Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-11 / 133. szám, péntek

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 11. Felemás a gazdasági helyzet a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) államaiban Nyerünk a koszovói békén? GAZDASAGI HÍRMORZSÁK Szerb háborús károk Belgrád. A Szerbia elleni NATO-légitámadások eddig több mint 120 milliárd dollár anyagi kárt okoztak, több mint 200 gyárat és erőművet, 50 kórházat, 190 iskolát, 50 hidat és öt polgári repülőteret semmisítettek meg - írta a Nedeljni Telegraf című belgrádi lap. Számos vasútvonal és közút, pályaudvar és középület megsemmisült vagy megrongálódott. Az elpusztult gyárakban és beszálító üzemeikben 500 ezer dolgozót foglalkoztattak, akik most munka nélkül vannak, vagyis családtagjaikkal együtt ma több mint 2 millió ember maradt jövedelem nélkül.(NG) Eltűnt külföldi segélyek Szarajevó. Mintegy 20 millió márka tűnt el a Bosznia újjáépítésére átutalt külföldi segélyekből, amelyeket a szarajevói BH Bankának utaltak át. A nemzetközi közösség több tagja és magánszemélyek is feljelentést tettek a bank ellen. A közlemény szerint több millió dollárnyi átutalást nem egy esetben olyan számlákra irányítottak át, amelyekhez sem a pénzt küldő, sem annak címzettje nem tud hozzájutni. Didier Fau, az iroda gazdasági osztályának vezetője úgy nyilatkozott: reméli hogy megkerülnek az eltűnt pénzek, ellenkező esetben az ügy súlyos károkat okozhat az ország újjáépítése ügyének. Az 1991-ben alapított BH Banka magánbank ügyvezető igazgatója, Fikret Pita, akit csak tíz nappal ezelőtt neveztek ki, tagadta, hogy sikkasztás történt volna. Mint mondta csupán likviditási gondjaik vannak, ami Boszniában általánosnak nevezhető. (NG) A háború összköltsége London: A Jugoszlávia elleni NATO-hadművelet naponta több millió fontjába kerül a szövetségeseknek - írta a brit Jane's katonapolitikai magazin . A lap szerint a hadianyag naponta 21 millió fontba, a kiegészítő hadműveleti infrastruktúra 5 millió fontba kerül naponta. Nagy-Britannia napi 5 millió font sterlinget áll a háború költségéből, holott a brit védelmi minisztérium eddig csak napi 1,3 millió fontot ismert el. (MTI) Újabb személycserék a Kelet-szlovákiai Vasműben Folytatódó karcsúsítás A megállapodás megnyitja az utat az újjáépítés előtt. (Fotó: TASR) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. A Kelet-szlovákiai Vasmű igazgató tanácsa keddi ülésén újabb hat hónapra választotta az igazgatótanács alelnökévé és egyben a vállalat vezérigazgatójává Gabriel Eichlert, az eddigi első embert. A testület kinevezte továbbá Tóth Attilát az információs szolgálat alelnökévé. A kassai vállalkozó, aki egyébként a Novitech nevű számítógépes cég tulajdonosa, május 21-től tagja az igazgató tanácsnak. A vállalat szóvivője szerint a közvetlenebb irányítás biztosítása miatt a vasmű legfontosabb társaságai mostantól vezérigazgatók nélkül működnek tovább. Visszahívták Viliam Harčárt a VSŽ Oceľ az Inžiniering igazgatói székéből. A három társaság irányítása ezentúl Ladislav Matusák termelési alelnök, Sergej Zápotocký marketingalelnkök és Anton Lukáč technológiai alelnök feladatai közé tartozik. Kezdetét vette tehát a sokat emlegetett restrukturalizáció, melyet a jelenlegi vezetés egyik fő feladatának tekint. Jozef Marko szóvivő lapunknak elmondta, hogy a keddi döntés elengedhetetlenül szükséges volt a vállalat jövője szempontjából. A másik elengedhetetlen és egyre sürgetőbb feladat, a külföldi befektető keresése még mindig folyamatban van, a tárgyalások közel hét hónapja folynak, ám az illetékesek továbbra sem nyilatkoznak arról, vajon a US Steel amerikai óriáskonszern lesz-e a vasmű stratégiai partnere, vagy európai, esetleg ázsiai vállalat. (juk) Szerdán éjjel a NATO és a jugoszláv fél megegyezett a jugoszláv csapatok koszovói kivonásában. Megnyílt hát az út a béke felé, amely rögvest felveti az újjáépítés kérdését. Vajon milyen helyzetben találja a béke térségünk volt szocialista államait? HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ha egyik reggel arra ébrednénk, hogy vége a jugoszláviai háborúnak, akkor pusztán erre a hírre mintegy 5 százalékot nőne a budapesti tőzsde indexe - bocsátkozott még az egyezség előtt jóslásba Spencer Jakab, a Credit Suisse First Boston (CSFB) londoni elemzője. A befektetési bankár borúlátóan ítéli meg a régió helyzetét, jóllehet Magyarországot a romló makromutatók ellenére még mindig viszonylag stabil és olcsó befektetési terepnek tekinti. Szerinte itt vannak a leglikvidebb papírok, ez a legáttekinthetőbb állam a régióban - írja a budapesti Figyelő legutóbbi száma. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) országai közül Lengyelország kapott még viszonylag jó minősítést, különösen azután, hogy piacra dobták az állami telefontársaság részvényeit. Néhány társaságot leszámítva Szlovákiában sem jobb a helyzet, az ország a rossz makrogazdasági környezet miatt egyelőre nem vonzza a befektetőket. Lengyelország felértékelődését jelzi viszont a működótőke-áramlás alakulása is, nevezetesen az a tény, hogy ezen állomány immár elérte a 31,6 milliárd dollárt a magyar 19,4 milliárd dollárral és a cseh 8,7 milliárd dollárral szemben. Bolgár nemzeti statisztikák szerint ugyanakkor az ország nem kevesebb mint napi 1,5 millió dollár exporttól esik el a háború miatt. A Nyugatra menő kivitel 20-30 százalékkal kerül többe a Szerbiát elkerülő utakon, mint korábban. Románia és Bulgária mindezek ellenére hosszabb távon felértékelődhet a Nyugat szemében, amit jelez a Romániának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kilátásba helyezett mintegy 300 millió dolláros hitel is. Mai becslések szerint 30-40 milliárd dollárba kerül majd Jugoszlávia újjáépítése, ebből az üzletből térségünk államai is szeretnének profitálni - írja a Világgazdaság. A gazdasági helyzet alakulása azonban térségünkben is hagy kívánni valót maga után: a lengyel GDP idei bővülésének prognózisa például az előirányzott 5 százalékról 3 százalékra csökkent; lassul a magyar gazdaság növekedése is, miközben a cseh bruttó hazai termék tavaly 2,7 százalékkal csökkent. A romló mutatók ellenére az elemzések Magyarországot és Lengyelországot emelik ki olyan államokként, amelyek a fenntartható növekedés pályájára álltak. „Jóllehet törékeny még a gazdaság bővülése, ezek az országok mégis elég rugalmasak ahhoz, hogy a külső sokkokat átvészeljék" - állítja a Business Central Europe-nak nyilatkozva Rumen Dobrinski, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának közgazdásza. Van is mit behoznia a két országnak, hiszen a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP még mindig csak az Európai Unió átlagának felét teszi ki. A magyar és a lengyel növekedés főként abban különbözik a régió többi államának GDP-emelkedésétól, hogy abban a magánszektorbeli beruházások töltik be a motor szerepét. A két ország ipari kibocsátásának alakulása viszont az utóbbi hónapokban ellentétes tendenciát mutat: az éves számokat tekintve a magyar adat ugyan 6 százalékos növekedésről tanúskodott az idén februárban, ám tavaly szeptember óta folyamatosan lassul a termelésbővülés; Lengyelországban ellenben februárban még 5 százalékos visszaesésről számoltak be, miközben márciusban már 3 százalékos növekedést regisztráltak. A termelés dinamikáját feltehetően kedvezően érinti, hogy a vámok lebontása mind az Európai Unióval (EU) folytatott, mind a CEFTA-csoportosuláson belüli kereskedelem vonatkozásában az ipari termékek esetében volt a legsikeresebb. Ezek 95 százaléka ma már vámmentesen mozog a CEFTA-országok között. A mezőgazdasági cikkek tekintetében viszont korántsem sikerült hasonló eredményt felmutatni. A magyarázat egyszerű: több tagállam mindenekelőtt Lengyelország és Románia - is húzódozik a viszonylag olcsó és jó minőségű magyar agrártermékek akadálytalan beengedésétől. A CEFI'A azonban a tagállamok közti kereskedelem bővülésének ösztönzéséből így is jól vizsgázott. Magyarország esetében például az 1993-as 459 millió dollárról 1998-ra több mint 2 milliárd dollárra növekedett a Csehországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal, Szlovéniával és Romániával lebonyolított összesített külkereskedelmi forgalom. Az euro-atlanti integráció gyorsítása szempontjából ellenben nincs különösebb jelentősége e csoportosulásnak. A tagságra jelentkezők teljesítményének brüsszeli értékelésekor az egyes országok politikai és gazdasági intézményrendszerének átalakítása méretik meg, ami nincs közvetlen összefüggésben a közép-európai szabadkereskedelemmel. A térség országainak szempontjából mindennél fontosabb, hogy mi történik az EUban: az exportjuk nagy részét mára a nyugat-európai piacok felé irányító közép- és kelet-európai gazdaságokat jobban megviseli az unió gazdasági növekedésének lelassulása, mint a koszovói konfliktus nyomán kialakult háborús helyzet. (U) A CEFTA fokozatos bővülése Már az 1991-ben lezajlott visegrádi találkozó napirendjén szerepelt a közép-európai gazdasági együttműködés szorosabbá tételének kérdése. Ezen a tanácskozáson az akkor még létező Csehszlovákia mellett Lengyelország és Magyarország képviselői vettek részt. Az 1992. december21-én, a lengyelországi Krakkóban hasonló körben megalapított CEFTA egy regionális szabadkereskedelmi övezet létrehozását tűzte ki célul, amelynek segítségével az EU felé igyekvő visegrádiak záros határidón belül lebontják az egymással folytatott kereskedelem útjában álló korlátozásokat. Az 1993. január l-jén kettévált Csehszlovákia helyét Csehország és Szlovákia az így négytagúvá bővült együttműködésben, amelynek tagállamai aztán 1995 őszén járultak hozzá Szlovénia belépéséhez. Az 1997 közepén csatlakozó Románia és az idei évtől tag Bulgária belépése nyomán a szervezet héttagúra bővült, a Balti-tengertől az Adriáig, illetve a Fekete-tengerig terjesztve ki ezáltal a szervezet határait. (F) 560 OOOSk investa az Ön minden egyes gyermekének LEASING SLOVAKIA Investa leasing Slovakia Komárno 945 01, Eötvösa 12, tel./fax: 0819/732 681, 732 682, e-mail: investa@investa. sk Nové Zámky 940 24, Petőfiho 1, tel./fax: 0817/40 40 80, e-mail: nz

@lnvesta.sk www

.investa.sk, internet provider: KEMAR HDD Vásároljon részletre! • Válasszon szerződéses partnereink széles áruválasztékából (fehér technika, elektronika, bútor, számítógépek...)! • 1 éves részletfizetési lehetőség. • Gyors ügyintézés, a kiválasztott árut még ugyanazon a napon átveheti! Részletes információkért forduljon bármelyik kirendeltségünkhöz, vagy szerződéses üzleti partnereinkhez. Kiválasztott partnereink: ABM plus, Šurany 941 02 , Nám.

Hrdinov 4 , tel.: 0903766404 , (bútorüzlet), ATTI s.r.o., Komárno 945 01, Župná 9, tel.: 0819/730064, e-mail: atti@nr.psg.sk (elektronika, hangszer, számítógépek), DEMIN. Nitra 949 01, Mostová 13, tel.? 087/417019 (bútorüzlet), ELEKTRO-Nagy, Kolárovo 946 03, Mostová 24, tel.: 0819/942950 (háztartási készülékek forgalmazása), FERRO 3000, Komárno 945 01, Palatínova 7, tel.: 0819/730031, e-mail:ferro@netlab.sk, (háztartási gépek, vaskereskedés), H&K nábytok, Hurbanovo 947 01, Komárňanská 142, tel.: 0818/7602634,(bútorüzlet), ILLER, Komárno 945 01, Hradná 1, tel.: 0905314312, (bútorüzlet), JEDNOTA SD, OD JEDNOTA, Nové Zámky 940 49, Hlavné nám. 6, tel.: 0817/400634, 400276 (bútor, fehér technika, audio-video technika). KEMAR, Komárno 945 01, Záhradnícka 16, tel.: 0819/701953, e-mail:kemar@kemar.sk, (számítógépek), NÁBYTOK s.r.o., Nové Zámky 940 01, M.R.Štefánika 26, tel.:0817/428519, (bútorüzlet), SITNO, Komárno 945 01, Jókaiho 18, tel.: 0819/704272, (bútorüzlet), ŠEKO SHOP, Komárno 945 01, Jókaiho 7, tel.:0819/713231,713233, (fehér technika, audio-video technika), Firma TOMAŠEK, Dunajská Streda 929 01, Kukučínova 1214, tel.: 0709/525545, (fehér technika,elektromos háztartási készülékek), URBAN-Elektro, Komárno 945 01, M.R.Štefánika 11, tel.: 0819/730025, e-mail: 99cd101@netlab.sk (fehér technika, elektronika); valamint több száz üzleti partnerünk fenti emblémával megjelölt kereskedelmi egységei a KN, DS, NZ, GA, NR járásokban. VK-519 Keressen fel bennünket! PRVÁ STAVEBNÁ SPORITEĽŇA VK-550/2