Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-12 / 107. szám, szerda

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 10. Hamenei hajthatatlan Teherán. Szajed Ali Hamenei, Irán legfelsőbb ve­zetője a parlamentnek kül­dött levelében elutasította azt a kérést, hogy részesítse ke­gyelemben az egy hete bebör­tönzött volt teheráni polgár­mestert. A törvényhozás többségének kérvényére vála­szolva az ajatollah azt írta, hogy nem lenne helyes be­avatkozni az igazságszolgál­tatás dolgába. A reformpárti Karbacsi - akinek kulcsszere­pe volt a mérsékelt Mohammed Hatami elnök megválasztásában - a múlt héten kezdte meg kétéves börtönbüntetésének letölté­sét, miután közpénzek elsik­kasztása miatt elítélte őt a konzervatív iszlám igazság­szolgáltatás. (MTI) Enyhített ítéletek Újdelhi. Az indiai legfelsőbb bíróság jóváhagyta négy, je­lenleg is börtönben ülő elítélt halálbüntetését, akiket Radzsiv Gandhi korábbi mi­niszterelnök 1991 májusában történt meggyilkolásával vá­doltak. Mostani döntésével a bíróság az 1998 januári ítéle­tét bírálta felül: akkor a me­rénylet kitervelésével gyanúsí­tott 10 indiai és 16 Sri Lanka-i állampolgár mindegyikét ha­lálra ítélték. Most három to­vábbi vádlott büntetését élet­fogytiglanra mérsékelték, míg a többieket felmentették. Ra4zsiv Gandhi azzal vívta ki a Sri Lanka-i szeparatisták ha­ragját, hogy 1987-ben indiai csapatokat vezényelt a sziget­országba. (MTI) Az egykori miniszterelnökkel pokolgép végzett a dél-indiai Tamilnádu államban, egy vá­lasztási nagygyűlésen. (Archívum) Bombázások Irakban Ankara. Amerikai repülőgé­pek tegnap iraki radarállomá­sokat bombáztak az északi re­pülési tilalmi övezetben, miu­tán észlelték, hogy az iraki radarok bemérték őket Az F-16-osok lézervezérlésű bombákat vetettek be - a hé­ten már másodszor. (MTI) Himalájai incidens Szrinagar (India). Pakisztá­ni katonák aknavetőkkel lőt­tek tegnap egy, a Himalája lábánál fekvő települést a vi­tatott kasmíri-pakisztáni ha­tárnál. A tüzérségi támadás­nak hivatalos források sze­rint két sebesültje van, a tele­pülés lakói azonban négy sé­rültről és egy halálos áldo­zatról is beszámoltak. Az in­diai katonák szintén aknave­tőkkel válaszoltak a táma­dásra. A pakisztáni-indiai határ térségében rendszere­sek a tűzpárbajok. Az utolsó nagyobb incidens múlt év jú­liusában történt, ekkor több mint száz polgári személy vesztette életét. (MTI) A kínai fővárosban tegnap már nem voltak tüntetések Peking nagyon dühös Es mit ír az újság? Macedóniában albán nyelvű lap jelent meg a koszovói menekültek számára, s nyomban ka­pós lett - a Szkopje melletti Stankovaci menekülttáborban is. (TA SR/EPA) A NATO óvatos, a brit külügyminiszter szerint Milosevicsben nem lehet megbízni A tettek számítanak Belgrád/Brüsszel/London/ Moszkva. Belgrádban tegnap délután 15.39-kor lefújták a két órakor elrendelt légiria­dót. A Tanjug szerint a a fővá­rostól 15 kilométerre észak­nyugatra fekvő batajnicai ka­tonai repülőtéret bombázta a NATO HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A jugoszláv hírügynökség arról is be­számolt, hogy a NATO légiereje dél­előtt ismét bombázta Nis ipari ne­gyedét - a támadásnak egy halottja van, öt személy megsérült. A Studio B rádió szerint Milosevics szocialista pártjának két vezető tisztségviselője, Dusán Matkovics és Goran Alekszics is a sebesültek között van. Ők éppen a NATO által korábban is bombázott térségben jártak. Tegnapra virradó éjszaka a jugo­szláv fővárosban nem, de környé­kén több célpontot is támadtak a NATO harci gépei. Légi csapást hajtottak végre egyebek között a Belgrádtól délnyugatra fekvő ba­rid Prva Iskra vegyipari kombinát, a pancsovai (Pancsevo) vasúti pá­lyaudvar ellen, és rakéta csapó­dott be a jugoszláv fővárostól 50 kilométerre délkeletre fekvő Szendrő (Szmederevo) egyik la­kónegyedébe, könnyebben meg­sebesítve két helyi lakost. Találat érte az Obrenovac-Valjevo és a Belgrád-Nis autópályát. A NATO fenntartja a maximális ka­tonai, diplomáciai és gazdasági nyomást Milosevics jugoszláv ál­lamfőre, amíg Belgrád el nem fo­gadja és nem teljesíti a nemzetközi követeléseket - jelentette ki teg­nap a szövetség szóvivője. Jamie Shea megerősítette, hogy Koszo­vóban - egy előző napi jugoszláv bejelentéssel ellentétben - nyoma sem látszik szerb kivonulásnak. Márpedig a NATO mind a negy­venezer katona és háromszáz tank távozásához ragaszkodik, illetve a másik négy feltétel teljesítéséhez is. „Beszélni könnyű, a tettek szá­mítanak" - szögezte le Shea. A brit külügyminiszter is úgy véle­kedett: semmi jel nem utal arra, hogy a szerb erők megkezdték vol­na a kivonulást Koszovóból. Robin Cook elmondta, hogy a felderítési adatok éppen a belgrádi bejelentés ellenkezőjét mutatják: a jugoszláv hadsereg folytatja a védelmi állá­sok kiépítését az albán határ men­tén és többfelé is folytatja művele­teit a koszovói albán fegyveresek ellen. Cook leszögezte: a NATO akkor sem fogja leállítani a légi csapásokat, ha Belgrád jelentős Már üres az UNHCR kasszája Szkopje. Arra kérjük a nemzetközi közösséget, hogy fordítson több pénzt a koszovói menekültek ellátásának segítésére: a máso­dik negyedév közepére ugyanis gyakorlatilag elfogyott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának június végéig e célra fordítható ke­rete, vagyis 143 millió dollár-jelentette ki tegnap Rod Redmond, az UNHCR helyi szóvivője. Hozzátette: nem számítottak arra, hogy hat hét alatt 780 ezer ember menekül el Koszovóból. Emlé­keztetett egyben arra is, hogy közülük eddig alig 36 ezret fogadtak be más, távolabbi országok. Jelenleg 423 ezer menekült Albániá­ban, 239 ezer Macedóniában, 63 ezer Montenegróban van. (MTI) Ibrahim Rugova, Vuk Draskovics és Paskal Milo elképzelése Koszovó jövőjéről Függetlenségtől a gyámságig ÖSSZEFOGLALÓNK Róma/Párizs/Athén. Mi lesz Ko­szovóval a háború után? Ez a kér­dés egyre gyakrabban merül fel, annak ellenére, hogy egyelőre még nem tűnik túl közelinek a béke megteremtése. Az alábbiakban há­rom - a válságban és a rendezés­ben egyaránt érintett - politikus véleményét ismertetjük. A végső cél Koszovó teljes függet­lensége - közölte Ibrahim Rugova mérsékelt koszovói vezető, aki ed­dig elfogadta a tartomány önigazga­tását a megmaradt jugoszláv föde­ráción belül. Olasz újságíróknak nyilatkozva Rugova kijelentette: mindig is úgy gondolta, hogy a leg­jobb megoldás a függetlenség, és ezt most ki is mondja. A rambouiílet-i egyezmények által előirányzott au­tonómia immár nem lenne elegen­dő a térség végleges stabilizálásá­hoz - indokolta álláspontjának vál­tozását. A nemzetközi javaslatok el­vetésével Belgrád elszalasztotta az alkalmat arra, hogy beleszóljon Ko­szovó jövőjének alakításába - vélte. Az olasz parlament külügyi bizott­sága előtt Rugova azt mondta, hogy pluralista, többetnikumú és több­vallású független államot képzel el a jelenlegi határok között, vagyis nem lenne szó „Nagy-ÁJbánia" megte­remtéséről. Hozzáfűzte: a független Koszovóban különleges jogokat ga­rantálnának a szerbeknek. Vuk Draskovics, a posztjáról április­ban eltávolított volt jugoszláv mi­niszterelnök-helyettes szerint Ko­szovónak „egy igen különleges au­tonómiát" kellene kapnia, „két pár­huzamos jogrendszerrel". A francia Le Figaróban tegnap megjelent in­terjújában Draskovics azt fejtegette, hogy a két jogrendszer közül az egyik nyugati mintájú szerb lenne, a másik pedig a muzulmán koszovói­aknak megadná a lehetőséget, hogy az albán sajátosságokkal kiegészí­tett iszlám jogrend szerint élhesse­nek. Ez utóbbi Draskovics szerint a saria alkalmazását jelentené, de egyben érvényesülhetne a bessza al­bán szokásjog, azaz egy család, egy közösség kollektív felelőssége, vala­mint a törzsi szerveződés. Albánia álláspontja szerint vi­szont Koszovót nemzetközi gyám­ság és irányítás alá kellene he­lyezni, mert az albánok nem tud­nak szerb fennhatóság alatt élni. Paskal Milo albán külügyminisz­ter az Ekszuszia című görög napi­lapban tegnap megjelent interjú­ban elutasította azt az elképze­lést, hogy Koszovót majdan egye­sítsék Albániával. A tartomány­nak meg kell kapnia az őt megille­tő jogokat, nemzetközi védnök­ség alatt - hangsúlyozta Milo. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Peking. Kína tegnap élesen bírálta az Egyesült Államokat, mert az megakadályozta, hogy a Biztonsá­gi Tanács olyan határozatot hoz­zon, amely megbélyegezné a belg­rádi kínai nagykövetség elleni szombati NATO-támadást. Csu Pang-cao külügyi szóvivő kijelen­tette: Peking nem fogadja el ezt az erőszakos magatartást, és folytatja kampányát, hogy elérje a BT elíté­lő határozatát. Bár Peking már meg is fogalmazott egy határozattervezetet, amely éle­sen elítélte volna a NATO-csapást ­mint egy ENSZ-tagállam szuvereni­tásának „égbekiáltó megsértését" -, a 80 perces találkozó eredmény nél­kül ért véget, és újabb ülésre még csak időpontot sem határoztak meg. A kínai külügyminisztérium ugyan­akkor nem nyilatkozott arról, hogy az amerikai elnök nyilvános bocsá­natkérése megfelelő-e Peking szá­mára. Csu Pang-cao mindössze annyit mondott: „tudunk Clinton el­nök nyilatkozatáról", s Kína tovább­ra is szoros figyelemmel kíséri az események alakulását. Tegnap délelőtt már egyetlen tünte­tő sem jelent meg a kínai főváros diplomáciai negyedében, ahol há­rom napon át heves tüntetések zaj­lottak. Az amerikai és brit nagykö­vetség épülete előtt már csak rend­őrök tartózkodtak. Közben Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök balkáni különmegbí­zottja befejezte pekingi tárgyalásait. A kínai elnökkel tartott találkozója után hangsúlyozta: Oroszország és Kína alapvető álláspontja, hogy elő­ször a bombázásokat kell beszüntet­ni, és utána lehet áttérni a G-8 keret­megállapodásának tanulmányozá­sára, amely a jövőbeli tárgyalások alapjául szolgálhat. Csernomirgyin hangsúlyozta, hogy a válság nem oldható meg Jugoszlávia elnöke, Szlobodan Milosevics nélkül, mert nincsenek más személyek, akikkel tárgyalni lehetne. A román szenátus elfogadta a vitatott törvénycikkelyt Kisebbségi nyelven is mértékű csapatkivonást hajtana végre. Milosevics épp elégszer bi­zonyította, hogy nem lehet meg­bízni ígéreteiben. A balkáni válságról, a G-8 bonni külügyminiszteri értekezletén el­fogadott rendezési elvek gyakorla­ti megvalósításáról konzultál az orosz vezetéssel Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyet­tes, aki tegnap érkezett Moszkvá­ba. Először Georgij Mamedov kül­ügyminiszter-helyettessel tárgyalt zárt ajtók mögött, és várhatóan ma találkozik Igor Ivanov külügymi­niszterrel, valamint Viktor Cserno­mirgyin balkáni különmegbízottal. Az orosz külügyminiszter eköz­ben tegnap Hubert Védrine fran­cia külügyminiszterrel konzultált a jugoszláviai helyzetről. Védrine rövid munkalátogatásával Jac­ques Chirac elnök ma kezdődő moszkvai tárgyalásait készítette elő - amelyek fő témája ugyan­csak a balkáni válság lesz illetve Lionel Jospin kormányfő május végére tervezett vizitjét. MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A román szenátus tegnap nagy szavazattöbbséggel elfogadta a helyi közigazgatásról szóló tör­vény tervezetének azon cikkelyét, amely a nemzeti kisebbségek anya­nyelvének közéleti használatát sza­bályozza. A törvénytervezet 90. cik­kelye kimondja, hogy azokban a helységekben, ahol az összlakosság több mint 20 százalékát valamely nemzeti kisebbség teszi ki, az adott nemzeti kisebbség anyanyelvén is lehet érintkezni, mind írásban, mind szóban a helyi hatóságokkal. A cikkely arról is rendelkezik, hogy ezekben a helységeken a helység­névtáblákat és a hivatalok névtáblá­it a nemzeti kisebbség anyanyelvén is feliratozni lehet. Ugyancsak előír­ja, hogy a közönségkapcsolatot tar­tó hivatalnokok között olyan szemé­lyeket is kell alkalmazni, akik isme­rik az ottani kisebbségi anyanyelvet. A cikkelyt az ellenzék rendkívül hevesen támadta, és valamennyi bekezdéséhez módosító indítvá­nyokat terjesztett elő. Miután a szenátus ezeket rendre leszavazta, a cikkely egészéről tartott szavazá­son az ellenzéki képviselők jelen­tős része nem vett részt, így azt 71 igen szavazattal fogadták el 12 el­lenszavazattal szemben, 6 tartóz­kodás mellett. A szavazás eredmé­nye azt mutatja, hogy a kormány­koalíció pártjainak szenátorai ez­úttal teljes létszámban jelen voltak és fegyelmezetten, a pártvezetők koalíciós megállapodásának meg­felelően szavaztak. A duma a héten vitatja meg az államfő elleni vádemelést Jelcin máris taktikázik MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóháza május 13-15-én vitatja meg a Borisz Jelcin államfő ellen felhozott vádakat. Az „impeach­ment" öt vádpontban igyekszik megalapozni Jelcin bűnösségét, s leváltásának szükségességét: a Szovjetunió feldarabolása, az o­rosz törvényhozás épületének 1993-as szétlövetése, a hadsereg szétzüllesztése, az orosz nép ellen elkövetett népirtás, illetve a cse­csen hadjárat. A duma a tanúk meghallgatása és a vita után külön-külön szavaz a vád­pontokról, s amennyiben legalább az egyik vádat 300 szavazattal, vagyis kétharmados többséggel fo­gadják el, a vádemelési eljárás meg­kezdődik, s a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság véleményezé­si eljárását követően a felsőház mondja ki a végső szót az orosz al­kotmány 93. pontja értelmében. Az állami dumát az eljárás ideje alatt nem oszlathatja fel az államfő. Jelcin elnök kormányváltást fontol­gat, s valószínűleg Nyikolaj Aksze­nyenko vasútügyi minisztert jelöli kormányfőnek, még mielőtt a tör­vényhozás szavazna az államfő el­leni vádemelésről - jelentette teg­nap az Eho Moszkvi rádióállomás jól értesült Kreml-hivatalnokokra hivatkozva. Bár ezt a Kreml tegnap cáfolta, kétségtelen ez lehetne Jel­cin számára a kiút. Amennyiben ugyanis a törvényhozás megszavaz­za a vádemelést, akkor az eljárás végéig, maximum három hónapig a duma nem oszlatható fel. Viszont kormányválság esetén, amennyi­ben a képviselők nem fogadják el az államfő kormányfőjelöltjét - és ez valószínű, mert a baloldali többsé­gű duma egyértelműen kiáll a Pri­makov-kabinet mellett - az alkot­mány a törvényhozás alsóházának feloszlatására kötelezi az elnököt. Felfüggesztik a jeruzsálemi palesztin irodák bezárását Netanjahu kudarca MTI-HIR Jeruzsálem. Az izraeli legfelsőbb bíróság tegnap felfüggesztette az Orient House-ban működő három palesztin iroda bezárásáról hozott izraeli kormányrendelet végrehajtá­sát. A határozat felszólítja az izraeli kormányt, hogy a hétfői parlamenti választások előtt ne zárassa be az irodákat. Dalia Dorner bírónő egyúttal hét nap haladékot adott a rendeletet aláíró Avigdor Kahalani belbiztonsági miniszternek és a ke­let-jeruzsálemi palesztin tisztségvi­selőknek, elsősorban Feiszal Husze­ininek, a palesztin kormány Jeru­zsálem ügyeivel foglalkozó minisz­terének, hogy ismertessék állás­pontjaikat és adjanak magyarázatot arra, miért nem sikerült megegye­zésre jutniuk a kérdésben. Az Ír Salem elnevezésű zsidó béke­szervezet fordult tegnap reggel a legfelsőbb bírósághoz, mivel véle­ménye szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnököt pusztán választá­si megfontolások vezérelték, ami­kor az irodák bezáratása mellett döntött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom