Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-30 / 99. szám, péntek

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 29. Carlos Menem nyáron jön Pozsony. Ján Jurista, Szlovákia újonnan kinevezett Buenos Aires-i nagykövete szerdán adta át megbízólevelét Carlos Menem argentin elnöknek. A fogadáson a diplomata tolmácsolta Mikuláš Dzurinda miniszterelnök, ideiglenes államfő meghívását. Menem valószínűleg júliusban látogat Szlovákiába. A pozsonyi argentin konzul, Eduardo Esteban Kabat tegnap közölte: Carlos Menem elfogadta a meghívást. Egyúttal síkraszállt a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése mel- . lett, illetve hangsúlyozta, hogy Argentína mielőbb szeretné megnyitni pozsonyi nagykövetségét. (SITA) Új alkotmány szükséges? Pozsony. „Ha Szlovákia csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, akkor a parlamentnek valószínűleg új alkotmányt kell elfogadnia" - nyilatkozta Pavol Hrušovský. A törvényhozó testület alelnöke vezeti azt a bizottságot, amely az alaptörvény módosításával foglalkozik. Közlése szerint a parlament már megkapta a Gomes-Acebo & Pombo elemzését, amelyben a nemzetközi jogi iroda leírja, mi mindent kell az ország alkotmányának szabályoznia, ha Szlovákia EU-tag akar lenni. Hrušovský ezzel kapcsolatban megjegyezte: Pozsonynak lényeges módosítást kell végrehajtania, sőt megtörténhet, hogy teljesen új alaptörvényt kell kidolgoznia. (SITA) Szlovákia tegnap első alkalommal küldött segélyszállítmányt Macedóniába az oda menekült koszovói albánoknak (TA SR-fotó) Elismerés Szlovákiának Pozsony. Mikuláš Dzurinda örül annak, hogy Eduard Kukán külügyminiszter lesz Kofi Annan ENSZ-főtitkár egyik koszovói különmegbí zottja. A kormányfő a Twist rádióban kijelentette: a dön téssel Szlovákiát és a külügyminisztert egyaránt elismerte a nemzetközi közösség. Dzurinda bízik abban, hogy Kukán ideiglenesen mindkét tisztségét be tudja tölteni, (ú) Fogyókúra a Maticánál Turócszentmárton. Július végéig 113 munkatársától alkalmazottainak csaknem egyötödétől - válik meg a Matica slovenská. Miroslav Bielik ügyvezető szerint az elbocsátásokra azért kerül sor, mert idén 60 millió koronával csökken az állami támogatás. Vlasta Bellová igazgatóhelyettes közölte: felmondanak több alkalmazottnak a Matica slovenská Kiadójában, valamint Jozef Markuš elnök és Miroslav Bielik ügyvezető tit kárságán is. (TA SR) A Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén: Jozef Migaš, a parlament elnöke, Peter Mihók, a kamara vezetője és Mikuláš Dzurinda kormányfő. A kis kép a The Economist által szervezett konferencián készült. ' (TA SR-felvételek) Mikuláš Dzurinda a gazdasági gondokról: „Nem ismerek kompromisszumot." Határozatlan reform Pozsony. Mikuláš Dzurinda tegnap elismerte, hogy a kormánynak nem sikerül olyan határozottan eljárnia a gazdasági reform végrehajtása terén, mint ahogy feltételezte. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A miniszterelnök a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén kijelentette: „A kabinet azt hitte, hogy gyorsabban folytatódhat a szerkezetátalakítás, azaz a makroés mikrogazdasági egyensúly viszszaállítására jóváhagyott program teljesítése. Ehelyett azonban még mindig tűzoltással, olyan problémák rendezésével kell foglalkoznia, amelyeket ha nem old meg rögtön, akkor nagyvállalatok mehetnek csődbe, és összeomolhat a gazdaság." Mikuláš Dzurinda emlékeztetett, hogy a jelenlegi rossz helyzetért az előző kormány felelős. Felhívta a figyelmet: abból az irányból, amelyet a Mečiar-kabinet a gyors és tartós fejlődés útjaként állított be, állandóan újabb és újabb akadályok gördülnek az új kormány elé. A miniszterelnök a makrogazdasági stabilitás visszaál lítását minősítette a legnagyobb feladatnak. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy ezt az úgynevezett gazdasági csomag is tartalmazza. Mint hozzáfűzte, a kitűzött feladatokat fokozatosan sikerül teljesíteni, bár esetenként nem zökkenőmentesen. „Ebben a kérdésben azonban nem ismerem a kompromisszumot. Mindig ragaszkodni fogok ahhoz, hogy a reformprogramot az első betűtől az utolsóig megvalósítsuk" - fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a kormány tudatában van annak, hogy a makrogazdasági egyensúly visszaállításának kulcsa a vállalati és a bankszektor átalakításában rejlik. Mint mondta, az ipari szerkezetváltás során rugalmasan kell felhasználni a csőd intézményét, illetve a tulajdonosváltás és a külföldi tőke is segíthet. A miniszterelnök szavai szerint a kormány az elkövetkező időszakban a hosszú távú politikai és gazdasági stabilitás megőrzésére összpontosítja figyelmét. Ezért nagy súlyt helyez az elavult jogszabályok megváltoztatására, a bankszektor reformjára, továbbá arra, hogy világos regionális iparpolitikát dolgozzon ki és megbízható vállalkozói környezetet teremtsen. Mint hozzátette, már a zárószakaszához érkezett a középtávú gazdaságpolitikai irányelvek kidolgozása. A dokumentum — amelyről a kormány az Európai Unióval is tárgyal - valószínűleg júniusra készül el. Dzurinda végezetül közölte, hogy az eddigi lépéseket a jövő hónap elején értékeli a kabinet, (ú) Vissza a csatlakozók első csoportjába Pozsony. „Szlovákia lejfőbb célja, hogy visszakerüljön az Európai Unióhoz az első körben csatlakozó országok közé" - jelentette ki Mikuláš Dzurinda a The Economist által szervezett tegnapi gazdasági konferencián, amelyen hazai és külföldi vállalatok, bankok képviselői és diplomaták vettek részt. A miniszterelnök szerint a kormány a helsinki csúcstalálkozótól várja a fordulatot, s mindent megtesz azért, hogy az év végén tartandó fórumon meghívást kapjunk az EUcsaüakozási tárgyalásokra. A kormányfő prioritásnak nevezte a NATO-csatlakozásra való felkészülést. „A kabinet két héten belül kidolgozza azt a forgatókönyvet, amely a katonai tömbhöz való csatlakozás kérdéskörét taglalja" - ígérte Mikuláš Dzurinda. (ga) DP: Koszovóban elképzelhetetlen a „szavak háborúja" Lángoš az összefogásért UJ SZO-TU DOSITAS Pozsony. A Demokrata Párt csatlakozik a 27 SZDK-képviselő kezdeményezéséhez, amely szorgalmazza, hogy a polgári jelöltek közül csak a legesélyesebb induljon az elnökválasztáson. Ján Lángoš pártelnök szerint egyedül így kísérelhető meg, hogy Vladimír Mečiar már az első fordulóban kiessen, ugyanakkor az összes polgári jelölt visszalépése Mečiart könnyen a második fordulóba juttathatná. Lángoš kifejtette: az SZDK részeként a DP a koalíciós szerződés szerint a kormánypártok közös jelöltjét, Rudolf Schustert támogatja. A cseh-szlovák kormányfői találkozó kapcsán a DP a visegrádi együttműködés élénkítését sürgeti. Az ezt taglaló állásfoglalás a választójog kivételével egyenlő jogokat követel a szlovák állampolgárságú személyeknek Csehországban, és viszont. Vuk Draskovics szerb miniszterelnök-helyettes leváltásával Lángoš szerint a további vérontásért egyedül Milosevics vonható felelősségre. Bár a párt a politikai rendezés híve, Lángoš mégis úgy látja, a koszovói kérdésben most elképzelhetetlen a „szavak háborúja". Peter Zajac alelnök hozzáfűzte: a békés rendezés feltétele, hogy az albánok visszatérhessenek szülőföldjükre. Hangsúlyozta: ellentétben a DBP javaslatával, hogy Koszovó békéjét ENSZ-erők szavatolják, a demokraták úgy vélik, az ilyen alakulatok csak a NATO és EU közreműködésével garantálhatnák Koszovó biztonságát. A választási törvény módosításáról szólva az alelnök elmondta: mielőbb egyértelművé kell tenni, hogy megmarad az arányos választási rendszer, s hogy a törvény koalíciók alakítását is lehetővé teszi, (korp) A DU felhívással fordult a jugoszláviai szlovákokhoz Ne szélsőséges elnököt! UJ SZO-TU DOSITAS Pozsony. A Demokratikus Unió sikerként könyveli el a hét végi NATO-csúcsot. „Az eredmény sem marad el, ha az ország nem tér le a helyes útról" - jelentette ki Ján Budaj alelnök. A DU büszke az egykori pártelnök, Eduard Kukán külügyminiszter sikerére (az ENSZ koszovói különmegbízottja lett), mert az a következetes kormánypolitika eredménye. „A szlovák külpolitika ettől nagyobb elismerést nem kaphatott volna" - mondta Budaj, s egyúttal elítélte egyes politikusok Kukanellenes kijelentéseit. Közülük Ján Slota nyilatkozatát említette, mely szerint „Kukán erkölcsi és politikai alkalmatlansága felülmúlja diplomáciai képességeit". A DU elképzelhetőnek tartja, hogy bepereli a nemzetiek vezérét. A Demokratikus Unió azzal a felhívással fordult a Jugoszláviában élő szlovákokhoz, hogy álljanak a Milosevics politikáját elítélő ellenzék oldalára. ' Az államfőválasztásról Budaj elmondta: nem szabad hatalmat adni olyan szélsőséges politikus kezébe, aki a balkáni konfliktushoz hasonló irányba vezetné az országot, lakosait pedig céltáblává változtatná, (szamó) Többségi és kisebbségi magyarok katalóniai látogatása Nyelvi jogok és oktatás MTI-JELENTES Barcelona. A katalán „Escarré" Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Nemzetközi Központ szervezésében kerekasztal-beszélgetésre került sor Barcelonában a határon túli magyarok helyzetéről. Az eszmecserére meghívták Németh Zsoltot, a budapesti külügyminisztérium politikai államtitkárát, Szabó Tibort, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, valamint Markó Bélát és Takács Csabát (Romániai Magyar Demokrata Szövetség), Bugár Bélát és Kvarda Józsefet (Magyar Koalíció Pártja Szlovákia), illetve Szecsei Mihályt (Vajdasági Magyar Szövetség) és Brenzovics Lászlót (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség). A vendégek több megbeszélést folytattak a katalán politikai, gazdasági és kulturális élet vezető képviselőivel. Németh Zsolt szerint Magyarország és a határon túli magyarok is sokat tanulhatnak a katalánoktól. Sikereik példát mutatnak arra, hogyan lehet demokratikus, békés úton, jogállami keretek között megvalósítani a nemzetiségi célokat, amelyek közül kiemelkedik a nyelvi jogok és az oktatás jelentősége. Ez a katalán eredmények alapja is. A másik fontos téma, amelyről eszmecserét folytattak a vendéglátókkal, az európai integráció volt. „A régiók és közösségek Európájának kialakításában Katalónia szövetségese lehet Magyarországnak" - jelentette ki Németh Zsolt. Balázs Ferenc Intézet - közvélemény-kutatás a határon túli magyarok körében: nagyobb határozottságot várnak el a budapesti kormányzattól Talán elkerülhető a beolvadás MTI-I

N FORMÁCIÓ Budapest. A felvidéki és az erdélyi magyarok többsége szerint Magyarország integrációja révén Szlovákia, illetve Románia is közelebb kerül Európához. A Kárpátalján és a Vajdaságban élők csaknem egyharmada tart a végleges elszi getelődéstől - derül ki a Balázs Fe renc Intézet legfrissebb felmérésé nek eredményeiből Apró István ügyvezető és Dobos Ferenc kutatási igazgató elmondta, hogy az intézet munkatársai a szociológiai felmérés során az említett négy terület 287 településén 2125 kérdőívet töltettek ki február 25-e és március 10-e között Dobos Ferenc az eredményekalapján közölte, jelenlegi helyze tűkkel leginkább az erdélyi ma gyarok elégedettek le az 1997-es tdatokhoz képest még így is 20-30 százalékkal .csökkent az optimizmusuk". Ezzei szemben a vajdasági megkérdezettek mintegy 90 százaléka és a felvidékiek körülbelül 70 százaléka szerint romlottak körülményeik. Az adatokból kitűnik: a kárpátaljaiaknak a 66,2, a vajdaságiaknak pedig a 48,1 százaléka tart attól, hogy Magyarország integrációja esetén kapcsolattartásuk nehezebbé válik az anyaországgal A megkérdezettek 80-90 százaléka elvárásként fogalmazta meg, hogy a nemzetközi fórumokon a budapesti kormány határozottabban képviselje a határon túli magyarok érdekeit Emellett szinte valamennyien szeretnék, hogy a magyar kormányzat támogassa országuk integrációs törekvéseit, és tartsa fenn a határ átjárhatóságát. \ kettős állampolgárság bevezetését a kimutatás szerint a kárpátaljaiak 33, a vajdaságiak 77, az erdélyiek 73 és a felvidékiek 57 százaléka támogatná. Az Ukrajnában, a Jugoszláviában és a Romániában élők többsége azt is elvárná, hogy a magyar kormány vesse fel a békés eszközökkel történő határmó dosítás gondolatát. A kutatási eredmények arra is rávilágítanak: az erdélyi és a kárpátaljai megkérdezettek többnyire elenyészőnek tartják az asszimiláció veszélyét. A Felvidéken a nyilatkozók nagy része aggasztónak, de még visszafordíthatónak, a Vajdaságban viszont csaknem minden második megkérdezett visszafordíthatatlannak tekinti a beolvadást. Ennek alapján a kárpátaljaiaknak a 49,7, a vajdaságiaknak pedig a 45,1 százaléka nyilatkozott úgy: foglalkozik azzal a gondolattal hogy elvándorol szülőföldjéről. Ugyanez az arány Erdélyben mindössze 30, a Felvidéken pedig 22,7 százalék