Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)
1999-08-31 / 201. szám, kedd
ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 28. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - KEDD 31 A kisebbségi nyelvtörvény jelenlegi formában való elfogadása nem használt a szlovák-magyar kapcsolatoknak Kiegészíteni az alapszerződést Orbán Viktor magyar miniszterelnök fontosnak tartja a nyakkendő nélküli, kötetlen kétoldalú megbeszéléseket, mert ilyen alkalmakkor a vezető politikusok kényesebb kérdéseket is meg tudnak beszélni. Munkatársaink kérdéseire a múlt heti madarászi nyári szabadegyetemen válaszolt. SÓKI TIBOR, P. VONYIK ERZSÉBET Miniszterelnök úr, a nyelvtörvény elfogadása után Németh Zsolt külügyi államtitkár úgy nyilatkozott, „folt esett a szlovák-magyar kapcsolatokon". Mit érzett Ön akkor, illetve most, a madarászi tárgyalások után? Kedvetlen voltam én is, amikor a törvény végleges formáját megismertem, és szintén úgy gondoltam, hogy nem használ a szlovák-magyar kapcsolatoknak. Mint a beszámolómban is elmondtam, miután már túlvagyunk rajta, talán úgy kell a helyzetet felfogni, hogy nem az számít, hol vagyunk, hanem az, hová tartunk. Vagyis nem az az érdekes, mi történt, hanem hogy várnak-e még ránk jó dolgok. Ám az is fontos, mikor várnak ránk ezek a remélt változások. Mert akár hosszú hónapokra, évekre bebetonozódhat a jelenlegi helyzet. Ez igaz, ez komoly aggály. De az itteni magyarok ennek az aggoda^ Kedvetlen voltam, amikor a nyelvtörvény végle ges formáját megismertem. « lomnak, valamint szempontjaiknak és érdekeiknek világosan hangot is adtak. Ha a késedelem nyilvánvalóvá válna, kész-e a magyar kormány lépésekre a pozitív változások előmozdítása érdekében? Természetesen, a magyar kormány eddig is figyelemmel kísérte a fejleményeket és minden alkalommal a megfelelő diplomáciai csatornákat kihasználva megfogalmazta a maga véleményét.. A helyzet alakulásától függően kellő hangsúllyal és formában a jövőben is ezt kívánjuk tenni. Ön szerint az MKP kormányzati szerepe milyen mértékben járult hozzá a kétoldalú viszony javulásához? Magyarországi magyar nézőpontból nyilatkozhatok erről a kérdésről. Nem az én asztalom annak a megítélése, hogy a szlovákiai magyarok mennyire elégedettek ezzel a helyzettel, s miként ítélik meg a magyar párt részvételét a kormánykoalícióban, vagyis eredA szlovák-magyar viszony szempontjából hasznos az MKP kormánypozíciója (Somogyi Tibor felvétele) ményesnek látják-e azt. Annyit mondhatok, hogy a szlovák-magyar államközi viszony szempontjából ez segített. Teljesen egyértelműen alátámasztotta azt a magyar álláspontot, amely szerint Magyarország érdekelt abban, hogy Szlovákiának sikeres kormánya legyen. Most, hogy a magyarok is a kormányban vannak, ez kétszeresen is érvényes. Mi a mostani tárgyalások legnagyobb eredménye? Egyes kérdésekben már csak az i-re kellett feltenni a pontot, ennek nagyon örülök, de voltak még további tárgyalásokat igénylő kérdések. Végre mindkét kormányfő egyértelműen nyilatkozott arról, hogy szeptember 16-ig mindkét kormány jóváhagyja a Mária Valéria híd újjáépítésére vonatkozó megállapodást, majd ezután a két miniszterelnök is aláírja és kormányközi megállapodás rangjára emeli. Ennek időpontja szeptember tizenhatodika, s akármilyen viharos lesz is esetleg a Duna, épp a folyó vizén írjuk alá a dokumentumot. Ezzel is jelezni akarjuk a világnak, hogy vannak népek, amelyek hidakat építenek, és vannak, amelyek hidakat rombolnak. A szlovák és a magyar nép most hidat épít. A másik fontos kérdés a nyelvtörvény ügye. Személyesen is kíváncsi voltam, hogy Mikulás Dzurinda miniszterelnök úr hogyan értékeli a kialakult helyzetet. A harmadik fontos témánk a határ menti régiók kialakítása, ami mind a szlovák, mind a magyar állam, illetve a térségben élő szlovák és magyar lakosság érdekeit egyaránt szolgálja. Ám a határokon átnyúló, egységes jogi szabályozással rendelkező terület kialakítása, amely gazdaságilag felvirágoztathatja az ott élők életét, nagyon komoly jogászi munkát igényel. Sokkal bonyolultabb, mint első hallásra tűnik. Még nagyon sok munka vár ránk e téren, s a teendőket számon tartjuk. Ezt komoly előrelépésnek tekintem. A nyilvánosság számára fontos, hogy a magyar miniszterelnök kifejtette azt az álláspontot, amely szerint ha esetleg Szlovákia később kerülne be az Unióba, mint Magyarország - a szlovák-magyar határon nem tartjuk indokoltnak egy schengeni, tehát uniós szigorúságú határ kiépítését. Madarászi előadásában, miniszterelnök úr, említette a skandináv példát. Ott még jóval a belépés előtt kialakult egy közös határpolitika, amely azután is megmaradt, hogy Svédország, Dánia és Finnország belépett az Unióba, Norvégia viszont nem. Itt is valami hasonlót kellene létrehozni? Három éve szorgalmaztam először - akkor még ellenzékből, az európai integrációs bizottság elnökeként -, hogy a magyar kormány tegyen ebben az irányban lépéseket. Ennek akkor nem volt foganatja. Most, hogy a kormányrúdnál állok, a leginkább tárgyalóképes országok irányába, tehát Románia, Szlovákia és Horvátország felé megpróbálom megtenni a szükséges lépéseket, hogy valamifajta közös vízumrendszer vagy határrendszer jöjjön létre. Leginkább azért, hogy elkerülhessük a vízumok bevezetését, hogy ne nehezüljön a határ átlépése. Tehát mindent megteszek annak érdekében, hogy létrejöjjön egy regionális szabályozás, amit azután beemelhetünk majd az Unió rendszerébe. A romák exodusa megnehezítheti Szlovákia csatlakozását. Nem indokolja-e ez, hogy a magyar-magyar csúcson felgyorsítsák a határon túli magyaroknak szánt különleges státus bevezetésével kapcsolatos munkát? De valóban indokolja, hogy az ilyen jellegű munkák gyorsabban haladjanak, ugyanakkor rá kell mutatnom néhány elemi tényre. Az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya éppen az, hogy a területén élő emberek oda utaznak, s ott dolgoznak, ahol azt a leginkább megfelelőnek látják. Ez tehát azt jelenti, hogy a romák is utaznak. Az EU-nak így fel kell készülnie arra, hogy ugyanúgy, ahogy egyébként az uniós államokban élő romák költöznek, ha felveszik Szlovákiát és Magyarországot, akkor az itteni romák is szabadon utazhatnak. Ez olyan probléma, amivel meg kell birkóznia az Uniónak. Nem várható el az, hogy az Unión A szlovák-magyar határon nem látjuk indokoltnak a schengeni * > határt. >> belül egyes népcsoportokra más helyváltoztatási szabályok legyenek érvényesek, mint másokra. Miközben megértem az EU problémáját, mégiscsak rá kell mutatnom, hogy ez a mozgás éppen egy olyan lehetőség, amelyet az európai integráció egyik legfontosabb értelmének és erényének szoktak feltüntetni azok, akik már az Unión belül vannak. Tavaly a beiktatása utáni első nemzetközi sajtóértekezletén Ön felvetette azt a lehetőséget, hogy a szlovák-magyar alapszerződést esetleg módosítani kellene. Továbbra is indokoltnak tartja ezt? A módosítás szónál pontosabban foglalja össze szándékunkat a kiegészítés. Ebben a szerződésben jó néhány részletkérdés kimunkálatlan, illetve jó pár kérdés nem kellő súllyal szerepel. Ez irányba már tettünk lépéseket, a szerződésben meghatározott bizottságok megkezdték a munkát. Ez azért fontos, mert ezek a bizottságok vannak és lesznek abban a helyzetben, hogy további kérdéseket és részletkérdéseket is felvessenek. A szerződés esernyője alatt kell ezeket értelmezni és megoldani. Úgy érzem, hogy az, amit egy évvel ezelőtt mondtam, vagyis hogy részletkérdésekben ki kell munkálni, ki kell egészíteni a szerződést, nemcsak szlovák-magyar, hanem románmagyar viszonylatban is jól halad előre. Nagyon sok hiba kijavítható. A múlt heti bizalmatlansági indítávány után ismét Csáky az ellenzék célkeresztjében Nem vaktában lövöldöznek Kié a történelem és a felelősség? Erős szavak nélkül Pozsony. Az e hétre beharangozott Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) és az SZDK közti tárgyaláson az álláspontok kifejtésére kerül sor -jelentette ki az SZDK frakcióvezetője. Roman Kováč utalva Ivan Saktor KOZ-elnök Demokrata Pártot bíráló kijelentéseire kifejtette, az erős szavak nem használnak egyik oldalnak sem. Saktor szerint ugyanis a DP uralja a Vagyonalapot és a közszolgálati médiumokat is. Marián Mesiarik (PEP) úgy véli, a szakszervezetek nem „lövöldöznek" vaktában, de tisztességes lenne, ha ismertetnék bizonyítékaikat. (SITA) KORPÁS ÁRPÁD Pozsony. Tegnap a parlament képviselői interpellációkat hallgatott meg. Dušan Slobodník (DSZM) a Csáky Pál elleni múlt heti bizalmatlansági indítvány kudarca ellenére sem hagyott fel a kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettes elleni vádaskodásokkal. Csáky több állítólagos kijelentésével kapcsolatban vár írásos választ; például: Mire alapozza a kormány alelnöke azt az - állítólagos - véleményét, hogy a szlovák nemzeti felkelés csak „közép-szlovákiai törekvés" volt? Korabeli rezsimekre vagy a legutóbbi kormányra gondolt-e Csáky, amikor azt állította, a felkelés fasisztoid rendszerekkel is összefüggésbe került? Katarína Tóthová (DSZM) szerint a romáknak szánt szociális juttatások hanyag elosztásáért vonható felelősségre a kormány magyar alelnöke. Marta Aibeková (DSZM) követelte Csákytól, bizonyítsa korábbi állítólagos kijelentései igazát, melyek szerint a romák kivándorlása szervezett ellenzéki akció. Jozef Zlocha (DSZM) szerint a Tátrai Nemzeti Parkban élő védett fajok fokozatos kipusztulásáért Miklós László környezetvédelmi miniszternek a jövőben felelnie kell, ha nem tesz óvintézkedéseket. Nagyobb vita alakult ki a besztercebányai központi sznf-ünnepségek körül is. Az ellenzék sérelmezte, hogy későn kapták kézhez az írásos meghívókat, résztvevő képviselőik és a meghívott egykori ellenállók elégtelen ellátásban és bánásmódban részesültek. Az ünnepségekért felelős Ľubomír Fogaš miniszterelnök-helyettes vád jaikat visszautasította. Tibor Cabaj, a DSZM frakcióvezetője a kormányhivatal sajtóosztályát vádolta azzal, hogy az építőipari alkalmazottak májusi szakszervezeti megmozdulása után a kabinetnek szánt koporsót a DSZM székháza elé vitették, azzal, a gazdasági nehézségekért a Mečiarkormánynak kell felelnie. RÖVIDEN Integrációs posztok és betöltőik Pozsony. A kormányhivatal európai integrációs osztályának vezetőjévé szeptember elsejétől Igor Hajdušeket nevezik ki. Az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes irodavezetői tisztségét a bonni szlovák külképviselet nagykövetének eddigi helyettese, Milan Matlák tölti be. (TA SR) Egyetértés a DBP politikájáról Pozsony. A Demokratikus Baloldal Pártja országos bizottsága, parlamenti frakciójának tagjai, illetve miniszteri klubja egyetértésben jóváhagyta a baloldaliak stratégiai cégek privatizálásával törvénnyel kapcsolatos álláspontját. Az országos testület meglepetésének adott hangot a koalíciós pártok véleményváltozása miatt. (TA SR) Nyitott kapuk napja a parlamentben Pozsony. Szeptember elsején, az alkotmányosság napján a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa épületében nyitott kapuk napja lesz. A törvényhozás épületében az állami jelképeket az alkotmányt tekinthetik meg az érdeklődők, akik a képviselőkkel is találkozhatnak, (kár) Az SZNP magyarázatra vár Pozsony. Az SZNP tiszteletbeli elnöke szerint a kormánykoalíció működését a korrupció, a klientelizmus és a hazugság jellemzi. Víťazoslav Móric már nem csodálkozik azon sem, hogy a kormányfő fejhallgatón követte Bugár Béla magyar nyelvű előadását a madarászi nyári egyetemen. A nemzetiek magyarázatot követelnek Bugáitól. (SITA) Őrizetben a negyedik jómadár is Kokava nad Rimavicou. Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka, három óra tájban a rendőrség a község közelében őrizetbe vette a privigyei Samuel B.-t, aki ellen korábban országos elfogatóparancsot adtak ki. A 25 éves férfit zsarolással vádolják, augusztus 23-tól volt szökésben. Három társával együtt akkor érték tetten, amikor egy besztercebányai vállakozótól akarták átvenni annak tartozását; bűntársaival ellentétben neki sikerült kereket oldania a helyszínről. (SITA) Mikloš: Režeš a kassai vasmű lezüllesztésében jeleskedett Tisztázatlan jövőkép SITA-HÍR Pozsony. A kassai vasmű szeptemberi közgyűlése a részvénytársaság jövőjét határozza meg. Gabriel F.ichler elnök szerint a részvényeseken múlik, hogy meghozzák a szükséges döntéseket. „Az én feladatom, hogy azokat végrehajtsam" - nyilatkozta Rudolf Schuster államfővevel való tanácskozását követően. Alexander Rezešnek korábban lehetősége nyílt arra, hogy bizonyítsa vállalkozói képességeit, de csak a vállalat szétrablásában és lezüllesztésében jeleskedett -jelentette ki a kormány gazdasági kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettese. Ivan Mikloš úgy véli, a vasmű felélesztése nagy mértékben azon múlik, mennyire képesek elhárítani Režeš és Grúber befolyását. Szerinte nyilvánvaló, hogy a korábbi vezetés kísérletet tesz a vállalat irányításának átvételére. Felkészületlen a szlovák idegenrendészet Vízumot az ukránoknak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ladislav Pittner kilátásba helyezte, hogy Szlovákia még az év végéig vízumkényszert vezet be Ukrajnával szemben. A belügyminiszter az ország keleti részében tett munkalátogatása során elmondta, ha Pozsony EU-taggá szeretne válni, kötelessége bebiztosítania határait. A vízumkötelezettség összhangban van a visegrádi négyek legutóbbi tárgyalásán elhangzottakkal. Nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy az idegenrendészet műszaki felszereltsége mellett nem tudja felvenni a harcot az embercsempészekkel, akik hozzátevőleg kétezer dollárt „számláznak" egy személy áthozataláért. Agócs: Bugár Slotával is hajlandó volt a párbeszédre Falugyűlés vagy izgatás? ÚJ SZÓ-HÍR Nádszeg. A helyi képviselőtestület kezdeményezésére múlt pénteken több mint kétszáz ember részvételével falugyűlés zajlott, ahol terítékre került Agócs Béla, az elbocsátott nádszegi tanító konfliktusa Juhos Ferenc polgármesterrel. Juhos Ferenc elmondta: a falugyűlést azért is hívták össze, hogy tisztázzák azokat a vádakat, amelyekkel Agócs őt a sajtónak nyilatkozva illette. A helyettes polgármester felszólította az egybegyűlteket, álljanak fel azok, akik a polgármestert támogatják, mire mindenki felállt. A polgármester szerint a falugyűlésen bebizonyosodott, senki sem áll Agócs mellett. „Ez már a választások során is kiderült, amikor Agócs is jelöltette magát a polgármesteri posztra, 130 szavazatot kapott, rám 1760 ember voksolt" - mondta Juhos. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy augusztus 17-én tettleg bántalmazta Agócsot, amiért az már feljelentést tett, azt válaszolta: „Szó sem volt tettlegességről, csak megpaskoltam a homlokát, mondván, Béla, térj már észhez, amit csinálsz, az szélmalomharc!" Juhos kifejtette: dolgozni kell, nem viszálykodni, mert amíg a helyi iskolában nem csitulnak el az ellentétek, sok szülő inkább a szlovák iskola mellett dönt. Az idén 34 gyereket írattak a magyar és 17-et a szlovák iskolába, a falu lakosságának 4 százaléka szlovák nemzetiségű. Agócs a személye elleni nyílt izgatásnak tartja a falugyűlésen történteket. „Ez még nem a majd négyezres lélekszámú település egészének véleménye. Vannak a faluban, akik mellettem állnak" - mondta. A nádszegi tanító csalódásának adott hangot, amiért az MKP elnöke nem reagált a nyilvános párbeszédre való felhívására. ,Agócs Bélával már többet beszéltünk - képviselőtársaimat és a minisztereket is beleértve -, mint bárkivel Szlovákiában. Agóccsal csak akkor érdemes tárgyalni, ha valóban tárgyalni akar, nem pedig feszültséget kelteni" - jelentette ki lapunknak Bugár Béla. (vk)