Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)
1999-07-09 / 156. szám, péntek
10 Tévé és Rádió ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 9. PALYAZATI FELHÍVÁS A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának Kisebbségi Kultúrák Főosztálya pályázatot hirdet az Ifjú Szivek Magyar Művészeti Együttes igazgatói posztjának betöltésére. A meghirdetett igazgatói tisztség betöltési időtartama négy év. A: pályázati felhívásra csak szlovák állampolgár jelentkezhet. Pályázati feltételek: • főiskolai végzettség • legkevesebb ötéves szakmai gyakorlat • vezetői és szervezői képességek • feddhetetlenség A benyújtott kérvényhez csatolni kell (szlovák nyelven): • a kitöltött személyi lapot • életrajzot • az iskolai végzettségről szóló okirat hitelesített fénymásoltát • erkölcsi bizonyítványt • az együttes jövőbeli művészeti és működési koncepcióját, tervezetét A pályázatot 1999. július 16-ig az alábbi címre kell beküldeni: Ministerstvo kultúry SR, Personálny odbor, Dobrovičova 12 813 31 Bratislava A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma a jelentkezőket a pályázat időpontjáról legkésőbb három nappal előbb értesíti. Barangolásaim a Csallóközi Múzeumban Dunaszerdahely. A Csallóközi Múzeum kiállítótermében ma délután tizenhét órakor Nagy Kornélia művészettörténész nyitja meg azt a kiállítást, amely Barangolásaim címmel Lábik János festőművész alkotásaiból kínál ízelítőt, (tb) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Analizálj... (am.) 20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 16,18 Godzilla (am.) 21.15 TATRA: Karakter (hol.), Antónia (hol.) 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: Analizálj... (am.) 18, 20.30 Briliáns csapda (am.) 17.30, 20 Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Hilary és Jackie (am.) 15.15 Az élet szép (ol.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Mulan (am.) 18 Armageddon (am.) 20 Taxi (fr.) 17, 21 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szl.) 18.30 Szerelmes Shakespeare (am.) 18 Álmaid nője (sp.) 18.30 Canterbury mesék (ol.) 20.15 Mezei liliomok (szl.) 20 KASS A DRUŽBA: Joe, az óriásgorilla (am.)17.45, 20 TATRA: Életem szerelme (am.) 17.45, 20 ÚSMEV: Never been kissed (am.) 18, 20 CAPITOL: Joe, az óriásgorilla (am.) 18,20.15 IMPULZ: Sling blade (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A VÁGSELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Never been kissed (amerikai) 21.30 GALÁNTA - SZABADTÉRI MOZI: Ezer hold (am.) 21.30 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: Szükségállapot (am.) 20 LÉVA - JUNIOR: Rush Hour (am.) 18 SZABADTÉRI MOZI: Rush Hour (amerikai) 21.30 GYÖ R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Elveszett zsaru 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Múmia 13.30,15.45,18, 20.15, 22.30 Kegyetlen játékok 14,16, 18, 20, 22 A csaj nem jár egyedül 14, 16, 18, 20, 22 Briliáns csapda 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Taxi 14, 16, 18, 20, 22 Kísértethajó 14, 16, 18, 20, 22 Kedvenc Marslakóm 14, 16, 18, 20, 22 Mint a hurrikán 13.30,15.45,18, 20.15, 22.30 Üzenet a palackban 17.15,19.45, 22.15 Mulan 14.45 A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban A Liliomfiban nem csak a színészek játszanak szerepet, itt mindenki kicsit mást alakít, mint ami valójában Népszínmű operettváltozatban MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 8 órakor kezdődik publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre Hominda Katalin szerkesztésében. A fél tizenkettőig tartó műsor két fő témája a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása és a romák tömeges kivándorlása körül kialakult helyzet lesz. 13 órakor megismételjük Fiala Ilona Ördög Ferkó című rádiójátékát. 13.35-től József Attila, Szabó Lőrinc, Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Kányádi Sándor és Weöres Sándor egy-egy megzenésített verse hangzik el a jubiláló Kaláka együttes előadásában. A Nevelők fórumában (14.05) a hallgatók megismerkedhetnek a rimaszombati gimnázium kitüntetett tanárnőjével, Egyiid Edittel, és beszélgetés hangzik el Vankó Terézia deáki óvónővel, aki szerint rossz gyerek nincs. A 15 órakor kezdődő irodalmi mozaikban elhangzik többek között Juhász Gyula Diáktragédiák című írása, amelynek témája a rossz iskolai előmenetel, a bizonyítvány miatt történt öngyilkosság. Ezúttal a zenéről is szó lesz, Filip Glass az Usher ház vége című operájának prágai előadását méltatja Varga József. Az opera érdekessége, hogy E. A. Poe azonos című novellája alapján készült.' Vasárnap 8 óra 30 perctől az UtaKomárom. A Bástya Színház bemutatója a leghétköznapibb emberi igényre épít: egy meleg nyári nap végén a nézőtéren ülve szeretnénk végre felszabadultan, igazán vidáman, keserűség nélkül nevetni. LAKATOS KRISZTINA Jó választás Szigligeti Ede Liliomfi című népszínműve: a poénok élők, gond nélkül „vesszük az adást", és a darab még érintőlegesen sem beszél semmiről, ami esetleg elronthatná a kedvünket. Lassan meggyőződésemmé válik, hogy ok-okozati összefüggés van az évszakok váltakozása és a színházi bemutatók között: a nyári melegek valahogy kedveznek a könnyebb műfajoknak, a nyári bemutatók pedig - mifelénk immár hagyományosan - a színházi élet „autós mozijaként" funkcionálnak: végy egy szórakoztató vígjátékot kellemes, fülbemászó dallamokkal, kapcsold a közönséget vegetatív üzemmódra biztos sikerrecept. Rázkódnak a hasizmok és a vállak, dobognak a lábak, csattognak a tenyerek. Rendben is van ez így - időnként -, hiszen a nézők szerelmet akarnak, boldogságot, apróbb félreértések után a „minden szép, minden jó" érzését. Aggasztóbb az, hogy a Jókai Színház jövő évadi repertoárját nézve itt a tél is forrónak ígérkezik. Július másodikai bemutatónak a fentiek értelmében tökéletes választás Szigligeti Ede Liliomfi című népszínműve. Léner Péter vendégrendező a József Attila Színház után Komáromban is érzéssel nyúlt a darabhoz, a műfaji hagyományoknak megfelelő módon állította színpadra. Nem született meglepetés, ami könnyed szórakozást ígért, az is maradt. A kidolgozott poénok tökéletesen kiszámított időközönként, feszes tempóban követték egymást, és rendre „bejöttek". Olyannyira, hogy sikerült háttérbe szorítaniuk az amúgy csak első pillantásra sablonos jellemeket. Szigligeti nem véletlenül helyezte történetét a vándorszínjátszás miliőjébe: a darabban nem csak a színészek játszanak szerepet, nem csak Liliomfi és Szellemfi átalakulásai, szerepcseréi viszik előre a cselekményt, itt mindenki kicsit mást játszik, mint ami valójában, mindenki alakoskodik. Szigligeti darabjának ez a legérdekesebb, számtalan értelmezési módot magába rejtő rétege, s a komáromi színpadi verzió lendülete éppen ezt a íehetőséget hagyta kibontatlanul a semmibe tűnni. Az így teljes mértékben a sztori függvényeként élő és megvalósuló alakok igazi színt csak a kiemelkedően jó színészi játék által kaptak. Dráfi Mátyás tökéletesen hozta Szellemfi figuráját, mert karcos lenni, s nem ijedt meg a - jó értelemben vett - ripacskodástól sem, ahol azt a helyzet megkívánta. Méltó partnere volt a címszerepet alakító Kukola József, aki lazán bohóckodva, könnyedén, elegánsan oldotta meg feladatát, s Horján Viktorral (ifjú Schwartz), Mokos Attilával (Gyuri pincér), Kecskés Marikával Szeret vagy nem szeret? Kecskés Marika m.v. (Erzsi) és Stubendek Katalin m.v. (Mariska). (Dömötör Ede felvételei) Vajon ki vagyok? Dráfi Mátyás (Szellemfi), Kukola József (Liliomfi), Horján Viktor m.v. (az ifjú Schwartz). (Erzsi) együtt az előadás sikerét biztosító vidám színpadi összjáték oszlopává tudott válni. Stubendek Katalin, aki alkatánál fogva drámaibb, fajsúlyosabb szerepekre hivatott, Mariska alakjában elsősorban a merész szenvedélyt mutatta meg, s csodálatos hangjával, biztos szakmai tudásával méltán ragadta magával a közönséget. Az előadás egységéhez nagyban hozzájárultak Székely László m.v. díszletei: elsősorban akkor töltötték be funkciójukat, amikor a művészek (a darab folyamán számos esetben) a bútordarabok tetejére pattanva folytatták az előadást ezzel ellensúlyozva a Bástya Színház nézőterének nem túl előnyös megoldását, így a hátsóbb sorokban ülők is láthattak belőlük valamit. A színpadi kellékek közül a borosüvegek bizonyultak telitalálatnak, előre is hitelessé téve a művészek helyenként bizonytalan szövegtudását. A díszletekkel együtt Dobis Márta jelmezei is „képben voltak", nem nőttek fölé az előadásnak. Nem mondható el ugyanez a darab zenei anyagáról: Szigligeti Ede instrukciói szerint is zenével játszandó a darab, de az, amit Komáromban láthattunk, inkább operett volt, mint népszínmű. A poénok esetében dicsért arányérzék itt helyenként csődöt mondott, a muzsika túlnőtte az eredeti darabot, nem beszélve arról, hogy Darvas Ferenc zenéje meglehetősen eklektikusra sikeredett: a múlt századra még csak-csak jellemző dallamvilág mellett egyes betétdalok egyenesen a harmincas évek pesti lokáljainak hangulatát idézték. És akkor még nem is gondoltunk bele, hol kezdődik a „zenéjét szerezte" és hol a „zenéjét összeállította" fogalom. A Liliomfi eme változatában ugyanis minden dal hasonlít valamire, s helyenként ezeket az észlelehető párhuzamokat Várady Szabolcs versei és a koreográfus, Háda János m.v. munkája is erősítette, gondolok itt pl. Kányái fogadós (Ropog József) magánszámára a harmadik felvonásban. S ebben az esetben nem magyarázat az sem, hogy a színházban minden csak illúzió. zás a fehér asztal körül című, gyerekeknek készült műsorból megtudhatjuk, mit ettek a főúri magyar udvarokban a tizenhatodik században. A kilenc órakor kezdődő Világosság református műsorral jelentkezik. Milyen a hit és a cselekedetek kapcsolata - erről szól elmélkedésében Miien Marcell simonyi lelkipásztor. A műsorban beszámolunk a protestáns teológiai fakultások első konferenciájáról, valamint néhány evangéliumi táborra hívjuk fel a figyelmet. 9 óra 30 perctől Beethoven és Haydn művek hangzanak el. 10 órától 14 óráig tart a Randevú, a műsorvezető-szerkesztő ezúttal Csenger Ferenc lesz. A tartalomból: körkérdés arról, kinek mit jelent a nyári szerelem, első randevújáról beszél az Apostol együttes egyik tagja. A műsor sztárvendége az abszurd humoráról ismert, népszerű Galla Miklós lesz. A 14 óra 5 perckor kezdődő Anyanyelvünk című nyelvművelő műsorunkban Simon Szabolcs elemzi a Nyelvmentés vagy nyelvárulás című tanulmánykötetet, melyben neves nyelvészek fejtik ki véleményüket a határon túli magyar nyelvhasználatról. A Hazai tájakon című műsorunk, amely 15 óra 30 perckor kezdődik, a Losonc melletti Rapp községbe kalauzol el bennünket. A műsorban megismerkedhetünk a falu múltjával és jelenével. (ML) Tizenötödik alkalommal rendezik meg nálunk a gyermek- és ifjúsági televíziós programok nemzetközi fesztiválját Még őrzik az európai film gondolatiságát TALLÓSI BÉLA Pozsony. Egyre terjeszkedik, ami azt jelenti, egyre népszerűbb lesz a filmes fesztiválok között a gyermek- és ifjúsági televíziós programok nemzetközi fesztiválja, a pozsonyi Prix Danube. Az 1997-es, vagyis az előző szemle nemzetköziségét jórészt az európai országok filmeseinek jelenléte biztosította. Idén, a jubileumi, vagyis a tizenötödik mustrára, amely szeptember 19-tól 25-ig tart, már Amerika is betette a lábát, mi több, az ázsiai földrész egyes országainak filmjei is versenyeznek majd a Duna-díjért. Ám, ha a szemlét rendező Szlovák Televíziónak az anyagi lehetőségei megengednék, az afrikai és a latin-amerikai filmeseket is szívesen látnák vendégül az idei bemutatósorozaton. Remény persze erre is van, hiszen ahogy az tegnap a Prix Danube '99-cel kapcsolatban tartott előzetes sajtótájékoztatón elhangzott, ha sikerül gazdag mecénásokat találni, akár ezeknek a távoli országoknak a filmjei is bekerülhetnek a versenybe. Hiszen a verdikt még nem hangzott el: az, hogy eddig 184 program érkezett a válogatással megbízott szakzsűrihez, s hogy legerőteljesebben a németek érdeklődnek a fesztivál iránt, még nem végleges adatok, illetve jellemzők. Egy viszont már most biztos, hogy ennek a harmincéves múltra visszatekintő, kétévenként ismétlődő fesztiválnak az idei évfolyama lesz az utolsó ebben az évszázadban. Ezt figyelembe véve, rendezői a Prix Danube '99-cel üzenni is szeretnének a jövőnek. Mégpedig olyasmit, ami valóban megszívlelendő. Hogy a gyerekek, illetve a fiatalok számára alkotó filmeseknek mind nagyobb felelősséggel kell odafigyelniük alkotásaik formai minőségére és üzenetének súlyára. Vagy hogy az európai film maradjon meg annak, ami eddig is volt, gondolkozó és elgondolkoztató művészi alkotásnak, és ne degradálódjon az áru(cikk) szintjére, ami az (észak-) amerikai produkciók zömével kapcsolatban elmondható. A minőség és a valódiság támogatására új díjat alapítottak, amelyet idén adnak át először. Ez pedig Pozsony főpolgármesterének a díja, amelyet a' A minőség és a valódiság támogatására űj díjat alapítottak. legjobb független filmes vehet át. Pozsony elöljárói azért vették ily módon is védnökségük alá az ifjúsági és gyermekfilmeknek ezt a vonalát, mert egyebek között a független filmesek kísérletező törekvéseiben látják annak biztosítékát, hogy ez a mozgóképes műfaj nem válik iparággá. Természetesen a pozsonyi fesztivál a hazai filmtermés, illetve alkotók mellett is szeretne kiállni, és egy díj, a legjobb szlovák rendezőnek járó díj erejéig támogatja a képernyőn megjelenő gyermek- és ifjúsági programok jövőjét. A hazai és külföldi újságírókból álló zsűri döntése alapján ítélik oda a kritikusok díját. De díjhoz juttatja majd valamelyik filmes alkotót azok tetszési indexe is, akiknek a filmek szólnak, vagyis a gyerekközönségből összeválogatott zsűri megfellebbezhetetlen döntése is. Idén is a már hagyományos kategóriákba lehetett benevezni filmeket: a publicisztikai és tájékoztató műsorok, a magazinok, a játékfilmek, illetve az animációs filmek kategóriákba. Ez évben azonban új kategóriával bővült a versenyprogram - ebben a már említett független filmesek produkciói kerülnek megméretésre. A vetítéseket a Szlovák Televízió malomvölgyi épületében tartják, a díjkiosztó gálának pedig a Prímási palota tükörterme ad otthont.
