Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-05 / 102. szám, szerda

10 Tévé és Rádió ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 4. Beszélgetés Hégli Dusánnal a pedagógusok és a gyermektánccsoportok vezetőinek továbbképzéséről Legyen a néptánc mindenkié „Arra kellenek a képzett pedagógusok, hogy a gyerekek már az általános iskolában megismerjék a népzene és a néptánc alapjait." (Tóth Lehel felvétele) A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 17. számában feltett kérdésre a héten 503 helyes meg­fejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Klein Melinda, a VASÁR­NAP szerkesztője sorsolta ki a szerencsés nyertesek nevét. E hé­ten az 500-500 koronát Nagy Zsuzsanna zsigárdi; Kovács Ilona zsélyi és Fiala János pozsonyi ol­vasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: somorjai zsina­gógában. (A 286/1992 Tt. szá­mú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) (v) Lapkeresztelő a Vámbéryben Dunaszerdahely. Lapkeresz­telő helyszíne lesz holnap 18 órakor a Vámbéry Irodalmi Ká­véház. A legújabb szlovákiai magyar folyóiratot, a Fórum ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Aki látni szeretné ezt a kiállí­tást, a hét végéig teheti csak meg, mivel a Kassai Napok rendezvény­sorozat utolsó napján ismét lakat kerül a kiállítóteremre. A város főut­cája alatt húzódó archeológiai feltá­ró munkálatok ugyan befejeződtek, ám az alagútrendszer folyamatos üzemeltetésére, fűtésére és világítá­sára nincs pénz. A tervek szerint ká­véházak, emléktárgyárusok és e­gyéb turistacsalogató dolgok kap­nak majd helyet a föld alatt, de en­nek időpontjáról nem tudtak nyilat­kozni az illetékesek. Az Európában Képek az alagútban Társadalomtudományi Szemlét Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója, Öllős László főszer­kesztő és Fazekas József felelős szerkesztő mutatja be. (ú) A Zenei Napok programja Dunaszerdahely. a VIII. Duna­szerdahelyi Zenei Napok prog­ramján holnap a budapesti Érdi Tamás zongoraestje szerepel. A hangverseny helyszíne a helyi művészeti alapiskola koncertter­me. Kezdete 18 óra. Május 7-én rendezik meg a művészeti alapis­kola diákjainak hangversenyét az iskola fennálásának negyve­nedik évfordulója alkalmából. A hangverseny az iskola koncert­termében 17 órakor kezdődik. Május 10-én ugyancsak a művé­szeti alapiskola koncerttermében 18 órától a Szlovák Kamarazene­kar mutatkozik be a dunaszerda­helyi közönségnek, (tb) egyedülálló „underground" kiállító­teremben egyszerre két alkotó mun­káit is láthatja a szerencsés közön­ség. Ján Varga amatőr fafaragó, ci­vilben mozdonyvezető, népi ihleté­sű szobrocskái a kritikusok elisme­rését is kivívták. Gabriel Holzert Kassa festőjének nevezhetnénk, mi­vel a város műemlék épületeit és legszebb részeit örökíti meg az utó­kor számára, hagyományos eszkö­zökkel bár, de ízléssel és szeretettel. Az ideiglenes kiállítás látogatóit ide­iglenes idegenvezetők kalauzolják végig az alagútrendszeren, a művé­szi élményhez tehát történelmi is­meretek is társulhatnak, (juk) (A szerző felvétele) Természetes, hogy az isko­lában valamennyien megis­merkedtünk a jelentős ma­gyar írók, költők műveivel. Az már korántsem olyan biztos, hogy ha Bartók Béla, Kodály Zoltán vagy Martin György nevét halljuk, ugyanilyen tájékozottak va­gyunk. Vajon tudunk-e any­nyit táncainkról, mint ze­nénkről? LAKATOS KRISZTINA Körülbelül egy éve megalakítot­tátok Komáromban a Rév polgá­ri társulást. Milyen okból dön­töttetek egy önálló szervezet lét­rehozása mellett? Úgy éreztük, hogy semmilyen in­tézmény nem tudta anyagilag fel­vállalni kulturális terveink megva­lósítását. A kezdetekkor nem is­mertük a módszereket, hogyan le­het az alapítványoktól pénzt sze­rezni, ezért összeálltunk néhányan népzenészek, koreográfusok, tán­cosok, képzőművészek, és létre­hoztuk saját társulásunkat. A hiva­talos megnevezésünk Rév Komá­romi Magyar Kultúra Háza. A Szőttes művészeti vezetője voltál, a társulásotok munkájá­nakjelentős része a néptánchoz, a népzenéhez kapcsolódik. Ter­veitek közt szerepel az általános iskolai pedagógusok és a gyer­mektánccsoportok vezetőinek továbbképzése. A Szlovákiai Magyar Folklórszövet­séggel együtt már megkezdtük egy nyolcszemeszteres, főiskolai szintű ^ A népzeneoktatás kerüljön be a zene­iskolákba, mert ná­lunk ma még ez * * sem működik. >> képzésnek megfelelő anyag kidol­gozását, amely elsősorban a peda­gógusok és a néptánccsoportok ve­zetőinek szakmai képzését, to­vábbképzését biztosítja. Tárgyal­tunk a Komáromi Városi Egyetem­Duna Televízió - tervek Hitchcock és Mata Hari Budapest. A Duna Televízió to­vábbra is kötelességének tartja a magyar filmek rendszeres vetítését, így a műsorra tűzött alkotások 29­33 százalékát magyar produkciók­ból állítja össze. Tavaly műsoraik 41 százalékát tették ki a különböző já­ték-, dokumentum és ismeretter­jesztő filmek. Az összességében 175 ezer műsorpercből 44 ezret szántak magyar, további 95 ezret pedig más európai produkciók sugárzására. Folytatódik Bo Widerberg svéd ren­dező filmjeinek vetítése, a kötelező olvasmányok filmfeldolgozásait magában foglaló Olvasónapló soro­zatának sugárzása, valamint az Egy­szer volt... című sorozat. Utóbbiból a nézők megismerkedhetnek példá­ul Fred Astaire, Alfred Hitchcock és Mata Hari életével, valamint a rádi­ózás, a farmer, a pénz, a fürdődressz és a csokoládé történetével. Május végétől a televízió váloga­tást ad az idén januárban, Trieszt­ben megrendezett Alpok-Adria fesztivál filmjeiből. Műsorra tűzik más művek mellett Fekete Ibolya Boise vita, Zivojin Pavlovic szerb rendező A dezertőr, továbbá az olasz Beppe Cino Útban Kelet felé című alkotását. Tavaly a Duna TV elkészítette A magyar játékfilm tör­ténete című, 12 részes sorozatot, idén pedig megkezdték a magyar dokumetumfilmek históriájának áttekintését. (MŤI) mel, az oktatás - távutas jelleggel ­ott folyhatna. Azt akarjuk elérni, hogy ez a képzés egy hivatalosan elismert oklevéllel járjon, ami meg­mutatkozik pl. a pedagógusok fize­tésében. Idővel szeretnénk Kelet­Szlovákiában is megvalósítani ugyanezt. A tanfolyam számára dolgozunk egy kiadványon, ami a szlovákiai magyar néptánchagyo­mányokat tartalmazná, ehhez kap­csolódik majd egy videokazetta és egy hangkazetta is. Magyarországon a táncházmoz­galom élő dolog, szervesen be­épült a köztudatba. Nálunk mi­lyen a helyzet? Nem ilyen egyértelműen jó. A ter­vezetünkkel éppen azt akarjuk el­érni, hogy a diákok ne akkor hall­janak először magyar népdalt Se­bestyén Márta előadásában, ami­kor a Deep Forrest Grammy-díjat kap. Arra kellenek a képzett peda­gógusok, hogy a gyerekek már az általános iskolában megismerjék BUCHLOVICS PÉTER Igen, kezdeném ezzel a képzavar­ral, ami nem is annyira az, ha job­ban belegondolunk, óh, szent onirizmus... Hát először is: nem gondolom azt, hogy a szlovákiai magyar íróknak (írom én, a nem író) jót tenne egy további szerve­zetesdi, klikkesdi, nemzedékes nyüzsgosdi, fiókirodásdi - ahogy tetszik. Mert nagyszerű ötlet a rendszeres tájékoztatás (vitatható miről, kinek?), az írók jogi és ér­dekképviselete (tudtommal Szlo­vákia ott azért még nem tart, hogy koncepciós perekben ítéljen el iro­dalmárokat, a politika, hatalom írókat hallgattasson el, netán szer­vezetileg kijárjuk egyesek-mások honoráriumát, kollekt'íve betarta­tunk kiadói ígéreteket). Szóval at­Szlovákiai magyar írót a két kezén meg tudna számolni bárki. tói még nem lesz itt irodalmi „hat­holdas rózsakert", ha magasabb szinten szerveződnek. Ettől még irodalom se lesz. Kocsmázni, talál­kozni amúgy is lehet, tagsági iga­zolvány nélkül. Tény, hogy pályá­zatokról, közlési lehetőségekről időben kéretik tájékoztatni a tollal bíbelődőket, de erre is érvényes a a népzene és a néptánc alapjait, a népzeneoktatás kerüljön be a ze­neiskolákba, mert nálunk ma még ez sem működik. Ha ez megvaló­sul, több lesz az olyan képzett ti­zenéves táncos, zenész, aki ezt komolyan szeretné tovább foly­tatni. És lesz közönség is, aki kí­váncsi a munkájukra. Jelenlegi tervezetünkkel azt a folyamatot szeretnénk elindítani, amely a ha­zai néptáncmozgalom teljes szer­kezetének kialakulásával járna, s mindennek a csúcsán ott állna egy hivatásos szlovákiai magyar táncegyüttes. Miért tartod fontosnak egy hi­vatásos néptáncegyüttes létre­jöttét? Egyrészt azért, mert a táncosok­nak is szükségük van arra, hogy valamiféle perspektívát lássanak maguk előtt. Sok a tehetség, meg­van a lelkesedés, de anyagi és er­kölcsi elismerés nélkül nehéz ko­moly munkát végezni. Másrészt mondás: aki keres, az talál. Má' bo­csánat, de szlovákiai magyar (hüle ez a meghatározás, de igen hüle) írót - már aki az, annak számít - a két kezén meg tudna számolni bár­ki, még Pista bácsi is, akinek há­rom ujját szakította le a gyalugép. Na igen, lihegők, nyüzsgöncök, mítoszgyártók és tiszteletkör-ipa­rosok, kékharisnyák és jól értesült pletykaszállítók mindig is voltak és lesznek, ettől színes a garnírung, pardon, körítés. Hátaztán. En azért úgy halkan, lassinkón kér­dezném meg, még ha Pozsonyból, Szerdahelyről, Komáromból, Kas­sáról másképp látszik is: ki olvas ma például Kalligramot? Ó, nem, még az ún. értelmiség se nagyon. És a Kalligram sincs tele „hazaival" - persze nem a folyóirat szerkesz­tőinek hibájából. Lehetne itt akkor - ezek után - egy olyan hetilap, amely tényleg élne ez irányban, mint például az F.S? (Most keve­sek, többek hördülnek fel). Na,. nem színvonalban, csak éppen „anyagmennyiséget" tekintve is ­bármiben? Hát akkor csak az van, - tetszik, nem tetszik - ki üti meg a mércét, mi az a mérce, milyen ér­tékítéletek, szempontok hitelesítik a megjelenő gondolat rangját, sú­lyát. De ez aztán végképp nem szervezés kérdése. Nagyon nem azé, hogy idétlenül írjam. Egyálta­lán: nevezheti magát írónak az egykötetes pályakezdő (és lehet) ­Magyarország népzenei nagyhata­lom. Nem véletlen, hogy pl. a Bos­toni Filharmonikusok eredeti kalo­taszegi zenészekkel lépnek fel, er­re a zenére mindenütt kíváncsiak. Létre kell hozni egy olyan repre­zentatív együttest, amely méltó­képpen képviseli a világban a szlo­vákiai magyar néptáncot és népze­nét, egész kultúránkat, valameny­nyiünket, s ez pozitív hatással len­ne az úgynevezett amatőr nép­^ Sok a tehetség, de anyagi és erkölcsi elismerés nélkül nehéz komoly . munkát végezni. >* táncmozgalomra is. Különben 1953 és '56 között Szlovákiában létezett hivatásos magyar néptánc­együttes, a Népes, az ukránok hi­vatásos együttese pedig a mai na­pig működik. Polgári társulásotokon belül mi­lyen egyéb terveitek vannak? Komárom várostól nagyon ked­vezményesen szereztünk egy bér­letet a Tiszti Pavilon pincehelyisé­geiben, most újítjuk fel. A nagyte­remben koncerteket, író-olvasó találkozókat, kamaraszínházi elő­adásokat szeretnénk rendezni. A Folklórszövetséggel együtt egy archívum kiépítésén dolgozunk, ugyanis sikerült elérnünk, hogy a Magyar Tudományos Akadémiá­ról visszakerüljön a Szlovákia te­rületén gyűjtött népzenei és nép­táncanyag. Szeretnénk létrehoz­ni egy stúdiót, ahol fiatal zené­szek anyagát tudnánk fölvenni ­nem csak népzenekarokra gondo­lunk, hanem folk-, blues- és rock­zenekarokra is. Vagyis azt akar­juk elérni, hogy a Rév Komáromi Magyar Kultúra Háza olyan köz­ponttá váljon, amely szakmailag, szervezésileg és a gyakorlatban is tud segíteni a különböző művé­szeti és művelődési ágazatok iránt érdeklődő embereknek. Azt szeretném, ha Szlovákiában az ezredfordulón és utána hagyo­mányőrző és hagyománytisztelő emberek élnének. befejező nálunk? Igen. Sajnos. Iro­dalmi estekből, író-olvasó találko­zókból, bulikból és összeröffené­sekből az írók, írópalánták és tehet­séges satöbbiek emberileg gazda­godhatnak akár, de mint írók ko­rántsem biztos. Mint ahogy írótá­borokban (brrr!) edzett irodalmi Kocsmázni, találkozni amúgy is lehet, tagsági igazolvány nélkül. nagyságokról sem tudok. (Szóljon valaki, hogy azért lett az. Kösz.) És ezen nem segít két telefon-fax, egy­egy félévre felvett titkárnő, meg egy kiutazó „szakelőadó" sem ­vagy amit akartok. Ottlik Géza Kosztolányi után szabadon az „író­ságot" a „létezés-szakma" gyakor­lásának tekintette. A mester élet­művét tekintve: joggal. Hölgyeim és uraim, lehet ezt intézményesíte­ni? Épp ezért, ha lehet, ne csinál­junk tenyészetet. A kinevelt kriti­kusok és a kinevelt írók ötlete is lombikszagú, rezervátumban gyár­tott tükörben pedig ne nézegessék magukat, mert az már a panopti­kum műfajába csapna át. Az meg szórakoztató is lehet, de nem erről szól. Persze, be lehet rá fizetni. A szerző lapunk állandó munka­társa SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Spartacus 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kol­dusopera 19 KIS SZÍNPAD: Yo város polgárai 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Kakuk Marci szerencséje 15 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Csepp-mese 10,11.30 Csók 14 MOZI POZSONY HVIEZDA: Patch Adams (am.) 15.30,18 Nyolc mm (am.) 20.30 OB­ZOR: Hogyan szedtem fel a tanárnőt (am.) 16,18,20.30 MLADOSŤ: Celebrity (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A szerelem hálójában (am.) 18.15, 20.30 Az élet szép (ol.) 16, 20.30 Két apának hány a fele? (fr.) 16.30,18 Az ördög ügyvédje (am.) 17.30 KASSA DRUŽBA: Az élet szép (ol.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Hogyan szed­tem fel a tanárnőt (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Két apának hány a fele? (fr.) 16, 18 Payback (am.) 20 ÚSMEV: Patch Adams (am.) 16,18, 20 IMPULZ: Játsz/Ma (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Patch Adams (am.) 17.30, 20 VÁG­SELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Az élet szép (ol.) 17.30,20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Édesek és mostohák (am.) 19 GALÁNTA - VMK: Rush Hour (am.) 17.30,20 LÉVA-JUNIOR: Az elátkozott farm (am.) 16.30,19 NAGYMERGYER- SLOVAN: Star Trek: Űrlázadás (am.) 19 A művészi élményhez történelmi ismereteket is adnak Kiállítás a föld alatt A magasabb szintű szerveződéstől még nem lesz itt irodalmi „hatholdas rózsakert" Kérdőjelek, kérdések akolban

Next

/
Oldalképek
Tartalom