Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-31 / 175. szám, szombat

12 PanoRámA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 31. A főiskolai klubok az utóbbi években átalakultak, inkább szolgáltatókká váltak, mintsem tömörítőkké Nyári parti hölgyeknek-uraknak MOZI POZSONY HVIEZDA: Go (am.) szombat, vasárnap 15.30, 18, 20.30 Visszavágó (am.) sz., v. 21.15 TATRA: Plunkett és MacLeane (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Knockin'On Heaven's Door (ném.am.) sz., v. 16, 18, 20 CHARLIE CENTRUM: Csak egy kis pánik (am.) 18, 20.30 Mondd, mi a szerelem (svéd) 18.30, 21 Érkezés a múltból (am.) 18.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 17, 19 Mezítelenül (ang.) 20.15 Ülök az ágon (szl.) 20 KASSA DRUŽBA: Go (am.) 17.45, 20 TATRA: Knockin'On Heaven's Door (am.) 17.45, 20 ÜSMEV: Asterix és Obelix (fra.) sz., v. 16, 18, 20 CAPITOL: Ronda ügy (am.) 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA VÁGSELLYE - VMK: Álmaid nője (spa.) 21.30 GALÁNTA - SZABADTÉRI MOZI: EDtv (am.) sz., v. 21.30 ZSELÍZ-VÁROSI MOZI: Mint a hurrikán (am.) sz., v. 20 LÉVA-JUNIOR: Joe, az óriásgorilla (am.) 18 AMFITEÁTRUM: Joe, az óriásgorilla (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A bamba nő (am.) 19 NAGYMEGYER SLOVAN: Apád-anyád idejöjjön! (am.) sz., v. 20 GYÖR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Elveszett zsaru 13.30, 15.45, 18, 20.15 Múmia 11.15, 13.30, 15.45,18, 20.15 Kegyetlen játékok 16, 18, 20 A csaj nem jár egyedül 14,16, 18, 20 Mint a hurrikán 13.30, 15.45, 18, 20.15 Taxi 14, 16, 18, 20 Briliáns csapda 13.30, 15.45, 18, 20.15 Kedvenc Marslakóm 14,16,18, 20 Tíz dolog, amit utálok benned 14, 16,18, 20 Mulan 14 Csak egy kis pánik 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Megszépült a síremlék a szabadságharc 150. évfordulójára A Kossuth-mauzóleum ünnepélyes átadása Megzenésített verseket adott elő a Kor-Zár zenekar (Dömötör Ede felvételei) MTI-HÍR Budapest. A magyar nemzet halottainak emelt síremlékek közül a legnagyobb Kossuth Lajos mauzóleuma, amelyet a tisztelet és a kegyelet állíttatott a század elején - mondta Gergely András történész pénteken, a Fiumei temetőben az ünnepélyesen átadáson. A szónok kijelentette: Kossuth a modern magyar nemzet, a modern Magyarország megteremtője. Mint mondta: napjainkban már háttérbe szorul az a tény, hogy az 1848/1849. évi jobbágyfelszabadítás előtt - amely az ő nevével forrott egybe - milyen alávetettségben, kiszolgáltatottságban is élt a lakosság számszerű többsége. A történész szólt arról: az emigrációs évek alatt maga Kossuth is a szabad emberek országának létrejöttét tartotta a legfontosabbnak. Ám lévén következetes eszméihez, vagyis MTI-HÍR Moszkva. A japán Sindo Kaneto „Életvágy" című műve kapta az Arany Szent György-fődíjat, a legjobb filmért járó elismerést a XXI. moszkvai nemzetközi filmfesztiválon. Az ismert rendező évekkel korábban Kopár sziget című filmjével már elnyerte a moszkvai fődíjat. A legjobb férfi színész a zsűri szerint a kazah Farhat Abdraimov volt a Fara című filmben nyújtott játékával. A film egy elhízott emberről szól. A francia Catherine Frot nyerte el a legjobb színésznőnek járó díjat A dilettáns című filmben játszott szerepéért-jelentette az NTV orosz televízió, amely megkapta a fesztivál közvetítésének kizárólagosjogát. A Pascal Thomas rendezte alkotás volt a fesztivál egyetlen francia versenyfilmje. A legjobb rendezői díj, az Ezüst Szent György-díj Agust Gudmundson izlandi rendezőé lett Tánc című filmjéért. A Bátrak órája című filmmel a háború elítéléséért és a művészet örök erejének bemutatásáért a spanyol Antonio Mercero különdíjat kapott. A legjobb bemutatkozás a zsűri szerint Marius Balchunas amerikai rendező Nincs hely című filmje volt. Balchunas 10 ezer méternyi, következő művéhez felhasználható Kodak filmet kapott amíg azok nem valósulnak meg teljesen - az emigrációt választotta, nem akart hazatérni. Holttestét hazahozták, és 1894 áprilisában temették el Budapesten. Ráday Mihály, a Nemzeti Panteon Alapítvány társelnöke a „műszaki" átadás kapcsán azt a meggyőződését fejezte ki, miszerint az egész ország örömére szolgál, hogy a forradalom és szabadságharc 150. jubileuma évére megszépült a síremlék. Közölte: az alapítvány már elkészíttette a Batthyány és a Deák-mauzóleum felújításának tudományos dokumentációját. Gavlik István, a Kossuth Szövetség elnöke - amely szervezet pénzgyűjtéseivel tevékenyen hozzájárult a munkálatokhoz - emléklappal köszönte meg a rekonstrukcióban résztvevő támogatók, műszaki és művészeti szakemberek munkáját. !'f Alain Delon életműdíjat kapott (ČTK/AP-felvétel) jutalmul - jelentette az AFP. A csütörtök esti záróünnepségen Nyikita Mihalkov, világhírű orosz filmrendező, a fesztivál elnöke a jelenlévők hatalmas tapsa közepette életműdíjat nyújtott át Alain Delonnak. A francia filmsztár mellett a fesztivál másik díszvendége Klaus-Maria Brandauer volt. A fesztivál versenyprogramjában szerepelt Tímár Péter 6:3 című filmje. Nyaranta tájainkon is (némi túlzással) ifjúsági táborok sokaságából válogathatnak az érdeklődők, némelyik lazább hangulatot ígér, van olyan, ahol a program gazdagabb, vannak sikerültebbek, vannak olyanok, ahol érezni a zökkenőket. Ha jobban belegondolok, ebben az esetben egykor a kevesebb többnek bizonyult. LAKATOS KRISZTINA Hol vannak már azok az idők, amikor Őrsújfalu volt a nyári álmok netovábbja?! Jött a „big bang", az egy nagy tábor, ahol mindenki rábukkanhatott az érdeklődési körének megfelelő programokra, társaságra, több kisebbre hullott szét, s az egyes rendezvények szervezői megpróbálták megtalálni, megszólítani a maguk potenciális törzsközönségét, tovább fokozva ezzel a rétegződést. Három dolgot rögtön le kell szögeznem: a fiatalok egy bizonyos rétegét megcélzó táboroknak van létjogosultságuk, meg kell becsülni minden egyes embert, aki időt és energiát nem sajnálva táborszervezésre adja a fejét, s végül: aki akarja, bárhol jól érezheti magát. De kérdés azért több is adódik: működnek-e az elképzelések a gyakorlatban, milyen is egy jó nyári tábor, és egyáltalán, mi az, hogy nyári tábor. Július 2 l-e és 26-a között Köbölkúton a Diákhálózat, valamint hat diákklub (a prágai AED, a nyitrai JUGYIK, a pozsonyi BÁDÓK, NEUJK, TEK, TESADIK) szervezett sátortábort, minden érdeklődőt szívesen láttak, de bevallottan elsősorban a főiskolások, illetve a jövő főisMTI-PANORÁMA Ötvenöt éve, 1944. július 31-én tűnt el Antoine de Saint-Exupéry francia pilóta, világhírű író. Arisztokrata családban született 1900. június 29-én Lyonban. Édesapját még gyermekkorában elvesztette, édesanyjához egész életében szoros szálak fűzték, kapcsolatuk plasztikus rajza bontakozik ki az író Levelek anyámhoz című gyűjteményéből. 1917-ben a Tengerészeti Főiskolára jelentkezett, de nem vették fel, így a Képzőművészeti Főiskola építész hallgatójaként kezdte meg felsőfokú tanulmányait. 1921ben bevonult, és a katonai szolgálati idő alatt repülős kiképzést kapott. Gyerekkori vágya teljesült ezzel: tízéves korától, amikor néhány perces repülőútra vitték, ellenállhatatlanul vonzotta a repülés, s ez a szenvedély nem csillapult élete végéig. Gyorsan jutott előre, pilóta lett az akkor francia gyarmat Marokkóban, később egy repülőezredben hadnagy Párizs mellett. Munkája és nyughatatlan természete veszélyes kalandokba sodorta: engedély nélkül vitt el egy gépet repülni, összetörte, amiért két hét fogdát kapott. 1927-ben az első francia légitársakolásainak összejövetelére számítottak. Pozsonyban működik a Kalligram Alapítvány, amely a középiskolásokat készíti fel szlovákiai egyetemi/főiskolai felvételikre, meséli az egyik szervező, Kaprinay Zoltán, s a tábor ennek valamiféle „light" verziója volt, ahol főiskolai hallgatók osztották meg tapasztalataikat jövendő sorstársaikkal. A kommunikáció - azok között, akik eljöttek - működött, a helyszín, a köbölkúti kemping kielégítőnek bizonyult (az egyik oldalon ott van a csodálatos, modern szabadtéri színság, a Latécoére pilótája lett a Toulouse-Dakar vonalon, ezután másfél évet töltött egy sivatagi repülőtéren, ahol közvetített a berber felkelők és a franciák között, és elfogott pilóták életét mentette meg. Később egy légitársaság igazgatójaként Buenos Airesben dolgozott. 1931-ben megnősült. 1935-ben, amikor a Párizs-Saigon repülési rekordot próbálta megdönteni, lezuhant a bengázi sivatagban, és három napig bolyongott víz nélkül. 1936-tól a spanyol polgárháborúból küldött haditudósításokat. 1939-ben - barátai segítségével - sikerült elérnie, hogy 40 éves kora és repülőbalesetei ellenére felderítő piíótaként bevegyék a hadseregbe. Később Portugálián át kijutott az Egyesült Államokba, 1940 és 1943 között New Yorkban szervezte az ellenállást a németekkel szemben. 1943 márciusában ismét Észak-Afrikába ment, és annak ellenére, hogy magát de Gaulle-ellenesnek mondta, csatlakozott a politikus vezette haderőhöz. A szövetségesek normandiai partraszállása után kiharcolta, hogy újra repülhessen. 1944. július 31-én Korzikáról felderítő repülésre indult és többé nem tért vissza. Gépét minden valószínűpad, úgy hallom, Makovecz tervezte, az árnyoldalat pedig legmarkánsabban talán a medence képviseli: romokban, vizet csak a nagy esőzések alkalmával látott, pedig ha valami hiányzott, az éppen egy kis pancsolás volt a tikkasztó melegben), a szokásos programok is megvoltak, fellépett a Kor-Zár zenekar, humorizált Maksa Zoltán, eljött Egely György természettudós, volt Waszlavik Gazember és volt Jutott Neki, emellett előadások, sportversenyek, vetélkedők, kézműves-foglalkozások, esténként koncert, tábortűz, „szolid parti hölgyeknek és uraknak" színesítette a kínálatot. Eljöttek a táborlakók is, megközelítőleg hatvanan, ehhez még hozzászámolandók azok, akik egy-két napra, illetve egy-egy programra szóródtak be, a végső, összevont számadatok szerint mintegy háromszázan vettek részt valamilyen formában a rendezvényeken. Az „advocatus diaboli" szerepére nem kizárólag Köbölkút példája ösztönöz, sokkal inkább az elmúlt évek tapasztalatai, amelyeket néhány puszta-kórban szenvedő táborban szereztem, ahol alapvetően minden megvolt, csak az élet és az az elemi összetevőire lebonthatatlan, pontosan meghatározhatadan, de nagyban a résztvevőktől függő ség szerint lelőtték a németek. A Lightning P-38-as roncsait többszöri kutatás során sem találták meg, így halálának körülményeit a mai napig legendák övezik. 1998 októberében egy halász Marseilles közelében kifogta a tengerből ezüst karkötőjét, amelybe belevésték Saint-Exupéry és felesége, az argentin származású Conzuelo aszszony nevét, valamint az író New York-i kiadójának címét. Találtak a közelben két repülőgép-roncsdarabot is, és akkoriban biztosnak tűnt, „táborhangulat" hiányzott. Magyarázat persze több is akad. Egy tapasztalt táborjáró szerint a viszonylag gyér érdeklődés oka az, hogy akik nem egyik helyszínről a másikra vándorlással kívánják eltölteni a nyarat, kénytelenek szelektálni. Elmennek mondjuk az első kellemesnek ígérkező bulira, aztán minden fennmaradó energiájukat a Szigetre tartogatják. Pocok, polgári nevén Lajos János, a tábor főszervezője a DH részéről szintén logikusan, tételesen meg tudja magyarázni a jelenséget. A klubok az utóbbi években átalakultak, inkább szolgáltatókká váltak, mintsem tömörítőkké, mondja. Minden diáklubban van jó esetben 10-15 ember, aki megszervezi a programokat, a többiek esetleg kihasználják (vagy nem) a tagság nyújtotta lehetőségeket. Azaz Köbölkút esetében: volt hat rendező klub, eljött ezek szervezői törzsgárdája, szóltak még néhány barátnak, barátnőnek, rokonnak, ismerősnek - s kész a leltár. Gond egy szál se: aki ott volt, élvezhette a programokat, beszélgetéseket... Csak azon mélázom, miért hívtuk mi mindig a hasonlójellegű baráti összejöveteleket „elmegyek egyet bulizni a haverokkaľ'-nak, hiszen a diáktábor, ifjúsági tábor sokkal jobban hangzik. hogy ezek a keresett gép darabjai, de azóta ezt kétségbe vonták. Kalandos munkája, hivatásának rajongó szeretete bőséges élményanyagot nyújtott irodalmi műveihez. Számára az írás elsősorban saját élményeinek naplószerű rögzítését jelentette, megörökítését annak a különleges, átfogó nézőpontnak, amelyet a repülés nyújtott. Regényei főképp önvallomások és elvont reflexiók lejegyzései. Nem követi a történetre épülő hagyományos regényírói módszereket, írásai lazán egymásba kapcsolódó meditációk, melyek a repülés adta szabadság élményét, a bajtársiasság tisztaságát, a nehézségek leküzdésének szépségét méltat ják: A déli futárgép (1929), Éjszakai repülés (1931), Az ember földje (1939), Egyedül a felhők felett (1940), A hadirepülő (1942). A világhírnevet „gyermekeknek és felnőtteknek szánt" meséje, A kis herceg hozta meg, amelyhez ő maga készített bájos és egyedi illusztrációikat. A varázslatos szépségű történet 1943-ban jelent meg, és mély embersége, nyelvének tiszta egyszerűsége a XX. század egyik legnépszerűbb és maradandó értékű irodalmi meséjévé avatta. Befejeződött a XXI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál Japán alkotásé a fődíj Medenceparti a'la Köbölkút A világhírnevet „gyermekeknek és felnőtteknek szánt" varázslatos meséje, A kis herceg hozta meg számára Ötvenöt éve halt meg Saint-Exupéry Antoine de Saint-Exupéry (Archív)