Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-30 / 174. szám, péntek

ÚJRA KÖZELEBB AZ OLVASÓKHOZ APRÓHIRDETÉSEK FELVÉTELE ÉRSEKÚJVÁROTT Július 19-től (hétfőtől) PentaCom Kft. Podzúmska 21. -1. emelet Tel/fax: 0817/400 250 hétfőtől - péntekig 8 -16 óra között Péntek, 1999. július 30. POLITIKA Balkáni csúcs Szarajevóban Közel harminc ország képvi­selői vesznek részt a balkáni stabilitás megteremtését és a térség újjáépítését célzó, teg­nap kezdődött konferencián. Szlovákiát Rudolf Schuster köztársasági elnök, Magya­rországot Orbán Viktor kor­mányfő képviseli. 6. oldal INTERJÚ Adóreform a láthatáron A pénzügyminisztériumban Podstránsky Vladimil állam­titkár vezeti az adó- és vám­ügyi koncepciók megvitatá­sával foglalkozó tanácsadó bizottságot. Az adórendszer átalakításával összefüggés­ben őt kértük meg, tájékoz­tassa lapunk olvasóit a válto­zásokról. 5. oldal A minisztérium koncepciója nem számol a vagyonhoz kö­tődő adók emelésével KULTURA Színház Nyitra '99 A szlovákiai társulatokkal együtt kilenc ország színház­művészetének legjavából kap ízelítőt szeptember vé­gén a közönség. A magyar színeket Alföldi Róbert ren­dezése képviseli: a budapesti Vígszínház Shakespeare Vi­harját adja elő. 10. oldal IDŐJÁRÁS c vvwww L Gyakoribbak lesznek a zápo­rok, zivatarok. A délutáni hőmérséklet 25-30 fok körül alakul. 3. oldal UT SZO Hároméves túsz Pozsony. Thaint Wunna Khin a legfia­talabb, valaha is bebörtönzött ember ­kürtölte világgá az Amnesty Interna­tional, s egyben a hároméves (!) kis­lány és édesanyja azonnali szabadon­bocsátását követelte. Őket és még 17 politikai aktivistát meggyőződésük miatt vette őrizetbe a Mianmarban (volt Burma) hatalomra jutott katonai vezetés. Az Amnesty International sze­rint egyszerűen túszul ejtették őket, hogy megadásra kényszerítsék a hata­lom ellen harcoló három éves lány édesapját. (SITA) Ára 8 korona A kiegészített községnévjegyzékben már 512 magyarok lakta település szerepel Idén nem lesz pénz a kétnyelvű gyakorlatra Pozsony. Kiegészítettük a nyelvhasználati törvényhez csatolt községnévjegyzéket, mivel a törvény tervezetét előterjesztő kulturális tárca tulajdonképpen azt a listát vette át, amelyet 1994-ben a táblatörvényhez mellékeltek - nyilatkozta lapunknak An­gyal Béla, a kormányhivatal kisebbségi osztályának ve­zetője. ÚJ SZÓ-HÍR Mint ismeretes, a táblatörvény meg­szavazásakor a Tisztelt Ház úgy ha­tározott, 13 magyarlakta, szlovák történelmi személyiségekről elne­vezett település nem kerülhet a jegyzékbe. A nyelvhasználati tör­vényhez mellékelt lista ezenkívül a területi közigazgatási rendszerben és a községenkénti nemzetiségi arányszámokban bekövetkezett vál­tozásokat sem vette figyelembe, és azt sem, hogy időközben több tele­pülésrész önállósult. A parlament ezért kötelezte a kormányt a lista ki­egészítésére és felülvizsgálatára. A törvény gyakorlati érvényesülésével kapcsolatban egyébként ez a parla­ment egyeden határozata. Angyal figyelmeztetett, hogy a törvényho­zás tisztázatlanul hagyta, köteles-e a kormány végrehajtó rendelet ki­adására. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormányhivatal kisebbségi osztá­lyát sem a kulturális minisztérium, sem más központi szerv nem kérte fel arra, hogy vegyen részt a jegyzék kiegészítésével kapcsolatos munká­ban; még a véleményezésre sem, noha Angyal szerint ez kötelességük lett volna., JK jegyzéket a minisztéri­A kisebbségi osztály „önszorgalomból" kompletizálta a listát. umok megkapták, a kormányhiva­tal törvény-előkészítő osztálya is, de mi nem. Nem tudom, miért." ­mondta. Az osztály tulajdonképpen „önszorgalomból" kompletizálta a listát, amely a törvényben előírt 20 %-os arányküszöböt meghaladó 512 magyar, 63 roma, 68 ruszin, 16 ukrán, 2 horvát és 1 német település Rudolf Schuster köztársasági elnök remélhetőleg nem írja ki a népszavazást Mindkét kérdés alkotmánysértő ÚJ SZÓTUDÓSlTÁS Pozsony. Alkotmánysértő lenne mind a két kérdése annak a referen­dumnak, amelynek kiírását a DSZM és az SZNP kezdeményezte és a tá­mogató aláírásokat átadta a köztár­sasági elnök hivatalának - jelentet­te ki Ondrej Dostál, a Demokrata Párt szóvivője. Rámutatott, hogy az első kérdés, mely a kisebbségi nyelvhasználati törvény ellen irá­nyul, ellentétben áll az alkotmány 93. cikkével, mely szerint az alap­vető emberi és szabadságjogok nem lehetnek népszavazás tárgyai. A nemzeti kisebbségek joga anya­nyelvük használatára a hivatali érintkezésben - amit az alkotmány 34. cikke garantál - ugyanis nem valósítható meg, ha csupán a szlo­vák nyelvet lehet használni a köz­igazgatásban, ahogy azt a kérdés feltevői szorgalmazzák. A második kérdés, mely a stratégiai vállalatok magánosításának megtil­tására vonatkozik, az alkotmány 99. cikkét sérti, mely kimondja, hogy Duray Miklós szerint a volt pozsonyi magyar nagykövet áll visszavonulása hátterében Boros Jenő határozottan cáfol ÚJ SZÓHÍR Pozsony. Duray Miklós, az MKP tiszteletbeli elnöke a Mai Lap című bulvárlapnak nyilatkozva azt állítja: Boros Jenő, Magyarország egykori pozsonyi nagykövete kérte őt, „nem hagyná-e el a pártelnöki posztot". Duray korábban lapunknak azt mondta, hogy az MSZP-SZDSZ kor­mány idején budapesti diplomaták megpróbáltak nyomást gyakorolni rá, hagyja el a nagypolitikát. Állítja, Boros szerint ő nagymagyar revizio­nista politikát folytat, „ami minden­ki számára elfogadhataüan és ab­szolút téves", s háttérbe vonulását az akkori nagykövet is szorgalmazta. Boros Jenő a Magyar Hírlap mai szá­mában és az MTI-nek is cáfolta Duray szavait. „Nem tettem ilyen ki­jelentést" - mondta. Duray Miklós háttérbe vonulásával kapcsolatban „semmilyen hazai felkérést nem kaptam és nem is közvetítettem" ­közölte a magyar külügyminisztéri­um osztályvezetője., A pozsonyi kül­szolgálat alatt a szlovákiai magyar­ság képviselőivel folytatott informá­lis és magánbeszélgetéseimről to­vábbra sem kívánok nyilatkozni, és semmiképpen sem kívánok beavat­kozni az MKP belügyeibe", (rt) 52. évfolyam, 174. szám nevét tartalmazza. Az osztály jegy­zékében tehát a különböző okok­ból kimaradt magyar települések neve is szerepel (például Gúta, Pár­kány, Feled, Diószeg, Pered, Bős, stb.). Van olyan község is, amely két kisebbség szempontjából is jo­gosult és köteles érvényesíteni a törvényt. Ilyen például a Rima­szombati járásban levő Deregnyő, ahol a magyarok és a romák rész­aránya is meghaladja a 20 %-ot. A listára egyelőre nem került fel 15 olyan település (10 roma, 4 ruszin és 1 ukrán), ahol a lakosság össze­tételét a kisebbségi osztály szerint a statisztikai hivatalnak kellene fel­mérnie. Az osztályvezető szerint tisztázatlan, hogyan hajtható végre a törvény. „Az idei állami költségve­tésben erre pénz nincs, nem is kér­tek. Itt van a formanyomtatványok kérdése is, mintakönyveket kellene kiadni az okiratokról. Szükséges tá­jékoztatni a hivatalnokokat is. Az MKP szakembereinek komolyan el kellene gondolkodniuk ezen. Bár az előírások az önkormányzatokra is vonatkoznak, a feltételek megte­remtése állami feladat" - közölte Angyal Béla. (korp) népszavazást ugyanabban a tárgy­ban leghamarabb három év eltelté­vel lehet kiírni, márpedig erről a kérdésről 1998. szeptember 25-26­án, a parlamenti választásokkal egy időben tartottak népszavazást. Dostál hozzátette, bár a kérdés most másképp fogalmazták meg, de az al­kotmány a hároméves időszakot nem „ugyanahhoz a kérdéshez", ha­nem „ugyanahhoz a tárgyhoz" köti. A DP reméli, az államfő nem sérti meg az alkotmányt, és elutasítja a népszavazás kiírására, (sik) A forradalom költőjét 150 éve, ezen a napon látták utoljára, a segesvári csata után (Dömötör Ede felvétele) Koszorúzási ünnepség a ligetfalui Petőfi-szobornál Kettős évforduló ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Július 31-én a tragikus segesvári csata, valamint Petőfi Sándor, a lánglelkű poéta halálá­nak 150. évfordulójára emléke­zünk. A kettős, kerek évforduló előtt tisztelegve tegnap délelőtt koszorúzási ünnepségre került sor a pozsonyligetfalui Petőfi-szobor­nál, amelyet a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetsége és a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Intéze­te szervezett. A nagykövetség ne­vében Várady Lajos köszöntötte az egybegyűlteket. Hizsnyai Zoltán­nak, a Kalligram folyóirat főszer­kesztőjének ünnepi beszéde után a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetsége és a Magyar Köz­társaság Kulturális Intézete nevé­ben Szabó József ideiglenes ügyvi­vő és Kelemen Gertrúd igazgató koszorúzta meg a nemzet nagy költőjének csonka szobrát. A Ma­gyar Koalíció Pártja képviseleté­ben Bauer Edit államtitkár és Bár­dos Gyula parlamenti képviselő, valamint Vörös Péter, az MKP köz­ponti titkára tisztelgett. A Magya­rok Világszövetségének koszorúját Dobos László, a kárpát-medencei régió elnöke és Pogány Erzsébet helyezte el. A Szlovákiai Magyar írók Társaságának nevében Ho­dossy Gyula és Hizsnyai Zoltán, a Szlovákiai Magyar Képzőművé­szek nevében pedig Kopócs Tibor és Gáspár Péter koszorúzta meg Petőfi szobrát. A Csemadok po­zsony-városi választmánya képvi­seletében Jégh Izabella és Bordács Erzsébet, a Madách-Posonium kép­viseletében Óvári Ágnes gazdasági igazgató és Szabó Géza igazgató­helyettes hozta el az emlékezés ko­szorúját. A Komáromi Városi Hiva­tal nevében Mácza Mihály alpol­gármester, a Somorjai Városi Hiva­tal nevében pedig Domsitz Károly alpolgármester és Bárdos Gábor jegyző helyezett el koszorút. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövet­ség képviseletében Vitéz László és Massányi Lajos, a pozsonypüspöki cserkészcsapat nevében Schni­ererné Wurster Ilona, a Pozsony és Vidéke Célalap képviseletében pe­dig Takács András koszorúzta meg a költő szobrát, (me) POZSONYBA KÜLDJÜK A 10 000 KORONÁT Részletek a 3. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom