Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-18 / 139. szám, péntek

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 18. Havel nem vár meghívást Prága. Václav Havel cseh elnök akkor is fölkeresi a szerbiai Koszovó tartományt június végén, ha nem kap hivatalos meghívást jugoszláv kollégájától, Szlobodan Milosevicstől - adta hírül a Právo napilap. „Havel elnöki és főparancsnoki minőségében tesz munkalátogatást Koszovóban" - mondta a lapnak a prágai kancellária sajtófőnöke, de részletekbe nem bocsátkozott. A cseh sajtó azt latolgatta, kér-e vízumot Havel Jugoszláviától, amelyhez Koszovó tartozik, mert a két állam között vízumkényszer van érvényben. (MTI) Enyhülhetnek a szankciók Washington. Az Egyesült Államok szerdán támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára kidolgozott brit határozattervezetet, amely előirányozná az iraki olajexportot korlátozó szankció felfüggesztését arra az esetre, ha Bagdad kielégítő válaszokat ad az iraki tömegpusztító kapacitással kapcsolatos súlyos kérdésekre. Az orosz ENSZ-nagykövet viszont homályosnak minősítette és elvetette a brit tervezetet. (MTI) Al Gore elnök akar lenni Washington. Al Gore amerikai alelnök szerdán hivatalosan is bejelentette, hogy a Demokrata Párt színeiben indulni kíván a jövő novemberi elnökválasztáson. Bejelentése azután hangzott el, hogy a minap ifjabb George Bush, a republikánusok legesélyesebbnek tartott indulója „kilépett az árnyékból". Ezzel a kétpárti amerikai politikai berendezkedésben lényegében teljessé vált a mezőny. (MTI) Gore nagy előnye, hogy Clinton mellett alelnök, nagy hátránya pedig, hogy - Clinton mellett alelnök. (Archívum)) Primakovot megoperálták Moszkva/Genf. Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök Svájcban sikeres gerincműtéten esett át. Az egy hónapja leváltott, 69 esztendős Primakov már áprilisban több programot lemondott heves deréktáji fájdalmakra panaszkodva. Primakov jól van, és június végén vagy július elején térhet majd haza. (MTI) Lefejezések Szaúd-Arábiában Rijád. Lefejeztek két szaúdi férfit, akiket tiltott fegyvertartásban, drogkereskedelemben, egy rendőrposzt elleni fegyveres támadásban, több üzlet kirablásában és fiúgyermekek megerőszakolásában találtak bűnösnek. SzaúdArábiában idén már 41 kivégzést hajtottak végre, míg tavaly egész évben összesen 29 embert fejeztek le. (MTI) Komoly nézeteltérések a NATO és Moszkva katonai szakértői között Clinton: a NATO nem megy Belgrádba Milosevicsért „Szlobo" nem megy ki Tart a ki- és bevonulás Helsinki/Párizs. William Cohen amerikai és Igor Szergejev orosz védelmi miniszter tegnap is folytatta tárgyalásait a koszovói békefenntartó erők működéséről és az abban játszható orosz szerepről. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Közvetlenül megbeszélésük előtt Cohen és Szergejev újságíróknak elmondta: a fő téma az, hogy az orosz békefenntartó erők külön szektort fognak-e ellenőrizni Koszovóban. Orosz katonai illetékesek hozzátették ehhez: Moszkva azt is sürgeti az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon, hogy használhassa Magyarország és Bulgária légterét a Koszovóba küldendő csapaterősítésekhez. Igor Ivanov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy két kérdéskörben már szerdán megegyezés született, a harmadikban még nem. Az első kérdéskör a jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló pristinai repülőtér használata. Az egyezség értelmében az öszszes békefenntartó közösen fogja használni ezt a légikikötőt. A második kérdéskör az oroszok részvétele a békefenntartó műveletek vezényleti, parancsnoki rendszerében. A megegyezés lehetővé teszi, hogy a BT határozatának megfelelően egységes legyen a parancsnoki rendszer. Megoldatlan még az orosz békefenntartó erők telepítési helyeinek kérdése. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, aki tegnap szintén Helsinkibe érkezett, ismételten leszögezte, hogy „a NATO nem ad saját övezetet az oroszoknak Koszovóban". Ehhez kapcsolódik a moszkvai hír, hogy Jelcin elnök tegnap, a helsinki tárgyalások második fordulója előtt megismételte: Moszkva nem mond le arról a követeléséről, hogy a KFOR-erőkben szolgáló orosz alakulatnak önálló körzete legyen a dél-szerbiai tartományban. Jelcin kiemelte: „kategorikusan helyteleníti" a külön szektort elutasító nyugati nézeteket. Viktor Csernomirgyin balkáni megbízott azt mondta, az orosz alakulat soha nem lesz NATO-parancsnokok alárendeltje. Hivatalos megállapodáson dolgozik a NATO és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) katonai vezetése a koszovói leszerelés témakörében jelentette be Jamie Shea szóvivő Brüsszelben. Azt mondta, bár a NATO kerüli az összeütközést Koszovóban, továbbra sem fogja engedni, hogy a koszovói fegyveresek fenyegetőleg lépjenek fel a szerbek ellen. A NATO úgy látja, hogy továbbra is rendben zajlik a szerb erők kivonulása Koszovóból. A műveletnek vasárnap estére kell befejeződnie. A tartományt már most elhagyta a személyi állományból 26 ezer fő - az összes erők jóval több mint fele -, a tankok és tüzérségi fegyverek fele, a páncélozott járművek háromnegyede. A NATO-erők már 15 ezer fővel vannak jelen Koszovóban, Macedóniában pedig további 11 ezer fő várja Szerb kínzóközpontra bukkantak a békefenntartó katonák Pristinában Tízezer embert gyilkoltak le MTI-JELENTÉS Hága/London. A hágai Nemzetközi Törvényszék igazságügyi orvosszakértői ma utaznak Koszovóba és kezdik el munkájukat. Bizonyítékokat gyűjtenek a tartományban elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban - jelentette tegnap Jim Landale, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására felállított törvényszék szóvivője. London szerint félő, hogy több mint tízezer ártatían embert gyilkoltak le a szerb biztonsági erők a koszovói válság idején. A brit külügyi államminiszter kijelentette, hogy a NATO kénytelen felfelé módosítani az albán áldozatok feltételezett számát. „Az eddig hozzánk érkezett jelentések szerint körülbelül 10 ezer ártatlan embert gyilkoltak le több mint 100 tömegmészárlásban a tartományban az elmúlt hónapokban." Hozzátette: számos feltárt erőszakcselekmény minden emberi képzeletet felülmúl. Példaként hozta fel a már fellelt tömegsírokat, a felgyújott házak romjai között talált, szénné égett holttesteket, gyerekek lemészárlását, fiatalasszonyok, lányok megerőszakolását. Pristinában szerb kínzóközpontra bukkantak: a szerb rendőrség ötemeletes főhadiszállásának átfésülésekor találtak rá a katonák a számtalan kínzó- és vallatóeszközre az épület pincéjében, a fogolycellák közelében. A szerb rendőrök és katonák itt is zaklatják a helyi muzulmán lakosságot Menekülés a Szandzsákból is MTI-JELENTES Brüsszel. Az elmúlt hetekben a Szandzsákban is megszaporodtak a szerb dominanciájú rendőrség helyi muzulmánokkal szembeni zaklatásai - írta tegnapi számában a The Wall Street Journal Europe című politikai-pénzügyi lap. Ezt a Koszovó és Bosznia közé ékelődött területet folyamatosan hagyják el a muzulmánok, mert szerb támadásoktól félnek. A NATO Belgrád elleni bombázásainak kezdete után 22 500-an menekültek át Boszniába, előttük pedig már 80 ezren hagyták el a vidéket a 420 ezres összlakosság 300 ezer muzulmánja közül. A bombázás megsokszorozta a szerb elnyomástól való félelmet, és állítólag növekedtek a lakossággal szembeni visszaélések, beleértve a kivizsgálatlan gyilkosságokat és emberrablásokat. Menekültek mondták a lapnak, hogy a NATO beavatkozása alatt szerb tüzérség és tankok fogták gyűrűbe a szandzsáki fővárost, Novi Pazart, a koszovói szerb kivonulás óta pedig növekedett a térségben lévő jugoszláv erők nagysága. A Szandzsák a Balkán öt évszázados török megszállásának öröksége. A második világháború után a törökül körzetet jelentő - területet Montenegró és Szerbia között osztották fel, és soha nem élvezett önállóságot. Két éwel ezelőtt Szlobodan Milosevics jugoszláv kormányzata egy Belgrád-párti személyiséggel cserélte fel a térség önállóságot sürgető vezetőjét, de a Szandzsák az egykori Jugoszlávia 1991-ben kezdődött szétesése óta mindeddig békés maradt. A muzulmán vezetők továbbra is megosztottak, a lakosságot pedig amúgy sem érdekli a politika. A Brüsszelben megjelenő lap idézte a Nemzetközi Válságcsoport nevű politikai elemző szervezet egyik közelmúltbeli jelentését, amely szerint a Balkán következő forró pontja a Szandzsák lehet. A veszély mindazonáltal távoli - tette hozzá a jelentés -, mert a muzulmán szlávok a koszovói albánokkal ellentétben nem jelentenek közvetlen veszélyt a jugoszláv államfő hatalmára, és nincsen fegyveres felkelőseregük sem. A válságcsoport egyik vezetője szerint a kisebbik és nyíltan Nyugat-barát jugoszláv tagköztársaság, Montenegró jóval nagyobb veszélyt és problémát jelent, mint a Szandzsák. MTI-HÍR Párizs. A párizsi látogatáson tartózkodó amerikai elnök tegnapi sajtóértekezletén kizárta, hogy a NATO csapatokat küldjön Belgrádba Szlobodan Milosevics elfogására. Bili Clinton hangsúlyozta: csak akkor lehet őrizetbe venni a hágai Nemzetközi Törvényszék ügyésze által vád alá helyezett jugoszláv elnököt, ha Szerbián kívülre merészkedik, vagy ha Koszovó valamelyik, NATO-ellenőrzés alatt álló szektorába megy. Hozzátette: nemzetközi közösségnek most inkább humanitárius és emberi jogi kötelezettségeire kell összpontosítania, a koszovói menekültek hazatérésének segítésére, a tartományban elkövetett háborús bűnök felderítésére és a bizonyítékok gyűjtésére. Clinton és Jacques Chirac francia elnök teljes egyetértésben szögezte le a talákozójuk után tartott közös sajtóértekezleten, hogy Szerbia addig nem kaphat nemzetközi gazdasági segítséget a NATO-bombázások utáni újjáépítéshez, amíg a háborús bűnökkel vádolt Milosevics hatalmon van. Chirac hozzátette, hogy híve a szerb nép humanitárius segélyezésének, hiszen a szerbek maguk is áldozatai Milosevics rendszerének. Németh Zsolt és Zorán Djindjics megbeszélése Ismét a Vajdaságról Fordult a kocka: most a szerbek menekülnek Koszovóból. (TA SR/AP-felvétel) Michael Jackson tábornok parancsait. Hamarosan belépnek a francia KFOR-erők Koszovó északi részére is, és ezzel a NATO a teljes tartományt lefedi. A szövetségi intelmek ellenére folytatódik az albán menekültek sietős hazatérése. Az UCK addig nem teszi le a fegyvert, amíg a tartományban tartózkodó orosz katonák nem hajlandók elfogadni, hogy a NATO parancsnoksága alá tartozzanak - jelentette ki tegnap az AFP-nek adott interjújában a szervezet londoni képviselője, Sejdiu Pleurat. „Ha az oroszok nem hajlandók elismerni a NATO fennhatóságát, és gyakorlatilag megpróbálják felosztani Koszovót, akkor mi útjukat álljuk" - mondta Pleurat. Megjegyezte: Afganisztánban bebizonyosodott, hogy az orosz hadsereg gerillákkal nem képes felvenni a harcot. Az UCK szerdán azt közölte, hogy ellenségnek tekinti a Koszovóban tartózkodó orosz katonákat. MTI-HÍR Budapest. A szerbiai demokratikus ellenzék utcai demonstrációkat, aláírásgyűjtést szervez Milosevics leváltása érdekében, s megvan a remény arra, hogy vér nélkül sikerül megvalósítani egy új, demokratikus politikai koncepciót Jugoszláviában - közölte tegnap Budapesten újságírók előtt Zorán Djindjics, a szerb Demokrata Párt elnöke. A politikus - akit a jugoszláv elnöki poszt egyik lehetséges esélyesének tartanak - Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárral tárgyalt. A koszovói válság katonai szakaszának befejeződése óta először látogatott Magyarországra szerb politikus. Djindjics szerint a nemzetközi közösségnek nem szabad elszigetelnie Szerbiát Milosevics miatt, hiszen tragikus lenne, ha a háború után a békének is áldozatául esne a szerb nép. Németh Zsolt közölte: a magyar kormány minden támogatást meg kíván adni ahhoz, hogy Szerbia „Európa irányában mozogjon", de Milosevicsnek távoznia kell a hatalomból, enélkül nincs szerbiai demokrácia, s elképzelhetetlen a stabilitás Délkelet-Európában. A sajtóértekezleten elhangzott: a vajdasági perszonális autonómia elképzelése messzemenően élvezi a szerb Demokrata Párt támogatását. Djindjics bízik abban, hogy a demokratikus intézményrendszer kialakítása után az új belgrádi vezetés megtalálja a módját a vajdasági magyarok jogainak garantálására. „Megvalósíthatónak látom a vajdasági perszonális autonómiát" - szögezte le, hangsúlyozva: pártjának jó a kapcsolata a vajdasági magyar szervezetekkel. Csernomirgyin a jugoszláv veszteségekről Moszkva jobban tudja MTI-HÍR Moszkva. Viktor Csernomirgyin orosz balkáni különmegbízott tegnap Moszkvában közölte, hogy háromezer ember - köztük 642 katona - vesztette életét a NATO jugoszláviai légi csapásai következtében. Az atlanti szövetség képviselői két héttel ezelőtt összesen több mint tízezerben adták meg a halálos áldozatok és sebesültek számát. A 3 ezer halálos áldozat mellett 5 ezer sebesültről is beszélt. Csernomirgyin adatai szerint a bombázások félszáz üzemet romboltak le, valamint 18 erőművet, hat repülőteret, 18 templomot és kolostort semmisítettek meg. A NATO a légi csapások során összesen 12 ezer bevetést hajtott végre, 10 ezer bombát dobott le és 3 ezer rakétát lőtt ki. A bombázások következtében kétmillió ember maradt munka nélkül Jugoszláviában, a hivatalos adatok szerint pedig 40 ezer szerb menekül el Koszovóból. Ez utóbbiak „valós száma azonban kétszer nagyobb" - idézte az AFP az orosz különmegbízottat. Fokozott harckészültség az Arab-tengeren Heves tűzpárbaj MTI-HÍR Szrinagar/Újdelhi. Az indiai erők heves tüzérségi támadásokat intéztek tegnap Kasmír indiai oldalán a fegyveres muzulmán szakadárok állásai ellen - jelezték indiai katonai forrásból Szrinagarban, India Dzsammu és Kasmír államának központi városában. Több kisebb csúcsot foglaltak vissza az indiai Kasmír északi részén, Drász térségében az indiai beállítás szerint Pakisztánból átküldött muzulmán harcosoktól. India fokozott harckészültségbe helyezte hadiflottáját az Arab-tengeren, válaszul Pakisztán múlt pénteken bejelentett hasonló lépésére. Ezzel egyidejűleg meg is erősítették az ott állomásozó indiai flottát, és a különben önálló parti őrséget is haditengerészeti parancsnokság alá rendelték. Amerikai hadihajók és repülőgépek a térségben Sárga-tengeri incidens MTI-HIR Tokió. Két amerikai hadihajót és számos felderítő repülőgépet irányított az amerikai hadsereg Japánból a koreai partok közelébe, hogy fokozza járőrtevékenységét a Sárga-tenger vitatott hovatartozású térségében a két Korea hadihajói között kitört keddi tűzpárbaj után. Mike Doubleday, az intézkedést bejelentő washingtoni védelmi minisztérium helyettes szóvivője kiemelte: azóta enyhült a feszültség a két Koreát elválasztó tengeri határvonal mentén. Az amerikai járőrözés a tervek szerint nem fog hosszú ideig tartani, s Washington csak szemléltetni szeretné: támogatja szövetségesét, Dél-Koreát.. A keddi tűzpárbajban az ütközőövezet határát átlépő egyik észak-koreai torpedónaszádot elsüllyesztették, többet pedig megrongáltak a dél-koreai hadihajók. A jelek szerint a fegyveres konfliktus nem veti vissza a mélypontra a két Korea kapcsolatát, bár szerdán a Korea-közi ügyekkel foglalkozó phenjani szervezet bejelentette: átmenetileg szünetelteti a kétoldalú érintkezéseket.