Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-16 / 162. szám, péntek

10 Gazdaság és fogyaszTók - hiRdetés ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 15. Beszélgetés a TONAL-díjas Varga Emőkével a képzőművészek lehetőségeiről, a tehetségről és az akaratról Nem lehet megélni az alkotásból Visszaköltözött székházába az Ifjú Szivek Pozsony. Az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes július elsejével visszakapta jogalanyiságát és vagyonát. A napokban visszaköltö­zött székházába, melynek címe: 811 02 Bratislava, Mostová 8. Te­lefon: 07/54410424. (ú) Górcső alatt a magyar irodalom Jászó. Irodalmunk ismerete és szeretete nagyban hozzájárulhat magyarságtudatunk erősítéshez. Tudják ezt a II. Jászói Nyári Egyetem szervezői is, akik az egész héten át zajló programsorozat ötödik napját teljes egészében a magyar irodalomnak szentelték. Ma délelőtt Korszakok és egyéniségek a magyar irodalomban cím­mel kerül sor arra az érdekesnek ígérkező vitára, melynek házigaz­dája Gál Sándor író, a résztvevők közt pedig ott találjuk Grendel Lajos írót, Pomogáts Bélát, a Magyar írószövetség elnökét, Kántor Lajost, a kolozsvári Korunk című irodalmi lap főszerkesztőjét, vala­mint Láng Gusztáv és Gál Éva irodalomtörténészeket. Délután Sellei Zoltán előadásában hangzik el Petőfi Sándor elbeszélő költe­ménye, A helység kalapácsa, (juk) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Knockin'on heaven's door (ném.-am.) 20.30 Joe, az óri­ásgorilla (am.) 16, 18 Briliáns csapda (am.) 21.15 TATRA: Brian élete (ang.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Az élet szép (ol.) 18, 20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 18, 20.30 Lolita (am.) 17.30, 20 MLADOSŤ: Szerelem (svéd) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Analizálj... (am.) 18, 20.30 Édesek és mostohák (am.) 17.30 Taxi (fr.) 17, 21 Álmaid nője (sp.) 18.30 Ai no Korrida (jap.­fr.) 20.15 Betonon legeltetett lovak (szl.) 20 KASS A DRUŽBA: Karakter (hol.) 17.45, 20 TATRA: Joe, az óriásgorilla (am.) 17.45, 20 ÚSMEV: Taxi (fr.) 18 CAPITOL: Joe, az óriásgoril­la (am.) 18, 20.15 IMPULZ: Sling blade (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A VÁGSELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: EDtv (am.) 21.30 GALÁNTA ­SZABADTÉRI MOZI: Örökkön-örökké (am.) 21.30 ZSELÍZ - VÁ­ROSI MOZI: Az élet szép (ol.) 20 LÉVA - JUNIOR: Üzenet a pa­lackban (am.) 18 SZABADTÉRI MOZI: Sikoly2 (am.) 21.30 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: Carla új élete (am.) 19 GYÖ R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Elveszett zsaru 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30; Múmia 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30; Kegyetlen já­tékok 14, 16, 18, 20, 22; A csaj nem jár egyedül 14, 16, 18, 20, 22; Mint a hurrikán 13.30,15.45,18, 20.15, 22.30; Taxi 14, 16, 18, 20, 22; Briliáns csapda 13.31, 15.45, 18, 20.15, 22.30; Kedvenc Mars­lakóm 14, 16, 18, 20, 22; 10 dolog... 14,16,18, 20, 22; Kísértetha­jó 16, 18, 20, 22; Mulan 14. Mi nem futballisták vagyunk, hogy megélhetnénk a hivatásunkból (Somogyi Tibor felvétele) MŰSORAJÁNLÓ A szombaton reggel 8 órakor kezdő­dő Hétről hétre című publicisztikai magazint Agócs Valéria szerkeszti. 11.30-kor a Hazai tükörben Nagyráska községbe látogat a szer­kesztő. A déli hírek után. Nótacso­kor. Évtizedekig hallgattak arról, hogy a második világháború után a Szovjetunióban léteztek munkatá­borok. Az Út a semmibe című riport­műsor főszereplője a nagykaposi Géczi Lajos nyugalmazott tanár, aki diákként öt évet töltött „málenykij robot"-on. 13.40-kor operarészletek csendülnek fel. Július 17-én lenne 80 esztendős Szíjjártó Jenő zene­szerző. Rá emlékezünk 14.05-kor a Zenei galériában. 14.35-kor Sláger­múzeum, majd Irodalmi mozaik 15 órakor. Népszerű musicaleket sugá­rozunk 15.30-tól. A 16.05-kor kez­dődő Köszöntő és a hírösszefoglaló után, 18 órakor zárul adásunk. A vasárnap reggeli hírek után meg­ismételjük azt az összeállítást, amely a hét legfontosabb politikai eseményével foglalkozik. 8.30-kora gyermekeknek szánt ismeretteijesz­tő műsorban az élet születéséről lesz szó. 9 órakor jelentkezik a kato­likus félóra. Bartal Károly Tamás jászóvári apát a Kármelhegyi Bol­dogasszony ünnepén szól. Ezt köve­tően Oravecz Pál tornai esperes a karmelita rend rövid történetét mondja el, és bemutatja a barkai skapuláré társulat életét. A 10 órai hírekig a Századok zenéje szól. 10.05-től Puha Józseffel randevúz­hatnak; a műsor témája a mozi, ven­dége pedig Klein Melinda. A15 óra­kor kezdődő Tallózóban három sztárinterjút hallhatnak: megszólal Kovács Ákos, Pataky Attila és Galla Miklós. A néprajzi összeállításban aratási, hordási és cséplési szokáso­kat mutatunk be a Losonc melletti Rapp községből. A Köszöntőt és a hírösszefoglalót követően 18 órakor búcsúzunk hallgatóinktól, (-tek) Idén Varga Emőke lett az év legjobb fiatal szlovákiai kép­zőművésze. Ő kapta a TONAL '99 díjat, s ezzel a lehetősé­get, hogy ősszel egy hónapot töltsön Kaliforniában. Jelen­leg két kiállításon láthatja munkáit a közönség. A nagy­szombati Ján Koniarek Galé­riában, illetve a Pozsonyi Vá­rosi Galéria Pálffy-palotai ki­állítótermében. TALLÓSI BÉLA Tavaly ugyanebben a versenyben a döntősök között voltál, idén a legjobb lettél. Milyen érzés át­venni a TONAL-díjat? Nagy megkönnyebbülést érzek. Örülök, hogy elnyertem, mert ez a verseny, illetve a jelentkezés lehe­tősége jövőre már nem fog irritálni. Nem kell még egyszer megpróbál­nom, hiszen elértem, amit akartam, vagyis hogy elmehetek Amerikába. Négy éve létezik Az év legjobb fia­tal szlovákiai képzőművésze el­nevezésű verseny. Ez alatt két­szer is magyar művész végzett az első helyen. Tavaly Németh Ilo­na, idén te. Vannak-e jelenleg magyar fiatalok, akik az elkövet­kező esztendőkben esélyesek le­hetnek a TONAL-díjra? Lehet, hogy tudatlan vagyok, de nem is­merek ilyeneket. Én sem. A főiskolán sincsenek reménysé­gek? Azért kérdezem, mert tu­dom, hogy tanítasz a pozsonyi képzőművészetin. Ők egyelőre diákok, huszonévesek, nem kiforrott egyéniségek. Nagyon tehetségesek, de még építeniük kell magukat. Most a főiskolán megvan az a lehetőségük, hogy szabadon dolgozhassanak, vagyis van elég idejük, van műtermük, ha akarják, hangsúlyozom, ha akarják, itt azzal foglalkozhatnak, amiért hozzánk jelentkeztek. Utána ugyanis mást is kell csinálniuk. Meg kell élniük. MTI-PANORÁMA Tíz éve, 1989. július 16-án halt meg Anifban a század egyik legnagyobb karmestere, Herbert von Karajan. Az 1908. április 5-én Salzburgban egy görög bevándorló orvos fiaként született Karajan négyéves korában kezdett zongorázni tanulni, s csoda­gyereknek tartották. Nyolcéves volt, amikor szülei beíratták a salzburgi Mozarteumba, és 1929-ben diplo­mázott karmester szakon a bécsi Ze­neakadémián. Ugyanabban az év­ben, január 22-én debütált karmes­terként Salzburgban. Még ebben az évben első karmesternek szerződ­tette őt az ulmi városi színház, miu­tán nagy sikert aratott beugrásával Mozart Figaro házasságának elő­adásában. 30 éves korában Berlin­ben a Staatsoperban Wagner Trisz­tán és Izoldájával ért el igazi világsi­kert. A nácik hatalomra jutása után belé­pett a nemzetiszocialista pártba. Hamarosan főzeneigazgatóvá ne­vezték ki Aachenben. Dirigált a Salzburgi Ünnepi Játékokon, miu­tán nagy példaképe, Arturo Tosca­nini az Anschluss miatt lemondta ottani fellépéseit. A Hitler 50. szüle­tésnapja alkalmából tartott koncert után állami karmesterré nevezték ki. A háború végén, 1944-ben Olaszországba menekült. Egy szö­vetségi bíróság felmentette őt, de több fellépése tiltakozást váltott ki, még 1955-ben is, Amerikában. Karmesteri pályafutása a második világháború után teljesedett ki, mi­után megbocsátották neki együtt­működését a nácikkal. 1948-ban ve­zényelte első ízben a Bécsi Filhar­Annak idején te kihasználtad eze­ket az iskola adta lehetőségeket? Ó, azok más idők voltak. Festészetre jártam, de nagyon nehezen viseltem azt a szigorú rezsimet, amilyen akkor a képzőművészetin volt. Nem akar­tam mást, csak passzívan végigélni, és befejezni minél előbb, mert igazá­ból nem volt jó iskola. Megszabták, hogy mit szabad csinálni, én meg mást és máshogy akartam. Akkor jött a bársonyos forradalom, és a főisko­lára visszakerült Rudolf Fila profesz­szor úr is, aki engem korábban a po­zsonyi Iparművészeti Szakközépis­kolában tanított. A megváltozott helyzet, a másfajta képzés, az új lehe­tőségek visszaadták az önbizalma­monikusokat, és ebben az évben kezdett operát rendezni a milánói Scalában. 1955-től 1989-ig állott a Berlini Filharmonikusok élén. 1956 és 1964 között a bécsi Staats­oper vezetője, majd a Salzburgi Ün­nepi Játékok teljhatalmú irányítója, emellett a milánói Scala vezető kar­nagya és a New York-i Filharmoni­kusok vendégkarmestere volt. Fel­sorolni is nehéz a sikerekben rend­kívül gazdag pályafutás valamennyi állomását. Többször vendégszere­pelt Budapesten is. 1969-ben létre­hozta a Herbert von Karajan Alapít­ványt. 1985-ben Karajan a világ első karmestereként vezényelt istentisz­Valószínűleg az övé a világ leghosszabb lemezlistája. telet alatt a Vatikánban, két évre rá ­már betegségével küszködve - az új­évi koncertet dirigálta Bécsben. Sikereinek alapja az abszolút mes­terségbeli tudás, a fanatikus munka­szeretet és a tökéletességre való tö­rekvés volt. Könyörtelen művészi igényessége nem ismert határt sem önmagával, sem a zenekarral, sem az énekesekkel szemben. Mindezzel számos súrlódást, kisebb-nagyobb konfliktust provokált - a sikersoro­zatot botrányok kísérték a Scalá­ban, Salzburgban, Bécsben és a Ber­lini Filharmonikusok élén. Ez utóbbi zenekar maradt tevékenységének középpontjában, de a sorozatos vi­ták megrontották a muzsikusok és Karajan kapcsolatát, ezért 1989-ben lemondott berlini tisztégéről. mat. Tudatosíthattam, hogy mégis­csak van bennem valami. Attól kezd­ve nem foglalkoztam azzal, ami volt, hanem azt csináltam, amiről úgy éreztem, csinálnom kell. Kikerültem a főiskoláról, majd hat év után vissza­tértem, már tanárként. És nagyon szeretek tanítani. Rajzot oktatsz. Mi az, amire meg akarod tanítani a hallgatóidat? Hogy szeressék, amit csinálnak. Ne gyűrjék a munkát. Érezzék, mit akarnak csinálni, s azt csinálják. A nemzedékváltásokat figyelve úgy érzem, mintha valahogy fogyna a tehetség. Nagyszerű formaérzékkel rendelke­ző, szuggesztív egyéniség volt. Hangversenyei minden műfajban és minden stílusban élményt adóak. Operakarmesterként és koncert-di­rigensként egyaránt a XX. század legkiválóbbjai közé tartozott. In­terpretációjának pontosságáról és tárgyilagosságáról volt nevezetes, bár élete vége felé stílusa mind sze­mélyesebbé vált. A körülötte dúló viharok során nem művészetét, ha­nem karakterét bírálták sokan: dik­tátori ösztönét, amely nem tűrt el­lentmondást, s csak az alávetettsé­get viselte el másoktól. Uralkodója, szuverén egyénisége volt a zene világának, súlyos gerinc­műtétje után, hajlottan és megtör­ten is a dobogóra állt, s az 1987-es bécsi újévi koncertjén a zenekar ta­lán még éteribben szólalt meg pál­cája intésére. Osztrák létére inkább német lelke volt, igazi világa Wag­ner birodalma, a Tetralógia, és a többi nagy romantikus mű. Ugyan­ilyen átéléssel szólalt meg vezénylé­sével Beethoven és Mozart, de ott­hon volt az olasz opera világában is. Zenei hagyatéka rendkívül gazdag, valószínűleg az övé a világ leghosz­szabb lemezlistája. Többszáz lemezt készített, melyek 12 millió példány­ban keltek el. A zenészek üzletsze­rűséggel vádolták, de lázadni már csak betegsége idején mertek elle­ne. Nyolcvanadik születésnapján vi­lágszerte ünnepelték, ám egyes élet­rajzok kétségbe vonták, hogy kény­szerből lépett volna a náci pártba, s nem karrieije gyorsítása érdekében. A folt mindig ott maradt a nevén, noha páratlan művészete feledtetni tudta azt. Pesszimista vagy. Nagy pesszimis­ta. Szerintem nem így van. Az aka­rat változik, nem a tehetség. Na­gyobbak a lehetőségek, és ezt sokan kihasználják. Külföldre mennek ta­nulni, mert nálunk nagy gondok vannak az oktatásügyben... de nem szeretném, ha a politikát is beleke­vernénk ebbe a beszélgetésbe! Ma­radjunk abban, hogy az emberek szeretnének valami mást is megis­merni, nemcsak azt, ami itt van. Az­tán vagy visszajönnek, vagy nem. Amikor elvégezted a főiskolát, nem érezted, hogy üres térben állsz? Nem. Akkor, 1991-ben éppen jó időszak volt. Akkora zűrzavar volt, hogy végzettség ide vagy oda, bárki bármibe belekezdhetett. Később aztán rájöttem, hogy velem mégis­csak gond van, mert én nem tudok mást csinálni, csak amit tanultam. Erre meg nincs mindenhol szükség. Ez nem egy praktikus foglalkozás. Irodai munkát nem tudok végezni, ezért volt nehéz olyan helyet talál­nom, ahol a tudásomra, a mester­ségbeli tudásomra szükség van. Mi­hez kezdhetnek azok, akik befeje­zik nálunk a főiskolát? Vagy elmen­nek tanítani, vagy elhelyezkednek valamilyen grafikai stúdióban, vagy más pályán kötnek ki. Egyéb lehe­tőség nincs! Mi nem futballisták va­gyunk, hogy megélhetnénk a hiva­tásunkból. Sokan luxusnak tartják, ha valaki képzőművészettel foglal­kozik. Tény, megélni nem lehet be­lőle. Ismerek olyanokat, akiknek si­kerül. Én nem tartozom közéjük. Több önálló kiállításod volt. Szá­mos csoportos bemutatón voltál jelen egy-egy munkáddal. Kiállí­tottál például Zürichben, Prágá­ban, Brünnben. Ennek ellenére nem igazán ismerünk. Miért? Nem tudom.... miért nem ismer­tek? Rajtam kívül sokan vannak, akiket nem biztos, hogy ismertek, és nagyon jók. Vagy a jók közé tar­toznak. Különböző a természetünk. Én nem futok oda a kamera elé, hogy felvegyen... Nemzetközi folklórfesztivál Öt kontinens népzenészei Bakonyszombathely. Öt konti­nenst képviselnek azok a népzené­szek és néptáncosok, akik július 18­án a Komárom-Esztergom megyei Bakonyszombathely falunapján lép­nek fel. A falunap rangját emeli, hogy programjával elnyerte a Ma­gyarország 1999. évi kiemelt turisz­tikai vonzerővel rendelkező kulturá­lis rendezvényének címét. A feszti­válon a Magyarországon tanuló afri­kai diákok harci táncot adnak elő, az ausztráliai népzenészek ősi dalla­mokat szólaltatnak meg. Ameriká­ból perui zenészek és táncosok, Ázsi­ából indiai és thaiföldi csoportok ér­keznek. Európát egy észtországi és egy szlovákiai magyar együttes, va­lamint bakonytérségi ének- és zene­karok képviselik. (MTI) MMBB littfc fi Szlovákiai magyar táncosok is fel­lépnek a fesztiválon (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) •r-­A londoni Tate Gellery termeiben nyílt nagyszabású kortárs művészeti ki­állítás, amely több meghökkentő installációt mutat be. Köztük a képen látható Öngyilkos mókus című téralkotást, amely az olasz Maurizio Cattelani munkája. (TA SR/AP-felvétel) A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban Tíz éve halt meg Herbert von Karajan. Többször vendégszerepelt Budapesten is Zenei hagyatéka rendkívüli

Next

/
Oldalképek
Tartalom