Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-26 / 95. szám, hétfő

8 KULTÚRA OKTATÁS ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 26. Dunaszerdahelyi Zenei Napok Dunaszerdahely. Ma kezdődik és május 10-ig tart a VIII. Dunaszerdahelyi Zenei Napok rendezvénysorozata, melynek főszervezője a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola. Ma 18.00-kor Rácz Tibor akkordeonművész, Darina Tóthová operaénekesnő és a Vox Camerata kamarakórus ad hangversenyt a Vermesvillában. Holnap a dzsesszrajongókat várják a városi művelődési központba, ahol 18.00kor kezdődik a pozsonyi Tradicional & Revival Band, valamint Jana Koubková prágai dzsesszénekenő koncertje. Aoprilis 28-án, szerdán Marcinger Ľudovít zongoraművész, Dudášová Andrea operaénekesnő és Remenár Pavol operaénekes lép fel ugyancsak 18.00-kor a művészeti alapiskola koncerttermében, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 A.HA SZÍNHÁZ: Nyári nap 19 KASS

A THÁLIA SZÍNHÁZ: (vendégjáték Királyhelmecen) Az ügynök halála 19 KOMÁRO

M JÓKAI SZÍNHÁZ: Csók 10, (vendégjáték Nyitrán) Bunbury avagy hazudj igazat! 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Patch Adams (am.) 15.30,18,20.30 OBZOR: Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Fiatal filmesek fesztiválja: Presszó (magy) 14.30 Ki, ha nem mi (or.) 17 Slidin... (oszt.) 19.30 Hard Core Logo (kan.) 20.30 A nemzeti vadászat sajátossága (or.) 22.30 CHARLIE CENTRUM: A szerelem hálójában (am.) 18.15 Apád, anyád idejöjjön! (am.) 16 Halálos bumeráng (am.) 20.15 KASSA DRUŽBA: A szerelem hálójában (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Marsbéli nagybácsi (am.) 15.30, 17.30 Ha eljön Joe Black (am.) 19.15 CAPITOL: Sziki-szökevények (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Patch Adams (am.) 16,18, 20 DEL-SZLOVAKIA GÚTA - MOZI: Ronin (am.) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A szerelem hálójában (am.) 19 LÉVA - SLOVAN: A remény kikötője 19 GYÖR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Jackie Brown (am.) 17, 19.45 Joe, az óriásgorilla (am.) 14.45 Vizes nyolcas (am.) 12,14,16,18,20 Vizes nyolcas (am.) 14,16,18, 20 Az invázium (am.) 15.30,17.45, 20 Babe 2. (am.) 13.15 Marvin szobája (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Édesek és mostohák (am.) 13.15,15.30,17.45, 20 Amerikai história X (am.) 13.15,15.30,17.45, 20 Az élet szép (ol.) 14.45, 17.15,19.45 A velencei kurtizán (am.) 14.45,17.15,19.45 Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30, 20.15 Életem szerelme (am.) 13,18 Elegendő jelentkező esetén buszt indít az SZMPSZ Bolyai Nyári Akadémia ÚJ SZÓ-HÍR Az alábbiakban ismertetjük a Bolyai Nyári Akadémia 1999. július 20-26. között zajló programjait, amelyekre - elegendő jelentkező esetén - az előző évek gyakorlatának megfelelően autóbuszt indít a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Az étkezést és a szállást az RMPSZ fizeti. Az útiköltség (autóbusszal történő közös utazás esetén) kb. 1500 Sk személyenként. Az SZMPSZ-tagoknak és a főiskolai hallgatóknak a Szövetség fejenként 600,- Sk támogatást nyújt, így ők 900,- Sk-t fizetnek. Jelentkezési határidő: 1999. május 15. Jelentkezni írásban kell a következő adatok feltüntetésével: név, munkahely, pontos lakcím, a választott tanfolyam kódszáma és megnevezése. Azt is kérik feltüntetni, hogy a jelentkező tagja-e az SZMPSZ-nek és az előző években részt vett-e már a Bolyai Nyári Akadémián. Az útiköltséget a jelentkezés elfogadása után, a központi iroda által küldött postai utalványon kell befizetni. Levélcím: SZMPSZ, P. O. BOX 49, 945 01 Komárno 1. Fax: 0819/713572, Email: szmpsz@neüab.sk (h) Kód Szak - szekció Helyszín Helyek száma 15 alsó tagozat Kirujfürdő 4 16 magyar nyelv és irodalom Csíkszereda 3 17 német nyelv Segesvár 4 18 matematika Sepsiszentgyörgy 4 19 számítástechnika Sepsiszentgyörgy 2 20 a magyarság történelme Nagyvárad 4 21 . ének - zene Székelyudvarhely 4 22 testnevelés Csíkszereda 3 23 iskolavezetés Csíkszereda 3 24 osztályfőnöki munka Csíkszereda 3 25 neveléslélektan Csíkszereda 3 26 multimédia az oktatásban Csíkszereda 3 Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának ügyvezető elnöke nyilatkozik lapunknak Felmérni a valós lehetőségeket Május 22-én tartja rendes, tisztújító közgyűlését a Szlovákiai Magyar írók Társasága. Hodossy Gyula 1998 júniusától ügyvezető elnökként igazgatja a Társaságot. JARÁBIK BALÁZS Nagy tervekkel vágott bele ebbe a tevékenységbe. Milyen eredményekről számolhat be? A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMIT) már évek óta, és jelenleg is a légüres térben „leledzik". Bár a SZMIT a különböző, már megszokott tevékenységet elvégzi, vagyis rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, szerzői esteket, irodalmi konferenciákat, úgy érzem, a Társaság mégsem tölti be megfelelően szerepét a szlovákiai magyar társadalomban. Természetesen a fent említett, s elsősorban a szűk szakma előtt ismert rendezvényeket folytatni kell, de a Társaság működése nem merülhet ki ebben,. mert ez egész egyszerűen nem elég. Miért? Az írók érdekképviseletét kell ellátnia, illetve még ennél is többet. A szlovákiai magyar társadalom igényét kell kielégítenie, a szlovákiai magyarságnak kell irodalmárokat, költőket, írókat, esztétákat, kritikusokat, elemzőket kinevelnie, az irodalmárok, az irodalom, a irodalmat szeretők részére. Ez olyan feladat, amely jelenleg meghaladja a SZMIT erejét, de sajnos úgy érzem, a Társaság vezetése „A Társaság válaszút előtt áll a közgyűlés előtt, ám éppen a közgyűlés feladata eltüntetni a kérdőjeleket." (Archívumi felvétel) sem nőtt fel ehhez a feladathoz. Ráadásul a tagság részéről is nehezen fogalmazódik meg egy új működési koncepció igénye. A Társaság válaszút előtt áll a közgyűlés előtt, ám éppen a közgyűlés feladata eltüntetni a kérdőjeleket. Mi lenne a jó megoldás? A megfelelő infrastruktúra kialakítása. Olyan hatékony, cselekvőképes és korszerű struktúra kiépítését kell szorgalmazni, amelynek segítségével a szlovákiai magyar irodalmat, illetve irodalmi életet „élővé" tehetnénk, a szlovákiai magyar írókat, a kulturális életet pedig hatékonyabban szolgálhatnánk. Ez a gyakorlatban nem jelent mást, mint egy számítógéppel felszerelt központi irodát két főállású munkatárssal (szervezői titkár, gazdasági-adminisztratív dolgozó), akiknek feladata a Társaság és az irodalmi élet állandó jellegű szervezése lenne. Többek között havi tájékoztató megjelentetése, a tagság folyamatos tájékoztatása, irodalmi rendezvények szakmai támogatása, alkotói pályázatok, ösztöndíjak, publikációs lehetőségek figyelése, vidéki fiókszervezetek alakítása és támogatása, irodalmi klubok és társaságok létrehozásának ösztönzése. Mindemellett szükség van egy olyan jellegű összhangra és együttműködésre is, amelyet Tőzsér Árpád, a SZMIT elnöke „biztosít" számomra. Honnan lesz minderre pénz? Nem az az alapvető kérdés a jelenlegi helyzetben, hogy honnan lesz pénz. Most az a legfontosabb, hogy felmérjük a valós lehetőségeket a Társaságon belül. A tisztújító közgyűlésnek el kell döntenie, hogy akarja-e a változásokat, s ha igen, akkor olyan vezetést kell választania, amely nyitott az új elképzelések iránt. Hiszem, hogy kellő munkával, akarattal és elhivatottsággal minden álom valósággá válhat. Az újonnan választott vezetés kemény akarattal meg fogja találni az átszervezéshez és az azt követő feladatok elvégzéséhez szükséges anyagiakat. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny Veres János Jéghegy című verseskötetéről A győztesek névsora Átlényegített táj ÚJ SZÓ-HÍR Rimaszombat. A zsűri döntése alapján a VIII. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny helyezettjeinek névsora a következő: I. kategória, vers: 1. Kiss Helga (Dunaszerdahely) 2. Benyitzky Réka (Szepsi) 3. Hegedűs Réka (Érsekújvár) és Jandás Valéria (Csallóközaranyos). I. kategória, próza: 1. Répás Máté (Marcelháza) 2. Mihály Péter (Rimaszombat) 3. Humpák Gréta (Tornaija) és Musitz Henrietta (Dunaszerdahely). II. kategória, vers: 1. Bohil Róbert (Komárom) 2. Havasi Tímea (Kassa) 3. Jakubec Balázs (Felsőszeli). II. kategória, próza: 1. Kiss Bálint (Nagymegyer) és Taszmár Lídia (Vágfarkasd) 2. Szentpétery István (Királyhelmec) 3.Csünte Viktória (Gúta) és Elek Erika (Szepsi). III. kategória, vers: 1. Varga Tünde (Komárom) 2. Tóth Judit (Kecső) 3. Tóth Krisztina (Somorja) és Rigó Attila (Komárom). III. kategória, próza: 1. Molnár Csaba (Komárom) 2. Rigó Attila (Komárom) és Csanda Máté (Pozsony) 3. Dómján Ádám (Diószeg). IV. kategória, vers: 1. Nagy Anikó (Pozsonyeperjes) 2. Vanya Barbara (Galánta) 3. Bánó Júlia (Kassa). IV. kategória, próza: 1. Kardos Tünde (Nagymegyer) 2. Hegedűs Ildikó (Komárom) 3. Kardos Tímea (Rozsnyó). Az V. kategóriában a zsűri két különdíjat ítélt oda, Veges Henriettának, illetve Csepely Aurélnak, (juk) Talán maga Raffaello, a nagy reneszánsz művész festette Közgyűjteményben a Szent Erzsébet-táblakép MTI-HIR Róma. Magánkollekcióból közgyűjteménybe került Olaszországban egy Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázoló táblakép, amelyet talán maga Raffaello festett, de mindenképpen az ő műhelyéből való. A milánói Poldi Pezzoli múzeumban tekintheti meg a nagyközönség a magyar királynőt ábrázoló olajképet, amely egy predella (oltárpolc) részét alkotta. A predellaképet a nemrég elhunyt neves olasz művészettörténész, Federico Zeri hagyományozta végrendeletében a milánói múzeumra. Federico Zeri személyesen a nagy reneszánsz művésznek tulajdonította Árpádházi Szent Erzsébet portréját, más, „óvatosabb" értékelések azonban megelégszenek azzal a feltevéssel, hogy a kép Raffello műhelyéből került ki. A predellaképek külön műfajt jelentettek a XIV-XV. századi olasz festészetben, divatjuk körülbelül 1520-ig (Raffaello haláláig) terjedt. A magyar királynőt is ábrázoló oltárpolc több más táblaképét a berlini képtárban őrzik. NEMETH ZOLTÁN Veres János Jéghegy című verseskötete, mint azt a költő előszavában megjegyzi, mintegy kiegészítő kötetként olvasandó. 1989-ben megjelent Életút című gyűjteménye ugyanis „meglehetősen csonkán mutatja be az életművet'. Bár a versek alatt nem tünteti fel a költő megírásuk időpontját (ez amúgy sem szokás az utóbbi évtizedekben), azt is megtudhatjuk, hogy ezek a versek is időrendben követik egymást. Azért tartom lényegesnek ezt a tényt megemlíteni, mert Veres János költészetének egyik meghatározó eleme az állandóság. Ez főleg tematikai állandóságot jelent, de, egy-két szabadversre emlékeztető költeményt leszámítva, a poétikai megoldások is azonosak maradtak ebben a lírában. A Jéghegy című kötet egyik fő vonulata a természedíra. Ha topográfiai szempontból vizsgáljuk az ebbe a csoportba tartozó verseket, akkor feltűnik, hogy valójában csak két tájegységet tudunk lokalizálni: egyrészt a tátrai - szepességi „élmény" (szanatóriumi kezelés) terét, másrészt a szülőföld terrénumát. Veres természetlírája sosem öncélú, nem magának a természetnek a szépségeire kíváncsi, hanem a hely szellemére, az emberi érték nyomaira, az ádényegített, értékké tett tájra. Már a Tátra szépségei láttán is Tóth Átpád jut költőnk eszébe, mennyire így kell lennie akkor a szülőföld által kiváltott élmény kapcsán... Hetedik emelet című versében Győry Dezső szülőháza képviseli az erkölcsi mércét, de a szülőföld által kiváltott élmény legszebb megfogalmazása számomra Az alvó város című eposz. Álomszerű kavalkádban tűnnek elénk Rimaszombat vezérlő szellemalakjai: Blaháné, Tompa, Petőfi és Ferenczy. Veres János lírája nem tükrözi azt az ismeretelméleti kételyt, amely az utóbbi évtizedek költészetét jellemzi, s amelyet úgy lehetne megfogalmazni, hogy a legtöbb költő mára már elveszítette azt a hitet, hogy versei valóban azt a gondolatot közvetítik az olvasó számára, amelyet ő maga megfogalmazni vágyott. Nem is beszélve arról, hogy napjainkban a legtöbb irodalmi szöveg éppen a radikális többértelműség megteremtésében látja saját műalkotásának célját. Veres János lírafelfogása ebből a szempontból régebbi mintákat követ. Legtöbb versének vallomásos jellege arra utal, hogy írójuk nem veszítette el hitét a leírt szóban, pontosabban fogalmazva mélységesen hisz abban, hogy a vers egyfajta közös élményt, időn és tereken átívelő kapcsolatot hoz létre alkotó és befogadó között. Ezt a jelleget tovább erősíti az a tény is, hogy Veres legtöbb verse a vidék, a falu élményanyagát közvetíti az olvasó felé, bár vannak kísérletek a kisváros helyi színeinek, „coloure locaľ'-jának megragadására is (hogy csak a már idézett Az alvó várost említsem). Azt is el kell mondanom, hogy Veres kötetének azok a versei voltak számomra a leginkább élvezhetetíenek, amelyek valamiféle képviseleti lírafelfogás igézetében születtek, s például ilyen „nagyotmondó" sorokat eredményeztek: ,AZ EMBER jogát hirdetem...", „...bércedre indulok, huszadikszázad...". E kötet legszebb darabjainak pedig azokat az ontológiai indíttatású, sztoikus alapállásból született szövegeket tartom, amelyek a megszenvedett lét felől teszik fel kérdéseiket a mindenkori olvasó számára. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1998