Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)
1999-04-09 / 81. szám, péntek
1044 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 7. Belgrád/Párizs/Brüsszel. A Milosevics által meghirdetett húsvéti fegyvernyugvás dacára a szerb katonai, rendőri és félkatonai egységek Koszovóban folytatják hadműveleteiket -jelentette ki Javier Solana. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A NATO-főtitkár a francia rádióknak nyilatkozva úgy vélekedett, a szerb elnyomó gépezet szerdától csak taktikát váltott azzal, hogy leállította a koszovóiak tömeges deportálását, s a menekülésre kényszerítenek tízezreit visszafordította. Solana úgy vélte, Belgrád nagy valószínűséggel élő, emberi pajzsként akarja felhasználni ezeket az embereket Koszovóban a NATO légitámadásaival szemben. Kijelentette: a NATO-akciók kezdik éreztetni hatásukat, s mind gyengébbé válik nemcsak a belgrádi hatalom elnyomó képessége, de maga a rendszer is. „Teljesen világos, hogy Milosevics idővel eltűnik a politikai szintérről" - tette hozzá Solana. A jugoszláv hatóságok egyébként tegnap ismét megnyitották a menekültek előtt a koszovói-macedón határon fekvő, kedden lezárt jazincei határátkelőt. A menekültek elmondása szerint legkevesebb 500 járműből álló oszlop torlódott össze a határ koszovói oldalán. Ami a hadműveleteket illeti, tegnapra virradó éjjel a NATO gépei bombázták Belgrádot, továbbá Jugoszlávia középső és északi részét. A támadások jelentős rombolást végeztek, de emberéletben nem esett kár. Rakétatalálat ért egy hivatali épületet Belgrád központjában, a szerb kormány székhelye, a hadsereg vezérkarának épülete, és néhány külföldi nagykövetség közelében. Belgrádban este, amikor megszólaltak a légiriadót jelző szirénák, fiatalok százai vonultak a Száván átívelő belvárosi Brankov hídra, hogy védelmezzék a légicsapások ellen - jelentette a Tanjug. A légiriadó reggel fél nyolckor ért véget. Légiriadó volt Újvidéken, Nisben, Borban, Kragujevacban és Cacakban is. Zomborban egy üzemanyagraktárai gyújtott fel a szövetséges légierő. Előzőleg este a közép-szerbiai Kraljevóban ért találat egy üzemanyagraktárai. Az éjszaka több mint hatvan gép szállt fel az olaszországi Aviano amerikai támaszpontról. A támadásokban az Adrián hajózó Theodore Roosevelt repülőgéphordozó gépei is részt vettek. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában kijelentette: korai még megítélni a jugoszláviai hadműveletek eredményességét. „Még csak az első negyedénél tartunk" - mondta a miniszter, elismerve, hogy „ebben a szakaszban döntetlenre állunk" Miloseviccsel. A brüsszeli NATO-főhadiszálláson tegnap reggel egy illetékes megerősítette: előző éjszaka Jugoszlávia felett nyoma veszett egy pilóta nélküli amerikai kémrepülőgépnek. A pilóták irányította repülőgépek mind sértetlenül tértek vissza támaszpontjaikra. London/Washington. Javier Solana NATO-főtitkár a BBC televíziónak adott interjújában személyes véleményét hangoztatva nem titkolta: szerinte háborús bűnökért kellene perbe fogni Milosevics jugoszláv elnököt. James Rubin amerikai külügyi szóvivő pedig megnevezett kilenc jugoszláv parancsnokot - a hadsereg, illetve a különleges rendőri alakulatok magas rangú személyeit -, akik az Egyesült Államok tudomása szerint háborús bűncselekményeket követtek el Koszovóban. Rubin hangoztatta, azért nevezték néven az érintetteket, mert jelezni kívánták: rajtuk a világ figyelő szeme, működik a háborús bűncselekményeket elbíráló nemzetközi törvényszék, és mi segíteni fogunk a törvényszéknek az eljárásban". (MTI) MTI-HIR Prága. Václav Klaus, a cseh képviselőház és az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt elnöke szerint a NATO-t terheli a felelősség azért, hogy a koszovói albánok tömegesen menekülnek otthonaikból. ,A rendelkezésemre álló információkból kitűnik, hogy az albánok tömeges menekülésére csak a szövetség támadása után került sor" jelentette ki Klaus abban az interjúban, amelyet a konzervatív Lidové noviny című prágai napilap tegnap közölt. „A tömeges menekülés csak a NATO-támadások után következett be, s a mai helyzet megértésének ez a kulcsa" szögezte le. A volt cseh miniszterelnök, aki már korábban is bírálta a NATO-t a légicsapások miatt, úgy vélekedett, hogy a koszovói helyzet a háború előtt is „kilátástalan volt ugyan, de mégis más, mint a szerbek mai tömeges támadásai az albánok ellen". Hangsúlyozta, hogy a válság megoldásának egyetlen módját a tárgyalások jelenthetik. Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök Washingtonban Ütközési pontok MTI-TUDOSITAS Washington. Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök Washingtonban tegnap tárgyalásokat kezdett Bili Clinton amerikai elnökkel. A két vezető tárgyalása szakértők szerint meglehetősen nehéznek ígérkezik, hiszen több súlyos probléma árnyékolja be a kétoldalú kapcsolatokat. Ezek közül a legmélyrehatóbb talán az emberi jogok és a politikai demokrácia gyökeresen eltérő megítélése. E nézetkülönbségek jegyében Washington rendszeresen szóvá teszi a „másként gondolkodó" kínaiak elleni hatósági fellépést, a pluralista politikai kezdeményezések elnyomását, Peking ellenben visszautasítja, hogy Amerika saját normáit kényszerítse Kínára. A leglátványosabb ütközési pont azonban a kínai atomkémkedés ügye, amelynek kiterjedtségéről a közvéleménynek nincs hiteles értesülése. A sajtóban mindenesetre hosszú hetek óta vezető téma, hogy a Los Alamos-i kísérleti laboratóriumból egy tajvani származású kutató állítólag évekkel ezelőtt titkos információt juttatott el Pekingnek. Sokak szerint ez lehetővé tette Kína számára, hogy a korábbinál sokkal fenyegetőbb ütőerőt fejlesszen ki. Romano Prodi volt olasz miniszterelnök - leendő elnökként - erős Európai Bizottságot ígér Kárpátalja Csehország Albániának Prága. Csehország tábori kórházat küld Albániába, hogy ezzel enyhítse a koszovói menekültek problémáit. A humanitárius ajándék, amelyről szerdán este döntött a kormány, 1,4 millió korona értékű. A tábori kórházzal három szakértőt is küldenek Észak-Albániába, hogy megtanítsák az albánokat a kórház kezelésére. A cseh kormány korábban már egy 60 millió dolláros humanitárius segélyt szavazott meg Albániának, Macedóniának és Montenegrónak. (MTI) Kucsma újra indul Kijev. Az ukrán parlament október 31-re tűzte ki a soron következő elnökválasztás időpontját. Az alkotmány szerint az elnökválasztást a hivatalban levő elnök megbízatásának ötödik évében, október utolsó vasárnapján rendezik meg, a pontos időpontot azonban a törvényhozás jelöli ki. Leonyid Kucsma elnök jelezte, hogy másodszor is indul a választáson. A legutóbbi márciusi felmérések szerint azonban Kucsmát megelőzi a népszerűségi rangsorban a szélsőséges állásfoglalásairól ismert Natalja Vitrenko, a radikális baloldali Haladó Szocialista Párt elnök asszonya. (MTI) Emberi jogok Marokkóban Rabat. II. Hasszán marokkói király, aki tavaly október 9én hathónapos határidőt szabott arra, hogy az országban végleg rendezzék az emberi jogok ügyét, szerdán bejelentette: hozzájárul, hogy az 1960 és 1980 között eltűnt személyek családjai kártérítést kapjanak, és szabadon engedjék a még börtönben lévő politikai foglyokat. Az Emberi Jogi Konzultatív Tanácsa szerint létrehoznak „egy választott bíróság jellegű szervezetet", amely kidolgozza a kárpótlás módozatait. (MTI) A király úgy döntött, hogy a testület határozatai nem lesznek megfellebbezhetők. (Archívum) Lukasenko kirohanásai Minszk. Éles, érzelmektől fű- tött kirohanást intézett a Nyugat és saját belső ellenzéke ellen szerdán a fehérorosz parlamentben Alekszandr Lukasenko államfő. Évente elhangzó, ezúttal több mint kétórás, az ország állapotáról szóló beszédében a politikus a NATO-csapásnak kitett Jugoszláviához hasonlította Fehéroroszországot. Szónoklata közben eltért az előre megírt szövegtől, és a jelenlévő nyugati diplomatákhoz fordulva felszólította a Nyugatot, hogy ne gyakoroljon nyomást Fehéroroszországra, amely gazdaságilag, politikailag és ideológiai téren is megvédi magát. (MTI) Kiprianu óvatosabb az elfogott amerikai katonák ügyében Belgrád, az érzékeny MTI-HÍR Athén. Belgrád újból gondolkodóba esett az elfogott három amerikai katona kiadását illetően a hajnali NATO-támadások nyomán mondta tegnap Athénban Szpirosz Kiprianu volt ciprusi államfő. Elmondta: az elmúlt éjszaka és reggel tárgyalt a kérdésről görög, orosz és jugoszláv diplomatákkal. Kiprianu, aki azon fáradozik, hogy elérje a három fogoly szabadonbocsátását, kifejtette: „Nyilvánvaló, hogy Jugoszlávia rossz néven veszi a súlyos éjszakai bombázásokat, s (a katonák elengedése fejében) párhuzamos enyhülést vár." Mint mondta, van esély arra, hogy az amerikai foglyok az ortodox húsvétra (vasárnapra) visszakerüljenek családjuk körébe, s ezt a NATO azzal viszonozhatná, hogy a nemzetközi felhívásoknak engedve legalább a húsvéti hétvégére tűzszünetet hirdet. A Tanjug hírügynökség a vajdasági helyzetről Csalc hivatalosan Az új seprű esete? MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Erős európai uniós végrehajtó szerv felállítása mellett foglalt állást annak leendő elnöke, Romano Prodi szerdán Brüsszelben. Az Európai Bizottság kijelölt vezetője az Európai Parlamentben kezdett egyeztetni az egyes frakciókkal az új végrehajtó testülettel kapcsolatos elvárásokról. Prodi szerdán Jósé Maria Gil-Robles GilDelgado parlamenti elnökkel és a liberális frakcióval találkozott, tegnap a többi nagy képviselőcsoport hallgatta meg. A volt olasz miniszterelnök úgy vélte: kellően hatékony és befolyásos bizottság felállítására van szükség. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha abban részt vesznek az EU tagországainak vezetői és az EU konzultatív szerepkörű parlamentje is. Az Európai Bizottság nem egészen egy hónappal ezelőtt mondott le, miután egy független szakértői vizsgálat kollektív felelősséget állapított meg a testületnél a közös uniós költségvetés kezelésében bekövetkezett szabálytalanságokért. Az EU-tagországok állam- és kormányfői március 24-i berlini találkozójukon jelölték ki új bizottsági elnöknek Prodit a luxemburgi Jacques Santer helyére. A bizottság a jelenlegi EUszabályok szerint húsz tagból áll. Az öt nagy EU-tagállam - Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország - két-két, a kisebb államok egy-egy főbiztost delegálnak a testületbe. A bizottságot testületként fogadja vagy veti el az Európai Parlament. A bizottság felállása és működése, továbbá kijelölési módja vita tárgyát képezi az unión belül. Az unió várhatóan két hónap múlva, a kölni csúcsértekezleten dönt a reformok menetrendjéről. Prodi kormányfőként is nagyon határozott volt, talán éppen ezért esett rá a választás. (Archívum) Hastífusz fenyeget Ungvár. A kárpátaljai Szolyva lakói attól tartanak, hogy a meleg időszak beköszöntével városukban ismét felüti fejét a hastífusz. A Munkács környéki hegyi kisvárost 1993 óta, amikor a járvány 300 embert betegített meg, a hastífusz fertőző gócaként tartják számon. Az állandósult tífuszveszély oka a város elavult csatorna- és vízvezetékhálózata. Ennek felújítására azonban a településnek nincs pénze, az új vezetékrendszer kiépítése igen lassan történik. A veszéllyel együtt élő szolyvaiak aggodalma azonban az idén fokozottabb, mivel a hatalmas mennyiségű őszi és téli csapadék következtében rendkívül megemelkedett a talajvíz szintje, s valószínű, hogy a tífüsz-kórokozókkal fertőzött szennyvíz bekerült az elavult ivóvízvezetékekbe. (MTI) •m . r J** * 1 Különvélemény - az eredeti szerbül hangzott el Most meg döntetlen mau s A NATO-Í okolja Nézzük csak, milyen is egy igazi tengerészgyalogos-frizura! A Szkopje közelében, Stenkovacban létesitett menekülttábor több ezer lakójának ellátásában 50 amerikai tengerészgyalogos is segédkezik. (TA SR/AP) Eltűnt egy pilóta nélküli amerikai kémrepülőgép. Albright mérleget von MTI-HÍR Belgrád/Aleksinac. A Tanjug hivatalos jugoszláv hírügynökség szerdán és tegnap több hírében is foglalkozott a Vajdasággal a NATO légicsapásaival kapcsolatban. Idézte a vajdasági magyarok egyik vezetőjének Kasza Józsefnek az állásfoglalását, amelyben a vajdasági politikus a magyar parlamentnek a NATO légitámadásaihoz a magyar légteret megnyitó döntése ellen emelt szót. Tegnap helyi idő szerint hajnali fél kettőkor ismét vajdasági célpontot is bombáztak a NATO gépei: a Zombortól 10 kilométerre keletre, Csonoplya és Kerény falvak között elhelyezkedő üzemanyagraktárat támadták, immár negyedik bevetésben.
