Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)
1999-06-25 / 136. szám, péntek
6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 25. Az ENSZ BT felhívása New York. A BT felszólította Etiópiát és Eritreát, hogy azonnal és feltétel nélkül szüntesse be az ellenségeskedést, lásson hozzá az Afrikai Egységszervezet rendezési tervének megvalósításához. Az AESZ tizenegy pontos terve az eritreai csapatok kivonását sürgeti az etiópiai területről, semleges erő felállítását szorgalmazza a határ mentén, és szükségesnek látja egy ENSZ-felügyelet alatt álló demarkációs vonal létrehozását. (MTI) Irak elutasítja a brit javaslatot Bagdad. Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök Bagdadban közölte, országa elutasítja az ENSZ BT elé terjesztett brit határozattervezetet, amely az Irakkal szembeni exportszankciók feloldását szorgalmazza. Bagdad ugyanis „az ENSZ büntetőintézkedéseinek maradéktalan feloldását követeli". Az USA által támogatott londoni indítvány szerint hatályon kívül helyeznék az Irakkal szembeni exportszankciókat, ha Bagdad mindenre kiterjedő felvilágosítást adna fegyverkezési programjáról. (MTI) Kofi Annan Ciprusról New York. Az ENSZ-főtitkár kész ismét közös asztalhoz ültetni a két ciprusi közösség vezetőit, hogy „előfeltételek nélkül" tárgyaljanak a megosztott szigetország jövőjéről. Annan lényegében a G8-ak által Kölnben megfogalmazott elvárásnak próbál érvényt szerezni. A legfejlettebb ipari államok és Oroszország vezetői ugyanis szükségesnek látták e kérdés mielőbbi megoldását. Az EU-csadakozás kérdésében a ciprusi görögök és törökök közötti megbeszélések tavaly augusztusban jutottak holtpontra. (MTI) Kovács Miklós Ukrajna nemzetiségpolitikájáról Kijevet az ET kizárja? A finn kormányfő bejelentette: decemberben Szlovákiával is tárgyalások kezdődnek Vajdasági kárbecslés Turku/Belgrád/Újvidék/Pristina. Finnország július elsejétől tölti be az EU soros elnöki tisztét, s ennek kapcsán Paavo Lipponen kormányfő tegnap Turkuban bejelentette: országa „inkább orvos, mint bíró" szeretne lenni a következő hat hónap során. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Finnország az EU elnökeként ugyanis Koszovó újjáépítésének és az egész balkáni térség fejlesztésének kívánja szentelni a legnagyobb figyelmet. Lipponen közölte, hogy Finnország célja között szerepel a következő néhány évben csatlakozni kívánó tizenkét új tag felvételi folyamatának előrelendítése is, hozzátéve: a bővítés szükséges Európa stabil fejlődéséhez. Az EB jelentése alapján öt új országgal (Lettország, Litvánia, Szlovákia, Bulgária és Románia) kívánják decemberben megkezdeni a csatíakozási tárgyalásokat. Finnország elnöklete alatt a koszovói újjáépítést és a háború sújtotta ország balkáni szomszédainak gazdasági fejlesztését érintő tárgyalássorozatra is sor kerül majd. Lipponen szerint ebben a folyamatban az Európai Uniónak vezető szerepe lesz. Miközben a világ azt követeli, hogy a szerbek addig ne kapjanak semmiféle humanitárius segélyt, amíg nincs jele a nagyobb demokráciának, Lipponen arra hívta fel a figyelmet, hogy kedvezmények és szigorítások együttesét kell a szerbeknek felajánlani, így például az EU-hoz való hosszú távú csatlakozást balkáni szomszédaival együtt. A jugoszláv kormány tegnap javasolta a szövetségi parlamentnek, hogy szombattól oldják fel a pontosan három hónapja érvényben levő hadiállapotot. Bulatovics jugoszláv miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a BT-határozat Koszovó „lényegi autonómiáján" kívül mást nem irányoz elő, míg a Rambouillet-ban tárgyalt egyezmény három év múlva kiírandó népszavazást irányzott elő a tartomány végső státusáról, s ezzel a főként albánok lakta szerbiai tartomány kiválását „legalizálta" volna. A jugoszláv kormány előzőleg feloldotta a hadiállapot Bosznia-Hercegovina: három és fél év után még mindig 1,25 millió menekült Itt is a szerbek hátráltatják MTI-HÍR Zágráb/Szarajevó. Három és fél évvel a daytoni megállapodások aláírása után még mindig 1,25 millió boszniai él menekültstátusban -jelentette be szarajevói sajtóértekezletén a bosznia-hercegovinai kollektív államelnökség menekültügyi kérdésekkel foglalkozó tanácsadója. Damir Ljubic hangsúlyozta, hogy a menekült-visszatelepítés legnagyobb akadálya a boszniai Szerb Köztársaság, amelynek területén élt a délszláv háború előtt a nyilvántartott menekültek fele. Eddig azonban semmiféle komolyabb visszatelepítési akciót sem hajtottak végre a boszniai szerb hatóságok - hívta fel a figyelmet a tanácsadó. Adatai szerint mintegy félmillió azoknak a száma, akik a Bosnyák-Horvát Föderáció területéről, és mintegy 100 ezer azoké, akik a horvát többségű Hercegovinából menekültek el. Reménye szerint idén áttörést érhetnek el a menekültek visszatelepítésében a boszniai Szerb Köztársaságban is. Túlzottan szereti az alkoholt és a cigarettát, nem képes elfogadni a kritikát Milosevics vagyona befagyasztva MTI-JELENTÉS Bern/London. Azonnali hatállyal befagyasztották Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök minden Svájcban levő vagyonát a hágai Nemzetközi Törvényszék kérésének megfelelően - közölte Bernben a svájci szövetségi rendőrség. A svájci kormány intézkedése további négy háborús bűnökkel vádolt jugoszláv vezető-Milan Milutinovics szerb elnök, Nikola Sainovics jugoszláv miniszterelnök-helyettes, Dragoljub Ojdanics jugoszláv vezérkari főnök és Vlajko Sztojiljkovics szerb belügyminiszter - vagyonára is vonatkozik. A jugoszláv elnök egyre kiszámíthatatlanabbá válik, többek között fokozódó pszichológiai és egészségügyi problémái miatt - ez olvasható a CIA egyik jelentésében, amelyet a Foreign Report című külpolitikai folyóirat ismertetett. A jelentés szerint Milosevics heves hangulatingadozásai részben hátfájásával és cukorbajával, részben családjának viharos történetével, szüleinek öngyilkosságával magyarázhatók. Túlzottan szereti az alkoholt és a cigarettát, s ha nyomás alatt van, ezekből még a szokásosnál is többet fogyaszt. A pszichológusok hideg, merev személyiségként írják le a jugoszláv elnököt, noha elismerik: ha a körülmények megkövetelik, tud ő barátságosnak és szeretre méltónak is mutatkozni. Mindenesetre, ha nehéz problémákkal kerül szembe, megpróbál ravaszkodni, csalni, s különösen makacsnak mutatkozik, ha úgy látja, hogy megpróbálják rákényszeríteni valamire. Legfőbb gyengesége, hogy még a legkisebb kritikát sem képes elfogadni. Egyébként a C1A úgy hiszi, a jugoszláv elnök sokkal közelebb áll az oroszokhoz és az orosz kultúrához, mint ahogy azt Nyugaton általában gondolják. Szaddám Húszéin iraki elnökkel pedig az a közös vonása, hogy minden éjszaka más és más helyen alszik, s ezt a szokást már a NATO légicsapásainak kezdete előtt felvette. Németh Zsolt államtitkár csehországi találkozói Prágában, magyarokkal idején bevezetett rendkívüli intézkedések hatályát. A Vajdaság gazdasági titkárhelyettese biztosra veszi, hogy márkamilliárdokra rúgnak azok a károk, amelyeket a NATO bombázásai a szerbiai tartomány létesítményeiben és infrastruktúrájában okoztak. Jovan Susa közölte, hogy a légi csapások hét gyárat leromboltak és 82-t súlyosan megrongáltak, továbbá 10 hidat, számos felüljárót és vasútvonalat szétzúztak, nem beszélve a szerb rádió és tévé létesítményeiről és erőművi berendezésekről. A lerombolt üzemek 15 ezer embert foglalkoztattak, de közvetve hétszer ennyit fosztottak meg munkájuktól. Mintegy 40 koszovói albán tegnap megpróbált behatolni a pristinai rádió épületébe, de a NATO katonái feltartóztatták őket. Három meggyilkolt szerb tetemét találták meg csütörtökön Pristinában - közölték a békefenntartók és szemtanúk. A holttesteket a helyi egyetem közgazdasági karának épületében találták meg. A KFOR-egységek azonnal körülzárták az épületet, újságírókat nem engedtek a helyszínre. MTI-HÍR Prága. A mai magyar kormány külpolitikájának egyik alapvető tétele, hogy ne csak a magyar állam, hanem az egész magyar nemzet érdekeit is felvállalja és megpróbálja érvényesíteni - jelentette ki szerdán este Prágában Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár a Magyar Kulturális Központban találkozott a cseh- és morvaországi magyarok képviselőivel. Hangsúlyozta: a mai magyar kormányzat megtesz minden tőle telhetőt azért, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa a kisebbségi magyarságot, mind a szomszédos országokban, mind pedig a szórványban élőket. A vendégek és a vendéglátók egyaránt megfogalmazták azt az igényt, hogy a csehországi magyarság a jövőben erőteljesebben legyen jelen a magyar kormányzatnak a határon túli magyarokat érintő politikájában. A békefenntartók újabb tömegsírokra bukkantak Az FBI is nyomoz MTI-HÍREK Washington/Kosovska Mitrovica. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI 57 munkatársa tartózkodik Koszovóban, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék felkérésére bizonyítékokat gyűjtsön a háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök ellen közölte szerdán Louis Freeh, az FBI igazgatója. Az USA-t más országokkal együtt kérte fel a hágai törvényszék arra, hogy bűnügyi vizsgálati módszerekkel segítse alátámasztani a Milosevics elleni négy vádat. A vádirat hét helyszínt jelöl meg Koszovóban, ahol a jugoszláv elnöknek felrótt háborús bűnök (emberiség elleni bűntettek, köztük gyilkosságok, deportálások, vallási, illetve etnikai hovatartozás miatt elkövetett megtorló akciók) előfordultak. Bár a vizsgálatot csak nemrég kezdték, az máris egyértelműen megállapítható, hogy a bűntettek elkövetői több helyen kísérletet tettek a nyomok eltüntetésére - mondta az FBI igazgatója. A francia békefenntartók újabb tömegsírra bukkantak, amelyben mintegy 180 áldozat holtteste van - jelentette Bruno Cuche tábornok, a francia békeerők parancsnoka. A francia katonák a helyi lakosok útmutatásával eddig 12 olyan helyet találtak, ahol minden bizonnyal, s további 8 olyan helyet, ahol feltételezhetően tömegsír van. Párizsból tegnap 10 tagú törvényszéki szakértői csoport indult Koszovóba, a francia békefenntartók körzetében elkövetett háborús bűnök vizsgálatára. Solana mielőbb távozni akar a főtitkári posztról Még nincs utód MTI-HÍR Brüsszel. Már szeptemberben el akarja hagyni a NATO-főtitkári széket Javier Solana, akit e hónap elején az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselőjévé választottak - állítja a The Wall Street Journal Europe című napilap. NATO-körök úgy tudják, hogy Solana mielőbb el kívánja foglalni új pozícióját, amelynek megkezdésére egyébként az EU még nem jelölt ki határidőt. A NATO-főtitkári megbízatás hivatalosan decemberben jár le. Solana idő előtti távozása gyorsítja és bonyolíthatja a két szervezetben folyó személyi vitákat. A NATO-nak még nem sikerült utódot találnia a koszovói beavatkozással nagy tekintélyt szerzett spanyol politikus helyére. A lap továbbra is Rudolf Scharping német védelmi minisztert tartja fő esélyesnek erre a posztra, de megemlíti két volt brit védelmi miniszter - Michael Portillo és Malcolm Rifkind -, valamint jelenlegi dán kollégájuk, (TA SR/AP-felvétel) Hans Hakkerup nevét is. A NATOfőtitkárt az észak-atlanti szövetség íratlan szabályai szerint mindig európai ország adja, mivel a NATO első számú katonai vezetője - az európai szövetséges főparancsnok - mindig amerikai. Annan az álláspontok közeledésében bízik. TA SR/AP Irán mindent tagad Teherán. Teherán határozottan visszautasította azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint Irán tömegpusztító fegyverek beszerzésével és fejlesztésével foglalkozik. Aszefi külügyi szóvivő kijelentette: az USA csak azért vádaskodik, hogy növelhesse fegyvereladásait az Öböl menti országokban, és elterelhesse a figyelmet azokról a fegyverekről, amelyeket Izraelnek ad el. (MTI) A török kormány szigorít Ankara. Az új török kormány azt ígéri, hogy szigorúbban lép fel és további intézkedéseket hoz az iszlám szélsőségesekkel szemben. A kormányközlemény előzménye az, hogy egyes jelentések szerint egy jómódú muzulmán prédikátor lázadás szítására készül az országban. (MTI) vábbra sem oldódott meg Ukrajnában a magyar nyelvű egyetemi fel vételi kérdése, és újabb jogszűkítő tervezeteket jelentettek meg. Utóbbi kapcsán példaként említette a nemzetiségek nyelvhasználatát korlátozó új nyelvtörvényt. Idén először kellett ukrán nyelvből érettségizniük a magyar iskolák végzőseinek annak ellenére, hogy az ukránnyelv-oktatáshoz nincsenek megfelelő szakemberek és tankönyvek. A képviselő összességében úgy ítélte meg, hogy Ukrajna „alapjában véve nemzetiségellenes politikát folytat". Ennek két specifikuma, hogy az ukrán vezetők nem tesznek magyarellenes kijelentéseket, a jogszűkítő rendelkezések bevezetését pedig pénzhiánnyal indokolják. Kovács megítélése szerint az említett ügyekben „inkompetensnek és impotensnek bizonyult" az ukrán-magyar vegyesbizottság is. MTI-JELENTÉS Budapest. Az Európa Tanács várhatóan ezen a héten dönt Ukrajna esetleges kizárásáról - erre Kovács Miklós, az ukrán parlament képviselője hívta fel a figyelmet tegnapi sajtótájékoztatóján, Budapesten. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a kizárás esélyét növelheti, hogy az ukrán parlament az elmúlt héten leszavazta a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikálását. Kovács Miklós úgy vélte, akárhogyan is alakul a helyzet, a kárpátaljai magyarság mindenképpen csak vesztes lehet. Ha kizárják Ukrajnát, akkor az európai államok befolyása csökken az országban. Ha nem, akkor az a következtetés vonható le, hogy „bármit meg lehet tenni következmények nélkül". Ez nem családi fotó, Robin Cook brit külügyminiszternek örültek így tegnap az albán gyerekek a stenkoveci Kovács Miklós utalt arra, hogy to(Macedónia) menekülttáborban. (TA SR/EPA-felvétel)