Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-15 / 110. szám, szombat

10 Gazdaság és fogyaszTók ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 14. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Quijote szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Ahogy tetszik sz. 19 KIS SZÍNPAD: Zsírosfazék sz. 19 Az orosz­lán télen vasárnap 19 a.ha SZÍNHÁZ: Ketten sz. 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: (vendégjáték Komáromban) Kakuk Marci szeren­cséje sz. 19 v. 15 BORODÁC SZÍNHÁZ: A hattyúk tava sz. 19 Üvegre festve v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Természeti katasztrófa (am.) sz., v. 15.30, 18 Nyolc mm (am.) sz., v. 20.30 OBZOR: Pokoli szerencse (cseh) sz., v. 16 Ronin (am.) sz., v. 18, 20.30 MLADOSŤ: Vasárnap vidéken (fra.) sz. 18 Gadjo Dilo (fra.) v. 20.15 Legkedvesebb évszakom (fra.) v. 18 Van Gogh (fra.) v. 20.15 CHARLIE CENTRUM: Hogyan szedtem fel a ta­nárnőt (am.) sz., v. 17,21 Az élet szép (ol.) sz., v. 16, 20.30 Vlastimi­leny Brodsky, a képzelt beteg (cseh) sz., v. 18.30 Celebrity (am.) sz., v. 18.30 Marsbéii nagybácsi (am.) sz., v. 17,18.45 Hullámtörés (dán­fr.-svéd-hol.-nor.) sz., v. 20.15 Gombköpők (cseh) sz. 20 Halott bogár (cseh) v. 20 Kettős szerep (cseh) sz., v. 18 KASSA DRUŽBA: Patch Adams (am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 TATRA: Szük­ségállapot (am.) sž., v. 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Payback - Vissza­vágó (am.) sz., v. 16, 18, 20 ÚSMEV: Természeti katasztrófa (am.) sz., v. 16, 18, 20 IMPULZ: Játsz/Ma (am.) 16.15, 19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Sziki-szökevény (am.) sz., v. 17.30, 20 VÁG SELLYE - VMK: Természeti katasztrófa (am.) sz., v. 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Patch Adams (am.) sz., v. 17, 19 LÉVA ­JUNIOR: Apád-anyád idejöjjön! (am.) sz., v. 16.30, 19 SLOVAN: Se­kalnak meg kell halnia (cseh) sz. 19 A becsületes kovácslegény v. 15 GALÁNTA - VMK: Egy bogár élete (am.) sz., v. 15.30, 17.30 NAGY­MEGYER- SLOVAN: A vizesnyolcas (am.) v. 19 MTI-HIR Budapest. - A rám bízott pénzek szűkössége miatt, amely egymilli­árd hétszázkilencven millió fo­rint, más módon kell ünnepel­nünk a magyar államiság ezer évét - közölte Nemeskürty István, a milleneumi ünnepségsorozatot felügyelő kormánybiztos. Hozzá­tette: a biztosi hivatalnak el kell tekintenie a nagyarányú beruhá­zásoktól, épületek, létesítmények létrehozásától, és helyette képző­művészeti, köztéri alkotások megszületését, hangversenyeket, különlegességnek számító köny­vek kiadását, valamint országos ünnepségek megrendezését kí­Május 31-én és június 1-jén a Jászai Mari Színházban: Színházi konferencia MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. A magyar színházak jö­vője az új évezredben címmel ren­dezik meg az első magyar színház­szakmai konferenciát a tatabányai Jászai Mari Színházban május 31­én és június l-jén - hangzott el a tanácskozást ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón Budapesten. Szemán Béla színész-rendező, a konferencia igazgatója elmondta: az információ forradalmának ko­rában e sajátságos terület munka­társai sem engedhetik meg maguk­nak, hogy ki- és lemaradjanak az őket érintő kihívásokat, feladato­kat és a döntések előkészítését ille­tően. Mint hangoztatta: mindeh­hez lehetőséget és fórumot kíván biztosítani a kétnapos eszmecsere, amelyre a teátrumi szakma min­den ágának képviselőit meginvi­tálták, beleértve a határon túli együtteseket is. A tanácskozás szekcióüléseinek sorában Vezetési stílus és struktú­raváltás a színházak élén címmel a direktorok osztják meg tapasz­talataikat, ötleteiket a különféle gazdasági vállalkozásban - példá­ul közhasznú társaságként - mű­ködő teátrumi formákról, elő­nyökről és buktatókról. Kúlön témakört képez a színhá­zak műszaki fejlesztése a XXI. szá­zadi elvárások tükrében; az infor­matika a színházban; a színházi érték- és érdekvédelem; a kell-e társulat a jövőben; a magyar szín­házi kultúra Európában; a hatá­rontúli magyar színházak jelen helyzete és jövője; az idegenfor­galom és külső finanszírozás, va­lamint a kritika kritikája, avagy miért tartják kritikán alulinak a kritika helyzetét az ítészek. A tanácskozáshoz kapcsolódó kiál­lítás és vásár keretében színház­technikai cégek mutatják be új­donságaikat. Ránk tört az öt perc címmel szabadtéri gálaműsor zár­ja az első országos színházszakmai konferenciát, amelyet - a szerve­zők reményei szerint - évente megrendeznek majd. Zubornyák Zoltán, a fórumnak helyszínt adó tatabányai együttes igazgatója emlékeztetett arra, hogy az 1994 óta Jászai Mari ne­vét viselő színház mintegy művé­szeti központként működik. Az önálló társulat nélküli teátrumban évente kétszázharminc előadást tartanak, és mindezeken kívül ott­hont adnak egyéb kulturális ese­ményeknek is, mint például kiállí­tásoknak és koncerteknek is. Kulturális párbeszéd elindítását szándékozták megcélozni a két nyelven is megrendezett előadás létrehozói Ketten az a.ha Színházban Köztéri alkotások megszületését kívánják támogatni Milleneumi ünnepségek vánják támogaüii. A kormánybiz­tos beszámolt arról is, hogy hetvenöt település kért támoga­tást valamelyik történelmi szemé­lyiség szobrának felállításához, öt helység millenniumi festményt szeretne készíteni, 115 település pedig helytörténet megírásához igényelt támogatást. A szent korona országjáró útjának ötletével kapcsolatban (amelyet Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ve­tett fel nemrégiben) úgy véleke­dett: addig, amíg az ereklye jogál­lásáról nem születik döntés, tör­vényi szabályozás, szót sem érde­melnek a tervek, a korona a mú­zeum „fogságában" marad. Komárom. Pozsony. Nyolc hónappal ezelőtt egy külön­leges színházi bemutató volt Komáromban, ma pe­dig egy hasonlóan különle­ges bemutató lesz Pozsony­ban. Az ötlet egyedülálló a maga nemében. B. SIPOSS ILDIKÓ Szlovák szerző művét magyar és szlovák nyelven, magyar és szlo­vák közönség előtt mutatták és mutatják be komáromi és pozsonyi színművészek. Május 17-én, 18 órától pedig egymás után mindkét előadás megtekinthető. A két előadás ötlete egy testvérpár, Viki Janoušková dramaturg és Šte­fan Korenči rendező fejéből pat­tant ki. Ők egyben a pozsonyi a.ha. Színház létrehozói és működtetői. A kis kamaraszínházban Anna Ja­vorková, Marian Geišberg, Ján Kroner és Tóbiás Szidi játssza a Ketten szlovák változatát, míg Né­meth Ica, Mokos Attila, Benkő Gé­za és Vincze Emőke alakítását lát­hatják a nézők a magyar változat­ban. Mindkét előadás rendezője Štefan Korenči. A darab szerzője, Július Barč-Ivan a szlovák iroda­lomban már klasszikusnak számít. A darab önmagában is izgalmas, de egy különleges magyar-szlovák projekt részeként még sok-sok meglepetést tartogat. Az előadásokról az a.ha Színház A továbbfejlesztés kívá­natos lenne mindkét nemzet szempontjából. dramaturgjától és az előadásban részt vevő színészektől szerettünk volna megtudni többet. - Munkánk május 17-én éri el csúcspontját - mondta Viki Ja­noušková amikor is 18 órai kezdet­tel szlovákul, 20.órától pedig ma­Benkö Géza (Mauro) és Mokos Attila (August) gyar nyelven mutatjuk be ugyan­azt a színdarabot. Bár a rendezés ugyanaz, de ahogy nincs két egy­forma előadás, úgy ez a két válto­zat is hordozhat magában megle­petéseket, különösen az emberi kapcsolatok ábrázolása terén. Re­méljük, sokan lesznek kíváncsiak a két előadásra, hiszen egyfajta kul­turális párbeszéd elindítását szán­dékoztunk megcélozni ezzel a pro­jekttel, melynek továbbfejlesztése igencsak kívánatos lenne mindkét nemzet szempontjából. Mokos Attila is elismeréssel beszél az előadásról: - Mint az előadás szereplője fontosnak tartom, hogy részese lehettem ennek a munká­nak. A Ketten komáromi nagyszín­padi előadása egészen más színé­szi eszközöket igényel, mint az a.ha. Színház kamaraterme. Ez utóbbiban ugyanis egy szobányi területen szinte testközelbe kerü­lünk a nézőkkel, a játéknak telje­sen hitelesnek kell lennie. Színé­szileg rengeteget tanulhattunk a Ketten kis- és nagyszínpadi próba­folyamata során. Jó ideje játsszuk már a Kettent ­mondja Benkő Géza. - Sajnos mos­tanában elég ritkán. Színészileg rengeteget adott az, hogy a dara­bot nagy- és kisszínpadon is el­játszhattuk. Ez volt az első - és me­rem remélni, nem az utolsó - mun­kám Štefan Korenčivel, akinek sze­mélyében egy kivételes rendező­(Ladislav Vallach felvétele) vei dolgozhattam együtt. A szí­nészkollégákkal sikerült egy olyan kvartettet kialakítanunk, mely ké­pes volt mind a nagy-, mind pedig a kisszínpadi változat hiteles meg­formálására. Egymásból építkezni csak akkor lehet, ha a színészek emberileg is közel állnak egymás­hoz, és ez egyben a rendező, Števo Korenči érdeme is. Türelmetlenül várom a Ketten szlovák nyelvű be­mutatóját, hiszen már a szerep­osztásból adódóan is kissé külön­böző emberi viszonyok alakulnak ki a szereplők között, mint a mi változatunkban. Hallatlanul büsz­ke vagyok arra, hogy részt vehet­tem ebben a projektben, melynek remélem, lesz még folytatása. FELHÍVÁS Táncháztörténeti anyagok gyűjtése Az 1997-ben negyedszázados jubi­leumát ünneplő táncházmozga­lom nemcsak a magyar kultúra egyik sajátos színfoltja, hanem egész Európában mintául szolgáló nemzeti hagyományokon alapuló közművelődési forma. A mozga­lom indulása utáni első évtizedben a kúlönböző társadalomtudomá­nyok képviselői, politikusok, mű­vészek, közéleti személyiségek nagy érdeklődéssel kísérték, kutat­ták, tanulmányozták annak jelen­ségeit, belső törvényszerűségeit. A tudományos érdeklődés a nyolcva­nas évek végére átmenetileg lany­hult, napjainkban azonban egyre többen keresik a mozgalom ne­Táncháztalálkozó a Budapest Sportcsarnokban (Dömötör Ede felvétele) gyedszázados történetének doku­mentumait, próbálják leírni és ér­telmezni egyes jelenségeit. A kutatók és laikus érdeklődők azonban egyelőre nélkülözik azt a szakgyűjteményt, ahol a tácház­mozgalommal kapcsolatos doku­mentáció, megjelent publikációk, illetve a mozgalom tárgyi emlékei egy helyen megtalálhatók lenné­nek. Ma még kitartó és szívós munkával, a megfelelő anyagi és technikai háttér megteremtésével összegyűjthető ez az anyag. Ezért jött létre Halmos Béla kezdemé­nyezésére és vezetésével a Ma­gyar Művelődési Intézetben a Táncház Archívum, amely éppen ennek a szerteágazó anyaggyűj­tésnek, archiválásnak és a majda­ni kutatásnak a bázisa lesz. A táncházmozgalom történetének feldolgozásához és bemutatásá­hoz, az elvégzendő tudományos kutatásokhoz és a különböző publi­kációk elkészítéséhez a legkülön­bözőbb típusú anyagokat kell ösz­szegyűjteni: Szöveges-grafikus anyagok (újságcikkek, könyvek, fo­lyóiratok, tanulmányok, plakátok, szórólapok, meghívók, rendezvé­nyek programjai, címlisták, levél­A határon túli anyag szinte teljesen hiányzik a Táncház Archívumból. tári anyag), fotók, hangzóanyagok, film- és videofelvételek és tárgyak (pl. hírességek jellegzetes haszná­lati tárgyai, ruhadarabjai, egyes hosszú ideig működő táncházak berendezési tárgyai, táncházas tá­borokban készült kézműves termé­kek, hangszerek, szobrok, rajzok, festmények, jellegzetes öltözékek és kiegészítők stb.) A fentiek értelmében tisztelettel kérjük tehát valamenyi táncházast határon innen és túl, hogy bocsás­sa a Táncház Archívum rendelke­zésére a birtokában levő - a tánc­házmozgalom történetével bármi­Ma még kitartó és szí­vós munkával össze­gyűjthető ez az anyag. lyen módon kapcsolatban álló ­nélkülözhető dokumentumait és tárgyait, biztosítva ezzel az anya­gok szakszerű további megőrzését és a szerzői jogi előírásoknak meg­felelő használatát. Azokat a ma­gánszemélyeket és intézményeket, akik birtokában olyan táncháztör­téneti anyag van, amelyet nem tudnak eredetiben az Archívum rendelkezésére bocsátani, arra kérjük, hogy értesítsenek bennün­ket ezekről az anyagokról, hogy nyilvántartásba tudjuk venni. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a majdani kutatók és történetírók minél teljesebb képet tudjanak fes­teni a mozgalom valamennyi ágá­ról és résztvevőjéről. Különösen fontos ez a vidéki és határon túli anyag esetében, amely az Archí­vum eddig összegyűlt anyagából szinte teljesen hiányzik! A küldeményeket és információkat a következő címeken és telefonokon várjuk: Táncház Archívum: Magyar Művelődési Intézet, 1011 Budapest, Corvin tér 8. Tel.: 201-3766177 vagy 201-4492 (Népművészeti Fő­osztály). Fax: 2011-5164

Next

/
Oldalképek
Tartalom