Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-31 / 123. szám, hétfő

Hétfő, 1999. május 31. 9. oldal LABDARÚGÓ SZUPERLIGA • Artmedia Petržalka­HFC Humenné 2:0 (2:0) • Kerametal Dubnica­DukJa Trenčín 0:2(0:1) • Slovan Bratislava­Spartak Trnava 0:1(0:1) • MŠK Žilina­Dukla B. Bystrica 2:2 (0:2) • FC Nitra­Inter Bratislava 0:2(0:1) • Tauris Rimavská Sobota­SCP Ružomberok 2:3 (0:1) • l.FCKošice­Baník Prievidza 1:3(1:1) • Tatran Prešov­BSC Bardejov 1:0(0:0) 1. Slovan 30 21 7 2 56:11 70 2. Inter 30 21 5 4 64:15 68 3. Trnava 30 19 7 4 59:20 64 4. FC Košice 30 19 4 7 51:26 61 5. Trenčin 30 15 8 7 53:25 53 6. Žilina 30 15 3 12 36:42 48 7. Ružomberok 30 12 10 8 31:31 46 8. Prešov 30 11 10 9 38:35 43 9. Petržalka 30 11 6 13 37:42 39 10. Humenné 30 10 5 15 24:37 35 11. B. Bystrica 30 8 10 12 34:46 34 12. Nitra 30 7 7 16 28:48 28 13. Dubnica 30 8 4 18 28:60 28 14. Prievidza 30 6 6 18 34:56 24 15. Rim. Sobota 30 16. Bardejov 30 7 18 29:56 22 1 27 14:66 7 A gólkirályi címet MARTIN FABUŠ (Trenčín) szerezte meg 19 góllal. 14 gólos: Sýkora (Rim. Sobota), 13 gólos: Babnič (In­ter), Perniš (Prievidza), 12 gólos: Ljubarszkij (FC Košice), 11 gólos: Pinte (Inter), Faktor, Rusnák (B. Bystrica), Mintái (Žilina), 10 gólos: Gomes (Trnava). Tapsolnak és örülnek a díszpáholyban a Slovan-futballisták. Már az aranyérem is a nyakukban van (Fotó: Vojtišek) Hornyák Zsolt, a Slovan labdarúgócsapatának balhátvédje több külföldi ajánlatot kapott, ám valószínűleg marad Méltatlan bajnokavatás: rendetlenség, verekedés Sok üröm az örömben TOMI VINCE Pozsony. Mind a 12 ezer néző azt várta, hogy ünnepi légkörben zajlik majd a Slovan-Trnava meccs, az ég­színkékek a szlovák liga rövid tör­ténbetében már negyedik bajnoki címüket szerezték. A mérkőzés előtt nem volt semmi gond, fúvószene­karok, csinos mazsorettek, no és az alkohol gondoskodott az emelke­dett hangulatról. Énekelt a tömeg, éltette kedvenceit. Aztán elkezdő­dött a két nagy rivális találkozója (a nagyszombatiaknak az UEFA Kupa volt a tét) és Talda már az elején ürömét „kevert" a hazaiak örömébe. Micsoda szemtelenség, elrontani az ünnepre készülő bajnok vedéglátók hangulatát! És a nézőtéren elkezdődött a mint­egy száz, többnyire fiatal nagy­szombati szurkoló-huligán és a Slo­van-ultrák közötti ocsmány szópár­baj, vulgáris szitkok özönét, majd kőzáport zúdították egymásra. Ve­rekedés lett a vége, néhány illumi­nált állapotban levő, Slovan-szere­lésbe öltözött rowdies átugrott a kerítésen a vendégszurkolók szek­torába és elkezdődött a ökölcsata. Rendfenntartó erők sehol. Néhány röpke percig ütötték, verték, rúgták egymást a félig vagy teljesen részeg drukkerok, majd megjelentek a kommandósok, és a két tábor hősei futottak, amerre láttak. Az egyik nem és nem tudott átmászni a kerí­tésen, rendre visszaesett, kapott is néhány kemény ütést. A meccs pedig zajlott. Ott sem kí­mélték egymást a játékosok; persze nem ököllel ugrottak egymásnak, csak amolyan kíméletlen belemené­sekkel, ilyen tekintetben már ha­gyományosan a hazai csapatkapi­tány, Tomaschek vitte a prímet (a Slovan 29, a Trnaval3 faultot gyár­tott). A nagyszomataik közül szinte percenként feküdt valaki a földön. Volt ebben némi taktikázás. És bárhogyan is magyarázzuk, mél­tatlan volt a mérkőzés befejezése. Amikor az eredményhirdető táblán megállították az időmérőt, néhány másodperccel később a nézők el­özönlötték a pályát, és a bíró mit te­hetett, egyszerűen lefújta a mecs­cset, pedig a sok csere és ápolás mi­att 3-4 percet illett volna hosszabbí­tania. Nem tehette. A rendezők Jó­voltából", akik - a megszokott szaa­vakkal fogalmazva - nem álltak fe­ladatuk magaslatán. Azon túlme­nően, hogy „rövidebb" lett a meccs, és a gyepre futó, többnyire alkohol­tól fűtött fiatal huligánok ünnepel­tek, mást is csináltak; „mit mondtál az anyámra " alapon belekötöttek a győztes csapat tagjaiba is. Hiába fu­tottak gyorsan az öltöző felé; Susko kapust és Diant csak „meglegyintet­ték", de a 18 esztendős, mindössze második I. ligás meccsén szerepelt Dušan Bestvinára olyan ütést mér­tek, hogy eltörött az orra. Hát ilyen „körítése" is volt a baj­nokavatásnak. A bajnokok a dísz­páholyban átvették a szövetség ve­zetői kezéből az aranyérmeket, az­tán a szurkolók részvételével tűzi­játék zajlott a Téglamezőn. Sötéte­déskor vége lett a zenének, haza­mentek a legények. „Kezdettől bíztam az elsőségben" Pozsony. Hornyák Zsolt, a bajnok Slovan futballcsapa­tának 27 esztendős balhát­védje remek formában ját­szotta végig a pontvadásza­tot. Eddig 160 élvonalbeli ta­lálkozón szerepelt és hat al­kalommal volt eredményes. SZABÓ ZOLTÁN Köbölkúton kezdted pályafutá­sodat. Szülőfalumban kiskoromtól kezd­ve kergettem a labdát, ám igazolt futballista a Slovanban lettem. Ti­zenegy éves voltam amikor a fővá­rosba költöztünk, ugyanis Gabi bá­tyám (korábban a DAC-ban szere­pelt) az égszínkékekhez szerző­Nagy élmény volt a KEK-ben a Chelsea ellen játszani. dött. Balszélsőként indultam, az­tán már az ifiben a balhátvéd posztján kötöttem ki. Végigjártam az összes lépcsőfokot, még mielőtt betöltöttem a felnőttkorhatárt, be­mutatkozhattam az élvonalban. A következő szezonban is csak sta­tisztaszerepjutott számomra. Ezt követően Kassára kerültél. Rendkívül erős gárda alkotta a Slovant, Kinder akkor volt csúcs­formában, tudtam mellette, kevés lehetőséget kapok. Ezért igent mondtam a kassaiak invitálására, szép éveket töltöttem keleten. A nehéz kezdet után - jöttek-mentek a futballisták - egyre jobban belelendültünknk, s végül meg­nyertük a pontvadászatot. A Bajnokok Ligájában már nem szerepeltél. Kétéves szerződést kötöttem az FC­vel, ám nem sokkal később a klub­tulajdonos közölte velem, hogy a Slovan szívesen látna, így vissza­tértem a Téglamezőre. Nagy él­A jelek szerint a következő idényben is égszínkék mezben futballozik (M. Nagy László felvétele) Meddig tartott a dáridó? Már a bányászvárosban elkezdő­dött az ünneplés, majd Pozsony­ban folytatódott, s vasárnap reg­gelig tartott. Ezt követően Sta­nislav Griga edzőtől három sza­badnapot kaptunk. Azonban az igazi mulatság a nagyszombati meccs után következik. Annak idején Kassán 30 milliós prémiumot kaptatok, most mennyi dukál a bajnoki elsősé­gért? Az említett összegnél jóval keve­sebb, de nem ez az elsődleges. Amikor megnyertük a pontvadá­szatot, eszembe sem jutott, hogy milyen jutalmat kapok. Mennyiben mások a foglalkozá­sok, mint tavaly voltak? Lényeges a különbség, jóval keve­sebbet futunk, szerdától már a hét­végi találkozóra készülünk, szinte minden gyakorlatot labdával vég­zünk. Az edzéseken is látszik, hogy Stanislav Griga kitűnő szakember. Ki a mumusod? Nem tartok egyetlen csatártól sem, azonban a trencséni Fabušsal szemben nehéz dolga van a védő­nek. A hórihorgas támadó nagyon Több edző irányított, kikre gon­dolsz a legszívesebben? Egyáltalán nem tar­toztam Dušan Galis kedvencei közé... Kassán Jozef Obertra és Dušan Radolskýra, Pozsonyban termé­szetesen Stanislav Grigára. Kihagytad Galist és Kozákot. Mi­ért? Egyáltalán nem tartoztam Dušan Galis kedvencei közé, ez is közre­játszott abban, hogy Kassára szer­ződtem. Ami Ján Kozákot illeti, ki­váló tréner, de emberileg rengeteg hibája van... Június végén lejár a szerződé­sed, hogyan tovább? Több külföldi klub érdeklődik irántam (többek között a Slavia is - a szerk. megj.), de valószínűleg továbbra is a Slovan játékosa ma­radok. Tárgyaltam a vezetőkkel, nagyjából már megegyeztünk. Szeretnénk sikeresen túljutni a Bajnok Ligája selejtezőjén, per­sze sok függ attól, milyen ellen­féllel kerülünk majd össze. Hornyák Zsolt (jobbról a második) nem tartozik a csatárok kedvencei közé (Fotó: Vojtišek) mény volt a KEK-ben a Chelsea el­len játszani. Sajnos elég gyenge csapatunk volt, az ötödik helynél többre nem futotta. Nyáron viszont alaposan meg­erősödtetek. Lényegesen nagyobb lett a kon­kurrencia, mindenkinek meg kel­lett küzdenie a kezdőcsapatba ke­rülésért. A nyitófordulótól az élmezőny­be tanyáztatok, mikortól érez­ted, hogy tiétek lesz az aranyi érem? Lehet, nagyképűen hangzik, de kezdettől fogva bíztam benne, hogy mi leszünk a bajnokok. Ter­mészetesen egy ideig eltartott, míg összeszoktunk, hiszen teljesen más stílusú labdarúgást produká­lunk, mint korábban. Az emberfo­gás helyett a területvédelmet al­kalmazzuk, játékunk a sok mozgá­son alapul. Tavasszal mindössze egy gólt kaptunk, ez is bizonyítja, hogy jó úton járunk. Klasszisokkal erősítettünk, az új szerzemények igazolták az elvárásokat. Az dön­tött a javunkra, hogy rendkívül ki­egyensúlyozott kerettel rendelke­zünk, és jó kollektívát alkotunk. A riválisok közül melyik^csapat volt a legveszélyesebb? Egyértelműen az Inter, sokat fej­lődtek a sárga-feketék, de a hajrá­ra elfáradtak. Szerintem nem is fi­zikailag, hanem inkább lelkileg. Pedig kezükben volt lehetőség, ám az alsóházban tanyázó együttesek ellen betliztek. Egy fordulóval a zárás előtt be­biztosítottátok a bajnoki címet. A privigyei győzelem után nagyon boldogok voltunk, beérett a kemény munka gyümölcse. jól érzi a kaput. Szerencsére klub­társaim, Majoroš, Jančula és Mé­száros csak az edzéseken tesznek próbára. Játékodra a válogatott szakveze­tője is felfigyelt. Jó érzés, hogy számolnak velem, bár egyelőre csak a tartalékok kö­zött kaptam helyet. Annak idején egyszer már szóhoz jutottam a nemzeti csapatban, Litvániában l:0-ra nyertünk, de az a mérkőzés nem számít a hivatalosak közé. Erényeid? Makacs természetű vagyok, nem ismerek elveszett labdát, soha nem adom fel a küzdelmet. Az erős konkurrencia jó hatással van rám, akkor sem ijedtem meg amikor le­igazolták Fabulát. Miben kéne javulnod? Minden téren akadnak hiányossá­gaim, az edzéseken igyekszem ki­küszöbölni gyengéimet. ^•.í-HÄ:.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom