Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-26 / 95. szám, hétfő

8 KULTÚRA ­OKTATÁS ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 26. Dunaszerdahelyi Zenei Napok Dunaszerdahely. Ma kezdődik és május 10-ig tart a VIII. Dunaszerdahelyi Zenei Napok rendezvénysorozata, melynek főszervezője a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola. Ma 18.00-kor Rácz Tibor akkordeonművész, Darina Tóthová operaénekesnő és a Vox Camerata kamarakó­rus ad hangversenyt a Vermes­villában. Holnap a dzsesszra­jongókat várják a városi műve­lődési központba, ahol 18.00­kor kezdődik a pozsonyi Tradicional & Revival Band, valamint Jana Koubková prá­gai dzsesszénekenő koncertje. Aoprilis 28-án, szerdán Marcinger Ľudovít zongoramű­vész, Dudášová Andrea opera­énekesnő és Remenár Pavol operaénekes lép fel ugyancsak 18.00-kor a művészeti alapis­kola koncerttermében, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 A.HA SZÍNHÁZ: Nyári nap 19 KASS A THÁLIA SZÍNHÁZ: (vendégjáték Királyhelmecen) Az ügynök halála 19 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: Csók 10, (vendégjáték Nyitrán) Bunbury avagy hazudj igazat! 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Patch Adams (am.) 15.30,18,20.30 OBZOR: Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Fiatal filmesek fesztiválja: Presszó (magy) 14.30 Ki, ha nem mi (or.) 17 Slidin... (oszt.) 19.30 Hard Core Logo (kan.) 20.30 A nemzeti vadászat sajá­tossága (or.) 22.30 CHARLIE CENTRUM: A szerelem hálójában (am.) 18.15 Apád, anyád idejöjjön! (am.) 16 Halálos bumeráng (am.) 20.15 KASSA DRUŽBA: A szerelem hálójában (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Marsbéli nagybácsi (am.) 15.30, 17.30 Ha eljön Joe Black (am.) 19.15 CAPITOL: Sziki-szökevények (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Patch Adams (am.) 16,18, 20 DEL-SZLOVAKIA GÚTA - MOZI: Ronin (am.) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A sze­relem hálójában (am.) 19 LÉVA - SLOVAN: A remény kikötője 19 GYÖR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Jackie Brown (am.) 17, 19.45 Joe, az óriásgorilla (am.) 14.45 Vizes nyolcas (am.) 12,14,16,18,20 Vi­zes nyolcas (am.) 14,16,18, 20 Az invázium (am.) 15.30,17.45, 20 Babe 2. (am.) 13.15 Marvin szobája (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Édesek és mostohák (am.) 13.15,15.30,17.45, 20 Ameri­kai história X (am.) 13.15,15.30,17.45, 20 Az élet szép (ol.) 14.45, 17.15,19.45 A velencei kurtizán (am.) 14.45,17.15,19.45 Szerel­mes Shakespeare (am.) 15.30, 20.15 Életem szerelme (am.) 13,18 Elegendő jelentkező esetén buszt indít az SZMPSZ Bolyai Nyári Akadémia ÚJ SZÓ-HÍR Az alábbiakban ismertetjük a Bo­lyai Nyári Akadémia 1999. július 20-26. között zajló programjait, amelyekre - elegendő jelentkező esetén - az előző évek gyakorlatá­nak megfelelően autóbuszt indít a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Az étkezést és a szállást az RMPSZ fizeti. Az útiköltség (au­tóbusszal történő közös utazás ese­tén) kb. 1500 Sk személyenként. Az SZMPSZ-tagoknak és a főiskolai hallgatóknak a Szövetség fejenként 600,- Sk támogatást nyújt, így ők 900,- Sk-t fizetnek. Jelentkezési ha­táridő: 1999. május 15. Jelentkezni írásban kell a következő adatok fel­tüntetésével: név, munkahely, pon­tos lakcím, a választott tanfolyam kódszáma és megnevezése. Azt is kérik feltüntetni, hogy a jelentkező tagja-e az SZMPSZ-nek és az előző években részt vett-e már a Bolyai Nyári Akadémián. Az útiköltséget a jelentkezés elfogadása után, a köz­ponti iroda által küldött postai utal­ványon kell befizetni. Levélcím: SZMPSZ, P. O. BOX 49, 945 01 Komárno 1. Fax: 0819/713572, E­mail: szmpsz@neüab.sk (h) Kód Szak - szekció Helyszín Helyek száma 15 alsó tagozat Kirujfürdő 4 16 magyar nyelv és irodalom Csíkszereda 3 17 német nyelv Segesvár 4 18 matematika Sepsiszentgyörgy 4 19 számítástechnika Sepsiszentgyörgy 2 20 a magyarság történelme Nagyvárad 4 21 . ének - zene Székelyudvarhely 4 22 testnevelés Csíkszereda 3 23 iskolavezetés Csíkszereda 3 24 osztályfőnöki munka Csíkszereda 3 25 neveléslélektan Csíkszereda 3 26 multimédia az oktatásban Csíkszereda 3 Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának ügyvezető elnöke nyilatkozik lapunknak Felmérni a valós lehetőségeket Május 22-én tartja rendes, tisztújító közgyűlését a Szlo­vákiai Magyar írók Társasá­ga. Hodossy Gyula 1998 jú­niusától ügyvezető elnök­ként igazgatja a Társaságot. JARÁBIK BALÁZS Nagy tervekkel vágott bele ebbe a tevékenységbe. Milyen ered­ményekről számolhat be? A Szlovákiai Magyar írók Társasá­ga (SZMIT) már évek óta, és jelen­leg is a légüres térben „leledzik". Bár a SZMIT a különböző, már megszokott tevékenységet elvégzi, vagyis rendszeresen szervez író-ol­vasó találkozókat, szerzői esteket, irodalmi konferenciákat, úgy ér­zem, a Társaság mégsem tölti be megfelelően szerepét a szlovákiai magyar társadalomban. Természe­tesen a fent említett, s elsősorban a szűk szakma előtt ismert rendezvé­nyeket folytatni kell, de a Társaság működése nem merülhet ki ebben,. mert ez egész egyszerűen nem elég. Miért? Az írók érdekképviseletét kell el­látnia, illetve még ennél is többet. A szlovákiai magyar társadalom igényét kell kielégítenie, a szlová­kiai magyarságnak kell irodalmá­rokat, költőket, írókat, esztétákat, kritikusokat, elemzőket kinevel­nie, az irodalmárok, az irodalom, a irodalmat szeretők részére. Ez olyan feladat, amely jelenleg meg­haladja a SZMIT erejét, de sajnos úgy érzem, a Társaság vezetése „A Társaság válaszút előtt áll a közgyűlés előtt, ám éppen a közgyűlés feladata eltüntetni a kérdőjeleket." (Archívumi felvétel) sem nőtt fel ehhez a feladathoz. Ráadásul a tagság részéről is nehe­zen fogalmazódik meg egy új mű­ködési koncepció igénye. A Társa­ság válaszút előtt áll a közgyűlés előtt, ám éppen a közgyűlés fel­adata eltüntetni a kérdőjeleket. Mi lenne a jó megoldás? A megfelelő infrastruktúra kialakí­tása. Olyan hatékony, cselekvőké­pes és korszerű struktúra kiépíté­sét kell szorgalmazni, amelynek segítségével a szlovákiai magyar irodalmat, illetve irodalmi életet „élővé" tehetnénk, a szlovákiai magyar írókat, a kulturális életet pedig hatékonyabban szolgálhat­nánk. Ez a gyakorlatban nem je­lent mást, mint egy számítógéppel felszerelt központi irodát két főál­lású munkatárssal (szervezői tit­kár, gazdasági-adminisztratív dol­gozó), akiknek feladata a Társaság és az irodalmi élet állandó jellegű szervezése lenne. Többek között havi tájékoztató megjelentetése, a tagság folyamatos tájékoztatása, irodalmi rendezvények szakmai támogatása, alkotói pályázatok, ösztöndíjak, publikációs lehetősé­gek figyelése, vidéki fiókszerveze­tek alakítása és támogatása, iro­dalmi klubok és társaságok létre­hozásának ösztönzése. Mindemel­lett szükség van egy olyan jellegű összhangra és együttműködésre is, amelyet Tőzsér Árpád, a SZMIT el­nöke „biztosít" számomra. Honnan lesz minderre pénz? Nem az az alapvető kérdés a jelen­legi helyzetben, hogy honnan lesz pénz. Most az a legfontosabb, hogy felmérjük a valós lehetősége­ket a Társaságon belül. A tisztújító közgyűlésnek el kell döntenie, hogy akarja-e a változásokat, s ha igen, akkor olyan vezetést kell vá­lasztania, amely nyitott az új el­képzelések iránt. Hiszem, hogy kellő munkával, akarattal és elhi­vatottsággal minden álom való­sággá válhat. Az újonnan válasz­tott vezetés kemény akarattal meg fogja találni az átszervezéshez és az azt követő feladatok elvégzésé­hez szükséges anyagiakat. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny Veres János Jéghegy című verseskötetéről A győztesek névsora Átlényegített táj ÚJ SZÓ-HÍR Rimaszombat. A zsűri döntése alapján a VIII. Tompa Mihály Or­szágos Vers- és Prózamondó Ver­seny helyezettjeinek névsora a kö­vetkező: I. kategória, vers: 1. Kiss Helga (Dunaszerdahely) 2. Be­nyitzky Réka (Szepsi) 3. Hegedűs Réka (Érsekújvár) és Jandás Valé­ria (Csallóközaranyos). I. kategó­ria, próza: 1. Répás Máté (Marcelháza) 2. Mihály Péter (Ri­maszombat) 3. Humpák Gréta (Tornaija) és Musitz Henrietta (Dunaszerdahely). II. kategória, vers: 1. Bohil Róbert (Komárom) 2. Havasi Tímea (Kas­sa) 3. Jakubec Balázs (Felsőszeli). II. kategória, próza: 1. Kiss Bálint (Nagymegyer) és Taszmár Lídia (Vágfarkasd) 2. Szentpétery Ist­ván (Királyhelmec) 3.Csünte Vik­tória (Gúta) és Elek Erika (Szepsi). III. kategória, vers: 1. Varga Tün­de (Komárom) 2. Tóth Judit (Kecső) 3. Tóth Krisztina (Somorja) és Rigó Attila (Komá­rom). III. kategória, próza: 1. Mol­nár Csaba (Komárom) 2. Rigó At­tila (Komárom) és Csanda Máté (Pozsony) 3. Dómján Ádám (Dió­szeg). IV. kategória, vers: 1. Nagy Anikó (Pozsonyeperjes) 2. Vanya Barba­ra (Galánta) 3. Bánó Júlia (Kas­sa). IV. kategória, próza: 1. Kar­dos Tünde (Nagymegyer) 2. He­gedűs Ildikó (Komárom) 3. Kar­dos Tímea (Rozsnyó). Az V. kate­góriában a zsűri két különdíjat ítélt oda, Veges Henriettának, illetve Csepely Aurélnak, (juk) Talán maga Raffaello, a nagy reneszánsz művész festette Közgyűjteményben a Szent Erzsébet-táblakép MTI-HIR Róma. Magánkollekcióból köz­gyűjteménybe került Olaszor­szágban egy Árpádházi Szent Er­zsébetet ábrázoló táblakép, ame­lyet talán maga Raffaello festett, de mindenképpen az ő műhelyé­ből való. A milánói Poldi Pezzoli múzeum­ban tekintheti meg a nagyközön­ség a magyar királynőt ábrázoló olajképet, amely egy predella (oltárpolc) részét alkotta. A predellaképet a nemrég elhunyt neves olasz művészettörténész, Federico Zeri hagyományozta végrendeletében a milánói mú­zeumra. Federico Zeri személyesen a nagy reneszánsz művésznek tu­lajdonította Árpádházi Szent Er­zsébet portréját, más, „óvato­sabb" értékelések azonban meg­elégszenek azzal a feltevéssel, hogy a kép Raffello műhelyéből került ki. A predellaképek külön műfajt je­lentettek a XIV-XV. századi olasz festészetben, divatjuk körülbelül 1520-ig (Raffaello haláláig) ter­jedt. A magyar királynőt is ábrá­zoló oltárpolc több más táblaké­pét a berlini képtárban őrzik. NEMETH ZOLTÁN Veres János Jéghegy című verses­kötete, mint azt a költő előszavá­ban megjegyzi, mintegy kiegészítő kötetként olvasandó. 1989-ben megjelent Életút című gyűjteménye ugyanis „meglehetősen csonkán mutatja be az életművet'. Bár a versek alatt nem tünteti fel a költő megírásuk időpontját (ez amúgy sem szokás az utóbbi évtize­dekben), azt is megtudhatjuk, hogy ezek a versek is időrendben követik egymást. Azért tartom lényegesnek ezt a tényt megemlíteni, mert Veres János költészetének egyik megha­tározó eleme az állandóság. Ez fő­leg tematikai állandóságot jelent, de, egy-két szabadversre emlékez­tető költeményt leszámítva, a poéti­kai megoldások is azonosak marad­tak ebben a lírában. A Jéghegy című kötet egyik fő vonu­lata a természedíra. Ha topográfiai szempontból vizsgáljuk az ebbe a csoportba tartozó verseket, akkor fel­tűnik, hogy valójában csak két táj­egységet tudunk lokalizálni: egyrészt a tátrai - szepességi „élmény" (sza­natóriumi kezelés) terét, másrészt a szülőföld terrénumát. Veres termé­szetlírája sosem öncélú, nem magá­nak a természetnek a szépségeire kí­váncsi, hanem a hely szellemére, az emberi érték nyomaira, az ádényegí­tett, értékké tett tájra. Már a Tátra szépségei láttán is Tóth Átpád jut köl­tőnk eszébe, mennyire így kell lennie akkor a szülőföld által kiváltott él­mény kapcsán... Hetedik emelet cí­mű versében Győry Dezső szülőháza képviseli az erkölcsi mércét, de a szülőföld által kiváltott élmény leg­szebb megfogalmazása számomra Az alvó város című eposz. Álomsze­rű kavalkádban tűnnek elénk Rima­szombat vezérlő szellemalakjai: Blaháné, Tompa, Petőfi és Ferenczy. Veres János lírája nem tükrözi azt az ismeretelméleti kételyt, amely az utóbbi évtizedek költészetét jel­lemzi, s amelyet úgy lehetne meg­fogalmazni, hogy a legtöbb költő mára már elveszítette azt a hitet, hogy versei valóban azt a gondola­tot közvetítik az olvasó számára, amelyet ő maga megfogalmazni vá­gyott. Nem is beszélve arról, hogy napjainkban a legtöbb irodalmi szö­veg éppen a radikális többértelmű­ség megteremtésében látja saját műalkotásának célját. Veres János lírafelfogása ebből a szempontból régebbi mintákat követ. Legtöbb versének vallomásos jellege arra utal, hogy írójuk nem veszítette el hitét a leírt szóban, pontosabban fo­galmazva mélységesen hisz abban, hogy a vers egyfajta közös élményt, időn és tereken átívelő kapcsolatot hoz létre alkotó és befogadó között. Ezt a jelleget tovább erősíti az a tény is, hogy Veres legtöbb verse a vidék, a falu élményanyagát közve­títi az olvasó felé, bár vannak kísér­letek a kisváros helyi színeinek, „coloure locaľ'-jának megragadá­sára is (hogy csak a már idézett Az alvó várost említsem). Azt is el kell mondanom, hogy Veres kötetének azok a versei voltak számomra a leginkább élvezhetetíenek, ame­lyek valamiféle képviseleti lírafelfo­gás igézetében születtek, s például ilyen „nagyotmondó" sorokat ered­ményeztek: ,AZ EMBER jogát hir­detem...", „...bércedre indulok, hu­szadikszázad...". E kötet legszebb darabjainak pedig azokat az ontológiai indíttatású, sztoikus alapállásból született szöve­geket tartom, amelyek a megszenve­dett lét felől teszik fel kérdéseiket a mindenkori olvasó számára. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1998

Next

/
Oldalképek
Tartalom