkop­jétól 33 kilométerre vesztette éle­tét, miután autójuk frontálisan üt­között egy KFOR-járművel Egye­dül a miniszter 9 éves fia élte túl q balesetet. A macedón kormány tiltakozott a baleset miatt, és panaszt emelt a NATO-nál, mert - szkopjei állítás szerint - a KFOR megakadályozta, hogy a macedón rendőrség teljes körű vizsgálatot tartson a helyszí­nen. Egy szkopjei tévé korábban ar­ról számolt be: a két katona megta­gadta, hogy a rendőrség vérvizsgá­latot végezzen rajtuk esetleges al­koholos befolyásoltságuk kideríté­sére. A KFOR-szóvivő szerint azon­ban csak gyors orvosi ellátást akar­tak biztosítani a sérült katonáknak. MTI-HIR Ankara. A tegnap reggeli hivatalos jelentések szerint az augusztus 17­i törökországi földrengésben 14 095 személy vesztette életét - kö­zölte az Anadolu hírügynökség, ez a szám várhatóan tovább emelke­dik. A török kormány adatai szerint a természeti katasztrófában 27 234 ember sebesült meg, és 72 412 ház rongálódott meg, vagy dőlt romba. A katasztrófa sújtotta övezetekben gőzerővel folytatódik a romeltakarí­tás, a 600 ezer fedél nélkül maradt ember számára eddig 78 264 sátrat állítottak fel. A hírügynökségi jelen­tések szerint az emberek még min­dig félnek az esedeges további utó­rengésektől. Egyenlő feltételeket a hazai és külföldi befektetőknek Tiszta privatizációt Moszkva folytatja a vahabita felkelők bombázását, akiket egyelőre a felhős égbolt segít Posztumusz orosz hősök MTI-HIR Moszkva. A dagesztáni harcokban való helytállásukért Borisz Jelcin orosz elnök öt Oroszország Hőse kitüntetést adott át tegnap a Kremlben, köztük hármat posztu­musz, amelyeket az elesettek hoz­zátartozói vettek át. Az orosz ál­lamfő előzőleg Vlagyimir Putyin kormányfővel konzultált a feszült kaukázusi helyzetről. Eközben a bujnakszki területen a szövetségi erők tovább folytatták a két vahabita falu, Karamahi és Csabanmahi ostromát. Az ala­csony felhőzet és az eső akadá­lyozta a harci helikopterek és a lé­gierő tevékenységét, de ennek el­lenére sikerült megsemmisíteniük egy légvédelmi üteget és egy rá­dióállomást. A hegyi falvakat bel­ügyi források szerint több mint fél­ezer muszlim fegyveres védi. A szövetségi erőknek és a vahabi­táknak is vannak veszteségeik, de ezekről csak általánosságban nyi­latkoznak egyelőre az orosz forrá­sok: csak annyi ismeretes, hogy 16 szövetségi katona sebesült meg a harcokban. Az orosz belügyi alaku­latok és kommandósok vasárnap reggel kerítették be Karamahi és Csabanmahi településeket. Miután a muszlim közösségek vezetői el­utasították a fegyverletételt, táma­dást indítottak a hegyi falvak ellen, hogy felszámolják az itt bevezett iszlám törvénykezést, és helyreál­lítsák az alkotmányos rendet. A csecsen-dagesztáni határ mel­lett fekvő botlihi és cumadai járá­sokban jelenleg nyugalom honol, az orosz légierő csak felderítő re­püléseket hajt végre a térségben. Az utászok a hegyi utak és ösvé­nyek aknamentesítésével vannak elfoglalva, a hét végén több mint félezer robbanószerkezetet hatás­talanítottak. Dagesztánban a rendőrség foko­zottan ellenőrzi a forgalmat, szinte minden járművet megvizsgálnak, egyre nagyobb méreteket ölt ugyanis a fegyvercsempészés. A hét végén például két személygép­kocsiban 16 gránátvetőt, rengeteg pisztolyt és kézigránátot, továbbá több mint hatezer lőszert találtak a rendőrök. ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. John L. Mica szlovák szár­mazású amerikaipolitikus vezetésé­vel az Egyesült Államok Kongresz­szusának több tagja, illetve ameri­kai vállalkozók tárgyalnak Szlováki­ában. Tegnap Rudolf Schuster ál­lamfő fogadta a küldötteket, Mica kijelentette: támogatják Szlovákia integrációs törekvéseit. Tárgyalt Mikuláš Dzurinda kormányfővel is, akinek Mica átnyújtotta a Kongresz­szus határozatát, mely pozitívan ér­tékeli az országban végbemenő fo­lyamatokat. Mica szerint a szlovák kormány a jelenlegi - a nyugat szá­mára is - bonyolult időszakban ko­moly döntéseket hozott, és a koszo­vói válságban a helyes oldalra állt. Mica arra fog törekedni, hogy az amerikai vállalkozók betörjenek Szlovákiába, új munkahelyeket lé­tesítsenek. Hangsúlyozta: fontos, hogy a magánosítási folyamat átlát­ható legyen és a hazai és külföldi be­fektetők egyenlő feltételek mellett vehessenek részt benne, (szm) 64 százalék a keletiek belépése mellett Bővítéspárti németek MTI-HÍR Hamburg. A németek 64 százaléka támogatja az Európai Unió kelet-eu­rópai bővítését - derült ki a Spiegel hetilap közvélemény-kutatásából. Németország keleti és nyugati felén egyébként némileg eltérő ered­ményt hozott az a kérdés, hogy he­lyesnek ítélik-e a német polgárok Magyarország, Lengyelország és Csehország felvételét az Európai Unióba? Az egyesítés utáni új német tartományok lakóinak 72 százaléka helyesli az EU kelet-európai bővíté­sét, míg a volt Nyugat-Németország tartományaiban a megkérdezettek 62 százaléka válaszolt igennel. A közvélemény-kutatásból az is ki­derült, hogy a német szociáldemok­raták 75 százaléka egyértelműen a kelet-európai bővítés mellett foglalt állást, míg a radikális jobboldali csopotosulások elvetik azt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom