Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-24 / 195. szám, kedd

N POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 24. Tizenhét hulla az olasz partoknál Podgorica. Jugoszlávia part­jainál 17 vízbefúlt ember holttestét találták meg a ten­gerben. Romák voltak, akik csempészekre bízták magu­kat, hogy Olaszországba jut­hassanak, de a tengerbe vesztek. A menekültek hajója pénteken süllyedt el, a part­tól 50 kilométerre. (MTI) Egy zöld a vörös listán Bécs. Viktor Klima szövetségi kancellár, a kormányzó Oszt­rák Szociáldemokrata Párt elnöke bemutatta a párt vá­lasztási listáját az október 3­án es.edékes parlamenti erő­felmérésre. A lista fő újdon­sága, hogy a kormánypárt ol­dalára állt Ulli Sima környe­zetvédelmi szakértő, aki leg­utóbb még a Zöldeknél in­dult, és korábban hallatta hangját a bős-nagymarosi ví­zi erőmű ügyében is. (MTI) Berlin a kormány városa Berlin. A német kancellária munkatársai tegnap reggel hivatalosan is megkezdték munkájukat Berlinben. Ger­hard Schroder kancellár dél­után érkezett a fővárosba, Joschka Fischer külügymi­niszter és Jürgen Trittin kör­nyezetvédelmi miniszter szintén hétfőn foglalja el hi­vatalát Berlinben. (MTI) Joschka Fischer pózol új szék­helye, a berlini külügyminiszté­rium épülete előtt (ČTK/AP) Kavan félti az integrációt Prága. Jan Kavan cseh kül­ügyminiszter felhívta kormá­nya és a közvélemény figyel­mét arra, hogy ha Csehor­szágban nem gyorsul fel a jogrend harmonizációja az Európai Unió előírásaival, akkor Prága hátrányos hely­zetbe kerülhet a többi csatla­kozásról tárgyaló oszághoz képest. A problémát Pavel Richetský kormányfőhelyet­tes is felvetette, bírálva az il­letékes szaktárcákat. (MTI) Ismét bombázták Irakot Bagdad. Az iraki tájékoztatá­si minisztérium közölte, teg­nap nyugati harci repülőgé­pek légitámadást hajtottak végre az ország északi részén, és több polgári lakost megöl­tek vagy megsebesítettek. Az áldozatok pontos számát még nem lehet tudni. (MTI) Egy tonna kábítószer Dubaj. Az iráni rendőrség egy tonna kábítószert talált egy kamion rakterében. A rendőrök az építőanyagot szállítójármű átkutatása so­rán 1 tonna hasisra, ópium­ra, illetve heroinra bukkan­tak, egy személyt őrizetbe vettek. (MTI) Ilr " 1 •"'"^í" 1 i; l:; 1?) «.'.', .»«••" .."'* Egy kilométernyi albán jármű Orehovacnál. Nem engedik be a „zsoldosokat" (TA SR/EPA) Az orehovaci albánok nem engedtek be a városba KFOR-katonákat Torlasz az oroszoknak Orahovac/Belgrád. Vissza­fordult az Orahovacba tartó orosz KFOR-katonák előőrse, miután a helyi albá­nok személyautókból, trak­torokból és teherautókból álló, egy kilométeres úttor­laszába ütközött a városba vezető országúton. ÖSSZEFOGLALÓNK A Pristinától 40 kilométerre fekvő város határában, az úrtorlasznál ál­ló albánok közölték a két terepjárón és egy páncélozott szállító harcjár­műn érkező orosz katonákkal, hogy nem lesznek szívesen látott vendé­gek Orahovacban. „Bizonyítékaink vannak arról, hogy mit műveltek itt az orosz zsoldosok" - mondta egy albán férfi Andrej Szergyukov ezre­desnek, az orosz KFOR-alakulat he­lyettes parancsnokának. A szerb belbiztonsági erők koszovói kivonu­lása után a szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) Orahovacban listát állított össze a „függetlenségi háború" ellenzése miatt kivégzendő, vagy elrabolandó szerbekről - írta a Blic című belgrádi napilap. Az újság több olyan család nevét felsorolta, amelynek tagjai felkerültek az állítólagos jegyzékre, s több olyan szerb nevét is megemlí­tette, akik június 13-18. között vesztették életüket. A lap huszonhét elrabolt személyről szerzett tudo­mást, közülük tizenkettőt az „UCK törzsében" folytatott kihallgatás és kínzás után elengedtek. Belgrádi sajtójelentések arról is beszámoltak, hogy az UCK orahovaci vezetői vár­hatóan átadják a háborús bűnökkel gyanúsítható környékbeli szerbek névjegyzékét a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Vuk Draskovics szerb ellenzéki ve­zető szerint egyes szerbiai és külföl­di erők polgárháborúba szeretnék belerángatni pártját, ám a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) ezt nem fogja megengedni. Azzal vá­dolta a szerb és jugoszláv vezetést, hogy kész polgárháborút indítani, amelyhez azonban „szerencsére hi­ányzik a másik (hadviselő) fél." Az állítólagos polgárháborús terveket szövögető jugoszláviai erőket nem nevezte meg, de megjegyezte: a for­gatókönyv szerint (vezetőik) ismét Montenegróba vagy külföldre szök­nének, amíg a polgárháború véget nem ér, a NATO pedig később béke­fenntartóként, „holttesteken átgá­zolva" vonulna be Szerbiába. Vélhe­tően az ellenzék másik vezetőjére, Zorán Djindjicsre célzott. Dagesztánban nincs változás, az orosz hadsereg tovább ostromolja a vahabitákat Borisz Jelcin konkrét utasításai MTI-HÍR Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök konkrét utasításokat adott az orosz kormánynak, „hogy tegyen sürgős intézkedéseket a Dagesztán terüle­tére betört banditák felszámolása érdekében". Erről Mohamed-Ali Mohamedov, a dagesztáni államta­nács vezetője számolt be, miután tárgyalt az orosz államfővel. Az orosz védelmi minisztérium ma­hacskalai sajtóközpontjának közle­ménye szerint Dagesztán botlihi já­rásában változatlanul feszült a hely­zet. Tando települést körbezárták, és második napja ostromolják a szö­vetségi erők, s száz muszlim fegyve­rest öltek meg a harcokban, s meg­akadályozták az osztag maradéká­nak kitörését. Itt egy orosz ejtőer­nyős vesztette életét, hárman pedig megsebesültek. Moszkvában hiva­talosan cáfolták azokat a sajtóérte­süléseket, hogy a vahabiták Tandó­nál 14 orosz ejtőernyőst ejtettek foglyul. Godoberi, Rahata és Alhan­ta falvak körzetében az orosz légi­erő és tüzérség szinte szakadatlanul támadta a vahibták állásait. Meg­semmisítettek két megfigyelőállást, egy bunkert, egy légvédelmi üteget, egy aknavetőt, és 140 szakadárt öl­tek meg. A dagesztáni harcok kez­dete, augusztus eleje óta a szövetsé­gi erők így több mint hatszáz muzul­mán fegyverest öltek meg a cuma­dai és a botlihi járásokban. Az orosz felderítés adatai szerint Saniil Bá­szájev, a Csecsenföldről betört isz­lám szélsőségesek vezére azonnali segítséget kért a csecsen haduraktól. Ankara: az egészségügyi miniszter lemondását követelik Járványtól tartanak MTI-HÍREK Isztambul. A törökországi földren­gés után 138 órával egy nőt élve emeltek ki egy összedőlt ház rom­jai alól az ország északnyugati ré­szén fekvő Cinarcikban. A nőt egy izraeli mentőbrigát találta meg va­sárnap este, helyi idő szerint 21 órakor. A sérültet katonai helikop­terrel azonnal egy isztambuli kór­házba szállították. A nő koráról és egészségi állapotáról nem tudni semmit. Tegnap két kisfiút is sike­rült kimenteni a törmelék alól. A Yalovában előkerült négyéves gye­reknek a mentők szerint jó az egészségi állapota, a Cinarcikban kiszabadított hároméves kisfiút azonban kórházba kellett szállíta­ni. Az eddigi összesítések szerint Törökországban 12 148 halálos ál­dozata van a keddi földrengésnek. A válságkezelő központ 34 448 sé­rültről tud. Félő, hogy az összedőlt épületek romjai még több ezer em­ber holttestét rejtik. A meteoroló­gusok előrejelzése szerint kis meg­szakításokkal napokig tartó esőzés kezdődött tegnap a törökországi földrengés körzetében, megnehe­zítve a mentési munkákat és növel­ve a járványveszélyt. A forróságot enyhítő lehűlés önmagában áldá­sos lehetne, javítaná a romok alatt rekedtek túlélési esélyeit, ám az át­ázott törmelék könnyen megcsúsz­hat, összetömörödhet, veszélyez­tetve nemcsak az áldozatokat, ha­nem a mentőket is. A nedves idő­ben elszaporodhatnak a szúnyo­gok, más rovarok, ami ugyancsak növelheti a járványveszélyt. Az eső az izmiti kőolajfinomító égésekor a levegőbe jutott mérgező anyagokat is visszajuttathatja a földre. A török egészségügyi miniszter ezért fel­szólította az üzem környékén tar­tózkodókat, hogy távozzanak a ve­szélyessé vált zónából. Közben az egészségügyi miniszter lemondását követeli a lakosság, mert Osman Durrnus megvetően nyilatkozottá külföldi országok se­gítségéről, és siralmasan intézte meg a földrengésben megsérült emberek megsegítését. A Radikal című liberális napilap „hozzá nem értő rasszistának" bélyegezte az egészségügyi minisztert. A sajtó egy emberként támadta Durmust, aki a szélsőjobboldali Nemzeti Cse­lekvés Pártjának (MHP) tagja, mert a több mint 12 ezer ember életét követelő földrengés sújtotta észak­nyugati országrész segélyszükség­leteit csökkentette, és kigúnyolta a külföldi segítséget. Az egészség­ügyi miniszter azt javasolta Bülent Ecevit török kormányfőnek, hogy utasítsa vissza az Egyesült Államok felajánlását, mert nincs szükség a több mint 600 beteget befogadni képes kórházhajóra. Azt is közölte, hogy az ország nem tart igény a gö­rögök által felajánlott vérre. A magyar rendőrség elkapta a székházrobbantót Pokolképes lcórboncnok MTI-HIR Budapest. A rendőrség egy 43 éves budapesti férfit gyanúsít azzal, hogy még 1997-ben az MSZP és az SZDSZ két-két kerületi székházá­nál házilag készített pokolgépet robbantott fel, illetve robbantással próbálkozott - közölte az ORFK ve­zetője. Orbán Péter tábornok szólt arról, hogy az operatív nyomozás után jutottak az azóta már őrizetbe vett J. Géza nyomára, s ebben nagy szerepe volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnak és a szakszolgálatok­nak. Kiderült a férfiről, hogy az Or­szágos Baleseti Intézet kórbonctani osztályán dolgozott és a Készenléti Rendőrség tűzszerészei által szom­baton megtalált éles, de nem akti­vizált csőbombát ő helyezte el a proszektúrán. Utóbb kiderült, hogy ott nem akart robbantani, hanem a kórbonctani helyiséget használta bombaraktárként. A férfi szélsősé­ges beállítottságú, a rendőrségnek vannak adatai arra, hogy rendsze­resen látogatta Ekrem Kemál György rendezvényeit - mondta az ORFK vezetője. Megsemmisült a berlini fal lerombolásának dokumentuma Kigyúlt a ZDF-archívum MTI-HIR Berlin. Megsemmisültek a berlini fal leomlásának egyedülálló do­kumentumai vasárnap, amikor tűz ütött ki a ZDF német televízi­ós társaság irattároló pincéiben. Az ismeretlen okok miatt keletke­zett tűz gyorsan terjedt, és a tűz­oltóknak csak kilenc óra múlva si­került megfékezniük a lángokat. A nyomozók kizárják a bűncselek­mény lehetőségét. Reinhard Grin­del, a ZDF programigazgatója el­mondta: attól tart, hogy a tűz­vészben elpusztult majdnem min­den anyag. A pincében őrizték egyebek között a berlini fal 1989. november 9-i megnyitásán ké­szült filmtekercseket is. Az irat­tárban őrzött legtöbb dokumen­tumról nem készült másolat. A Bret közepén óránként kétszáz kilométeres sebességgel kavargott a szél, áldozatokról nem érkeztek jelentések Palesztin-izraeli tárgyalások Hurrikán érte el Texast Washington. Két évtizede nem tapasztalt erősségű hurrikán érte el vasárnap este Texas partvidék­ét, a mexikói határtól nem mesz­sze, Corpus Christi városától dél­re. A Bret nevű hurrikán közepén óránként több, mint kétszáz kilo­méteres sebességgel kavargott a szél. A hatóságok Corpus Christi és környéke mintegy 300 ezer la­kosának ajánlották, de nem tették kötelezővé a távozást. Padre és Mustang szigetéről azon­ban kiparancsolták az ott tartóz­kodókat. A Mexikói-öböl felől ér­kezett Bret feltételezett vonulási útja viszonylag ritkán lakott terü­leten vezet keresztül. A tegnap délutáni jelentések a hurrikán erejének gyengüléséről szóltak. A Bret hurrikán koráb­ban Mexikóban végzett enyhébb pusztitást. (MTI) 1 i ľ­**** ^mf " I — -—*—2 _!_— Í i.— m ' Íl , „— 1 Si —Iľ i "L •HHHIiMiai MAI M pMBI PM iB Sirályok Bret nyomában (TA SR/AP) Körülményes haladás Tel-Aviv. A tervek szerint tegnap es­te Tel-Avivban folytatódniuk kellett volna az izraeli-palesztin tárgyalá­soknak az izraeli katonaság meg­szállt területekről való kivonásáról. A palesztin és az izraeli tárgyalókül­döttségvezetője, Szaeb Erakat, illet­ve Gilad Sher vasárnap késő éjjelig tárgyalt arról, hogyan folytassák az izraeli katonaságnak az 1998 októ­beri Wye Plantation-i megállapodás által előírt, de éppen csak megkez­dett ciszjordániai kivonását és a pa­lesztin foglyok szabadon engedését. Közben a palesztinok második szá­mú vezetője, Mahmud Abbasz el­utazott Washingtonba, ahol találko­zik Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. Abbasz minde­nekelőtt azt szeretné megvitatni, hogy az USA milyen szerepet vállal a palesztin területek végleges státusá­ról folytatott tárgyalásokban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom