Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)
1999-06-18 / 139. szám, péntek
ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 1998. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK H Az Európai Beruházási Bank kemény feltételeket szabott a konszolidációs hitel folyósítása fejében Százmillió euró a vasútnak Pozsony. Két héten belül kell a kormánynak, illetve a Szlovák Vasút vezetésének véleményeznie az Európai Fejlesztési Bank hitelnyújtásijavaslatát. A pénzintézet 100 millió eurós hitelt folyósítana a vasútnak, ám a pénz odaítélését feltételekhez köti. GÁGYOR ALlZ A pénzintézet e héten hozta nyilvánosságra, milyen feltételekkel hajlandó hitelt nyújtani a meglehetősen rossz helyzetben lévő Szlovák Vasút konszolidációjára és hitelportfoliójának restrukturalizációjára. A 100 millió eurónak már első hallásra is nagy ára van. A bank elsősorban a szállítási és fuvarozási díjak emelését, az állami költségvetéstől váló függőség csökkentését követeli. (Mint ismeretes, a vasútnak a közérdekben elvégzett, azaz a kedvezményes személyszállításért az államkasszából térítés jár, pontosabban csak járna. A vasút jelenlegi anyagi helyzetéhez nagyban hozzájárult, hogy az elmúlt néhány évben csak a töredékét kapta meg annak, amire eredetileg a szerződés alapján jogosult lett volna.) A pénzintézet ezért azt követeli, hogy a személyszállításból eredő veszteséget csökkentsék. Jelenleg a személyszállításból eredő bevételek a személyszállítási kiadások 16 százalékát teszik csak ki. A pénzintézet javaslata szerint 2002-ig az arányt 30, 2004-ig 50 százalékra kellene változtatni. Az Európai Fejlesztési Bank követeli továbbá a vasúti alkalmazottak létszámának drasztikus leépítését - a létszámcsökkentést három éven belül kell megvalósítani -, a termelékenység növelését, a vasúthálózat hosszának csökkentését. A pénzintézet azzal érvel, hogy nálunk ezer négyzetkilométerre hetvenöt kilométer vasútvonal esik, amíg az európai átlag mindössze ötvenhat kilométer. A restrukturalizáció keretében tehát 2002-ig elsősorban a veszteséges vonalakat kellene megszüntetni, miközben egyes vonalak a régiók hatáskörébe kerülnének át. A teherfuvarozást illetően is lényeges változásokat javasol a pénzintézet - a teherpályaudvarok húsz százalékát fel kell számolni, a vasúti teherkocsik egy részét - a kevésbé kihasználtakat - pedig el kell adni. A kormánynak és a vasútvezetésnek két héten belül kell véleményeznie a pénzintézet javaslatát. Hírügynökségi jelentések szerint az első egyeztető tárgyalásokra már sor is került. Ha megállapodásra kerülne sor, úgy a hitelfolyósítási szerződést akár már a közeljövőben aláírhatnák. A SITA hírügynökségjelentése szerint a bank 15 éves lejáratú hitelt nyújtana a vasútnak (a kamat 0,25 százalékpont a LIBOR felett). Az államvasútat a tervek szerint 2001-ig száz százalékos állami részvénytársasággá kellene átalakítani. A 100 millió eurónak már első hallásra is nagy ára van. (Prikler László felvétele) A kassai vasműnek nincs szándékában megválni a DAM-tól, csak nem tud eleget tenni törlesztési kötelezettségeinek „Olyan ez, mint a terhességi vizsgálat" JUHASZ KATALIN Kassa. E találó hasonlattal élt Gabriel Eichler, az újabb hat hónapra leigazolt vasmű-elnök a vállalat külföldi partnerét illetően. „Amíg nincsenek aláírva az aláírandók, semmi sem biztos, csakúgy, mint a terhességi tesztnél. Amíg az nem pozitív, felesleges azon morfondírozni azon, hogy kitől, mikor és hogyan." Az amerikai US Steel acélkonszern nevét manapság sokkal többet emlegetik az újságírók, mint a vasmű illetékesei. A tárgyalások immár nyolcadik hónapja tartanak, Eichler februárban még június végét jelölte meg a végleges megegyezés dátumául, a szerdai sajtótájékoztatón viszont sokkal óvatosabb volt. Szerinte már az is kisebb csoda, hogy a vállalat működik, termel, árusít és havonta fizet több, mint húszezer alkalmazottnak. December végéhez képes tehát történt előrelépés, ha nem is látványos. Eichler vezetése alatt a vasmű 1,4 milliárdos veszteséget „termelt", ami viszont teljes egészében a korona árfolyamzuhanásával magyarázható, egyébként nullán lennénk - fejtegette az elnök. Az új vezetés több „lukratív" szerződést felbontott, ám a Barkós céggel kötött, egyhén szólva előnytelen paktum máig érvényes. (E cég előjogokat élvez a vasmű termékeinek külföldi árusításában, a termékeket a piaci árnál 5%-al olcsóbban kapja , az eladási árat viszont ő szabja meg.) 1998 végén mintegy 100 millió dollárral tartozott a vasműnek. Ez mindenképp elgondolkodtató, még akkor is, ha a tárgyalt összeg eltörpül a jelenlegi, 9,1 milliárd koronás kintlevőség mellett. Ez a szám egyébként szintén nőtt, ám 800 milliót szintén a korona árfolyamcsökkenése okozott. A kohászattal nem összefüggő leányvállalatok eladása szintén lassabban halad a kelleténél, főleg a vevők miatt, akik vagy áron alul szeretnének hozzájutni a portékához, vagy elégedetlenek vele. Az előbbi érvényes a Sparta Praha klubra is. Jó focicsapathoz méltó módon, a tizenegy tagú új igazgató tanács testületileg vonult fel a szerdai sajtótájékoztatón. Vannak köztük ismerős arcok, például Ladislav Drabik, aki jelenleg alelnökkét tevékenykedik, vagy Ján Valenčik, a restrukturalizációért felelős ember. A vasmű tizenegyben három amerikai vendégjátékos található, akiket már Eichler igazolt le a US Steeltől, illetve két neves konzultációs cégtől. Ók hozzák a marketinggel és az üzlettel, valamint az átszervezéssel kapcsolatos knowhow-t, a hazaiak előnye a terepismeret. A vasmű összadósságát csakis átütemezéssel lehet visszafizetni, ennek érdekében (is) szükség lenne a sokat tárgyalt standstill egyezmény mihamarabbi megkötésére. Ez mostanáig az Általános Hitelbankon múlott, monstantól viszont a 39 külföldi pénzintézményen, amelyeknek úgy tűnik, kevesebb kifogásuk volt az előző egyezménytervezettel kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy vajon a kormány mi jogon dönt egy magánvállalat vezérigazgatójának személye felől, Eichler kijelentette: az állam szintén részvényes, és mint ilyen, javaslattal élhet. Vladimír Repčákról egyébként csupa jó hangzott el a vasmű-elnök szájából, ő tehát a kapocs a Dzurinda-kabinet és a vasmű között. További tisztázandó kérdés a Diósgyőri Acélművek (DAM) sorsa, amelyben a vasmű többségi tulajdonos, és amelynek alaptőkenövelésére szerződés kötelezi a vállalatot. Egyenként a 4,5 milliárd forintos vételár utolsó részletét, 1,5 milliárdot, áprilisban kellett volna átutalni a DAM számlájára, ami viszont nem történt meg. Nos a vasműnek nincs szándékában megválni a DAM-tól, egyszerűen csak nem tud fizetni egyszerre 1,5 milliárdot. Az ÁPV Rt. vei megegyezett a részletfizetésben: a kassaiak tehát hat hónapon keresztül 40 milliót törlesztenek. A DAM-nál egyébként hasonló átszervezésre lesz szükség, mint a kassai vasműben, az erre felbérelt szakemberek már dolgoznak a terveken. Ugyanez vonatkozik a Vihorlat Sninára és a Zempléni Gépgyárra is. A két üzemnek szintén külföldi befektetőkre van szüksége, jelenleg a működés biztosítása az elsődleges cél. Végül az emberi tényezőről. Átszervezéssel, nyugdíjaztatással az idén eddig 842 alkalmazottal kevesebb dolgozik a vasműnél. Év végéig további ezer ember elbocsájtását tervezik, nagy részük idő előtt vonul nyugdíjba, illetve lejár az ideiglenes munkaszerződésük. Az eurokötvényekből nem finanszírozzák az útépítést A Gázművek nem ismeri el a Ducký által aláírt váltókat 5,4 milliárd kellene Az ellenzék tudott róla? SITA-HlR Pozsony. A pénzügyi tárca kizárta annak lehetőségét, hogy az eurokötvényekből befolyt pénzt autópálya-építési programra fordítanák. Á tárca szóvivője megerősítette: a teljes összeget hiteltörlesztésre fordítják. A tárca Vincent Markuš, az Állami Útalap igazgatójának szavaira reagált, aki szerint a minisztériumnak a napokban kéne döntenie arról, hogy a kötvényekből befolyt összeg egy részét útépítésre fordítják. Az autópályák építését az útalap tartalékaiból fizetik, Vincent Markuš szerint a tavalyi kifizetetlen számlák nagysága eléri az 1,9 milliárd koronát. A tartozások törlesztésére állami garanciával hozzávetőleg 1,86 milliárd koronás hitelt vettek fel a Creditanstalt für Wiederaufbau banktól. Az alap ezenkívül saját forrásaiból - az idei 500 millió koronára rúgó számlákat is kifizette. Az alapnak további 5,4 milliárd koronára len szüksége autópályaépítésre. Az állam idén 6,7 milliárd koronás garanciát vállal az autópálya-építésre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony. A Szlovák Gázművek jelenlegi vezetése nem ismeri el azokat a váltókat, amelyeket még tavaly, közvetlenül a vezérigazgatói posztjáról történő visszahívása előtt Ján Ducký írt alá. Belügyminisztériumi információk szerint a szlovák rendőrségnek több ilyen váltót is sikerült megszereznie, amelyekkel külföldön üzleteltek - írja a Trend hetilap. Hírek szerint a váltók szeptemberben és októberben járnak le, ami magyarázatot ad arra, hogy a jelenlegi ellenzék miért épp akkora jósolta előre a gazdasági nehézségeket. A Szlovák Gázművek vezetése szerint nincsenek nyilvántartásban az említett kötvények, így azokat nem tekintik érvényesnek. Pavol Kinčeš, a vállalat vezérigazgatója ugyanakkor elismeri, hogy a volt vezérigazgatónak, a cég hivatalos szerveinek a hozzájárulása nélkül is jogában állt aláírni a váltókat. A váltók azonban szerinte sem érvényesek, mivel a gázművek a váltók kibocsátásával nem jutott bevételhez. TANACSADO A szabadságról H. I_: Az édesapám áprilisban halt meg. A munkáltatója kifizette az utolsó munkabérét. A fizetési szalagjából azonban kiolvastuk, hogy a tavalyi szabadságából még megmaradt 21 napja, és az idei szabadságából még egy napot sem vett ki. Amikor rákérdeztünk, hogy ezt a szabadságot miért nem fizették ki, azt válaszolták, hogy nem fizethetik ki mert a szabadságra édesapámnak személyes jogigénye volt és ez nem öröklődik. FEKETE MARIAN Az édesapja volt munkáltatójának állításai féligazságokat tartalmaznak. Igaz ugyan, hogy az üdülési szabadsághoz való jog az alkalmazott személyes joga, s ez a jog nem öröklődik, azaz Ön nem veheti ki természetben néhai édesapja munkáltatójától azt az üdülési szabadságot, mert nem alkalmazottja ennek a munkáltatónak. A Munka Törvénykönyve 260. §-a szerint az alkalmazott halálával csak a fájdalomdíj és a társadalmi életben való részvétel megnehezüléséértjáró térítés iránti igény szűnik meg, az alkalmazott egyéb pénzbeni, illetve bérigényei az elhunyt alkalmazott átlagos havi keresete háromszorosának összegében közvetlenül (hagyatéki tárgyalás nélkül átszállnak az alkalmazott házastársára vagy a gyermekeire, esetleg a szüleire, ha ezek vele a halála idején közös háztartásban éltek. Bérigénynek kell tekinteni a természetben ki nem merített szabadság pénzbeni kiadása iránti igényt is (v.ö. a SZSZK Legfelsőbb Bíróságának 5 Cz 6/80 sz. ítéletét). A Munka Törvénykönyve 110b §-ának (2) bekezdése szerint a ki nem merített szabadságértjáró munkabérmegtérítés az alkalmazottnak többek között akkor térítheti meg, ha az alkalmazott nem meríthette ki a szabadságát a rákövetkező év végéig sem, mert a munkaviszonya megszűnt. Az alkalmazott halálával nyilván megszűnt a munkaviszonya is. Az alkalmazottnak a munkaviszonya megszűnésével keletkezik jogigénye a természetben ki nem merített szabadság pénzbeni kiadására, azaz munkabérmegtérítésre a fel nem használt szabadság pénzbeni kiadására. Itt ugyanazoknak a szabályoknak kell érvényesülniük, mint akkor, ha az alkalmazott munkaviszonya felmondással vagy megállapodással szűnik meg és az alkalmazott még nem vette ki vagy nem vehette ki a szabadságát. Ezt a jogigényt az édesanyjának kell érvényesítenie az édesapjuk munkáltatójánál, és figyelmeztetnie kell a munkáltatót, hogy az igény kielégítésének megtagadása esetében kénytelen lesz ügyvédhez, illetve bírósághoz fordulni. GAZOASACI HÍRMORZSÁK Osztalékot fizet a Tatra kupón Pozsony. A Tatra kupón befektetési alap a tavalyi évre részvényenként 200 koronás osztalékot fizet. 1997-re az alap szintén 200 koronás osztalékot fizetett részvényenkét, egy évvel korábban pedig 163 koronát. 1994-benmég csupán 50 koronás osztalékot fizettek. Az alap fennállása óta 56,8 millió koronás osztalékot fizettett ki a részvényeseknek. (SITA) Jegybanki módosítás Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank módosította az idei évre szóló pénzügyi programját. A jegybank szerint az infláció az év végére eléri a 13,5-15,5 százalékot. A fiskális deficit a bank szakemberei szerint huszonhat milliárd korona lesz, ami a bruttó nemzeti termék 3,3 százaléka. (SITA) Autókereskedelem Pozsony. Tavaly 68 949 autót adtak el Szlovákiában, amivel a tavalyi év a második legsikeresebb évnek bizonyult az autóeladások szempontjából az ország függetlenné válása óta. Az előző évhez viszonyítva ez csaknem 11%-os növekedésnek felel meg. A piacvezető márka továbbra is a Škoda, amelyből az 1997-es 24%-os növekedést követően, tavaly 3525 autóval többet adtak el. (SITA) Cseh céglista Prága. Csehországban 1998-ban is a Mladá Boleslav-i Škoda Auto részvénytársaságnak volt kimagaslóan a legnagyobb forgalma 105 milliárd korona. A cégek tavalyi forgalmának listáját a Mladá Fronta Dnes című lap közölte. Míg a Škoda megőrizte első helyét, addig a következő helyeken változások történtek. A száz legnagyobb cég forgalma tavaly együttesen 1164 milliárd koronát tett ki, ami 3,8%-kal több mint 1997-ben. (MTI) OECD-átlag Párizs. Az Európai Unióba belépni szándékozó közép- és kelet-európai országokban az egy főre jutó GDP az OECD-államok átlagának alig több mint egyharmada.A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tanulmánya szerint az OECD átlagában az egy főre jutó GDP 20 ezer dollár. Ezt az összeget 100-nak véve az EU-ba igyekvők átlaga 38. (MTI) Kereskedelmi övezetek Pozsony. A gazdasági és az építésügyi tárcák törvénymódosítást dolgoznak ki, amelyben pontosítják az ipari parkok és szabadkereskedelmi övezetek létrehozásának módozatait. A törvénymódosítástól, amelynek a jövő évben kéne életbe lépnie, a kormány a külföldi befektetések növekedését váija. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. június 18-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,368 Magyar forint (100) 18,197 Angol font 69,500 Német márka 23,196 Cseh korona 1,226 Olasz líra (1000) 23,431 Francia frank 6,916 Osztrák schilling 3,297 Japán jen (100) 36,335 Spanyol peseta (100) 27,267 Kanadai dollár 29,888 Svájci frank 28,450 Lengyel zloty 11,129 USA-dollár 43,766