Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-12 / 107. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 11. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK A közeljövőben további 2000 kérvényező kaphatja meg a megígért kölcsönt az Állami Lakásfejlesztési Alapból Pénz a lakásépítés támogatására Ezekben a napokban érkezik az Állami Lakásfejlesztési Alaptól (ALA) az első mint­egy ezer építkezőnek a meg­ígért támogatás. A többi, csaknem 7000 kérvényező pedig abban reménykedik, hogy az ő kérvényükre is jut pénz. KÜRTI ISTVÁN Mivel az állami költségvetés 1,2 milliárd koronát osztott ki az alap számára, nyilvánvaló, hogy a kö­zeljövőben további 2000 kérvé­nyező kaphatja meg a kölcsönt. Ha a pénzforrások kimerülnek, meg­szűnik a támogatás folyósítása. így majdnem 5000 várakozó számára kell még pénzt biztosítani. Az álla­mi költségvetésből nem lehet to­vábbi összeggel számítani, az egyedüli megoldás - egyéb pénz­források után nézni. Külföldi vagy belföldi hitel segítséget jelenthet­ne, azonban ezt a kormány való­színűleg nem lesz hajlandó elfo­gadni, mivel az állam adóssága így is nagyon tetemes. Ezért aztán sok más megoldás nem kínálkozik, és csak arra várni, hogy a jövő évi költségvetés bőkezűbb lesz az épí­tésügyi tárcával, nem lenne célsze­rű. Részben segítséget jelentene az is, ha lerövidítenék a már folyósított kölcsönök idejét, ami a gyakorlat­ban megemelné a havi törleszten­dő összeget. Ez a megoldás némi megterhelést jelentene az összes résztvevő számára, vagyis a kérvé­nyezők, ajárási hivatalok lakáspo­litikai osztályai, valamint az ÁLA számára is. Az ötlet egyszerű, a megvalósítás azonban már komplikáltabb. A Ha a pénzforrások kimerülnek, megszűnik a támogatás folyósítása. kérvényezőknek, valamint a keze­seknek újra kellene igazolniuk az elmúlt 6 hónapi jövedelmüket. Ezeknek az adatoknak alapján a járási hivatal lakáspolitikai osztá­lyán megállapítják, hogy mekkora összeggel lehetne növelni a havi törlesztést, vagyis hogy milyen időre lehetne csökkenteni a köl­csön törlesztését. Mivel ez a meg­oldás feltételezi, hogy teljesen ön­kéntes alapon döntenek a kérvé­nyezők, csak a kérvényező pénz­tárcájának vastagságától függ, mennyivel tudná és lenne hajlan­dó növelni a havi törlesztendő ösz­szeget. Az mindenki számára világos, hogy ha a kölcsön a lehető leg­hosszabb ideig, vagyis 30 évig van törlesztve, akkor a kamat is maga­sabb, mintha 20 vagy csak 15 évig tartana a részletfizetés (lásd táblá­zatunkat). Például vegyünk egy ügyfelet, aki 500 000 Sk-t térít kölcsön 300 000 Sk 500 000 Sk törlesztés havi kamatráfizetés havi kamatráfizetés években összeg összeg 30 1.265 155.400 2.109 259.240 25 1.423 126.900 2.372 211.600 20 1.664 99.360 2.733 165.520 15 2.072 72.960 3.453 121.540 10 2.897 47.640 4.829 79.480 Ha a kölcsön 30 évig van törlesztve, akkor a kamat is magasabb, mintha 20 vagy csak 15 évig tartana a részletfizetés. vissza 3% kamatlábnál 30 évig ­akkor havi 2109 Sk összeget tör­leszt, és a kamatra összesen 259 240 Sk-t fizet ki. Hogyha ugyanezt a kölcsönt, mondjuk, 20 évig fizet­né havi 2773 Sk-val, akkor kiszá­míthatjuk, hogy a kamatra 165 520 Sk-t kell kifizetnie. A különb­ség pedig valószínűleg nem ele­nyésző összeg sokak számára. Ezért érdemes elgondolkodni azon, nem előnyösebb-e havonta nagyobb összeget fizetni, de rövi­debb ideig - vagyis a konkrét eset­ben 624 Sk-val megemelni a visz­szatérítendő összeget, ily módon megtakarítva majdnem 100 000 Sk-t (lásd a táblázatot). Ha az ügyfél eldönti, hogy mennyi­re szeretné megváltoztatni a tör­lesztés időtartamát, akkor a be­nyújtott kérvény alapján az ÁLA kidolgoz egy függeléket a már léte­ző szerződéshez. Miután mindkét fél aláírta a szerződés módosítá­sát, utána változhat meg a havi részlet. Ezen a módon lehetne eljárni az új kérvényezőknél, sőt a most vára­kozóknál is. Náluk egyszerűbb len­ne a dolog, mivel már a készülő szerződésben ki lenne javítva a törlesztés rövidebb ideje. Az ÁLA-hoz befolyó összegek növe­kedésével részben elő lehetne te­remteni az annyira hiányzó pénzt a további kölcsönök finanszírozásá­ra. Az alap számára ez többletmun­(lllusztrációs felvétel) kát jelentene a függelékek kidolgo­zása miatt. Azonban ez a megoldás enyhítené az alap gondjait, és így több kérvényező igényeit lehetne teljesíteni, ami egyértelműen az alap elsődleges érdeke. Csodát azonban nem várhatunk, de ha csak 200 kérvényező gondját sike­rülne megoldani, az is haladás len­ne. Az az érvelés, mely szerint az ALA ezzel a megoldással hosszabb távon veszít a kamatokon, nem helytálló. Ugyanis per pillanat nem az a lényeges, hogy hány milliárd koronával rendelkeznék a visszafi­zetendő összegből az alap 30 év múlva, hanem az, hogy jelenleg minél többen juthassanak hozzá a támogatáshoz. Minél hamarabb lesz az alap független az állami költségvetéstől, annál jobb, és a fel­vázolt megoldás segítene hama­rabb elérni ezt a célt. Az egyetlen kérdés csupán az, hogy azok a polgárok, akik idáig részesültek az állami támogatás­ban, hajlandóak-e most valamit tenni másokért. Most itt a lehető­ség bizonyítani, hogy a tavalyi vá­lasztás óta nemcsak a kormány változott, hanem a polgárok hoz­záállása is. Legalábbis azé all 000 családé, mely az előnyös építkezé­si kölcsönhöz már hozzájutott. A szerző az Érsekújvári Járási Hivatal lakáspolitikai osztályá­nak megbízott vezetője. Szlovák fegyvergyárak Harckocsikat újítanak fel Brünn. Szlovák fegyvergyárak közreműködésével korszerűsítik a cseh hadsereget. A cseh védelmi miniszter szerint a szlovák cégek lengyelországi és magyarországi korszerűsítési programokban is részt vesznek a jövőben. A cseh hadsereg legfontosabb beruházá­sai a következő két év során a T­72-es harckocsik modernizálása és mintegy 70 L-159 típusú harci gépvásárlása lesz. (MTI) A komáromi hajógyár „háborús" vesztesége már meghaladja a százmillió koronát Vesztegelnek a legyártott hajók ÚJ SZÓ-HlR Komárom. Komoly gondokat okoz a balkáni háború a környék legnagyobb vállalatának, a komá­romi hajógyárnak. Juhász György kereskedelmi igaz­gató lapunknak nyilatkozva el­mondta, a gyár eddigi vesztesége 100 millió koronára rúg, ám na­ponta növekszik. A komáromi hajógyárnak erre az évre tizennégy tengeri hajóra van megrendelése. Ebből már hármat legyártottak. Egyiket még a balká­ni háború kirobbanása előtt átad­ták a megrendelőnek, a másik úszómű jelenleg Magyarországon vesztegel, a harmadik hajó pedig Komáromban várja, hogy útnak indulhasson. Ez annál is inkább gondot okoz a leányvállalatokkal együtt több mint 3 ezer alkalma­zottat foglalkoztató gyárnak, mert a hajók eladására vonatkozó szer­ződés értelmében a megrendelő a vételár nagyobb részét az úszómű átvétele után fizeti ki a gyártónak. A hajógyárnak viszont továbbra is folytatnia kell a megrendelt úszó­művek gyártását, azaz meg kell vásárolnia a szükséges alapanya­gokat, fenn kell tartania az üzem­egységeket és nem utolsó sorban fizetnie kell az alkalmazottak bé­rét. Megtudtuk: a dolgozók egy része, hozzávetőleg 200 fő, az utóbbi na­pokban szabadságot vett ki. (-cza) A folyószámlák betéti kamatai (érvényben 1999. május 9-én) Bank 7 nap 1 hónap Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Lakossági folyószámla AG Banka Bank Austria Creditanstalt 9,125-10,125 9,25-11,25 10,25-12,25 12,25-13,25 13,50-14,50 2,00 Banka Slovakia 17,01 17,53 16,06 16,12 6,00 HypoVereinsenbank Slovakia 9,40-12,10 11,00-13,10 12,90-14,40 12,90-14,40 2,00 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 18,0-18,40 18,00-18,50 17,00-18,00 17,00-18,25 16,75-17,00 15,00-16,25 5,00-8,00 Istrobanka 14,00-15,50 15,50-16,30 16,00-17,30 16,50-17,80 16,80-17,00 16,50-17,00 5,00 Ľudová banka 10,50 13,25 15,25 16,00 15,50-16,00 3,50 Pol'nobanka 12,00-12,50 14,00-15,75 16,00-16,50 16,50-16,75 16,75-17,25 17,00-17,50 5,00-8,00 Postabank 12,70 16,40 16,60 17,30 17,60 17,10 4,00-11,50 Prvá komunálna banka 12,60 16,00 16,50 16,70 16,50 16,50 3,50-5,50 Tatra Bank 11,50-12,50 15,10-16,10 15,25-16,25 15,30-16,30 15,50-16,50 3,50 Slovenská kreditná banka 15,20-16,00 17,00-17,45 17,80-18,40 18,60-19,00 15,0017,50 16,00-20,00 3,00-11,00 Szlovák Takarékpénztár 9,65-10,40 10,75-12,50 15,35-16,10 12,00-16,50 11,00-14,00 3,50-16,00 Általános Hitelbank (VÚB) 16,60 15,00-17,10 16,00-17,60 16,50-18,10 16,50-19,00 17,00-19,50 3,75-9,75 TANÁCSADÓ Érvénytelen próbaidő D. J.: Magánvállalkozó va­gyok. Egy kis élelmiszerüzle­tem van. Ebbe az üzletbe ke­restem egy elárusítónőt, mert bővíteni akartam a nyitvatartás idejét. Amikor felvettem, megállapodtunk a három havi próbaidőben. Két hónap aiatt rájöttem ar­ra, hogy a hosszabb nyitva­tartási idő nem javít az üz­letmeneten, ezért próbaidő­ben felmondtam az alkalma­zottnak. Ő most azzal fenye­get, hogy bíróságra ad, mert a munkaszerződést csak né­hány nappal azután írtuk alá, hogy ő munkába lépett. Tudtommal nekem nyolc na­pom van arra, hogy a munkábalépésével kapcsola­tos hivatalos iratokat elin­tézzem. Én ezt a határidőt betartottam. Elmarasztalhat a bíróság? FEKETE MARIAN A hivatalos iratok, ügyek inté­zése és a munkaszerződés meg­kötése két, egymástól teljesen eltérő dolog. Á nyolcnapos ha­táridőben Önnek a már létre­jött munkaviszonnyal kapcso­latos hivatalos bejelentési köte­lezettségét kell teljesítenie (az új alkalmazottat be kell jelente­nie a különféle biztosításokra). A munkaszerződés megkötése nem egy nyolcnapos határidő kérdése. Egy ilyen munkaszer­ződésnek legkésőbb akkor kel­lene aláírva lennie, amikor az új alkalmazott munkába lép. El kell mondani azt is, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) az alkalmazottak, a munkavál­lalókjogait védve nem ragasz­kodik ahhoz, hogy a munkavi­- szonyt csak írásban megkötött munkaszerződéssel lehessen létrehozni. A munkaviszony létrejöhet szóbeli megállapo­dás alapján is. Az Mt. viszont a munkáltatót arra kötelezi, hogy a munkaszerződést írás­ban kösse meg. Ennek a kötele­zettségnek elmulasztása félmil­lió koronás bírsággal szankcio­nálható (lásd Mt. 270b §). Ami a próbaidőt illeti, a Mt. rendel­kezéseiből következtethető szabály az, hogy a próbaidőt csak írásban, illetve az írásbeli munkaszerződésben lehet ki­kötni (lásd Mt. 31. §), és ezt a szerződést ugye csak azelőtt le­het érvényes módon megkötni, hogy az alkalmazott már meg­kezdte volna a tényleges mun­kavégzést. A szóbeli megálla­podás, és a tényleges munka­végzés megkezdése után aláírt munkaszerződés már csak egy igazolás lehet arról, hogy létre­jött egy munkaviszony. Ilyen esetben pedig az úgynevezett munkaszerződésnek a próba­időről szóló rendelkezései kife­jezetten érvénytelenek. Mind­ebből az következik, hogy az alkalmazottja valóban bíróság­hoz fordulhat, perelheti a mun­kaviszonya megszüntetésének érvénytelenségét (mert Önök a munkaviszony létrejötte előtt nem kötöttek írásbeli megálla­podást a próbaidőről, és a pró­baidőben történő munkavi­szony-megszüntetés lehetősé­géről), munkabér-megtérítést követelhet arra az időre, amíg Ön nem teszi lehetővé azt, hogy a munkáját folytassa stb. Éppen ezért azt ajánljuk, igye­kezzen az alkalmazottjával va­lamilyen kölcsönösen előnyös megállapodásra jutni. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csökkenő reálbérek ágazat jelenleg 138,8 ezer főt alkalmaz. (SITA) Pozsony. Márciusban a tavalyi év hasonló időszakához viszo­nyítva 10,2 százalékkal nőttek a nominálbérek az iparban, 3,6 százalékkal a nagykereskede­lemben, 5,2 százalékkal a kis­kereskedelemben és 3,1 száza­lékkal a közlekedésben. Az épí­tőiparban két hónapos vissza­esés után márciusban 1,3 szá­zalékos növekedést könyveltek el. A fogyasztói árakat figye­lembe véve növekedés csak az iparban volt, a reálbérek ott 3 százalékkal nőttek, ugyanakkor jelentős mértékben, 5,3 száza­lékkal csökkentek az építőipar­ban. (SITA) Több alkalmazott a kereskedelemben Pozsony. Márciusban folytató­dott a foglalkoztatottság évközi növekedése a kereskedelemben és a közlekedésben. A nagyke­reskedelemben 11,4 százalék­kal, a kiskereskedelemben 9,7 százalékkal, a közlekedésben 0,8 százalékkal dolgoztak töb­ben az egy ével ezelőttihez vi­szonyítva. Csökkent a foglakoztatottak száma az ipar­ban és az építőiparban is. Az építőiparban a csökkenés csak­nem elérte a 10 százalékot, az Áprilisban 17,5 milliárdos üzletkötés Pozsony. A pozsonyi értékpa­pírtőzsde áprilisi forgalma nem változott jelentős mérték­ben az előző hónapokhoz vi­szonyítva. Az elmúlt hónapban az üzletkötések volumene elér­te a 17,5 milliárd koronát. Az 1382 tranzakció során össze­sen 2,8 millió darab részvény cserélt gazdát. Januártól ápri­lisig 18,3 millió részvényt ad­tak el 68 milliárd korona érték­ben. (SITA) Milliós károk a mezőgazdaságban Nagymihály. A Nagymihályi já­rásban az eredeti elképzelések szerint csaknem 15 ezer hektár maradt volna parlagon a tava­szi árvizek miatt. Az elmúlt he­tek napsütéses időjárásának kö­szönhetően azonban 10 ezer hektár felhasználhatóvá vált, így ott jelenleg már a cukorrépa és a kukorica vetésére készül­nek. A maradék 5 ezer hektárra várhatóan csak júniusban lép­hetnek a földművesek. A febru­ári és márciusi károk elérik a 750 millió koronát. (SITA) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. május 12-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,160 Magyar forint (100) 18,028 Angol font 68,087 Német márka 22,989 Cseh korona 1,201 Olasz líra (1000) 23,090 Francia frank 6,885 Osztrák schilling 3,282 Japán jen (100) 34,656 Spanyol peseta (100) 27,142 Kanadai dollár 28,746 Svájci frank 28,074 Lengyel zloty 10,789 USA-dollár 41,949

Next

/
Oldalképek
Tartalom