Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-22 / 142. szám, kedd

10 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 22. Presser Gábor és az Amadinda koncertje Somorja. Harmadszor látogat Somorjára a világhírű Amadinda ütőegyüttes. Június 28-án 18.30-tól a magyar popzenei élet legendás alakjával, Presser Gáborral közösen zenélnek a zsinagógában a Művészetek Háza létrehozásáért rendezett jótékonysági hangversenyen. Jegyrendelés a 0903/342-364-es telefonszámon. (ú) A saját útjára járó gyermek Dunaszerdahely. Lampl Zsuzsanna A saját útjára járó gyermek című könyvének bemutatója június 24-én 18 órakor lesz a Vállalkozók Házában. A Madách-Posonium Kiadó gondozásában megjelent kötetet Szigeti László oktatásügyi államtitkár méltatja, (ú) SZÍNHÁZ POZSON

Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: La Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi'néger 19 KIS SZÍNPAD: Liliom 19 MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Briliáns csapda (am.) 15.30,18,20.30 YMCA: Briliáns csapda (am.) 15.30,18,20.30 TATRA: Taxi (fr.) 15.30, 20.30 Három szín: fehér (lengy.) 18 ISTROPOLIS: Briliáns csapda (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: EDtv (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Koreai filmek fesztiválja CHARLIE CENTRUM: Carla új élete (am.) 20.15 Palackba zárva (am.) 18, 20.30 Természeti csapás (am.) 18.15 Mifune (dán-svéd) 17.30 Hard Core Logo (kan.) 20.15 Szerelmes Shakespeare (am.) 18 Emberek és kutyák (cseh) 20 KASS

A DRUŽBA: Szárnyas fejvadász (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30, 17.45, 20 ÚSMEV: Briliáns csapda (am.) 16,18,20 CAPITOL: Édesek és mostohák (am.) 15.45,18, 20.15 IMPULZ: Sikoly (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Briliáns csapda (am.) 17 VÁGSELLYE VMK: Szerelmek Lisszabonban (fr.) 20 GALÁNTA - SZABADTÉRI MOZI: A szentfazék (am.) 22 LÉVA - JUNIOR: Vlastimilený Brodský, a képzelt beteg (cseh) 16.30,18.30 SZABADTÉRI MOZI: Armageddon (am.) 21.30 GÚTA - VMK: Star Trek: Űrlázadás (am.) 19.30 GYŐ

R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Első látásra (am.) 14.45, 17.15, 19.45 A csaj nem jár egyedül (am.) 14, 16, 18, 20 Pleasentville (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Velvet Goldmine (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Visszavágó (am.) 13.15, 16.15, 18.15, 20.15 Nyolc mm (am.) 14.45, 17.15, 19.45 A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Carla új élete (am.) 14, 17, 20 Kísértethajó (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Kedvenc marslakóm (am.) 14, 16,18, 20 18,20.30 Hagyományőrző és a költészetet népszerűsítő fórum. Visszatekintés az eltelt évekre - a jubileumi évfolyam kapcsán Az ötödik Borostyán Fesztivál PALYAZAT A Duna Televízió és a Kölcsey Társaság kétlépcsős pályázatot hirdet max. 30 perces film készítésére, mely három nap alatt leforgatható. A film témája: hogyan van jelen Kölcsey Ferenc szellemisége napjaink kultúrájában? A pályázóknak a forgatókönyvet 1999. szeptember l-ig kell benyújtaniuk. A bírálóbizottság döntése alapján a legjobb forgatókönyv írója a Duna Televíziótól szakmai és technikai segítséget kap a film elkészítéséhez. A legjobb forgatókönyvek a bírálóbizottság döntése szerinti arányban részesülnek a 400.000 Ft összpályadíjból, a legjobb pályamunkából készült filmet a Duna Televízió 2000. január 22én, a Magyar Kultúra Napján tűzi műsorra. A forgatókönyveket a Kölcsey Társaság (4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő u. 2.) vagy a Duna Televízió Művészeti Főszerkesztősége (1016 Budapest, Mészáros u. 48.) várja. Film, kiállítás, zene, tánc, taekwondo-bemutató A koreai kultúra hete ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ma kezdődik a szlovák fővárosban a koreai kultúra hete. A gazdag rendezvénysorozat elsősorban a keleti kultúrák híveit várja. Ma délután az SZNF-téri Művészetek Házában a fotóobjektív segítségével ismerkedhetünk meg Koreával, a Mladosť moziban pedig naponta koreai filmeket mutatnak be. Június 25-én taekwondo-bemutató lesz a Mladosť sportcsarnokban. Talán a legnagyobb érdeklődésre a vasárnap esti bemutató számíthat, amelyen a hagyományos koreai zenéből és táncból ad ízelítőt a Chon Buk együttes. Valamennyi rendezvény belépőjegye sorsoláson vesz részt. Az első díj egy Daewoo Matiz személygépkocsi, de Szöulba szóló repülőjegyet is lehet nyerni, (ki) Fónod Zoltán Szétszóródás után (Madách-Posonium Kiadó, Pozsony, 1998) című tanulmánykötetéről Irodalmiság helyett társadalmi kategóriák NÉMETH ZOLTÁN Fónod Zoltán legújabb tanulmánykötete újból megerősíti olvasóját abban a hitében, hogy e tanulmányok, kritikák, előadások írója a kisebbségi sors elkötelezettje, fáradhatatlan kutatója, a szlovákiai magyar kisebbség „valóságának" hűséges krónikása. Hiszen amennyire sokszínű ez a kötet, olyan értelemben, hogy tartalmaz irodalomtörténeti tanulmányt (A magyar irodalom Csehszlovákiában a nyolcvanas években), irodalomkritikát (például Duba Gyula, Szeberényi Zoltán, Turczel Lajos műveiről), publicisztikai írásokat (mondjuk a (cseh)szlovákiai magyar oktatás helyzetéről), irodalomelméleti tanulmányt (az irodalomtörténetírás szempontjairól a szlovákiai magyar irodalomban), esszéket és vitairatokat (Fábry Zoltán vagy a szlovákiai magyarság helyzete ürügyén), éppannyira állíthatjuk azt is, hogy valójában egyetlen téma foglalkoztatja; ez a nagy téma pedig Fónod Zoltán számára a szlovákiai magyarság, lett légyen szó annak irodalmáról, történelméről, társadalmi helyzetéről vagy tudományos életéről (e kötetben talán csak két írás kivétel ez alól: az egyik Adyról szól, bár itt is párhuzamba állítja Fónod Fábryval, a másik József Attiláról). Mint a legtöbb „szlovákiai magyar" irodalmár, Fónod is kénytelen szembenézni azzal a dilemmával, hogy vajon van-e szlovákiai magyar irodalom abban az értelemben, hogy ez a „szlovákiai magyar" jelző jelent-e valamilyen körülhatárolhatóan, megfogalmazhatóan más minőséget mint a „nem szlovákiai magyar". Más szóval: az a jelző, hogy „szlovákiai magyar" azon túl, hogy földrajzi fogalmat jelöl, utal-e valamiféle külön irodalmi minőségre, sajátos stílusra, hangulatra, vagy pedig mint irodalmi tényt nem lehet megfogalmazni? Fónod válasza, mint a legtöbb „szlovákiai magyar" irodalomtörténészé az, hogy igenis van, létezik egyfajta „szlovákiai magyar" szellemiség, „másság", „minthogy a kisebbségeknek történelmük van, szellemi, társadalmi és etnográfiai szempontból eltérő, mint a nemzeti", s ez az irodalomban is releváns, elfogadható minőség. Azon túl, hogy földrajzi és irodalmi fogalmakat nem túl szerencsés keverni, még ha fel is tételezzük, hogy van ilyen „szlovákiai magyar" szellemiség, irodalmi minőség, akkor mindjárt, mihelyst megfogalmaz... állíthatjuk azt is, hogy valójában egyetlen téma foglalkoztatja. zuk, miben áll ez, milyen minőségekkel bír, felvetődik az a kérdés, hogy mi legyen azokkal az írókkal, akik ebben az országban élnek, magyarul írnak, mégsem található meg szövegeikben a már említett minőség, „szlovákiai magyar" szellemiség. Az a paradox helyzet állna elő, hogy ők tehát nem lehetnének „szlovákiai magyar" írók, illetve írásaik „szlovákiai magyar" művek. A „szlovákiai magyar" szellemiségben gondolkodónak tehát elemi érdeke, hogy ne definiálja ezt a szellemiséget, hisz ha megtenné, máris az előbb vázolt paradoxonnal kellene szembenéznie. Talán éppen ez, hogy egy meghatározatlan szellemiség, „szlovákiai magyarság" felől közelíti meg az irodalmi műveket, teszi, hogy számomra Fónod értelmezéseiben sokszor elveszik az irodalmiság, s helyébe a társadalmi kategóriák kerülnek. Ez azonban már egy másik „nyelvet" hív elő, amelybe e sorok írója már nem bejáratos. Hiszen sokat sejtető kötetcímével reményeim szerint Fónod Zoltán nemcsak Fábry egyik írását parafrazálja, nemcsak a magyarság XX. századbeli szétszóródására utal, hanem bölcsen az írók, a művek nyelvének szétszóródására is: egyik (mű) nyelv sem lehet bírálója egy másik (mű)nyelvnek, hacsak nem veszi fel annak játékait, vagy ahogy Voltaire fogalmazta meg: „De vár ám a munka a kertben.", mindenkinek a saját kertjében. A komáromi színvonalas rendezvények sorát gazdagítja immár ötödik éve az a nemzetközi zenei fesztivál, mely a Borostyán együttes nevét viseli. Az 1999. június 3-5-én zajlott jubileumi rendezvénysorozat jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk az eltelt öt évre. HÉDER ÁGNES Hogyan is kezdődött? A megzenésített verseket játszó Borostyán 1994-ben részt vett a diósgyőri Nemzetközi Kaláka Fesztiválon. Az együttes vezetőjének, Nagy Lászlónak ekkor támadt az ötlete, hogy Komáromban is életre kellene hívni egy zenei fesztivált, mely a népzene ápolásával a hagyományőrzést, a megzenésített versekkel a költészetet népszerűsítené. 1995ben az együttes tagjai létrehozták a Borostyán Alapítványt (később Társaságot), melynek segítségével a tervekből valóság lett, s a Borostyán Zenei Fesztivál egyedülálló, országos rendezvénnyé fejlődött. A Borostyán együttes 1986-ban alakult Komáromban. Tagjai: Nagy László (ének, gitár), Nagyné Hollósy Zsuzsanna (ének, hegedű, ütőhangszerek), Benkőné Stubendek Annamária (ének, fuvola, ütőhangszerek), Rácz Csaba (cselló), Nagy Ildikó (dob, szintetizátor). Elsősorban hazai magyar költők verseit népszerűsítik. Lírai hangulatú zenéjük érdekesen párosul ritmusos, dzsesszes, helyenként meditatív elemekkel. Az együttessel muzsikált már Boros Zsófia (gitárművész), Radványi Balázs (a Kaláka együttes tagja), Holló Aurél (az Amadmda együttes tagjaj. 1997ben megjelent a Borostyán első kazettája Ha itt születtél címmel; Skuta Miklós Boros Zsófia (Fotó: Saláth Richárd (2), Szabó László (1) és archívum) A Borostyán együttes 1998-ban az MTV riportfilmet sugárzott az együttesről. Visszatekintés 1995 - Az első fesztivál egy napig tartott. Két fő részét a gyermekműsor és az ünnepi hangverseny alkotta. A színes gyermekműsor nem titkolt célja, hogy megszerettesse a kicsikkel az élő hangszeres muzsikát. Az ünnepi hangversenyen a népzene és megzenésített vers mellett más zenei műfajok képviselői is megszólaltak. 1996 - A fesztivál már kétnapos. Az első napon a gyermekműsor kapott helyet, a másodikon pedig egy nagy sikerű balladaest. 1997 - A fesztivált kivételesen a Jókai Napok keretében tartották. A gyermekműsoron és az ünnepi hangversenyen kívül templomi koncertet is rendeztek. 1998 - A fesztivál már háromnapos. Az első napon a kamarakoncerten komolyzenét és megzenésített verseket hallhatott a közönség. A márostyán megzenésített verseket adott elő, majd Radványi Balázs, a pengetős hangszerek mestere köszöntötte a nézőket. A komáromi születésű Skuta Miklós nemcsak felejthetetíen játékával, hanem magával ragadó stílusával is elvarázsolta a közönséget. Június 4-én a Gyermeknapi műsorban a Borostyán új összeállítása hangzott el, majd Huzella Péter, a Zenegér műsorvezetője következett Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Nemes Nagy Ágnes verseinek zenés tolmácsolásával. A monostori erődben a Ghymes együttes nyitotta meg a folk-estet, őket a Garabonciás néptáncegyüttes követte. Feledhetetlen hangulatot teremtett az afrikai zenészek-táncosok alkotta Bongo Men. Június 5-én a dél-komáromi református templomban Gryllus Dániel és Halmos Béla Pál apostol levelei című műsorát hallhatta a közönség. A Bástya Fesztiválon a házigazda Borostyánon kívül Kis Gergely Márton (citerás és kobzos), Pálmai Gábor gitáros, Mezószállási Ildikó, a Kor-Zár együttes, Korpás Éva, Écsi Gyöngyi, Kátai Zoltán, az Olgyai hangok lépett színpadra. Az éjszakába nyúló fesztiválon szerepelt még a Kaláka, a Ghymes és a M. É. Z. zenekar. Ráadásként a negyedik napon is volt egy szép templomi koncert: Écsi Gyöngyi vallásos népi énekeket adott elő. Fesztiválok, ünnepségek szerencsére szép számmal akadnak mostanság. Nehézségeikről, az anyagi feltételek hiányáról, a rendezők tehetetlenségéről a kelleténél talán több szó is esik. A Borostyán fesztivál csak egy ezeknek a rendezvényeknek a sorában. Mégis valamiben más. A szervezők a panaszkodás helyett ugyanis teszik a dolgukat. sodik nap délelőtt gyermekműsor, délután a fesztivál volt, az utolsó napon pedig templomi koncertre került sor. Olyan nemzetközi hírű előadókat is köszönthettünk, mint Sebestyén Márta és a Muzsikás, Szvorák Katalin, Sebő Ferenc, a Ghymes együttes, Écsi Gyöngyi, a Kaláka, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs, Skuta Miklós. V. Borostyán Fesztivál Idén első ízben a két testvérváros, Észak- és Dél-Komárom közösen adott otthont a rendezvényeknek. A fesztiválnyitó kamarakoncert két tehetséges ifjú zenész műsorával kezdődött. A komáromi születésű s a pozsonyi konzervatóriumban tanuló Andrássy Zsuzsanna zongorajátéka után a fesztivál visszatérő vendége, Boros Zsófia lépett színpadra. A fiatal gitárművész a bécsi Zeneművészeti Akadémia első éves hallgatója, szép sikerrel koncertezik a világ minden táján. A házigazda BoPálmai Gábor