Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-15 / 86. szám, csütörtök

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS15. Arab jelölt Izraelben Jeruzsálem. Izraelben egy arab politikus is indul május­ban a kormányfői poszt meg­szerzéséért: az izraeli köz­ponti választási bizottság kedden a jelöltek listájára vette Azmi Besarát. A 43 éves galileai születésű férfi össze­gyűjtötte a jelöltségéhez szükséges 50 ezer aláírást. A zsidó állam 51 évvel ezelőtti megalapítása óta ez az élső eset, hogy izraeli arab is in­dul a választásokon kor­mányfőjelöltként. Besara 1996 óta az izraeli parla­ment, a kneszet képviselője, és saját pártot is alapított Nemzeti Demokrata Szövet­ség (Bilad) néven, amelynek hivatalos jelöltje. (MTI) Pakisztáni rakétakísérlet Iszlámábád. Pakisztán teg­nap sikeres kísérletet hajtott végre olyan közepes hatótá­volságú rakétával, amely atomrobbanófejet is hordoz­hat, és képes élérni mélyen India belsejében levő célpon­tokat. A mostani rakétakísér­let előzménye az volt, hogy India vasárnap kipróbálta Agni-II típusú ballisztikus ra­kétáját. (MTI) Dél-afrikai választások Johannesburg. Nelson Man­dela, a Dél-afrikai Köztársa­ság elnöke tegnap hivatalo­san június 2-ra tűzte ki az ál­talános választások időpont­ját. Az országban másodszor kerül sor faji megkülönbözte­tés nélküli általános választá­sokra. Megfigyelők szerint az Afrikai Nemzeti Kongresz­szus ezúttal is megnyugtató többségre számíthat. (MTI) Nelson Mandela már koráb­ban bejelentette, hogy a vá­lasztások után viszavonul a politikai élettől. (Archívum) Új rakétája van Iránnak Teherán. Az iráni fegyveres erők tegnap reggel sikeresen kipróbáltak egy föld-levegő rakétát. A védelmi minisztéri­um szóvivője közölte, hogy a rakéta, egy közepes, illetve nagy hatótávolságú rakéták­ból álló sorozat első darabja a megfelelő magasságban „el­érte feltételezett célját". Egy­ben elutasította azokat az ál­lításokat, amelyek szerint orosz, illetve kínai műszaki segítséggel épült volna a ra­kéta. Kijelentette: tervezése és kivitelezése teljes egészé­ben iráni munka volt. (MTI) Hat túszt elengedtek Bogotá. Hat túszt elengedtek azok a szélsőbaloldali geril­lák, akik hétfőn térítették el a kolumbiai Avianca légitársa­ság egyik gépét 46 utassal a fedélzetén. A szabadon enge­dett túszok közül öt idős em­ber, a hatodik pedig egy 3 hó­napos csecsemő. (MTI) Albánia megerősíti az ország északi határainál állomásozó katonai erejét Kemény szerb elutasítás Pristina/Belgrád/Róma/ Párizs/Washington. Ajugo­szláv légvédelem lelőtt egy pilóta nélküli repülőgépet Koszovóban - jelentette a Tanjug. Bonnban megerősí­tették, hogy egy személyzet nélkül működő felderítő re­pülőgép nem tért vissza ko­szovói bevetéséről. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Belgrádban kedden néhány perccel éjfél előtt megszólaltak a légoltalmi szirénák. A légiriadót tegnap reg­gel, helyi idő szerint 7.05 perckor fújták le. Hajnalban a NATO-gépek Újvidékre, Jugoszlávia második legnagyobb városára is csapást mértek. A Tanjug jelentése szerint a Belgrádtól 200 kilométerre délre levő Uzice ellen szintén támadást hajtottak végre, valamint bombáz­ták Pribojt és Nova Varost is. A há­rom város által határolt három­szögben a NATO-gépei éjfél körül támadták a Bistrica vízi erőművet a Lim folyónál. A közeli, Belgrádot a montenegrói kikötővárossal, Barral összekötő vasútvonal kis mérték­ben megrongálódott. Négy robba­nás hallatszott éjfél után Pristi­nában is. Áldozatokról nem érke­zettjelentés. Szerb tüzérségi lövedékek csapód­tak be egy észak-albániai területre tegnap kora délután, egy nappal azután, hogy Albániába rövid időre behatolt jugoszláv katonák megtá­madtak egy rendőrőrsöt és egy ta­Koszovóban mintegy 200 ezer „belső menekült" van. nyát - értesült albán katonai forrás­ból az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ). Szerb katonák újabb behatolásáról vagy a határ menti lövöldözés áldo­zatairól nem érkezett jelentés. Rexhep Meidani albán elnök teg­nap egy francia rádióban bejelen­tette: Albánia megerősíti az ország északi határainál állomásozó kato­nai erejét. Az amerikai kongresszus egyelőre nem tervezi, hogy szavazásra bo­csássák a szárazföldi erők esetleges bevetésének engedélyezését - kö­zölték a tövényhozás vezető tiszt­ségviselői. Kormányzati illetékesek szerint mintegy kétezer tartalékos­ra vonatkozhat William Cohen vé­delmi miniszter várhatólag hama­rosan előterjesztendő behívási en­gedélykérése. Az olasz parlament kedden késő éj­jel elfogadta azt a határozatot, amely 2000 fős katonai különít­mény Albániába küldését engedé­lyezi - kizárólag abból a célból, hogy védelmezzék a menekültek megsegítését szolgáló humanitári­us missziót, logisztikai és egészség­ügyi támogatást nyújtsanak annak. Közben a jugoszláv külügyminisz­térium szóvivője bejelentette: Belg­rád elutasítja, hogy akár a NATO, akár az EBESZ, akár pedig az ENSZ irányítása alatt álló külföldi csapa­tokat telepítsenek országába. A szó­vivő kristálytisztának nevezte az ebben a kérdésben elfoglalt belgrá­di álláspontot. Kijelentette, hogy a MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Szépfalusi István, az Evangé­likus Egyház Magyar Lelki Szolgá­lata nevű ausztriai magyar szerve­zet vezetője felszólította az Ausztri­ában vendégmunkásként dolgozó vajdasági magyarokat, hogy ne utazzanak haza, s az Ausztriában található jugoszláv nagykövetséget és konzulátusi épületeket se keres­sék fel. A Lelki Szolgálat tudomásá­ra jutottak ugyanis olyan esetek, amikor a 18 és 60 év közötti férfiak­nak a jugoszláv határon behívó pa­rancsot adtak át, hiába volt munka­és tartózkodási engedélyük Ausztri­ában. Még olyan osztrák állampol­gár is így járt, aki korábban enge­déllyel megszüntette jugoszláv ál­lampolgárságát. A határon viszont a jugoszláv hatóságok ezt nem vol­tak hajlandók figyelembe venni, s az osztrák nagykövetség segítségét sem tudta az illető igénybe venni, mert az Belgrádban található. Az ausztriai jugoszláv diplomáciai képviseletek is behívókat osztogat­nak állampolgáraiknak. Az ausztriai magyar szervezet arra hívja fel a ju­goszláviai magyarokat, hogy ennek elkerülése érdekében akkor se ke­ressék fel a nagykövetséget vagy a konzulátusokat, ha lejárt a tartózko­dási engedélyük vagy az útlevelük. Ehelyett azt tanácsolja nekik, hogy vegyék fel a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal, s adjanak be politikai menekült státusziránti kérelmet. Anwar Ibrahimot, Malajzia volt kormányfő-helyettesét hat év börtönre ítélték Visszás per politikai háttérrel MTI-TUDOSITAS Tokió. A malajziai legfelső bíróság bűnösnek találta és hatévi börtön­re ítélte tegnap a többszörös kor­rupcióval és a maláj törvényekben tiltott homoszexuális kapcsolatok­kal vádolt Anwar Ibrahim volt mi­niszterelnök-helyettest. Anwar Ibrahimot tavaly távolítot­tak el a hatalomból, miután össze­különbözött Mahathir Mohamad kormányfővel abban a kérdésben, hogy milyen intézkedésekkel kell ellensúlyozni a délkelet-ázsiai pénzügyi válság malajziai hatása­it. A több mint két hónapja tartó per megosztotta a közvéleményt, tüntetések sorozatát váltotta ki. Várható, hogy a mostani ítélet to­vább élezi a gazdasági válságban levő ország társadalmi feszültsé­geit. Anwar Ibrahim a bíróság tegnapi ítélete szerint visszaélt hatalmá­val. Nyomást gyakorolt a rendőr­ségre, hogy vallomásuk visszavo­nására kényszerítsenek két sze­mélyt, akik beperelték Anwar Ibra­himot szexuális zaklatás címén. Anwar Ibrahim ártatlannak vallot­ta magát. Az eljárást Mahathir Mohamad kormányfő „politikai ár­mánykodásának" minősítette. A büntetőjogi pert ellenőrző ENSZ­megbízott szerint a per nem felelt meg a nemzetközi jogi követelmé­nyeknek, mert a volt miniszterel­nök-helyettes bizonyítékait, a mel­lette felszólaló tanúk vallomásait nem vették megfelelőképpen fi­gyelembe. EU-csúcs Brüsszelben a koszovói válság jegyében Új kezdeményezések MTI-TU DOSITAS Brüsszel. A koszovói rendezésről felvetődött kezdeményezések áll­tak a középpontban az Európai Unió tagországait vezető állam- és kormányfők tegnapi brüsszeli ta­lálkozóján. A délután öt órakor kezdődött ülé­sen részt vett Kofi Annan, az ENSZ főtitkára is. Az ülés előtt jelentették be Bonnban, hogy Németország ­amely az EU soros elnökségét viszi - rendezési tervet dolgozott ki a koszovói válságra. Az EU ugyan­csak német kezdeményezésre a múlt héten fogadta el az elvét egy hosszú távú balkáni stabilitási in­tézkedéscsomagnak. A terv alap­ján Délkelet-Európában igyekez­nének elejét venni az újabb válsá­goknak az etnikai kisebbségek vé­delmével, az emberi jogok biztosí­tásával, politikai, gazdasági és szo­ciális törekvésekkel. A csúcsértekezlet másik feladata az volt, hogy az EU vezetői kicseréljék gondolataikat Romano Prodival, az Európai Bizottság leendő elnökével az EU fejlődésének kilátásairól. Csernomirgyin lett a jugoszláviai orosz megbízott Váratlan visszatérés MTI-HIR Moszkva. Borisz Jelcin orosz el­nök volt miniszterelnökét, Viktor Csernomirgyint nevezte ki tegnap különmegbízottjának a jugoszláv ügyekben - jelentette be az orosz televízióban Dmitrij Jakuskin, a Kreml szóvivője. A Reuters szerint a jó nyugati kap­csolatokkkal rendelkező, mérsé­kelt politikus hírében álló Cserno­mirgyin 1992-től 1998 márciusáig vezette az orosz kormányt, koráb­ban a Gazprom energetikai óriás­vállalat élén állt. A szóvivő szerint e kinevezéssel Csernomirgyin nem válik a kormány tagjává, de felada­tát a kabinettel való folyamatos együttműködésben kell ellátnia. Megalakult a magyar-szlovák Ipoly Eurorégió Összehangoltan, együtt Ki szárítja fel a könnyeit? Koszovói kislány az észak-albániai Kukes mene­kültközpontban. Ezen a határszakaszon a válság kezdete óta több mint 300 ezer koszovói albán lépte át a határt. (TA SR/AP) jugoszláv állami szervek, a hadse­reg és a rendőrség is kellő politikai akarattal és eszközzel rendelkez­nek olyan politikai megoldás eléré­séhez, amely Koszovóban alkal­mazható. Koszovóban a leghitelesebbnek tű­nő információk szerint mintegy 200 ezer „belső menekült" van, akik la­kóhelyük elhagyására kényszerül­tek, de nem jutottak át az ország határán - közölte tegnap Hubert Védrine francia külügyminiszter rá­diónyilatkozatában, hozzátéve: a nyugati hatalmak most tanulmá­nyozzák, hogy a súlyos helyzetben levőkhöz miként juttathatnának el humanitárius segélyeket. A francia diplomácia irányítója szerint e koszovói menekültek lé­nyegében a tartomány három kü­lönböző térségében vannak jelen­leg, s igencsak rászorulnának a se­gítségre. MTI-HIR Balassagyarmat. Ipoly Euroré­gió néven határon átnyúló inter­regionális együttműködés alakult tegnap Balassagyarmaton - az alapító nyilatkozatot az érintett 313 önkormányzat nevében ma­gyar, illetve szlovák részről 24 alapító társulás, társaság, térségi önkormányzat, illetve fejlesztési alapítvány, közalapítvány fogad­ta el. A szervezet működési területe az Ipoly völgye, annak is a Garam fo­lyótól az Ipoly vízgyűjtőjéig terje­dő északi, illetve a Börzsönyt, a Cserhátot és a Karancsot magába foglaló déli része, ahol 430 ezer ember él. Az együttműködés kez­deményezői abból indultak ki, hogy ezen a több évtizedes elma­radottságtól sújtott vidéken a hát­rányok felszámolása indokolja az egyeztetett gazdaság- és infra­struktúra fejlesztési, valamint lo­gisztikai programok készítését. A közös munka alapjaként tekintik az együttműködésben érdekeltek a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, mint nagy értékű helyi kincset. Az Ipoly Eurorégió alapítói cél­ként jelölték meg a térség euró­pai integrációra való felkészíté­sét, a gazdasági és kulturális kap­csolatok szélesítését, egyebek kö­zött gazdaságfejlesztő progra­mok összehangolásával, a térségi közlekedés fejlesztésével. Fon­tosnak tartják, hogy a régió von­zó célterületként jelenjen meg a a befektetők előtt. Lockerbie-ügy: per indul a gyanúsítottak ellen Száztíz nap múlva Ausztriai magyar szervezet aggódik és óvja a vajdasági magyarokat Szére-szóra behívót osztogatnak MTI-HIR Camp Zeist. Bíróság elé állítják azt a két líbiai férfit, aki a vád sze­rint 1988 decemberében felrob­bantotta a PanAm légitársaság egyik gépét a skóciai Lockerbie fö­lött, 259 ember halálát okozva. A gyanúsítottak, akiket a múlt héten szállítottak Hollandiába, tegnap külön-külön jelentek meg - „má­sodszor és utoljára" - Graham Cox skót bíró előtt a Camp Zeist nevű támaszponton, amelyet a holland hatóságok a per idejére átadtak Nagy-Britanniának. A zárt ajtók mögötti kihallgatáson született a döntés, hogy a két líbiai személy bíróság elé kerül. (A Líbiával kö­tött egyezmény alapján az ügyet skót bíróság tárgyalja majd.) Egy szóvivő elmondta, hogy a per elméletileg 110 nap múlva kez­dődhet meg, de az ügyben szerep­lők arra számítanak, hogy az ügy­védek további néhány hónap hala­dékot kérnek a felkészülésre. Skót illetékesek szerint a tárgyalás „hat hónap és egy év" közötti idő eltel­tével indulhat. Kormányválság fenyeget Indiában, szakad a koalíció Jön egy újabb Gandhi? MTI-HIR Újdelhi. Az összeomlás szélére került tegnap az indiai kormány, miután a kormány fő erejét alkotó Bhárátija Dzsanata párt legna­gyobb koalíciós partnere, az Osszindiai Anna Dravida Mun­netra Kazhagam (AIADMK) párt hivatalosan is bejelentette kilépé­sét az Atal Behari Vadzspaji vezet­te kabinetből. A párt vezetője, Dzsajaram Dzsajalalitha asszony bizalmi szavazást akar kezdemé­nyezni a parlamentben. Kijelen­tette, hogy a jelenlegi alternatívá­jaként az ellenzéki pártok életké­pes kormányt képesek alakítani, s reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség időközi választásokra. Az AIADMK párt távozásával, a szükséges 272-ről 254 képviselői helyre csökken a Vadzspaji-kabi­net támogatottsága, s ezzel el­veszti automatikus többségét a parlament 545 tagú alsóházá­ban. Dzsajalalitha asszony kedden te­lefonbeszélgetést folytatott az el­lenzékben levő Összindiai Kong­resszus Bizottság (I) párt vezető­jével, Sonia Gandhival - az 1991­ben meggyilkolt Radzsiv Gandhi özvegyével-, de erről nem hozott nyilvánosságra részleteket. Sonia Gandhi lenne egy új kormány leg­valószínűbb miniszterelnöke, de a kormányfő személyét az összes koalíciós partnernek jóvá kell hagynia - jelentette ki Dzsa­jalalitha asszony, aki egyébként színésznőből lett a párt vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom