Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-31 / 175. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. JULIUS 31. Zenét hallgattak és segítettek... A fotózást csak a Deep Space 1 űrszonda másodlagos feladatának szánták Nem sikerült fényképezni PANORÁMA - HIRDETÉS Weimarban lerakták Németország alapjait Nyolcvanéves alkotmány A Ghýmes együttes (Fogas Ferenc képei) Jótékonyságból jeles Önök is segíthetnek JARÁBIK BALÁZS Dunaszerdahely. Jótékonyságból, segíteni akarásból jelesre vizsgáz­tak mindazok, akik jelenlétükkel tá­mogatták, a „Segítsünk Ipolyság­nak" segélykoncertet, amelynek be­vétele az ipolysági árvízkárosultak gondjain próbál enyhíteni. A KOR­ZÁR és a Ghymes együttes jóvoltá­ból fantasztikus hangulat uralko­dott a dunaszerdahelyi Vállalkozók Háza udvarán. A számtalan segítő kéz, a Lilium Aurum könykiadó hölgyeinek oda­adó gondoskodása nélkül a kon­cert meg sem valósulhatott volna, így nekik ezúton mondunk köszö­netet valóban önzetlen segítségü­kért. Mivel többen jelezték, hogy­bár a koncertre nem tudtak eljönni - adományaikkal támogatnánk az ipolyságiakat, természetesen lehe­tőséget biztostítunk arra, hogy megtehessék felajánlásaikat. A Márai Sándor Alapítvány média­partnereivel - az Új Szóval és a Csallóközzel - született megegye­zés után döntött úgy, hogy augusz­tus lS-ig meghosszabítja az ado­mányok gyűjtését. Tekintettel arra ,hogy a közönség és a szervező Márai Sándor Alapít­vány lelkesedését csak a megvál­tott belépőknek a vártnál alacso­nyabb száma lombozta le, szeret­nénk ismét a jószándékú, segítő­kész polgárok figyelmét felhívni az árvízkárosultak támogatására lét­rehozott számszla számára, ahova adományaikat küldhetik: 2725-013/8080 konšt. symbol 0558 Köszönjük ! MTI-HÍR Washington. Az amerikai űrhajó­zási hivatal (NASA) Deep Space 1 nevű szondájának csütörtökre vir­radóra valószínűleg nem sikerült fényképeket készítenie a Braille kisbolygóról, miközben tizenöt ki­lométerre megközelítette a pará­nyi égitestet - közölte péntek haj­nalban az amerikai űrkutatási hi­vatal, a NASA szóvivője. Az első adatok, amelyeket a szon­da a pasadenai központba eljutta­tott arra utalnak, hogy kamerája nem fordult a Braille felé. A csillagászoknak a fényképek ré­vén lehetőségük nyílott volna arra, hogy pontosabban meghatározzák az égitest méretét, formáját, töme­gét, anyagának összetételét és sű­rűségét, valamint felszíni alakzata­it. Pasadenában ugyanakkor han­A Deep Space 1 űr­szonda teljesítette fon­tosabbik feladatát. goztatták: az űrszonda teljesítette fontosabbik feladatát, azaz órán­kénti 56 ezer kilométeres sebesség­gel az előre kijelölt távolságban el­haladt a kisbolygó mellett. Ez a művelet egyébként előzőleg nagyon kockázatosnak ígérkezett, és a Deep Space 1 útját követő szakemberek leginkább attól tar­tottak, hogy a szonda becsapódik az égitestbe. A Deep Space 1-en el­helyezett önvezérlő navigációs rendszer (AutoNav) azonban kivá­lóra vizsgázott, és az űreszköz kül­detésének egyik fő feladata ennek a berendezésnek a tesztelése volt. Az AutoNav, amelyet most próbál­tak ki először, képes a földi irányí­tás beavatkozása nélkül, a közpon­ti számítógépébe tárolt adatok alapján, önmaga kijelölni az űresz­köz célpontjait a Naprendszerben. A fényképezést csak a Deep Space 1 másodlagos feladatának szánták. „Lótanács" fogyatkozásra Ne szálljanak nyeregbe London. A Brit Lovas Társaság azt tanácsolja, hogy senki se szálljon nyeregbe az augusztus 11-i napfo­gyatkozás napján délelőtt tíz óra és délután fél egy között. A szövetség figyelmeztetett a veszélyre. Lószak­értői attól tartanak, hogy kiszámít­hatatlanok lesznek a lovak, megri­adhatnak az égi jelenségtől. Ha pe­dig valakinek elkerülhetetlen, hogy lóra szálljon, akkor gondoskodjon fényvisszaverő lószerszámról és ru­háról, s egy villogó biciklilámpát is vigyen magával - tanácsolja a szer­vezet feltehetően azért, hogy kivilá­gítatlan lóval senki se közlekedjen a nappali sötétségben. (MTI) MTI-PANORÁMA Budapest. Nyolcvan éwel ezelőtt, 1919. július 30-án fogadták el Né­metországban a weimari alkot­mányt. A német Alkotmányozó Nemzetgyűlés választása gyakor­lati megfontolások mellett - Ber­linben zavargások voltak - azért esett Weimarra, hogy az an­tant-hatalmakra és a többi német tartományra való tekintettel elha­tárolódást jelezzenek a berlini po­rosz főhatalomtól. A weimari al­kotmány lerakta egy polgári de­mokratikus Németország alapjait, a császárság összeomlása után to­vább építette az állam nemzetközi jogi egységét és elfogadta azt az angol jogtételt, hogy „a nemzetkö­zi jog az ország jogának része", he­lyesebben, hogy a nemzetközi jog szabályai az államon belül éppen II. Vilmos német csá­szár lemondott, Hollan­diába menekült. úgy kötelező jogszabályok, mint az állami jog rendelkezései. 1918 tavaszán a német hadsereg még offenzívákra vállalkozott az első világháború nyugati frontjain, de miután augusztusban-szep­temberben az antant csapatai már sikeresebbnek bizonyultak és sor­ra áttörték a német vonalakat, a vi­lágháború befejezéséhez közele­dett. Októberben a császári Né­metország elfogadta Wilson ame­rikai elnök békefeltételeinek egy részét, nevezetesen a kivonulást a megszállt területekről, de megta­gadta egy demokratikus polgári kormány kinevezését. Wilson je­lezte, hogy nem hajlandó a német­országi önkényuralmi rendszerrel békét kötni. Novemberben a forra­dalmi események nyomán II. Vil­mos német császár lemondott, Hollandiába menekült és a szociál­demokrata Philipp Scheidemann kikiáltotta a köztársaságot, az ugyancsak szociáldemokrata Fri­edrich Ebért alakított kormányt, ügyvivő kancellárként. További heves forradalmi és ellenforradal­mi megmozdulások után 1919. február 8-án Türingia fővárosá­ban, Weimarban összeült az Alkot­mányozó nemzetgyűlés, majd né­hány napon belül Friedrich Eber­tet a „weimari köztársaság" elnök­évé választották, Scheidemann pe­dig megalakította a szociáldemok­rata-centrista-demokrata „wei­mari koalíciót", majd az arra tá­maszkodó kormányt. Bajorországban, ahol 1918. no­vember 7-én kikiáltották a köztár­saságot és szociáldemokrata kor­mányt alakítottak, 1918 februárjá­ban jobboldali radikálisok megöl­ték a miniszterelnököt, áprilisban Münchenben kikiáltották a Bajor Tanácsköztársaságot, amit azon­ban április 7-én szétvert a német katonaság. 1919. június 29-én ke­rült aláírásra a versailles-i béke­szerződés, egy hónappal később pedig megszületett a weimari al­kotmány. Ez számos alapvető pol­gári demokratikus jogot biztosí­tott, így az általános, egyenlő, tit­kos és közvetlen választójogot fér­fiak és nők számára egyaránt. A baloldal azonban kifogásolta, hogy az alkotmány szavatolta a termelési eszközök magántulajdo­nát, nem tett kísérletet a földkér­dés megoldására, fenntartotta a bürokratikus államgépzetet. Az alkotmányjogászok bírálták, hogy a 48. cikk meglehetősen kor­látozta a birodalmi gyűlés jogait: a közrend és közbiztonság komo­lyabb veszélyeztetése esetére telj­hatalmat adott a birodalmi elnök­nek, aki előzetes parlamenti hozzá­járulás nélkül is szükségállapot rendeleteket adhatott ki, joga volt a hadsereg bevetésére és az alap­vető állampolgári jogok felfüggesz­tésére is. A politikai pártok civako­dása közepette az államfő gyakorta élt a szükségállapot diktatórikus fegyverével. A Reichswehr például így erőszakkal felszámolhatta a Szászországban és Türingiában 1923 őszén baloldali szociálde­mokraták és kommunisták által alakított munkáskormányokat. A tartományok jogi bebiztosításá­nak hiánya is egyengette Hitler útját a diktatúrához. Mindezek el­lenére csak az alkotmány hibái nem magyarázzák a két világhá­ború közötti német köztársaság bukását. Az 1929 őszén kitört vi­lággazdasági válság a császárság súlyos társadalmi és gazdasági örökségével viaskodó, a vesztes háború, a győztesek által szabott jóvátétel terheit nyögő weimari köztársaságot is sújtotta. A kor­mányok szükségrendeleteket ad­tak ki, csökkentették a béreket és a nyugdíjakat, emelték az adókat. Tönkrementek a városi középré­1918 februárjában jobb­oldali radikálisok meg­ölték a kormányfőt. tegek és paraszti tömegek, 1932­ben Németországban már több mint 6 millió munkanélküli volt. A jobboldal a parlamentarizmust minősítette a gazdasági bajok for­rásának. Ez a demagógia elősegí­tette a nácik hatalomra jutását, il­letve azt is, hogy Hitler 1933 már­ciusában felfüggeszthesse a wei­mari alkotmányt. ( VEĽKOOBCHOD) s Veľkoobchod-COOP a.s. Železničná 81, 930 28 Okoč ELELMISZER ES DROGÉRIA ARU GAZDAG VÁLASZTÉKBAN! Ekecs , Železničná 81 Bős . Bratislavská 1 Na gymegyer , Mostová 1973 - viszonteladóknak, - viszonteladóknak, - lakossági diszkont, tel.: 0709/555 81 05 tel.: 0709/559 41 27 tel..: 0709/555 20 65 KEDVEZŐ ARAKKAL VARJUK MINDEN KEDVES VÁSÁRLÓNKAT! VK-702 VK-701 Címünk: VOX NOVA Rt. Prievozská 14/A 824 88 Bratislava P.O.Box 49 tel.: 07/ 582 38 262 582 38 332 fax: 07/582 38 331 FIGYELEM! ÚJ DISZKONT RAKTÁRAKAT NYITOTTUNK A KÖVETKEZŐ CÍMEKEN:

Next

/
Oldalképek
Tartalom